(l. a mellékelt képet), a varás gépies kivitelét végzi. A varrni való cikk minősége szerint megkülönböztetnek szövet-, kesztyü-, kötöttáru-, cipőtalp- és gomblyuk-V.-eket; az öltés minősége szerint hurkos és kettős tűzőöltéssel működőket; a tű mozgása szerint egyenes és ívmozgásuakat; a tű alakja szerint sima, füles és horgos tűvel birókat. A hurkos öltéssel működő gépek egy fonallal (cérnával) dolgoznak s szerkezetük vázlatát, ha sima tűvel birnak, a Himzés címszó 1-4. ábrája láttatja, ha pedig horgos tűvel birnak, a Himzés címszó 5-8. ábrája. Hurkos öltéssel a kesztyű-, kötöttáru- és gomblyuk-V.-ek s részben a cipőtalp-V.-ek is dolgoznak, mig a szövet-V.-ek, amelyekhez a zsák- s bőr-V.-ek is tartoznak, kettős tűzőöltéssel varrnak. A kettős tűzőöltéshez két fonal kell, amelyeket arányosan fékeznek, mert az esetben, ha az alsó fonal túlzott feszes, illetőleg ha a felső igen laza, szabályos öltés nem keletkezik, hanem az alsó fonal simán húzódik a varrat mentén, mint ezt az 1. ábra aa része láttatja.
[ÁBRA] 1. ábra. Kettős tűzőöltés.
A szövet-V.-ek egyenes vagy ívben mozgó tűszerkezettel láttatnak el. Az ívmozgásu szerkezet egyszerübb és a gép könnyebb járásu ugyan, de mert a tű nagyobb ellenállás esetén elhajlik, illetőleg eltörik, ezért ez csak vékonyabb áruk varrására alkalmas; mig az egyenes mozgásu, mert a tű nagy ellenállást képes legyőzni, vastag szövetek, sőt bőrdarabok varrására épp ugy alkalmas, mint vékony minőségüek varrására; hátránya azonban, hogy összetettebb szerkezetü és nehezebb járásu. A kettős tűzőöltésü V.-eknél az öltés az által keletkezik, hogy a felső fonalból hurkot készítenek, amelyen az alsó fonalat átdugják. Ezt a műveletet háromféle módon végezhetik, nevezetesen a Wheeler-Wilson-, a Singer- és a forgó vetélős rendszerrel. 1. A Wheeler-Wilson-rendszernél, amelyet a 2-5. ábra láttat, a hurokfogó f csigaalaku és a tengely végére szilárdan van erődítve. Az s lapos csévére helyezett alsó fonal a hurokfogó-szerkezetbe illesztetik. A hurok akkor áll elő, amidőn a tű a legmélyebb helyeztéből fölfelé kezd emelkedni, mert ekkor a hurokfogó a csúcsa (orra), amint ezt a 2. és 2a ábra láttatja, a tű mellett elhaladva a felső fonalat megkapja s ezt hurok alakjában körben tovább vezeti, mig a hurok az s csévéről jövő alsó fonalon átesik (l. a 3., 4., 5. ábrákat). A hurok a most leirt útjában, az 5. ábrában előtüntetett módon kis kefébe akad, s ott mindaddig vesztegel, mig a 2a ábra szerint újabb hurok nem képződik. Ezen rendszernél az utóbb keletkezett hurok az előbbi hurok fonalát húzza oly mértékben, hogy az öltés ne csak feszes legyen, de az alsó fonal a szövet vastagságának közepéig behúzassék. A tűnek itt aránylag kis kilengést kell végezni s ezért ennél az egyenes és az ívmozgás egyaránt használható.
[ÁBRA] Wheeler-Wilson-rendszerü hurokképző.
2. A hurokképzés második fő csoportja a Singer-rendszer képviseli, amelynél, mint ezt a 6-10. ábrák láttatják, a hurokfogó ide-oda mozgó kis vetélőből (hajócskából) áll, amelyben az alsó fonal hengeres csévén foglal helyet.
[ÁBRA] [ÁBRA] [ÁBRA] [ÁBRA] [ÁBRA] 6-10. ábra Singer rendszerű hurokképző.
A hurok akkor áll elő, amidőn a tű legmélyebb helyzetéből felemelkedni kezd, mert ekkor a felső fonal lazul s a vetélő hegyes csúcsával a tű és a fonal közé ékelődik s a fonal hurokján átcsúszik, miáltal a benne levő alsó fonalat is a felső fonal hurokján átvezette, mint ezt a 7., 8., 9. ábrák láttatják. Ezután a vetélő, mint a 10. ábra láttatja, ismét visszacsúszik, hogy újból munkaképes állapotba jusson. Ennél a rendszernél a hurok fonalhosszát a tű húzza ki a szövetből s ezért a tűnek itt aránylag nagy kilengést kell végezni. 3. A harmadik hurokvető rendszer az eddigiek egyesítéséből állott elő s ezt forgó vetélős rendszernek, v. karikahajós gépnek nevezik. Velejét a 11-18. ábrák szerint a forgó mozgással biró hurokfogó teszi, amely a körmozgást biztosító vezetékben szabadon csúszik. Ez a rendszer tehát annyiben különbözik a Wheeler-Wilson-rendszertől, hogy hurokfogója szabad, mig amott a tengely végéhez van kötve, a Singer-rendszertől pedig főleg abban, hogy a hurkot alkotó fonalhosszt az utóbb keletkezett hurok, illetőleg a hurokfogó húzza ki (épp ugy mint a Wheeler-Wilsonnál) s igy a tű itt aránylag kis kilengéseket végezhet.
