Károly, orvos, iró, szül. Alsó-Köröskényben (Nyitra) 1850 dec. 7. A középiskolákat Nyitrán, Esztergomban, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, az egyetemi tanfolyamot pedig Bécsben, ahol az orvosdoktori oklevelet is elnyerte (1874). Ezután Bécsben mint tanársegéd működött, majd a védkötelezettségnek megfelelve 1876-ban Nyitrán telepedett meg, s még ugyanazon évben a központi járás orvosává választották meg. 1878. a boszniai okkupáció alkalmával a hadjáratban előbb mint egy gyalogezred főorvosa, később mint a sarajevói tábori közkórház igazgatójává s ugyanez évben a törvényszéki fogház orvosává nevezték ki. 1883. tiszteletbeli vármegyei főorvos, 1884-ben az országos közegészségi tanács rendkivüli tagja, 1885-ben helyettes vármegyei főorvos, 1889. törvényszéki orvos, 1890 jan. 1. pedig a közkórházi igazgatóorvosi állástól megválva, vármegyei főorvosnak nevezték ki, s 1895-ben közhasznu tevékenysége elismeréséül a királyi tanácsosi címet kapta. E lexikonba Nyitra vármegye történetét irta és az akadémia kiadásában megjelent: Nyitra vármegye monográfiája címü, a művelődés és közgazdasági fejlődésről szóló terjedelmesebb mű.
(ejtsd: thörszde), a Wales-hercegi szigetek egyike, 50 km.-nyire Ausztrália legészakibb pontjától a York-foktól, 525 lak., gyöngyház- és gyöngyhalászattal; a Torres-szoroson átvezető hajók állomáshelyével.
(ejtsd: thörszo), város Skóciában Caithness grófságban, a róla elnevezett öbölnél, (1891) 3890 lak., halászattal.
György, hires vitéz I. Ferdinánd és Miksa királyok alatt. 1544. hontvármegyei sági kapitány, 1552. a palásti mezőn harcolt, ahol az olaszokat ő mentette meg a töröktől. 1558-ban lévai kapitány, majd palotai kapitány 1566-ig, midőn Palota várát Arszlán török pasa támadásával szemben védelmezte. Tevékeny részt vett Veszprém és Tata visszafoglalásában és más török elleni harcokban. Midőn a portyázó Mohammed pasát Bakony mellett elfogta, Miksa vitézségéért arany lánccal ajándékozta meg, melyet az egész tábor előtt függesztett nyakába. 1571. kanizsai kapitány volt, ekkor esett el egy a törökkel vívott harcban. A törökök fejét Konstantinápolyba küldték.
(betlenfalvi), történelmi jelentőségre emelkedett család, mely valószinüleg Ausztriából származott át hozzánk.
[ÁBRA] A Thurzó-család címere.
