(ejtsd: vakulör), város Meuse francia départementban, a Maas bal partján, vasút mellett, (1891) 2843 lak., pamutszövéssel, kohókkal. V. kormányzójának Beaudricourtnak jelentette be Jeanne d'Arc először misszióját, aminek emlékére 1892-ben emlékoszlopot is állítottak. Dubarry, XV. Lajos maîtresse-e itt született.
Pays de, Waadt (l. o.) svájci kanton francia neve.
(franc., ejtsd: vodvil), eredetileg víg és gúnyos dalok neve, melyeket a Vire völgyében (Normandia) énekeltek. A faluról átköltöztek ezek a csipás dalok a fővárosba, ahol idővel ugy értelmezték, hogy voix de ville (városi hangok). Epigrammatikus, dalos természetük megmaradt és ellentétben állott az airs de courral (udvari nótákkal). E daloknak dramatizálását és szinpadra alkalmazását Le Sagenak tulajdonítják (1790). Mai napság is kedvelt, ártatlan műfaj Párisban, fő kellékét a dalok (couplet-k) visszatérő refrainekkel teszik. Inkább idillikus fajta. L. még Opera.
(ejtsd: vozsirár), azelőtt falu, most Páris (l. o.) egyik része, amely a XV. arrondissementhoz tartozik.
l. De Vaulx.
(ejtsd: votjé) Benjamin, svájci festő, szül. Morgesban (a Genfi-tó mellett) 1829 ápr. 24. Genfben Lugardonnak volt tanítványa, 1850. Düsseldorfba Jordan Rudolf műtermébe került és főleg Knaus műveinek hatása alatt a svájci parasztok életének ábrázolására adta magát. 1856-57. Párisban tartózkodott, azután Düsseldorfban telepedett le. Genreképei, melyekkel eleinte főleg a svájci, utóbb a feketeerdei parasztok életét ábrázolta, a legjobb ilyen nemü művek közé tartoznak. A legkiválóbbak: Kártyázó parasztokat feleségeik meglepik a korcsmában (1862, lipcsei muzeum); Vasárnap egy sváb faluban; A halotti tor (1865, kölni muzeum); Az első táncóra (1868, berlini nemzeti képtár); Pohárköszöntő a menyasszonyra (1870, hamburgi műcsarnok); Temetés (1872); Nászutazás (1875); Kupaktanács; Az anyakönyvvezető előtt (1877); Táncszünet egy elzászi lakodalmon (1878, drezdai képtár); A letartóztatás; Fekete Péter (1883); A megszökött modell (1866); Nehéz óra; A község új tagja (1888); A szemfényvesztő; A leánykérő; Kihallgatás a tanítómesternél; Paraszt és kereskedő stb. V. ö. Rosanberg, V. (Bielefeld és Lipcse 1897).
(ejtsd: vovnárg) Luc de Clapier, marquis de, francia filozofus, szül. 1715., megh. 1747. Eleinte katona volt, később egészen a tudománynak adta magát. Fő műve: Introduction a la connaissance de l'esprit humain és Réflexions et maximes (1747). Finom erkölcsi emelkedések tárháza, melyek abban a romlott korszakban nemes irányzatukkal, mély igazságszeretetükkel és tiszta vallásos érzésükkel kitünnek. Összes műveit kiadta Gilbert 1857. és Plon 1874. három kötetben.
báró, angol államférfiu, l. Brougham.
(ejtsd: váxhal), Lambeth londoni városnegyed egy része; ezelőtt külön falu volt, amelyben a XVIII. sz. közepétől 1830-ig hires mulatóhely volt; ezért nevezik a hasonló telepeket más városokban is V.-nak.
afrikai ország, l. Borugung.