Frigyes Károly báró, német tábornok, szül. Tettenbornban 1778 febr. 19., megh. Bécsben 1845 dec. 9-én. 1794-ben az osztrák hadseregbe lépett, hol gyorsan emelkedett. Részt vett a wagrami csatában (1809). Az 1812-iki orosz háboru kitörésekor átment az orosz hadsereghez s annak kitünő szolgálatot tett. A Berezináig üldözte a franciákat, visszaszorította Macdonaldot, elfoglalta Vilnát és Königsberget, Csernisev tábornokkal pedig Berlinbe nyomult. 1813. elfoglalta Hamburgot, de néhány hó mulva kénytelen volt a várost Davoutnak átadni. Majd később legyőzte Davout tábornokot és felszabadítá Brémát. A béke megkötése után birtokaira vonult vissza, 1818. pedig badeni szolgálatba lépett. Bécsben badeni követ volt.
város Stafford angol grófságban, 3 km.-nyire Wolverhamptontól, (1891) 5475 lak., hidraulikus művekkel.
Szoros értelemben a T. esete az, midőn valaki a tettest v. részest a bűncselekményen rajta éri. A bűnvádi eljárások azonban a T. természetes fogalmának bizonyos mérvü, de teljesen indokolt kiterjesztésével T.-nak tekintik azt is, ha valaki mint szemtanu vagy szemtanu által figyelmeztetve, a tettest v. részest azonnal a bűncselekmény elkövetése után elfogta v. űzőbe vette. A T.-nak nincs anyagi büntetőjogi jelentősége, mert az, hogy a bűnöst rajtérték, a beszámítás szempontjából közömbös; a bűnösséget sem nem súlyosbíthatja, sem nem enyhítheti. De jelentősége van a T.-nak az eljárásban, és pedig azért, mert T. esetében a tettesség iránt komoly kételyek alig merülhetnek fel, vagyis a T. kiváló bizonyíték s éppen azért indokolt a t.-nek fent ismertetett kiterjesztése, mert a tettes személye iránt a másik esetben rendszerint legalább alig merülhet fel komolyabb kétely, épp oly kevéssé, mint a szó szoros értelmében vett rajtaérés esetében. A befolyás, melyet a T. a bűnvádi eljárásban gyakorol, lényegileg a következő: A tettenkapottat bárki elfoghatja, de természetesen köteles őt azonnal a legközelebbi hatósághoz kisérni vagy legalább arról a hatóságnak azonnal jelentést tenni. T. esetében, ha a tettenkapott kiléte azonnal meg nem állapítható, előzetes letartóztatás rendelhető el; a vizsgálati fogság elrendelésének azonban a T. indokául nem szolgálhat. T. esetében a formaszerü vád alá helyezési eljárás mellőzésével főtárgyalásra közvetlen idézésnek van helye, azonban csak öt évig terjedhető büntetéssel vagy ennél enyhébben büntetendő cselekmény esetében, mely közvetlen idézés ellen sem jogorvoslatnak, sem semmiféle kifogásnak helye nincs.
a büntetőjogban az, aki a büntetendő cselekményt elkövette, vagyis annak törvény szerinti tényálladékát megvalósította. Ha többen együtt v. közösen követnek el büntetendő cselekményt, a társtettesség fogalma támad (l. Részesség).
l. Kétszinüség.
l. Tényleges állomány.
az ugyanily nevü württembergi járás székhelye a Duna-kerületben, 8 km.-nyire Friedrichshafentől, 2367 lak., elektromos művekkel: nagy kastéllyal.
(Titauan), város Marokkóban, 4 km.-nyire a Földközi-tenger partjától, az Ued-Rasz v. Ued-Martil partján, a Dsebel-Beni-Hasszán lábánál, jól öntözött kertek és szántóföldek közt, 20-25,000 lak., akik közt 6000 izraelita; marokinbőr-, gyapjuöv-, gyékény-, butor-, agyag- s bőrárukészítéssel; élénk kereskedéssel. 2 km.-nyire fekvő kikötőjébe 1890-ben 121 hajó (4363 tonna) érkezett és 122 (4189 tonna) távozott belőle. A behozott tárgyak (pamut-, gyapju-, selyemiparcikkek, kávé, tea, fűszerek) értéke jóval felülmulja a kivittekét. A körfalakkal és egy citadellával védett város nagyobbára szűk, sok helyen boltozott utcákból áll; az izraelitáknak külön városrészük van, a mellah. T. az antik Tamuda helyén áll. 1564-ben II. Fülöp a kikötőjét megsemmisítette. 1859-ben a spanyolok elfoglalták, de a következő évben oly feltétel alatt, hogy benne egy kat. templomot és hittérítőállomást tarthassanak fel, visszaadták.
ezt a címet és méltóságot O' Donnell Lipót (l. o.) kapta 1860., a Tetuan vidékén kivívott győzelme fejében. Fia Spanyolország külügyminisztere, ki 1897 máj. 21. hirhedt nevet szerzett azzal, hogy a szenátus ülésén Comas szenátort acul ütötte.
tetvek (Pediculus), a szipókás félfedelüek rendjébe tartozó rovarok. Lehetnek állati és növényi tetvek. Az állati tetvek (Zoophthiria) szárnyatlanok, rövid behúzható szívó és szúró szipókával vagy durványos rágó szájrészekkel. Át nem alakulók. Ide tartoznak az emberi T.-félék (Pediculidae), p. a fej-, ruha- és lapos-T., továbbá a rágó és egyszersmind szívó száju szőrtetvek (Mellophagidae). A növényi tetveknek (Phytophthiria) vagy van szárnyuk, vagy nincs; négy hosszu szúró szájsertével. Többnyire bonyolódott átalakulással vagy ivadékcserével fejlődnek. Felosztatnak: levélbolhákra (Psyllidae), levéltetvekre (Aphidae) és paizstetvekre (Coccidae). L. még Tetvesség.