Ausztriában már a XII. sz.-ban élt egy ilyen nevü család több előnévvel, mint de Lichtenfels, de Rantenek de Tursenreit, de Tirnstein, de Aspern, de Sonnberg. E család nálunk először a XIV. sz.-ban Zsigmon király alatt szerepel. 1430. Márton újvári várnagyról s rokonáról Györgyről van említés, kik a nikápolyi csatában részt vettek. - I. Elek sok bányát műveltetett, 1521. körmöci kamaragróf és kir. főkamarás, majd kir. kincstárnok, 1525. tárnokmester, végre országbiró, 1523. kapta Mária királynétól Vöröskő várát Pozsony vármegyében, melyet később a Fuggereknek eladott. A mohácsi vész után I. Ferdinánd hive lett s tőle kapta 1527. a Szapolyaiak birtokaiból Szepes várát több más várral együtt. Meghalt 1543. - II. Elek 1584-től Szepes vármegye főispánja, 1588-ban a szepesi kamara igazgatója. Magát Szepes vármegye és Szepes-föld örökös főispánjának és szepesi bárónak irta. 1569. nőül vette a szigetvári hősnek Zrinyi Miklósnak leányát. Megh. 1594. - Ferenc, a nádor atyja, tanulmányait Olaszországban végezte mint teologus. 1534. nyitrai püspök és a pozsonyi kamara elnöke. 1557. ott hagyta püspöki székét és lutheránus lett s nőül vette Kosztka Miklós leányát, Borbálát, aki magtalanul halt el; második neje Zrinyi Miklós leánya Katalin volt. Első nejével az árvai és lietavai várakat és uradalmakat kapta hozományul. Élete utolsó éveiben királyi főudvarmester. Állítólag kigyómarás következtében halt meg 1576. - III. György nagyban foglalkozott a bányaműveléssel. A Fuggerek családjából házasodva, a nélkül is nagy vagyonát tetemesen növelte. Bányakamaragróf. Meghalt Augsburgban, a T.-k kedvelt tartózkodási helyén 1521-ben. - Imre, V. György fia, szül. 1589 szept. 11., meghalt 1621. Atyja a hires vittenbergai egyetemre küldte, ahol tanárai egyetemi rektor címmel tüntették ki. 1617. árvavármegyei főispán, 1618-ban nőül vette bedegi Nyáry Krisztinát, 1621. mint Bethlen biztosa vett részt a nikolsburgi békekötésben. - II. János. Ez vetette meg alapját családja gazdagságának és jövőjének. Mint krakói polgármester fiával III. Györggyel együtt 1490. örökáron megvette Korvin János bányáit. 1496-ban Ulászlótól engedélyt nyert arra, hogy olvasztókat állítson fel. II. Ulászlót gyakran segítette ki pénzzavarából. Anna királyné bányakamaragróffá nevezte ki fiával együtt. Az Ulászlónak adott kölcsönök fejében 1505. zálogul kapta a bányavárosokat és Zólyom várát. A külföldön rézkereskedést űzött a Fuggerekkel (l. o.) együtt s ez óriási hasznot hajtott. Megh. 1508. - III. Szaniszló, szül. Bajmócon 1576., megh. 1625. Tanulmányait, mint a legtöbb T., külföldön végezte. Ifjabb korában több török elleni ütközetben is részt vett. 1614. Szepes vármegye főispánja, majd főpohárnokmester. A nikolsburgi békekötésnél mint a király hive szerepelt; Bethlennel szemben 1622. a soproni országgyülésen nádorrá választották.
T. György (V.), a püspöki székét elhagyott s prot. hitre tért dúsgazdag Ferencnek második nejétől Zrinyi Katalintól született fia, szül. Lietava várában (Trencsén) 1567 szept. 2., meghalt Bittsén 1616 dec. 24-én. Atyját hét éves korában már elveszítette. Első nevelését anyja, majd mostoha atyja Forgách Imre nógrádi főispán házánál nyerte. Tanítója volt a hires szászországi tudós Ecchard Kristóf bölcsész és orvosdoktor. Gyámja T. Szaniszló volt, aki anyjának újabb házasságát veszélyesnek tartván a gyermekre nézve, mostoha atyjával viszályba keveredett, mire ez őt a gyermek vagyonának hűtlen kezelésével gyanusította. A megsértett gyám ekkor a királyhoz folyamodott, hogy mentse fel őt a gyámságtól. A felmentés 1683. meg is érkezett és a királyi leirat Györgyöt a kir. kamara kezelésére bizta; Ernő főherceg, Magyarország akkori hadi főkormányzójának udvarába vitték, hogy ott a katonai és diplomáciai pályára képeztessék. 