az ugyanily nevü járás székhelye Pszkov orosz kormányzóságban, a Lovat mellett, (1893) 7478 lak., malommal, bőrcserzőkkel, szappanfőzéssel és gyertyaöntéssel.
a. m. Kodsa-Balkán, l. Balkán.
l. Usztyug-Velikij.
Pero, szerb közmunkaminiszter, szül. Szikolában (Szerémség) 1848. Tanult Belgrádban és Zürichben, 1872. mint mérnök szerb állami szolgálatba lépett. Egy radikális demonstrációban való részvétel miat 1877. Magyarországba menekült. 1880. amnesztiát kapott és visszatért Szerbiába, hol a szkupstinában erős agitációt kifejtett Bonton és a francia vasútépítő társaság ellen; 1887 jun. 1. a közmunkák minisztere lett és az is maradt 1892 aug. 9-éig, mikor is lemondván, az államtanács tagja lett. Jelentékeny hirlapirói tevékenységet is fejtett ki nemcsak szerb lapokban, hanem az európai sajtóban is, melyet a szerb viszonyokról tájékoztatott.
(franc., ejtsd: velen), a papiros gyártásánál használt szita, mellyel a papirosanyag merítését végzik; l. Papiros.
1. a Nera 74 km. hosszu mellékfolyója, a Monte Pozzonin (1017 m.) ered, szűk mederben folyik a rietii síkságra, amelyet egykoron a Lacus Velinus takart s amelyből kisebb mocsarak maig is fenmaradtak, azután alkotja a hires (165 m.) magas delle Marmore vizesést és Terninél torkollik. - V., hegytömeg Aquila olasz tartományban, a régi Fucino-tó medencéje, a Salto, V. és Aterno völgyei közt; legmagasabb csúcsa 2487 m.
finom, nem áttetsző, tehát sok töltőanyagot tartalmazó, fényesre simított papiros.
mindennemü könnyü csapatok (levis armaturae) a rómaiaknál a második pún háboru idejében. I. Napoleon a középosztályhoz tartozó fiatal emberekből, akik a szolgálati kötelezettség korát még el nem érték volt, velit-csapatokat alkotott (2 a 800 gyalog V. és később lovas veliteket). Ezeket a velitákat a gárdákhoz csatolták, katonailag kiképezték s többnyire három év után a sorcsapatoknál alhadnagyokká nevezték ki. Az összes gyalog velitákból 1806. egy gárdaezredet állítottak fel; a lovas veliták egészen a császárság végéig fennállottak. Toscanában és Torinóban is állítottak fel akkortájt velitákat. V. ö. Bardin, Dict. de l'armée (Páris 1841-50). Ausztriában 1813. egynéhány velit-osztályt állítottak fel önkéntesekből.
az ugyanily nevü járás székhelye Vitebszk orosz kormányzóságban, a Düna partján, (1893) 18,019 lak., bőr-, agyagiparral, sörgyárral, élénk kereskedéssel Riga felé.
község, l. Pálos-Nagymező.