helyesebben Vasszilyevszkíj-Osztrov Szt.-Pétervár (l.o.) egy része.
az Ob baloldali 851 km. hosszu mellékfolyója, amely Tomszk kormányzóságban, a kevésbbé ismertes V.-i tundrában ered. Vizkörnyéke 66,120 km2.
A vasnak két szulfátját ismerjük: 1. Ferroszulfát, kénsavas vasoxidul, vasgálic, zöld gálic, Fe2SO4 + 14H2O. Nagyon régen ismeretes só, amelyről ma már a XIII. sz.-ban említést tesz Albertus Magnus. Ugy készítik, hogy tiszta vasdrótot higított kénsavban oldanak és az oldatot kikristályosítják. Nagyban ugy is kapják, hogy a piritet pörkölik s azután a levegőn állani hagyják, végül az oxidáció folytán keletkezett ferroszulfátot vizzel kivonják és kristályosítják v. pedig vasdarabokat oldanak fel higított kénsavban. Kékes-zöld szinü moniklin v. rombos kristályokból (tehát dimorf) álló test, a levegőn csakhamar elmállik s vizben könnyen oldható. 100°-on szárítva kristályvizének legnagyobb részét elveszítvén fehér, vizben oldható porrá voltozik át (ferrum sulfuricum siccum). 1 sr. ferroszulfát 10°-on 1,64 sr., 15°-on 1,43 sr., 39°-on 0,66 sr., 60°-on 0,38 sr. és 100°-on 0,3 sr. vizben feloldódik. Összehúzó, tiszta ízü. A levegőn elgé gyorsan oxidálódik és ekkor részben bázisos ferriszulfát képződik belőle. Oldata nagyon sok nitrogénoxidgázt képes elnyelni; az ilyenkor képződő vegyület azonban kevéssé állandó és forraláskor elbomlik. Fekete és kék festékek, tinta, vasvegyületek stb. készítéséhez, továbbá az arany leválasztásához, a világító gáz megtisztitásához, a fa konzerválásához, az árnyékszékek dezinficiálásához stb. használják. A magyar gyógyszerkönyben hivatalos szer; ne legyen szennyezve különösen rézzel, amelytől kristályosítás útján meg sem tisztítható. A ferroszulfát a többi szulfátokkal jól kristályosodó kettős sókat alkot. Ilyenek p. az ammoniumferroszulfát (l. o.). 2. Ferriszulfát, kénsavas vasoxid, Fe2(SO4)3. Képződik akkor, ha a ferroszulfátot koncentrált kénsavval főzzük. Vizes oldata ugy készül, hogy a ferroszulfátoldatot megfelelő mennyiségü kénsavval elegyítve salétromsavval főzik, mig egy cseppje ferriciánkáliumtól nem kékül meg. Az oldatot a salétromsav elűzése végett többször bepárologtatják és végül vizben oldják. Ebből az oldatból és friss magnéziumhidroxidból készül az arzenikum ellenmérge (antidotum arsenici). A ferriszulfátnak több bázisos sóját és a többi szulfátokkal akotott kettős sóját ismerjük.
fontosabbak: 1. ferroszulfid (Fe2S2), mely a természetben némely meteoritekben található. Fekete csapadék alakjában válik le, ha a ferrosók oldatát ammoniumszulfiddal elegyítjük; rendszerint azonban vas (3 sr.) és kénnek (2 sr.) összeolvasztása útján készül, mely kristályos törésü, fémfényü, fs. 4,79. Sósavban és kénsavban kénhidrogén fejlődése közben feloldódik; a nedves levegőn oxidálódik és lassanként ferroszulfáttá alakul át. 2. Ferriszulfid (Fe2S2) képződik az előbbeniből, ha azt kénnel elegyítve gyenge vörös izzásig hevítjük, vagy a kénhidrogénnek 100°-ra hevített ferrihidroxidra való hatásakor. E vegyület a fémszulfidokkal szemben a sav szerepét játssza, ezért azokkal kettős szulfidokat akot. Ilyen kettős szulfidok p. a cuproferriszulfid Cu2S.Fe2S3, mely mint rézkovand nagy mennyiségben található. 3. Vasdiszulfid (Fe2S4), nagy tömegekben fordul elő a természetben, mineralogiai neve: pirit. Mesterséges úton 1 sr. kénnek és 2 sr. ferroszulfidnak hevítése útján készülhet. Fémfényü oktaéderekből álló kristályos test. A levegőn pörkölve kéndioxid és ferroszulfát képződik belőle. Kénsav és ferroszulfát (vasgálic) készítéséhez használják.
(Szamori országa), azelőtt a mandingok egy országa Sierra Leone és Liberia közt, amely 1893 óta a francia Szudánhoz tartozik. Legjelentékenyebb helységei a Niger forrásvidéke körül vannak; ilyenek Bisszandugu, Kankan (5000 lak.) és Szanszando (2000 lak.). A jelen század ötvenes éveiben ezen országot Szamori nevü harcos kerítette hatalmába, aki azután azt a régi nagyságában helyreállította. Midőn 1881. a francia birtokokat is megtámadta, ezektől vereséget szenvedett és 1887. fenhatóságukat volt kénytelen elismerni. 1891-ben azonban újra föllázadt, amiért azután a franciák a Niger környékéről teljesen kiverték.
(ásv.), l. Stilpnosziderit.
a középkorban női alakra készített kínzógép.
(állat, Pachydermata), régebben önálló emlősrend, amely magában foglalta az elefántféléket, orrszarvuakat, tapirokat, vizilovat és disznóféléket; manapság azonban ezek külön rendeknek a tagjai; az elefántok az orrmányosok (Proboscidea), az orrszarvuak és tapirok a páratlan ujjuak (Perissodactyla), a viziló és disznófélék pedig a páros ujjuak (Artiodactyla) rendekhez soroltatnak.
(állat), l. Magnirostres.
l. Garas és Érmek.