l. Tien-cin.
régi velencei patricius család. Nevezetesebb tagjai: Jakab, velencei dogs (1229-49). 1204. lett Kandia helytartója hercegi címmel, 1227. Treviso podestája. 1240. megverte a ghibellineket Ferrara előtt, de II. Frigyes Felső-Olaszországba való hatolását már nem birta megakadályozni. - Dédunokája Bajamonte 1310. szövetkezett néhány velencei családdal és a lombardiai guelfekkel személyes ellensége Pietro Gradenigo doge ellen, az általa életbe léptetett oligárkiai alkotmányváltoztatás miatt. Jun. 14-ikére tűzték ki a doge és a nagy tanács tagjainak meggyilkolását, de az összeesküvés kiderült s ennek következménye volt az Inquisitori di stato, mint legfelsőbb birósági hatóság felállítása. T. Trevisóba menekült, de ottani áskálódásai miatt Velencébe, majd onnan is Horvátországba kellett szöknie, ahol 1328. meghalt. V. ö. Caroldo, La congiura de Boemundo T. narrazione (Trieszt 1865); Urbani de Ghelof, T. e la sua famiglia, note e documenti inediti (Velence 1879); Astori, La congiura di B. T. (u. o. 1885). - Miklós, államférfiu, kiváló humanista és költő, megh. 1551. Bámulatra méltó tehetsége, nagy műveltsége és éleslátása mellett nem csoda, hogy már ifjabb éveiben nagy szerepet játszott Velencében, szenátor lett, majd podesta Bresciában (1825), 1528-ban pedig Padovában, és mint követ vett részt a III. Pál pápa és V. Károly császár között folytatott tárgyalásokban (1538).
Giovanni Battista, olasz festő, szül. Velencében 1696., megh. Madridban 1770. Eleinte szülővárosában Lazzarini középszerü festőnek volt tanítványa, de többet köszönhetett második mesterének, Piazzetának, főleg azonban Paolo Veronese művei tanulmányozásának. 1712-40. sokat dolgozott Velencében és a szomszédos szárazföldön, 1740. Milanóban találjuk, 1750-53. a würzburgi érseki palota freskóképeit festette meg. 1761. III. Károly spanyol király meghivása folytán Madridba ment és ott élénk tevékenységet fejtett ki. T. az utolsó nagy olasz festő. Kiváló művészetét különösen fal- és mennyezetképei mutatják be. Függő képei közül különösen említendők a velencei S.-Eustachio-templomban levő, szt. Jakabot ábrázoló kitünő képe, melyhez egészen hasonló a 649. sz. festmény a budapesti országos képtárban, ahol még két érdekes, vallásos tárgyu képe látható (651, 666). Majdnem az összes nagyobb képtárakban képviselve van. Születésének 200. évfordulója alkalmából Velencében és Würzburgban T.-kiállítást rendeztek. Tanítványai voltak fiai T. Giovanni Domenico és T. Lorenzo, akik a mellett, hogy atyjuknak nagy művei elkészítésében segédkeztek, annak festményei után rézkarcokat készítettek. V. ö. Molmenti, II Carpaccio e il T. (Torino 1885); Leitschuh, Giovanni Battista T. Eine Studie zur Kunstgeschichte des 18. Jahrhunderts (Würzburg 1896); Wessely a Dohme-féle Kunst und Künstler-ben.
(ejtsd: tírsz), angol folyadékmérték = 1,9 hl.
a malagabor egy neme.
l. Tűzföld.
l. Ezüst-ötvények.
(franc., ejtsd: tyerzetá) a. m. a harmadik rend, vagyis a polgári rend és annak képviselői az 1789 előtti rendi gyüléseken, ellentétben a két kiváltságos renddel, a nemességgel és a papsággal.
(franc., ejtsd: tyerparti) a. m. a harmadik párt; a francia kamarának egy töredéke, mely az 1832-33-iki ülésszak alatt alakult s melynek célja volt a középosztályt uralomra juttatni.
l. Biferno.