l. Teozofia.
sziget, l. Szantorin.
ókori görög államférfi és hadvezér; Kioszban született és mint Prodikos tanítványa kitünő politikai szónokká képezte ki magát. Mint ilyen az athéni népvezérek sorában kiváló szerepet játszott. Lassankint erős oszlopa lett a harminctagu oligárkiának (l. Harminc zsarnok és Görögország története). Ámde ennek kebelében Kritias volt az erősebb, határozottabb és kiméletlenebb, még T.-nél is kevésbbé válogatós az eszközökben. T. visszarettent a sok vértől és eljött az idő, midőn kettejük közül valamelyiknek vesznie kellett. Kritias megelőzte ellenfelét, nyilt gyülésben azzal vádolta, hogy a fennálló rendnek legveszedelmesebb ellenfele és követelte kivégeztetését. Hasztalan védekezett T. egy ragyogó szónoklatban, mely a szofisztikus ékesszólás minden fényétől tündökölt, hasztalan állott T. pártjára az államtanács: Kritias fegyveresei elszakították T.-t az oltártól, melyhez menekült, börtönbe vetették és kezébe szorították a bürökpoharat, melynek tartalmát nyugodt lélekkel, mondhatni derülten ürítette ki, utolsó két cseppjét pedig Kritiasra köszöntötte (404). V. ö. Pöhlig, Der Athener T. (Lipcse 1877).
l. Terapeuták.
v. therapeutika (gör.) a. m. gyógyítástudomány, l. Orvostudomány.
l. Szantorin.
(eredetileg Valadon Emma), francia népénekesnő, szül. Bazoche-Gonetben 1837 ápr. 15-én. 1864., miután állítólag divatárusnő volt, mint kávéházi énekesnő hirnévre vergődött, ugy hogy a legelőkelőbb párisi társaság és a politika kiválóbb emberei is özönlöttek az Eldorado-csarnokba, ahol énekelt. Éneke a párisi szellemet tükrözi vissza és sok tanulmányról tesz tanuságot. 1868. nagy sikerrel lépett fel a Gaîté-szinházban. 1893 febr. nyugalomba lépett. Emlékirata: Mémoire de T., écrits par elle-meme (1865).
l. Teréz-akadémia.
(Terein), szab. kir. város és egykori vár Csehországban, az Eger mellett, közel a torkolatához, termékeny vidéken, vasút mellett, (1890) 7215 lak. T. Csehország fő fegyverhelye 16,000 emberre való hadi táborral. A várat 1780. Mária Terézia alapította; 1882. azonban fölhagytak vele.
l. Vinga