az amerikai államok egyike, a Mexikói-öböl, Louisiana, Arkansas, az Indus-territorium, Új-Mexiko és Chihuahua, Coahuila, Nuevo-Leon és Tamaulipas mexikói államok közt, 688,370 km2 területtel, (1890) 2.235,523, egy km2-re 3 lak. A tengerpart mindenütt alacsony; előtte homokzátonyok (a Padre 175 km. hosszu) és lagunák terülnek el. Ezektől befelé a föld lassan, amfiteátrumszerüen emelkedik; rajta 3 zónát lehet megkülönböztetni: az alacsony parti lapályt, a középső és a magasabb, a Llano Estacadóba felnyuló zónát. A folyóvizek mind a Mexikói-öböl környékéhez tartoznak; számuk meghaladja a 100-at; a legnagyobbak a Rio Grande, a Nueces, San Antonio Guadalupe, a Brazos, a Trinity-river, a Neches s a Sabine; a Misszisszipi vizeivel egyesül a Kanadai-folyó és a Rev-river. Az évszakok száma: 2, a száraz és a nedves; amannak közepes hőmérséklete 28-29°, emezé 12-16°. Az évi esőmennyiség 675-950 mm. Vasérc- és széntelepei jelentékenyek, de még nem igen bányásszák. 1890-ben 3 vacércbányában a viztermelés 13,090 t., a széntermelés pedig 128,216 t. volt. A fő foglalkozás a földmívelés (különösen a DK-i részen) és állattenyésztés (az ÉNy-i részeken) és ezek tekintetében T. újabban óriási haladást tett. A fő termékek a tengerpart mellett a cukornád, annak közelében a pamut (805,284 bál) és kukorica (10 millió hl.); a magasabb fekvésü zónában igen jelentékeny; a házi állatok száma többre rúg 10 milliónál, amiből mintegy 5 millió szarvasmarha s több mint 2 millió juh. Az ipar fejlődőben van; fontosak a fürészmalmok, pamutolajprések, őrlőmalmok, kocsi-, gépgyártás és vasöntés. T. 244 countyra van osztva; fővárosa: Austin. A 31 szenátort 4, a 105 képviselőt és a kormányzót 2-2 évre választják. A törvényhozó testület minden 2 évben tartja gyüléseit. V. ö. Yoakum, Hist. of T. (New-York 1856); Bancroft, Hist. of the New Mexican States and T. (San Francisco 1889).
a szarvasmarhák fertőző betegsége, mely az amerikai Egyesült-Államok déli részében járványosan, ellenben az északi vidékeken csak szórványosan fordul elő. A T. rendesen nyáron és ősz kezdetén lép fel. Fiatal állatok aránylag ritkán betegszenek meg. Fertőzés után mintegy 8 nap mulva fejlődik ki a betegség, amely magas lázzal, nagyfoku vérfogyottsággal és vérvizeléssel jár. A heveny időszak után sokszor idült megbetegedés következik, amelyet rendesen több hét választ el az előbbitől. Ilyenkor a lesoványodás, az esteli hőemelkedések és a vérvizelés a legfeltünőbb jelenségek. A betegek legtöbbször az 5-7. napon hullanak el; a meleg időszakban különösen magas a halálozási százalék (90%). Románia mocsaras vidékein, Finn- és Olaszországban a szarvasmarhá, de sőt a juhok között is fordul elő egy hasonló természetü járványos betegség, amelyet szintén a vörös vérsejtekben élősködő protozoák okoznak.
(ejtsd: tesszel), É.-Hollandia németalföldi tartományhoz tartozó nyugat-frízföldi sziget, amelyet a kontinenstől a Helder-szoros, Vlieland-szigettől pedig az Eijerlandi-szoros választ el, 183 km2 területtel, 5880 lak. Magas homokzátonyok védik a nyilt tenger hullámai ellen. É-on azon részein, amelyet Eijerlandnak hivnak, lakatlan; itt a tengeri madarak óriási mennyiségben fészkelnek. Nagyobb része legelőül szolgál. A lakosok a juhtenyésztésből, halászatból és jó minőségü sajt készítéséből élnek. A legnagyobb helység Burg, a sziget déli részében. Közelében 1653. és 1673. angolok és hollandok vívtak egymással tengeri ütközetet.
(lat. textus), a könyvnyomtatásban betünagyság megjelölése. Annyi mint 20 tipográfiai pont. L. Betünemek.
l. Fonó-szövő.
(lat.) a. m. szövet.
(lat.), eredetileg a. m. szövetfonadék; továbbá a. m. szöveg, valamely irat tartalma ellentétben a jegyzetekkel; a homiletikában bibliai hely, mint egy egyházi beszéd alapja: innen a. m. bizonyíték (ráolvasni a T.-t); a zenében: a zenedarabnak alapul szolgáló szöveg. - T. receptus, bevett szöveg, az újtestamentomnak görög szövege, melyet a hollandiai Elzevir (l. o.) nyomdász a Béza Tódor által 1565. kijavított görög szöveg alapján nagy gonddal és ízlésesen 1624., majd 1633. adott ki.
(ejtsd: teca) Emil, olasz orientalista, tanulmányait Bécsben 1860. végezte, az összehasonlító nyelvészet tanárává nevezték ki Bolognában, később Padovában. Körülbelül harminc nyelvet ismer, az olaszországi és más akadémiáknak, a m. tud. akadémiának is tagja. Nevezetesebb munkái: La tradizione de sette savi nelle novelline magiare (Bologna 1864); I tre capelli d'oro del nonno Satutto (u. o.); Carta di promissione del doge Ona Mastropicro; Rainardo e Isengrino (Pisa 1869); Sentenze buddiche del l'Okamiti (1880); Frammenti inediti delle elegie romane di Goethe (Firenze 1888); La Gerusalemma liberata in lingus boema (Padova 1890) stb.
János (Tetzel, tulajdonkép Diez vagy Diezel), német dominikánus és búcsuhirdető, szül. Lipcsében 1450-60 között, megh. u. o. 1519 jul. Alsóbb iskoláinak elvégzése után a lipcsei egyetemen 1482. filologiát, filozofiát, teologiát és szónoklattant tanult. 1489. belépett a szt. Domokos rendjébe, ahol szorgalma által csakhamar megnyerte elüljáróinak kegyét. Mint népszónok kitünvén, reá bizták a búcsuhirdetést, melyet mindenhol, bár a búcsunak túlságos és gyakran megbotránkoztató dicsérgetésével, nagy eredménnyel végzett. 1516. az egész Németország búcsuhirdetőjévé lőn kinevezve a római Szt.-Péter-templom építésének befejezése céljából. Hogy ekkor sem hagyott föl előbbi modorával és igen ment a pénz után, nem lehet tagadni. Sok ellenmondással is találkozott és Luthernek alkalmat szolgáltatott az 1517-iki tételekre. T. nyilvánosan elégette Luther tételeit és azokra más tételekkel felelt, hogy egyúttal a teologiai doktor rangot is elnyerje, mire a vittenbergai tanulók az ő tételeit égették el. T. 1518 máj. Luther támadására könyvet irt, amelyben Luther tanítását a búcsuról és malasztról cáfolta s a kat. tant világosan kifejtette. Életrajzát megirták katolikus részről: Gröne, Hermann; protestáns részről: Hoffmann, Körner stb. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (X. köt.) és Hergenröther, Kirchengeschichte.
(gör.) a. m. tétel, állítás (mely bebizonyítandó); a zenében a különféle taktusnemeknek u. n. jó, vagyis súlyos ütemrésze, ellentétben az arzissal (l. o.).