l. Jodol.
(négyszerhat-huszonnégyes), kristály, szabályosrendszerbeli teljes alak, hasonlít a hexaéderhez, ahol ennek egy lapja van, ott a T.-nek négy egyenlő száru háromszögü lapja van. Lapjainak száma 24, élei kétfélék: 12 hosszabb és 24 rövidebb, van 6 négylapu oktaéderféle és 8 hatlapu hexaéderféle csúcsa. A tengelyek a 6 oktaéderféle csúcsot kötik össze.
kristály, a. m. hexakisz-oktaéder (l. o.).
(gör.), a görögök ama négyhúros lantja, mely négy hangot foglalt magában egy nagy vagy tiszta negyed terjedelemben, melyek összetételéből aztán az ő hangnemei nyolcadaikat alakították, melyek egész zenerendszerüknek alapul szolgáltak (l. Görög zene). A görög T.-rendszer aztán a keresztény zenerendszer alapjának is megmaradt s a ma is divó dur- és moll-skálák is arra lettek fölépítve.
(gör.), az első négy páros és az első négy páratlan szám összege. Tehát: 2 + 4 + 6 + 8 + 1 +3 + 5+ 7 = 36.
(gör.), a görögöknél négy összefüggő dráma sorozata, ezek közül három tragédia, melyet a trilogia (l. o.) nevében foglalnak össze és egy szatirdráma (l. o.).
Latr. (állat), a födelesszárnyu rovarok egyik csoportja. L. Cryptopentamera.
(gör., lat. octonarius), négy dipodiából (összetett ütemből, azaz metronból) álló vers, mely a jambusi, trocheusi és anapesztusi sorfajban fordul elő s lehet akár teljes, akár csonka (fél lábban végződő): katalektikus és akatalektus. Különösen a csonka T. a legkedveltebb formák egyike. A jambusi csonka T.-t a görög lirikusok és komikusok használták, a trocheusit a drámaköltők, valamint a római komédiaköltők; az anapesztusi T. a karénekben fordult elő. Trocheusi csonka T. volt a középkor u. n. politikus verse (l. o.) is. Ilyen esése van a spanyol románcokban a nyolc- és héttagu sor összetételének, nálunk a Himfy-ritmusnak stb.
(növ.), l. Négyhimesek.
(állat), l. Atkafélék.