a vetületi rendszerek közül a térképkészítésnél, illetve a terepfelvételnél alkalmazott ama rendszer, mely szerint a földfelület gömbalakját tekintetbe véve, a terep domborképe sík lapon - a papiroson - oly rajzban állíttatik elő, hog általa a vizszintes és függőleges kiterjedések lehetőleg térhűen legyenek ábrázolva.
(sport), l. Handicap.
tiroli tó és falu, l. Vezzano.
falu Bozen tiroli kerületi kapitányságban, az Adige bal partján, vasút mellett, (1890) 1558 lak., jó bortermeléssel; XVI. sz.-beli gót templomán 1884 óta részben lehordott ferde toronnyal, amelyben fresko- és üvegfestmények vannak. 1797. a tiroli lövészek itt visszaűzték a franciákat.
(ejtsd: -licci), város Bari olasz tartományban, 10 km.-nyire a parttól, gőztramway mellett, (1881) 21,240 lak., szőllő- és mandulatermeléssel, kőbányával és olajprésekkel.
(gör.-lat. thermae a. m. hevesek), eredetileg több helynek elnevezése, ahol meleg források buzogtak fel; a római építkezés fénykorában nyilvános használatra szánt díszes közfürdők, ellentétben a régebbi keletü és magánkezekben levő hideg és meleg fürdőkkel (balinea vagy balineae), melyeknek berendezése a Balneum cikknél levő alaprajzon látható. A T.-ra vonatkozó régibb keletü szakirodalomból kiemeljük a következő munkákat: Palladio, Le terme dei Romani disegnate (Vicenza 1785) és Blouet, Restauration des thermes d'Antonin Caracalla a Rome (Páris 1828); az újabb irodalomból Matz szépen illusztrált cikkét Baumeister szakszótárának III. kötetében. L. még Fürdő.
talán Termás, Tevel fia, Árpád dédunokája, 949 táján Bulccsal együtt Konstantinápolyban járt s ott a császár vendégbarátja lett, tehát valószinüleg meg is keresztelkedett s már mint keresztény tért vissza Magyarországba.
(növ., pistillum), a virág női ivarszervének régibb neve, ma termő (l. o.).
vagy termény (productum naturae), általában minden, ami a természetben megterem, tehát az állat, növény meg a kő is. Ezért a historia naturalis neve termékrajz v terményrajz. Szorosabb értelemben T. a növénynek valamely része, kivált amelyet az ember valamely célra termeszt, tehát a széna, dohány, takarmány, sarju, burgonya, szalma stb. is.
(növ., foecundatio, megtermékenyítés, fogantatás, nemzés), a növény szaporodásának módja. Lefolyása az összes növény között, bármilyen legyen a kétféle műszer a him és nőstény: azonos. A himnek behatoló sejtjében csupán képző plazma (idioplazma) van, holott a befogadó, a nőstényé kétféle, t. i. képző plazma és tápláló. A befogadó sejt más neve petesejt. Ha az egyesülő plaszmák közt semmi különbség sem látszik és az egybeolvadás mind a kettőnek helyváltoztatása után harmadik helyen következik be, akkor e folyamatot párosodásnak (copulatio, l. Gaméta) nevezzük. A T. folyamatában tehát kétféle elem, az apai és anyai (apamag, anyamag) működik közre, tulajdonságainak öröklődése a visszahanyatlást (atavizmus), valamint a fajvegyülést (bastardálás) érthetővé látszik tenni. - T. az állattanban, l. Fogamzás.