község, l. Tuzsér.
Frigyes Vilmos, német ref. teologus, szül. Barmenben 1856 máj. 6. Tanulmányait a bonni és lipcsei egyetemeken végezte. 1879. gelderni segédlelkész, majd 1882. gelderni, 1884. remscheidi lelkész lett. A transzszubstanciáció kat. felfogását igen hevesen támadta meg egy birálatában, amiért 1886. a német btkv 166. §-a értelmében három heti fogságra, kiszabadulása után pedig Rheinische Richter, römische Priester c. könyvében elkövetett sértések miatt újabb fogházbüntetésre itélték. 1888 jun. a solingeni Evangelischer Bund egyik gyülése alkalmából az ottani ev. templomban tartott beszéde rendőri beavatkozásra szolgáltatott okot (a beszéd megjelent Barmenben 1891). Munkái: Offner Brief a. d. H. Erzbischof K. von Köln (15. kiad. Barmen 1889); Clarenbachs Asche (8. kiad. Berlin 1890); Die Anbetung der lückenhaften Stofftheile in Trier, eine histor.-archäol. Untersuchung (Barmen 1891); Zur Beurtheilung des Donatismus (Halle 1893); Antwort a. d. päpstl. Priesterschaft in Breslau (Barmen 1894), mely műve újabb vizsgálatot zudított nyakába, de felmenő itélettel. V. ö. Nippold, Die T.-schen Religionsprozesse (Halle 1888); Prozess T.-Wiemann (Barmen 1887).
András gróf, osztrák hadtörténeti iró, szül. Efferdingben 1827. A katonai pályára lépett és végigküzdötte az 1848-49., 1859. és 1866-iki háborukat. Azután őrnagyi ranggal nyugalomba vonult és jelenleg Salzburgban él. Számos munkái közül ismeretesebbek: Reiterregimenter der österr. Armee (3 köt., 1862-66); FM. Graf Schermüller (1878); Von den Cevennen bis zur Newa (1879); FM. Graf Starhemberg (1882); Briefe des Grafen Mercy am Ludwig Starhemberg (1884); Unsere Helden (1885); Fürst Windischgrätz (1886); Fürst Ludwig Starhemberg (1889).
l. Türingia.
l. Dürnberg.
latin növénynév után Thwaites György Henrik Kendrick cejloni botanikus (1800-82) nevének rövidítése.
(Thyatira, Tiaira), ókori város, l. Akhisszár.
az ókori görög mitologiában Pelops eliszi király és Hippodameia fia, Tantalos (l. o.) unokája, Atreus öccse. Sorsát l. Atreus.
(állat), l. Erszényes farkas.
l. Tölteléksejt.