v. anya, azelőtt terme (növ., pistillum, gynaeceum), a virágnak legbelső része; ugy keletkezik, hogy a petét sarjasztó T.-levél (carpellum) v. levelek összeérő szélei egybeforranak; ez a hely a hasforradás; vele átellenben vonul a levél főere, a hátforradás (álforradás). A levelek összeérő hegye a ragadós, tál- vagy piheszerü porfogó (stigma), a bibe. Ennek csöves nyaka lehet, melyena himpor lenyulik: a bibecső (stylus) vagy bibeszál, amely hiányozhatik is (mák vagy tündérrózsa nyeletlen bibéje). A T. alsó magsarjasztó rész a magrejtő vagy magzat (germen v. ovarium). A T.-levél vagy levelek belső szélén, vagy a hátforradás kivételével egész belszinén (más, elecs) pete sarjad; ennek a helynek neve magsarjasztó (placenta). A pete (ovulum) ról a petekötő (funiculus) zsinegén csüng.
(növ.), l. Hajtás.
(locus classicus, locus natalis, helytelenül lelhely vagy lelethely), az a hely, ahol a növény természetes módon teremni szokott. Ilyen a viz, a tengerpart, erdő, berek, rét, szikla stb., sőt a Sisymbrium Irio nevü fűnek gyakori T.-e a mezei tűzhely. Nálunk a T. meg a lelőhely (l. o.) között gyakran nem tesznek különbséget.
(növ.), l. Termő.
(növ.), tulajdonképen a föld T.-e, de a gombák himeniumát azaz azt a helyét is T.-nek hivják, amelyen a spórák keletkeznek, p. a kalapos gombák leveleit.
(növ.), l. Himvirág.
háromváltozós algebrai alak. L. Invariáns.
1. a Molukki-szigetek egyike, 15 km.-nyire Gilolótól, 65 km2 ter., 9000 lak. A Gamma-Lama még most is működő vulkánban (1650 m.) kulmináló sziget termékeny; fővárosa T. a K-i parton fekszik, 6000 lak., akik közt 450 európai; csekély forgalommal. - 2. T., németalföldi residentie, amely magában foglalja az É. sz. 3° 30' és D. sz. 9°, továbbá a párisi K. h. 118° 40' és 138° 40' közt fekvő holland birtokokat, összesen 452,996 km2 ter. és 479,000 lak.
(ejtsd: ternözen) vagy Neuzen, megerősített kikötőváros Zeeland németalföldi tartományban, a Genti csatorna és a Ny-i Schelde találkozásánál, vasút mellett, 70934 lak. Az import fő cikkei: spanyol ércek, vas, pamut és szén; az exporté: burgonya, belga vasáruk, kövek és foszfátok.
ily nevü járás és püspökség székhelye Perugia (ettől 64 km.-nyire) olasz tartományban, a Nera jobb partján, vasút mellett, (1881) 16,545 lak. Közép-Olaszország legnagyobb vasműveivel és fegyvergyárral, amelyekhez a hajtó erőt a Valino, a Nera mellékvize adja; 1653. restaurált székesegyházzal, amelyben régi feliratok láthatók; a XIII. sz.-ból való szt. Ferencről elnevezett templommal; a püspöki palota kertjében Tiberius császár idejéből való amfiteátrummal. T. az antik Interamma Ubrica, Tacitus történetirónak (1514. szobrot emeltek számára) és Claudius császárnak szülővárosa. Közelében van a Marmore nevü vizesés, ahol a Velino 170 m. magasról zuhan alá. 1789 nov. 27. a franciák itt legyőzték a nápolyi hadakat.