nagyközség Torontál vármegye alibunári járásában, (1891) 3369 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
a. m. racionális (l. o.). Végszerütlen szám a. m. irracionális szám (l. o.).
szinpadon az egyes szereplők mondásainak vagy beszédeinek az a záró része amelyre a másik szereplőnek, vagy szereplőknek beszéde következik. Minden szerepben az egyes mondások előtt aláhúzva látható az a pár szó amelyre az illetőnek beszéde vagy belépése következik. Ha a szereplő az elmondott V.-ra nem kezdi nyomban a maga mondásáát vagy akcióját, esetleg nem lép be annak elhangzása után, ezzel a jelenetet állítja meg. A szinházi törvények az ilyen késést szigoruan büntetik.
ott áll elő, ahol két egyénnek két joga vagy java vagy érdeke áll egymás mellett és egyik csak ugy tud érvényesülni, illetőleg fennmaradni, ha a másikat megsemmisíti. Az állam erre nem ad neki jogot, nem is adhat. Hanem mivel az összeütközésért nem vádolhatni senkit, azt megszüntetni pedig az állam is képtelen, elnézi, hogy az erős pusztítja a gyöngébbet. Ezen az alapon rendeli a magyar büntető törvénykönyv (1878. V. t.-c.) 80. §-a, hogy nem büntettetik a cselekmény, ha az a tettes vagy hozzátartozói életének vétlenül származott, más módon el nem hárítható, közvetetlen veszélyből való megmentése végett V.-ben követtetett el. A magyar törvény tehát csak az életre ismeri el a V.-et, a vagyonra nem; nem terjeszti azt ki másra, mint a tettesre és hozzátartozóira; megköveteli, hogy véletlenül keletkezzék. A V.-gel analog rendelkezéseket tartalmaz a büntető törvény 135. §-ának 2. pontja, mely felségsértés esetében a hozzátartozót felmenti a feljelentés kötelezettsége alól; a 224. §, mely szerint nem büntettetik hamis tanuzás és hamis eskü miatt az, aki a valónak megvallása által önmagát büntetendő cselekménnyel vádolná és 378. §-a, mely a hozzátartozó irányában elkövetet bűnpártolást hagyja büntetlenül. L. még Jogos védelem.
(extremitates), megkülönböztetünk felső és alsó V.-at az emberen; állatokon azonban sokszor nagy számban is fordulnak elő s majd megragadásra, fogásra vagy járásra (locomotio), vagy rúgásra használtatnak; sőt némely állatok egyes végtagjai vágásra is át vannak alakulva, majd pedig (mind p. a pókon a fonalak húzására) karmokkal, vagy védelemre mancsokkal, erősebb karmokkal vagy patákkal lehetnek más állatokon felfegyverezve; vagy végül úszókká, vagy repülő műszerekké vannak átváltozva.
V., mesterségesek vagy vendég V., ama készülékek, melyeket valamely hiányzó vagy csökevényesen fejlődött végtag vagy végtagrészlet pótlására alkalmazunk, hogy ez által a végtag rendes alakját s működési képességét lehetőleg helyreállítsuk. Veleszületett hiányok (defectus), sérülések avagy orvosi művi beavatkozásból (csonkítás, kiízesítés) eredő végtaghiány igen gyakran teszi szükségessé ily mesterséges végtag alkalmazását. A mesterséges végtagnak a következő tulajdonságokkal kell birnia: nagysága és alakja a megfelelő ép végtagéval egyezzen, ne legyen túlságos nehéz (alsó végtag súlya 2-3 kg., felsőé 1-2 kg.), a végtag csonkjára könnyen és biztosan legyen erősíthető, a végtag rendes mozgásait megengedő ízületekkel legyen ellátva s az ezeket eszközlő gépezet ne legyen túlságosan komplikált. A mesterséges V.-on általában két részt különböztetünk meg: 1. az u. n. testet, mely a hiányzó végtagrészlet alakját adja meg; 2. a gépezetet, mely a test egyes részeit egyesíti s azoknak mozgatását eszközli. A test anyagául fémek, gummi, fa, nemez, parafa s bőr szolgál. Ezek között leghasználatosabb ma a bőr, melyet épp ugy, mint a tokos sín-készülékeknél, előre készített minta szerint dolgoznak fel. Előnye a többi használatos anyag felett a tartóssága, könnyüsége, továbbá hogy rossz melegvezető s jól munkálható. A bőrtest egyes részeit a szükséghez képest ízületekkel ellátott acélsinek egyesítik.
