(növ.), általában a fenyő (l. o.).
terpentinszesz (oleum s. spiritus Terebinthinae), a különböző fajtáju terpentinből vizgőzzel való lepárlás útján készítik, különösen Franciaországban és Amerikában. 100 kg. terpentin 13 kg. T.-t ád. Szintelen, híg, erős szagu, csípős ízü folyadék. Fajsúlya 0,86-0,89, 10-12 rész alkoholban oldódik, 152-160° C.-nál forr. A T. a ként, foszfort, gyantát feloldja, a levegő oxigénjét magába szívja, s ezt részben ozonná változtatja, mi mellett hangya- és ecetsav képződik s a T. megsűrűsödik, meggyantásodik. A T. C10H16 képletü kamfének keveréke. Ide tartoznak még a tűlevelü kamfének keveréke. Ide tartoznak még a tűlevelü fák egyes részeiből vizgőzzel közvetetlenül lepárolt, kellemes illatu olajok, nevezetesen a tobozolaj (oleum abietis), a törpefenyőolaj (oleum pini pumilionis, Latschenöl, Latschenkieferöl), a fenyőtűolaj (oleum pini silvestris), a templinolaj (oleum pini, ol. templinum, Kieröl), a balzsamos-fenyőolaj (oleum abietis canadensis). Orvosszerül, fehérítő szerül, lakk- és mázoló festékek gyártására stb. használják.
C10H20O2. Ha a nedves terpentinolaj magában, még inkább ha salétromsavval és borszesszel elegyítve sokáig áll, az u. n. terpinhidrát C10H20O2 + H2O képződik belőle nagy rombos kristályokban. E vegyület 100°-on felül vizet veszít és ekkor T.-né alakul át, amely apró tűkben szublimálódik. Op. 104° és fs. 258°.
terpentinből kémiai úton készített orgonaillatu, sűrü, illanó olaj. Illatszert készítenek belőle.
a 9 görög muzsa (l. o.) egyike.
(lat.) a. m. föld, tartomány; személyesítve mint a föld istennője, l. Gaia s Tellus. - T. di Siena, barna vasérc keveréke agyaggal, lásd Bolus. - T. japonica, l. Katechu. - T. sigillata (Lemnia), pecsétföld, l. Bolus és Lemnosz.
(ejtsd: -csina), kikötőváros Róma olasz tartományban, 61 km.-nyire Velletritől, a Pontini mocsarak D.-i végében, a Tirreni-tenger partján, vasút mellett, 9050 lak., épületfa-, gabona-, déligyümölcs-, olaj- és borkereskedéssel; tengeri fürdővel. A felső (Superiore) város a Sant'Angelo dombon, az alsó (Borgo), VI. Pius pápa által alapított város a tengerparton épült. Amabban a régi mozaikokkal díszített főtemplom a Jupiter Anxurus templom helyét foglalja el. Egyebütt is találhatók antik római épületmaradványok. T., a volszkok Anxurja. 349. került a rómaiak birtokába, akik Tarracinának hivták és későbben nyaralóhelyükké tették. Galba császár itt született és itt halt meg. Theodorik palotát építtetett benne. 872. VIII. János pápa az Egyházi Államhoz csatolta.
(ol., égetett föld), általában a vörös-sárga agyagból égetett, mázatlan agyagáruk neve; e szerint a téglaáruk is ide számíthatók volnának. De rendszerint T.-nak csakis az agyagból készített mázatlan szobrokat, domborműves épületdíszítményeket, inkrusztált burkoló lemezeket (mettlachi lemezek) stb. mondják. A T. előnye az, hogy üregesen készítve könnyebb mint a faragott kődíszítmények és hogy a szobrász eredeti mintája T.-ban olcsón sokszorosítható. A T. közönséges vasoxidos agyagból készül, melyet gondosan megtisztítanak (szitálnak vagy iszapolnak). Fő kelléke, hogy az égetet agyag az időjárás mállasztó hatásának ellentálljon. Nagyobb tárgyakat finom homokkal v. chamotte-liszttel soványíott agyagból készítenek. Az eredeti mintákat csak kivételesen égetik, de az ilyen T.-nak nagy műbecse van. Rendszerint az eredeti mintáról gipszformákat készítenek s T.-ban ezek segítségével sokszorosítják. Komplikált tárgyak több darabból készülnek, melyeket szikkadt állapotban anyagpéppel összeragasztanak és azután mintázó fával kidolgoznak. Az üreges tárgyak belsejében a szükséghez képest agyaglemezeket alkalmaznak támaszok gyanánt. Szines T.-kat olyképen készítenek, hogy a megszikkadt tárgyat szines agyagokkal (engobeokkal) befestik (antik T.-k tanagraszobrok). A kidolgozott tárgyakat fazekas- vagy kőedénykemencékben égetik, a kisebb tárgyakat tokba rakják, a nagyobbakat pedig agyaglemezekkel befödik, hogy a lánggal való érintkezéstől megvédjék. Újabban inkább keményre égetett, a kőanyagárukhoz hasonló T.-t készítenek. Ilyen modern, kőkemény T. p. a mettlachi gyár, a charlottenburgi March-féle gyár a Zsolnay-féle gyár u. n. pirogránit-T.-ja, mely tartósságra nézve a természetes faragott követ is felülmulja.
olasz tartomány, l. Bari.
olasz tartomány, l. Caserta.