l. Dragut.
(ásv.), l. Tórium.
l. Tórium.
János, festő, szül. Halason 1870. Első oktatását az országos mintarajziskolában nyerte, majd később külföldön, első sorban pedig Münchenben tanult. A legutóbbi időkben Hollósy Simon magánfestészeti iskoláját látogatta, kit azután a Nagybányán nyitott iskolájába is követett. Ott készítette nagyobb szabásu történeti festményét Az aradi vértanuk kivégzését, mely 1896-ban a fővárosban is feltünést keltett. Ezt megelőzőleg festette Temetés után címü képét, mely a képzőművészeti társulat egyik kiállításán volt látható s mindenkit megragadott az ábrázolás közvetlenségével és bensőségével.
(Torun), az ugyanily nevü járás székhelye s vár az itt két ágban folyó Visztula és vasút mellett, (1890) 27,018 lak., gép-, szappan-, csokoládé-, szesz- és ecetgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal, sörgyárakkal; élénk gabona-, fa-, bor-, szén-, gyarmat-, vasárukereskedéssel és állatvásárokkal; folyami kikötővel; körfalakkal és erődítményekkel. Az ó- és újvárosban a legjelentékenyebb épületek: a kat. szt. Jánosról elnevezett templom Koppernikus legrégibb képével; a városház művészi ajtókkal és fontos levéltárral; Koppernikus bronzszobra Tiecktől; egy hadi és egy bajor emlék; az Artushof hangversenyteremmel; az 1454. feldúlt német lovagrend házának maradványaival (egy torony). T. városát 1231. a német lovagrend alapította és német bevándorlókkal népesítette be. 1411. a lengyelek és a német lovagrend itt kötötte meg az első T.-i békét, amelyben ez utóbbi az előbbiek javára Szamogiciáról lemondott. 1454. a város a lengyel királynak meghódolt és a német lovagrend házát lerombolta; az ebből támadt háborut 1466. a második T.-i béke fejezte be. A katolikusok és protestánsok közti viszályok alkalmával az utóbbiak a jezsuita-kollégiumot lerombolták, amiért a lengyel kormány erősen sujtotta az evangelikusokat (l. Thorni vérfürdő). Lengyelország második fölosztása után T. Poroszország hatalmába, a tilsiti béke következtében pedig a varsói nagyhercegségnek jutott; a bécsi béke azonban visszaadta Poroszországnak. Újabb erdőítményeit 1818-24. építették. V. ö. Wernicke, Geschichte T.-s (1842); Kertner, Beiträge zur Geschichte der Stadt T. (1883); Jacobi Fr., Das T.-er Blutgericht 1724. (Halle 1896).
1. város York angol grófságban, a West Ridingban, 12 km.-nyire Leedstől, a Calder és vasút mellett, (1891) 13,015 lak., vaskohókkal és kémiai iparral. - 2. T., város Dumfries (ettől 22 km.-nyire) skót grófságban, a Nith és vasút mellett, 1290 lak., sörgyárral.
Thorn városában 1724 tavaszán, az úrnapi körmenet alkalmával, melyet egyik jezsuita atyja vezetett, verekedés támadt a körmenetben rész vett kat. közönség és a refomátus diákok között a miatt, hogy ezek a körmenet előtt nem térdeltek le. Pár órával később hire futamodott a városban, hogy egy diákot, kit a verekedés kezdőjének tartottak, lakásán elfogtak és a jezsuita kolostorba hurcoltak. Erre a diákság és a protestáns lakosok körében nagy zendülés s a jezsuita kolostor előtt nagy csődület támadt, követelték a diák szabadon bocsátását, midőn pedig erre a kolostorból a nép közé kilőttek, az a lövést kődobással s a kolostor ablakainak beverésével viszonozta. A jezsuiták panaszára királyi bizottság küldetett ki ezen ügyben, mely a polgármestert Rössnert és több más előkelő reformátust halálra itélt, s az itélet rajtuk 1724 dec. 7. végre is hajtatott; ezen kivül a város kiváltságai nagy részétől megfosztatott. V. ö. Jacobi Fr., Das Thorner Blutgericht (Halle 1896).
(ejtsd: thorntn), város York angol grófágban, a West Ridingban, Bradford mellett, (1891) 5680 lak., gyapjuszövéssel, fapapucskészítéssel.
-család (torockó-szent-györgyi), egyike az ország legrégibb történelmileg szereplő főnemesi családainak. A család hol Troszki, hol Thorochoi, hol pedig Thoroezkeni néven fordul elő. Legrégibb reá vonatkozó okmány 1249-ből való s az ezt követő 1253. évig szól, amikor is Troszki Eheleus (némelyek szerint Vencel) torockói gróf és erdélyi vajda vagy alvajda a pusztító mongolok elől rokonaival és roppant kincseivel a Kengürt (Székelykő) csúcsára épített Turuskou (Torockó) várába vonul. A mongolok a várat ostrom alá is veszik, de időközben segítségére jövén a kézdi székelyek, a mongolokat T. széjjelveri és több mint 1000 foglyot és sok rabolt kincset vesz tőlük el. A székelyek jutalmul Aranyosszékre telepítettek le és T. Ilyéstől Torockó várát kapták. A T.-család a legrégibb időktől a jelenkorig tulajdonosa a torockó-szent-györgyi uradalomnak s csak egy ízben szakadt meg a birtoklás rövid időre, mikor T. Ilyés Mátyás király ellen fellázadván, leveretet és Lengyelországba bujdosott; ekkor a hatalmas főúr elkobzott birtokai Csupor Miklós erdélyi vajdának adományoztattak, de csakhamar a család ismét visszanyerte birtokait. A T.-család a századok folyamán három ágra szakadt. Nevezetesen: az idősebb ágon János (az erdélyi kuruc tábornok István fia) korlátnok, a fogarasi végvidék s várnak főkapitánya, Erdély kincstárnoka, 1733-ban bárói rangra emeltetett. Az ifjabb ágból Zisgmond 1757. grófságot nyer, egyik ága pedig nemesnek maradt. Vallásra nézve szintén háromfélék: r. kat., ev. ref. és unitáriusok. A család jelenben grófi, bárói és nemesi ágakban él, kik közül ismertebbek: Miklós gróf, szül. 1859., technikai tanulmányait Zürichben végezte, jelenben országgyülési képviselő. Viktor báró, szül. 1862. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, volt királyi biztosi titkár, főkapitány s jelenleg a főrendiház titkára. Társadalmi, irodalmi és politikai téren működik; mint nemzetiségi politikus könyvet is irt s legújabban ő alapította és szervezte az országos vita-egyesületet.
l. Mensa et thoro.