német művészcsalád, ismeretesebb tagjai: T. János Henrik, festő, szül. Hainában 1722 okt. 3., megh. Casselben 1789 aug. 22-én. Párisban Vanloonak volt tanítványa, azután Rómában és Velencében tanult, utóbb a casseli művészeti akadémia tanára volt. Klasszikus tárgyu, modoros felfogásu műveinek nagy része a Cassel melletti Wilhelmshöhe kastélyban látható. - T. János Henrik Vilmos (a nápolyi), festő, szül. Hainában 1751 febr. 15., megh. Eutinben 1829 jul. 26. Nagybátyjainak, T. János Henriknek és T. János Jakabnak volt tanítványa, azután Németalföldön és Svájcban tanult, hosszu időt töltött Rómában és Nápolyban, hol 1790. a művészeti akadémia tanára lett. Történelmi festményei közül említendők: Sváb Konradinnak és Osztrák Frigyesnek sakkjáték közben hirdetik ki a halálos itéletet; Krisztus és a kisdedek; Az őrjöngő Ajax Kassandrát elvonszolja Athene szobrától stb. Metszeteivel díszített művek: Tetes de différents animaux, dessinées d'apres nature (2 köt., Nápoly 1769); Sir William Hamilton's collection of engrevings from antiques vases; Homer, nach Antiken gezeichnet (11 füzet, Göttinga 1801-1804, Stuttgart 1821-23, Heyne és Schorn szövegével). V. ö. Aus meinem Leben c. emlékiratai (2 köt., Braunschweig 1861); Alten, Aus Tischbeins Leben (Lipcse 1872). - T. János Frigyes Ágost, festő, szül. Maastrichtba 1750., megh. Heidelbergában 1812. Annak idején kedvelt és ünnepelt családképfestő volt, Francia- és Olaszországban járt, Hollandiában is tartózkodott, Arolsenben és Dessauban élt, 1800 óta pedig a lipcsei művészeti akadémia igazgatója volt. - Fia T. Károly Lajos, szül. Dessauban 1797., megh. Bückeburgban. Főleg városi látképeket festett, Lipcse, Frankfurt, Bonn stb. látképét. V. ö. Michel, Étude biogr. sur les T. (Lyon 1881).
Konstantin, német prot. teologus, szül. Lengenfeldben 1815 jan. 18., megh. Lipcsében 1874 dec. 7-én. Tanult Lipcsében 1834-38. teologiát és nyelvészetet; a boroszlói egyetem 1843-ben teologiai doktori diplomát adott neki. Ugyanazon évben a szász kormány megbizásából Párisba ment, hol kibetüzte a Codex Ephraemit, s ugyanilyen célból többször is beutazta Angolországot, Egyiptomot; fölkereste a nitriai barátok zárdáit, a Szinai hegyen levő zárdát; járt Palesztinában, Szíriában, Kis-Ázsiába a mindenünnen gazdag kéziratgyüjteményekkel tért haza. 1845. rendkivüli, s 1859-ben rendes tanára lett Lipcsébe a teologiának és bibliai paleográfiának, 1867-ben titkos udvari tanácsosnak neveztetett ki; az oxfordi és cambridgei egyetemek 1865-ben ünnepélyesen jogi doktorrá emelték s általában számos megtiszteltetésben és kitüntetésben részesült. 1859-ben az orosz kormány költségén járván - ekkor már harmadszor - Keleten, a Szinai-zárdában fölfedezte a hires Codex Sinaiticust. Számtalan bibliai kódex látott általa napvilágot; több kiadásban megjelent tőle 1841 óta az újtestamenton, kritikai jegyzetekkel ellátva, kiadta a septuagintát és az apokrifusokat is. A sok közül nevezetesebb művei még: Wann wurden unsere Evangelien verfasst? (1865 s többször); Haben wir den ächten Schrifttext der Evangelien und Apostel? (1873); Reise in der Orient (2 kötet, 1845); Aus dem heiligen Lande (Lipcse 1862). Egyik utolsó műve a Vulgata kiadás volt (1873). Adott ki egyházi beszédeket és egy költeménykötetet is. V. ö. Volkeding, T. in seiner 25-jähr. schriftstellerischen Wirksamkeit (Lipcse 1862); Balogh F., Dogmatörténelmi mozzanatok (Debrecen 1894).
(Tisnov), város Brünn morva kerületi kapitányságban, a Schwarzawa bal partján, vasút mellett, (1890) 2795 lak., papiros-, cukorgyártással, posztó- és pamutszövéssel, szénbányával.
tibeti hegy, l. Gangri.
county Misszisszipi amerikai államban, 1170 km2 területtel, 9300 lak., Juka székhellyel.
Benvenuto, olasz festő, l. Garofalo.
l. Erinniák.
a zsidó esztendő hetedik, illetőleg a zsidó időszámítás szerint első hónapja. T. hó első napjától kezdődik a zsidó újév, mely a polgári időszámítás kezdetét 3761 évvel előzi meg (Kr. u. 1897 = 5657. A hónap első és második napja újév (l. Rós); harmadik napja bőjt (cóm Gedáljohu) melyet ha szombati napra esnék, a rákövetkező vasárnapra halasztanak; tizedikén van az engesztelő nap (l. o.), mely már az előző nap naplenyugtától kezdődik; 15-től 24-ig sátoros ünnep és a tóra (Mózes öt könyve) befejezésének ünnepe. T. első napja rendesen szept. újholdjára esik és tart egész az okt. újholdig, azaz 28 napig.
Adanson (növ.), l. Buda.
(ejtsd: tiszran) Ferenc Félix, francia csillagász, szül. Nuitsben (Côte-d'Or) 1845 jan. 13., megh. Párisban 1896 okt. 20. A dijoni liceumot látogatta s 1863-tól fogva az École normale supérieure-ön matematikát és fizikát tanult. 1866 a párisi csillagvizsgálón adjunktusi állást nyert, 1873. a toulousi csillagvizsgáló igazgatója s az itteni fakultás tanára, 1878. a tudományos akadémia tagja s a mekanika professzora a Sorbonne-on, 1892. pedig a párisi obszervatorium direktora lett. Mouhez halála után ennek utóda lett a direktorságban a párisi csillagvizsgálón. Munkái elméleti természetüek s az égi mekanika különböző ágaira vonatkoznak, amelyeknek ő egyik legnevesebb képviselője. Munkái többnyire az intézet annaleseiben és mémoire-jai közt jelennek meg. Ezenkivül az égi mekanika nagyon becses tankönyvét irta meg: Traité de mécanique céleste (Páris 1889, 1891 és 1894).