l. Tippo-Tip.
(növ., Nyssa L.), a somfafélék faja, 5-6 faja É.-Amerikában, a Himálaján, valamint a maláj szigeteken terem. A N. aquatica L. északamerikai könnyü fája parafa néven ismeretes. A belőle metszett stílusok folyadékokban nagy fokban duzzadnak. Ezért a kirurgiában csatornák, testüregek, főleg a nőgyógyászatban a méh nyakcsatornájának lassu tágítására használják. A N. multiflora Wangenh. meg a N. uniflora Wangenh. ültetett díszfa. A N. tomentosa A. Mich. szinte északamerikai, fájával kereskedést űznek.
l. Guarani és Karibok.
1. kisközség Somogy vármegye lengyeltóti j.-ban, (1891) 1358 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Túr, kisközség Torda-Aranyos vármegye tordai j.-ban, (1891) 1099 magyar és oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt van a szépségéről ismert túri vagy túrkoppándi hasadék (l. Túri hasadék). - 3. Túr, az Aranyos baloldali mellékvize, ered Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határán, Felek közelében, a DK-i folyással, Túr község mellett a szép túri hasadékot képezve (l. o.), Torda mellett az Aranyosba ömlik; hossza 25 km. - 4. Túr, a Tisza baloldali mellékvize, Szatmár vármegye K-i részében az Avas hegységben ered, Ny-i folyással csakhamar kilép a lapályra és részint határt jelölve Ugocsa és Szatmár vármegyék közt, kacskaós folyással Olcsva-Apáti mellett a Tiszát éri el, melybe a Szamossal egyesülve önti vizét; Nagy-Ar mellett egy ága jobb felől kiszakadva, közvetlenül a Tiszába siet. Hossza 90 km. - 5. Mező-Túr, község, l. Mezőtúr.
1. nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci alsó járásában, (1891) 4378 magyar lak., Schossberger báró-féle kastéllyal, vasúttal, posta- és távirdahivatallal és postatakarékpénztárral. 1585 aug. 24. a szolnoki bég vásárt tartott Turán, midőn több szomszéd magyar vár őrsége titkos megbeszélés folytán a török kereskedőket meglepte és kifosztotta. A foglyokat és a prédát 150 kocsin elvitték. A menekülő törökök a Galga patakba dobták áruikat, hol a nép mai napig is kincsek után kutat. (V. ö. Gömöry G., Tura kincse, Hadtörtén. Közlemények VII. köt. 1894. 680. old.) 1849 jul. 20. a Perczeltől, Tworznickitől és Dessewffytől vezényelt magyar lovasságnak kisebb összeütközése volt itt Tolsztoj orosz tábornok seregével. - 2. Ó-Tura, nagyközség Nyitra vármegye vágújhelyi j.-ban, (1891) 6120 tót lak., posta- és távirdahivatallal és postatakrékpénztárral. Savanyuvizforrása van.
a Tobolnak 725 km. hosszu mellékfolyója, Perm és Tobolszk orosz kormányzóságokban. A Közép-Uralban ered; Verhoturjétől kezdve 555 km.-nyi hosszuságban nagyobb csónakok és a Nitza torkolatától kezdve 220 km.-nyi úton gőzgajók is járhatnak rajta.
l. Tughra.
piros festőanyag, amelyet a turako (Musophaga Isert.) szárnytollaiból nyerünk; 6% réztartalommal bir, miáltal a piros tollak égésének zöld lángja van.
(állat), l. Banánaevők.
(Turanj, Krizanić-T.), község Zágráb vármegye károlyvárosi j.-ban, (1891) 907 horvát lak.; T. a Mreznica patak mellett fekszik, ahol egy nagy épület áll, melyet Erdődy Tamás 1584. épített; 1791-99. posztógyár volt benne, 1809-1812. Marmont tengernagy hadapródiskolát állított fel benne, melyből a növendékek egy évi tanulmány után a franciaországi la-fleche-i tisztképző intézetbe kerültek. A franciák elvonulása után a horvát-szlavon határőrvidékek főparancsnoksága ismét ily iskolát állított itt fel s ebből került ki Omer pasa török tábornok.