igy nevezik az Alföldön az erősen égetett, a kongótéglához (l. o.) hasonló téglát, melyet vizépítésre és útburkolásra használnak.
l. Ásványviz.
régi város Aquitaniában, most Bazas (l. o.).
l. Bádog. - V.-fedél, l. Fémfedél.
a vasnak és bétonnak építési szerkezetekben legújabban szokásos kombinációja, amelynél a bétonból készült tartó (boltozat, lemez, cső stb.) testébe még vas-alkotórészek (drótháló, szelvényvasak stb.) is vannak beépítve. A V. többféle rendszer szerint készülnek, amelyek közül első helyen említendők a Monier-rendszerü V. (l. Monier-féle építkezés). Hazánkban legérdekesebb ily rendszerü építmény a sárbogárdi Nádorcsatorna-híd. Ezen rendszernek némi módosítása a Mátrai-rendszer, amelynél a drótbetét mint függesztő szerkezet működik. Ez a rendszer inkább a magas építészetben, födém szerkezeteknél van elterjedve. Az előbbiektől eltérő a Wünsch-féle rendszer (Wünsch Róbert budapesti bétonépítő cég szabadalma), amelynél a vasbetétet merev szelvényü hengerelt vasak (szögvasak, T vasak stb.) képezik. Ezen legutóbb említett rendszer előnyei leginkább nagyobb boltozatokban érvényesülnek, amelyeknél a boltvégek, illetve az azokban levő vasbetétek végei a pillér vagy hídfő alapjába, ugyancsak merev szelvényü vasakkal, le vannk horgonyozva. Ilyen szerkezetü az érsekújvári hatnyilásos Nyitra-híd.
alapozásoknál használt szerkezet, l. Alapozás.
l. Gama.
(ejtsd: vaszkonszellu) Joakim Antal de Fonseca e, portugál zenei iró, szül. Oportóban 1849 febr. 10. Hazai művészetének nagy szolgálatot tett Os musicos portuguezes c. kétkötetes lexikonával 1870., valamint a Fétis Biographie universellejéhez Pougin által szerkesztett pótkötetekben foglalt adataival. Luiza Todi c. művészetrajzán (1873) kivül megjelent munkái: Ensaio critico sobre o catalogo del rey D. Joao IV. (1873) és a lisszaboni nagy földrendés (1755) feldúlta a könyvtár jegyzékének új kiadása (1874). - Felesége Karolina Vilhelmina, német romanista, Michaelis Gusztáv német tanár leánya, szül. Berlinben 1851 márc. 15. Sokat járt az iberiai félszigeten, amelynek nyelveivel és irodalmaival behatóan megismerkedett. Művei közül említjük: Romancero de Cid (u. o. 1871); Studien zur romanischen Wortschöpfung (u. o. 1876); Poesias de Francisco de Sá de Miranda (Halle 1885); Studien zur hispanischen Wortdeutung (Firenze 1886); Romanzenstudien (Halle 1891); Der portugiesische Infinitiv (Erlangen 1891); Geschichte der portugiesischen Litteratur (Strassburg 1893); Fragmentos etymologicos (Oporto 1894). Irt G. Paris Romaniajába, Gröber Grundrissébe és más német és portugál folyóiratokba és lapokba.
ókori nép Hispania Tarraconensisnek északkeleti részében, az Iberus és a Pirenék között; a mostani baszkok (l. Bászk). Fővárosuk Pompaelo volt (a mostani Pampelona). Róluk nevezték el a Pirenék láncának legnyugatibb szemeit Vasconum saltusnak.
Gascogne (l. o.) latin neve.