1585. anyja halála után mostoha atyja kivánságára hazament, átvette vagyona igazgatását s árvai főispánná neveztetett ki. Ekkor vette nőül első nejét Forgách Zsófiát. Mint főispán erélyesen lépett fel az elszaporodott rablók és harmincadfosztogatók ellen. 1590. Pálffy Miklós komáromi kapitány mellett segédkezik. Ez időben Párkány mellett a törököt csekély seregével megtámadta, de merényletéért majd életével lakolt. Első neje meghalván, 1592. Czobor Mihály nádori helytartó leányát Erzsébetet vette el. 1593. részt vett Fehérvár ostromában, 1598. királyi tanácsos, 1599. főpohárnok. Pálffy halála után Rudolf fölajánlotta neki a dunáninneni főkapitányságot, melyről azonban hamar lemondott, mert katonáinak zsoldját a kincstár nem fizette ki. Bocskay felkelése alkalmával hű maradt az uralkodóházhoz és mindent elkövetett, hogy a felkelés elterjedését megakadályozza. Bocskay igyekezett őt magának megnyerni, de ez nem sikerült. Midőn Bocskay felkelése nagyobb arányokat öltött, Rudolf békét akarván kötni, békebiztosul őt küldte Bocskayhoz, de a tárgyalások sikertelenek voltak. Fáradozásaiért Árva várát és uradalmát kapta örökös adományul. A bécsi béke megkötésénél 1606. nagy szerepet játszott. Mátyásnak bizalmas embere volt, akinek terveit igyekezett előmozdítani. Midőn az osztrák protestánsok Mátyás ellen fegyvert fogtak, Mátyás T.-t kérte fel közbenjáróul, kinek sikerült is a fölkelőket fegyverletételre birni. A nádorválasztás alkalmával szintén jelölt volt, de Illésházyval szemben elbukott (1608). Mátyás ekkor kincstárnoksággal kinálta meg, de ezt el nem fogadva, visszavonult birtokaira. Illésházy halála után 1609. nádorrá választották. Mint nádor a béke és mérséklet embere volt, akire egyformán hallgattak az összes szemben álló pártok. Az osztrák protestánsok sérelmeikkel ezután is többször fordultak hozzá s eljárásával mindig meg voltak elégedve. Báthory Gábornak az ellene felkelt és legyőzött katolikusok ellen hozott erőszakos rendszabályai végrehajtását megakadályozta. 1614. a protestáns egyház szervezése végett Zsolnán zsinatot tartott.
Gölnicbányához tartozó fürdő Szepes vármegyében; a csak 1889. alapított fürdő rengeteg fenyves erdők közepett, mesterségesen duzzasztott tó partján, igen szép vidéken (572 m. tenger feletti magasságban) épült, magas hegyektől körülvett. A telep hat épületből áll, összesen 100 szobával. A fürdőházban van hidegvizgyógyintézet, kádfürdők és lápfürdő. A fürdő részvénytársaság tulajdona. A fürdő felett emelkedik az 1030. m. magas Thurzóhegy (Klippberg).
(Tusaun, Tosana), község Graubünden svájci kantonban, a Hátsó-Rajna és Nolla összefolyásánál, vasút mellett, (1888) 1069 lak., nagy országos vásárokkal; szép környéke miatt élénk turistaforgalommal. A Rajnán túl Hoch-Realtenak, a svájci legrégibb várak egyikének romjaival. V. ö. Lechner, T. und die Hinterrheinthäler (Chur 1875).
Arminius neje (l. o.).
v. Totmesz, négy egyiptomi király neve, kik közül leghiresebb volt III. T. L. Egyiptom (tört. V. köt. 776. old.).
János, horváth bán (1466-69), Sperancsics Pál bán özvegyét Klis várából és összes birtokaiból kiűzte, azután előre nyomult a Narentáig és visszaszorította Velencét. Ezzel vége volt működésének, mert midőn Mátyás (1468) Podiebrád ellen vonult és T.-nak Horvátország határait a törökök ellen kellett volna megvédenie, egészen tehetetlennek mutatta magát: a törökök Dalmáciába törtek (1468) és azt egész Záráig pusztították. Mátyás király báni méltóságától megfosztotta, börtönbe záratta (1469) és helyébe a vitéz Magyar Balázst nevezte ki horvát bánná.