[ÁBRA] 11-18. ábra. A forgó vetélő rendszerű hurokképző.
A 11-18. ábrákon jelzett hurokfogónak kettős kampója (orra) van s ezért csak félannyi forgást tesz mint ahány lengést a tű, alkalmaznak azonban egyorru hurokfogót is. Az elrendezésnél a hurokképzés a következőkép megyen végbe: A hurokfogó orra akkor kerül a tű s fonal közé (a 11. s 12. ábrák), amidőn a tű legmélyebb helyzetéből emelkedni kezd. Azalatt mig a tű felső állásába jut s onnan lefelé indul, a hurokfogó fél fordulatot tesz (13-14-15. ábrák) és ezzel a hurkot a vetélő középrészén elhelyezett alsó fonalon átdobta; ezután újból képződik egy hurok, de ugyanekkor a régi lassan szabaddá válik (16-17. ábrák) és igy az új hurok feszíti és kihúzza a régi hurok fonalát. Ez a rendszer egyenes avagy ívmozgásu tűvel szerelhető fel. Végre megemlítendő még, hogy a most jelölt részeken kivül a V.-ek a szövet továbbítását végző géprészszel is felszereltetnek.
A V. egyike lévén a legáltalánosabban elterjedt közhasználati tárgyaknak, előállítása illetve gyártása szintén egyike a legjelentékenyebb iparágaknak. Eredeti hazája Amerika volt, ahol Howe, Singer, Wilcox és Wilson alapították meg ezen speciális ipart, mely jelenleg ott mintegy 40 gyárban körülbelül 800,00 db. gépet állít elő. Csak mintegy 10 évvel az amerikai V.-ipar fellendülése után, körülbelül 30 évvel ezelőtt alapíttattak Európában az első V.-gyárak s újabb tiz évbe került, mig ezek jelentőségre is emelkedtek. A V.-ipar helyzete Európában jelenleg körülbelül a következő: Angliában jelenleg mintegy 25 gyárban évente körülbelül 300,000 db. V.-et állítanak elő; ami azonban Anglia szükségletét még nem képes fedezni, hanem jelentékeny import van főleg Németországból. Franciaország termelése szintén csekély (mintegy 12 gyárban körülbelül 30,000 db.), a szükséglet fedezése még mindig Amerikából s részben Németországból történik. Németországban igen magas fokon áll a V.-gyártás, igen sok nagy gyár van, melyeknek évi termelése mintegy fél millió darab. Ausztria termelése körülbelül 80,000 db.-ra tehető.
Hazánkban Lázár Pál műegyetemi tanár 1893. alapította az első magyar V.- és kerékpárgyár részvénytársaságot, mely 1894. kezdte meg működését s jelenleg évente 12,000-15,000 db. V.-et és 5000-7000 db. kerékpárt gyárt és hoz forgalomba. Magyarország évi behozatala ezenkivül még mintegy 40,000 db. V. és 10,000 db. kerékpár. Az összes létező V.-gyárak évi termelése mintegy 2.000,000 dr.-ra tehető, az összes használatban levő V.-ek számát pedig mintegy 14.000,000 darabra becsülik.
a legszebb és legelterjedtebb magyar házi iparág, melyet Kolozs vármegyében Bánffy-Hunyadon és az e körül fekvő magyar falvakban, az u. n. Kalotaszegen (l. o.), a nőlakosság űz. Ezzel foglalkozó házi iparosok száma ma már meghaladja az ezret. A kalotaszegi V. rendszerint fodorvászonra készül és mindkét oldalán egyenlő; újabban finomabb vászonra selyemmel is dolgoznak. Ezen házi iparág évi forgalma ma már közel 30,000 forintra tehető; igen kedvelt cikk külföldön is. A V. százat meghaladó, egymástól teljesen különböző mintát ölel fel, melyek között kockás mák, nagy foglalás, kövecses, alakoros, névtelen ékítmény, parámás közepü, barackmagos, kapusi forma, vitorlás stb. elnevezésüek vannak, mely elnevezések eredetüket a néphagyományból vették. A V. terjesztése és megismertetése körül legnagyobb érdeme van Gyarmathy Zsiganénak. L. még Házi ipar.
v. verse, fonalból vagy vesszőből készült szerszám, mely a halak betévedésére számít s tetszés szerint áthelyezhető. Ennek egyik módosított alakja a dobvarsa. L. még Halászat.
nagyközség Tolna vármegye simontornyai j.-ban, (1891) 1455 német lak.
villás rúdra erősített egykávás zsákháló, melyet bokros helyeken gereblyemódra vetnek a vizbe, hogy azután a halat rudakkal belekergessék.
elavult kifejezés, állandó erődítésnél előforduló földfeltöltés, az u. n. gát (németül: Wall), melyre még a mellvéd épül.
község, l. Gyula-Varsánd és Fazekas-Varsánd.
1. kisközség Nógrád vármegye szécsényi j.-ban, (1891) 1027 magyar lak. - 2. V., kisközség Veszprém vármegye zirci járásában, (1891) 1129 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
György, XVI. sz.-beli versszerző, ki 1561. Medgyes városában irta: Egy szép história a Persei királyról, Xerxes neve stb. címü verset, mely címével ellentétben nem annyira elbeszélő költemény, mint elmélkedő vers a szerencse mulandóságáról.
l. Bogárfogó növények.