l. Barotermométer.
l. Hőelmélet.
l. Hőelektromoság.
vagy radiofonia (gör.-lat.), hangébresztés szabályos közökben ismétlődő és megszakított, u. n. intermittáló fénysugarak behatása által. Ha emberi beszédet akarunk hallani, a Bell-féle fotofonhoz hasonló berendezést kell alkalmazni (l. Fotofon).
(gör.), a levegő hőmérsékletét regisztáló meteorologiai műszer. A sokféle szerkezet közül említjük a Richard-féle T.-ot, mely egyszerüségénél és hasznavehetőségénél fogva nagy elterjedésnek örvend. Ennél a hőmérő egy Bourdon-féle manométeres cső sárgarézből, légmentesen elzárva és alkohollal megtöltve, melynek térfogatváltozása egy emeltyüszerkezet segítségével áttevődik egy irótollra. A toll érintkezik egy függélyes tengelye körül forgó rézhengerrel, melyre beosztott papiroslap van rátéve és arra rajzolja a toll a hőmérsékletváltozásokat feltüntető görbe vonalt. A kewi obszervatoriumban más szerkezetü T. fotografikus módon működik.
(gör.), valamely test hőmérsékletváltozásának rajzban való (grafikus) előállítása.
lásd Barotermométer és Hipszotermométer.
(gör.), maratás nagy hőfok mellett.
(thermochemia), a kémiának az a része, mely a kémiai átalakulásokban keletkező vagy eltünő hőmennyiségek (más szóval: a reakcióhő) meghatározásával és e hőmennyiségeknek az átalakulásban szereplő testek kémiai sajátságaival való összefüggésével foglalkozik. A T.-nak fő tétele szerint: a reakcióhő csak a kezdet- és végállapottól függ, de az úttól merőben független, ha a külső munka nem szerepelt. Más szóval: a kémiai átalakulásokban keletkező vagy eltünő hő mennyisége (vagyis a reakcióhő) teljesen független a közbeeső változások minőségétől és sorrendjétől (röviden: az úttól), ha kezdetben ugyanazon anyagokból indulunk és ha a végső termékek is ugyanazok. A T. e fő tételéből vont egyik fontos következtetés az: hogy két ellentett kémiai átváltozás reakcióhője egyenlő, de ellenkező jelü; más szóval p. valamely vegyület keletkezésekor képződő meleg mennyisége egyenlő e vegyület szétbontásakor eltünő meleg mennyiségével. Azokat a kémiai rakciókat, amelyek hőt termelnek, exotermikus (vagy hőtermelő), amelyekben pedig meleg tünik el, endotermikus (hőemésztő) reakcióknak és ehhez képest az olyan vegyületeket, amelyeknek létrejöttekor hő képződik, exotermikus, amelyenél keletkezéskor pedig hő tünik el, endotermikus vegyületeknek nevezik.
a. m. kémiai disszociáció (l. o.).