l. Érmek.
(növ.), l. Himek.
(gör.), négy háromszögből álló felület határolta poliéder vagy másképen háromoldalu piramis. A T.-nek van hat éle és négy csúcsa. Két-két élét, amely nem ugyanahhoz az oldallaphoz tartozik, egymással szemben fekvőnek nevezik; a csúcsok közül pedig mindegyik egy-egy oldallappal fekszik szemben. Azok az egyenesek, amelyek a T. csúcsain átmenve a szemben fekvő oldallapokra merőlegesek, a T. magasságai. A kristálytanban szabályos rendszerbeli feles alak, az oktaéder felese.
a. m. fakóérc (l. o.).
(gör.), négy évi időköz.
(gör.) a. m. négyszög.
a. m. négyzetes kristályrendszer (l. o.).
L. (növ.), az örökéletfélék füve vagy félcserjéje, 20 faja többnyire a déli földgömb partvidékén nő. Levele váltakozó, húsos, tövéből a virág fakad. A T. expansa Murr. (újzélandi spinót) Új-Zélandon, Ausztráliában, Norfolk-szigeteken, Dél-Amerikában és Japánban terem; főzeléknek készítik. 1772 óta Európában is termesztik.
Rivin. (növ.), l. Bársonyborsó.
(növ.) a. m. négyanyás v. négytermős, négytermő szálas virág. Linné rendszerének tetraginiája a négyanyásak rendje, az ilyen virágokkal felruházott növények csoportja, p. az uszányfű, magyalfa.