A végtag mozgásait eszközlő szerkezet rendkivül változatos. Igy a legrégibb időben rúgókat, fogaskerekeket stb. használtak, melyek segítésével p. az ujjak bizonyos állásában rögzíthetők voltak. Ezen összetettebb szerkezettel biró mű-V.-ok igen költségesek s gyakran javításra is szorulnak, ezenfelül pedig nagyobb erő kifejtésére nem alkalmasak. Ezért gondoskodni kellett oly mesterséges V.-ról, melyek egyszerübb szerkezetük és kiállításuk mellett a szegényebb néposztály által is megszerezhetők. Ezen dolgozó V.-nál a csonkra egy tok erősíthető, melybe szükség szerint különféle evőeszközök, műszerek, v. egy kéz illeszthetők. Az alsó végtag (vendégláb) pótlására szolgáló mesterséges V. mozgatására részben szintén a meglévő csonk mozgatására részben szintén a meglévő csonk mozgatásait használhatjuk fel. Ezenkivül azonban a testsúly és a készülék saját súlyában birunk két oly erőt, melyek a továbbmozgás (járás) eszközlésében sikeresen értékesíthetők. Legfontosabb a térdízület berendezése, melynél az ízületet a végtag tengelye mögé helyezzük el, mert igy a térdízület nyujtásakor teljes rögzítést, a járás és állásnál teljes biztosságot érünk el. Ha a combcsonk elég hosszu, ugy hogy mozgásait elég hosszu emelőkar eszközli, az ízületet mozgónak rendezzük be, ellenkező esetben biztosabb a járás merev térdízülettel. A lábtőízületnek mozgékonyságát a sokáig használt ízületekkel és gummi-ütközőkkel szemben újabban Marks (New-York) az által biztosította, hogy a lábat lágy gummiból készítette, melynek rugékonysága a járást, illetve a lábtőben való hajlítást lehetővé tette. E berendezés a lábujjaknak is mozgékonyságot kölcsönöz s feleslegessé teszi külön ízület és belhúrok vagy rúgók alkalmazását.
A mesterséges V. a csonk sebének teljes begyógyulása után alkalmazandók, amidőn t. i. a csonkban lévő izmok és csont változásai (visszafejlődés) is befejeztettek (6-10 hónap). A mesterséges végtag a kar vagy a láb csonkjára, ha az alszár teljesen meg lett tartva, minden további eljárás nélkül felerősíthető; oly esetben azonban, ha a csonkítás az alszár vagy a combcsonton eszközöltetett, a csonkot minden nyomástól óvnunk kell, mi az által történik, ha a bepólyázott csonkot puha bőrből készült s felső szélén kipárnázott tölcsérbe csúsztatjuk s ezt helyezzük be a mesterséges végtag üres bőrhüvelyébe, amelyben a csonk minden nyomástól megvédve lebeg. A mesterséges végtagot a csonkhoz szíjakkal (vállszíj, medenceöv stb.) erősítik. Az u. n. faláb (mankó) a szegényebb néposztálynál még ma is a legelterjedtebb készülék, főleg az alszár magas csonkításánál jön alkalmazásba.
l. Főtárgyalás.
l. Véges.
és végtelen nagy. Ha valamely mennyiség d mérőszáma mindinkább a zérushoz közeledik, akkor azt szoktuk mondani, hogy minden határon túl kisebbedik vagy hogy végtelen kicsinnyé lesz. Reciprok értéke, t. i. w=1/d, ellenben minden határon túl nő vagy végtelen naggyá lesz. A helyett, hogy d és w-ról azt mondanók, hogy végtelen kicsinnyé, illetőle végtelen naggyá lesz, röviden azt is mondjuk, hogy d végtelen kicsiny és hogy w végtelen nagy. L. Infinitezimál számítás.
és végtelen szorzat, l. Konvergencia.
az olyan tizedes tört, mely végtelen sok számjegyből áll. A véges tiszedes tört véges számu jegyből áll, tehát, számértéke mindig kifejezhető ilyen alakban: a/10k, ahol, a és k egész számok. A számláló és nevező esetleg rövidíthető; de csakis 2-nek vagy 5-nek valamely hatványaival, mert a nevezőben más törzsszám mint 2 és 5 nem fordul elő. Ha a rövidítést megejtettük, a nevezőben csak 2m.5n alaku szám maradhat; tehát minden véges tizedes tört oly közönséges törtté alakítható, melynek nevezője ilyen alaku 2m.5n és fordítva: minden ilyen nevezőjü közönséges tört átalakítható véges tizedes törtté. Minden más törtszám V. alakjában fejezhető ki oly módon, hogy a számlálót a nevezővel (0-ok folytonos hozzáadásával) elosztjuk. Igy P. 1/3 = 0,333..., 1/7 = 0,142857... és pedig, minthogy maradékul mindig a nevezőnél kisebb számot kapunk, tehát okvetetlenül ismétlődniök kell a maradékoknak. Az igy nyert V. szakaszos vagy periodikus és pedig: ha nincs olyan része, mely nem ismétlődik: tiszta szakaszos, ha van olyan része is, mely a szakaszt megelőzi (mely nem ismétlődik): vegyes szakaszos. Igy p. 0,343434... tiszta szakaszos, 0,25438348... vegyes szakaszos. Röviden ugy irjuk fel a szakaszos tizedes törtet, hogy a szakasz első és utolsó jegye fölé pontot teszünk. Az első: 0.34, a második: 0.25438. Minden szakaszos tizedes tört értéke közönséges törttel fejezhető ki. A szabály a következő: Tiszta szakaszos tizedes törtet közönséges tört alakjában oly módon állítunk elő, hogy számlálójának a szakaszt tesszük, nevezőnek pedig annyi 9-est, ahány jegyü a szakasz. Igy p.: 0.34 = 34/99. Vegyes szakaszos tizedes törtet pedig ugy alakítunk közönséges törtté, hogy a megelőző számmal egybeolvasott szakaszból kivonjuk a szakaszt megelőző részt, ez lesz a számláló; a nevezőbe pedig annyi 9-es jön, ahány jegyü a szakasz, mellé pedig annyi 0, ahány jegy a szakaszt megelőzi. Igy p. 0.25438 = 25438-25/99900 = 25413/99000. Ha a tizedes tört nem periodikus, akkor értéke nem fejezhető ki közönséges tört alakjában. Ilyenkor nem racionális számértékü, hanem irracionális.