Térszakozás

l. Szakozási módok.

Terszkej-Alatau

l. Alatau.

Tersztyánszky

-család (trsztyei vagy nádasi), Trencsén vármegye egyik legrégibb családja, mely Trsztye ottani községtől vette nevét. A család eredetét II. András királyig viszik fel, bizonyos Nigri vagy Niger Ipoly és Balázs testvérekig, kik állítólag előbbi ó-budai birtokukért 1234. kapták cserében Trsztye községet. Igazabban azonban Balázs unokája Nigri András 1330. kapta cserébe Trsztye (vagy Nádas) falut s 1392. I. Lajos király erősítette meg a cserét, Ipoly ága a XIV. sz. elején Miklósban kihalt, mig Balázsé a XV. sz. második feléig egy ágban virágzott; ekkor (1460 körül) Tamás két fia Gáspár és László két ágat alapított; László két fia Miklós és Menyhért szintén két újabb ág törzsatyja lőn, I. Gáspár, 1604-18. Trencsén vármegye alispánja, a család legkitünőbb tagja, ki 1629. kir. személynök lett s megh. 1630 jul. 25. Két leánya, Mária és Anna maradt Gáspár testvérének, III. Lászlónak ágán egyik utóda, I. Mihály Hont vármegyébe települt és ennek fia Mihály vármegyei számvevő volt. Gyermekei közül Imre pécsi nagyprépost, pharosi címzetes püspök, a hétszemélyes tábla birája, megh. 1847-ben, továbbá Bertalan 1823-30. Hont vármegye főügyésze, Antal 1823 körül Hont vármegye főszolgabirája, utóbb kir. tanácsos, megh. 1860., Sándor 1839. Hont vármegye első alispánja, majd kir. táblai ülnök és kir. tanácsos, megh. 1860. I. László vonalában ennek fiától Miklóstól három fiu István, Kristóf és László maradt hátra. Kristóf egyik unokája, I. György 1670. Trencsén vármegye alispánja s 1678. itélőmester volt. I. László vonalán a második fő ágat ennek fia Menyhért alapította. I. Miklós András nevü fiától ered a nyitramármegyei ág.

Tertia

(lat.), a másodpercnek 1/60 része; a kat. egyházban a 8 vagy 9 órakor tartott imádságidő; l. Horae canonicae. L. még Terc.

Tertiär

l. Harmadkor.

Tertiarii

fratres et sorores tertii ordinis, l. Terciáriusok.

Tertiogenitura

(lat.) a. m. harmadszülöttség; az a hitbizományi vagyon, mely a harmadszülöttet illeti.

Tertium comparationis

(lat., a hasonlatban a harmadik), az a pont, melyben két különböző dolog megegyez.

Tertium non datur

(lat.), a. m. harmadik (lehetőség) nincs, t. i. két megnevezetten kivül.

Tertius gandet

(lat.), örül a harmadik (ha ketten civódnak); teljesen: Duobus litigantibus T.


Kezdőlap

˙