l. Dahme.
(Grossvenediger), a Grossglockner és Glocknerwand után a legmagasabb (3660 m.) hegycsúcs a Magas Tauernben, Salzburg és Tirol határán. É. felől a Salzbachthalból, K. felől a Gschlössből és D. felől a Virgenthalból szoktak reá fölmászni. Állítólag 1799. jutottak föl először a nagyszerü kilátást nyujtó csúcsára.
Ivánovics György, bolgár történetiró, szül. Nagy-Tibaván (Bereg) 1802., megh. Moszkvában 1839 márc. 28. Családi neve Hucza György. Apja után lelkész volt és fiát is erre a pályára szánta. 1825-ben Moszkvába ment, hol nyelvészeti tanulmányok mellett orvostant hallgatott s 1830. orvosi oklevelet nyert. 1829. kiadta nagy munkáját: A régi és az új bolgárok, melyben bizonyította, hogy ezek nem elszlávosodott tatárok, hanem szlávok. 1830-ban beutazta Moldvát, Oláhországot, Bulgáriát és Ruméliát, hogy anyagot gyüjtsön bolgár nyelvtana, szótára és történelmi munkái számára; 1831-ben visszatért Moszkvába. 1836. egy nemesi nyugdíjintézet felügyelője lett. A danilovi kolostorban van eltemetve, sírját az odesszai bolgárok 1841. nagyszerü márványemlékkel látták el.
(lat.) a. m. méreg (l. o.).
(lat.) a. m. tiszteletreméltó. - Venerabile Consistorium, l. Szentszék. - Veneratio, tisztelet.
(lat.) gyüjtő néven értik az orvosok a szifilist, sankert és kankót.
(állat), l. Vénus-kagylók.
1. galliai nép a félsziget nyugati oldalán (a mai Bretagneban), mely kereskedelmével és hajózásával nagy tekintélyre és hatalomra tett szert. A V. különösen Britanniával voltak állandó és rendes összeköttetésben. Városaik közül a fő szerepet játszották: Dariorigum v. Venetae (ez idő szerint Vannes, a benszülötteknél pedig: Guenet) és Selim (most Josselin). - 2. V., l. Venetia.
ókori tartomány Gallia Cisalpiának keleti szomszédságában, melytől az Athesis (lásd Adige) folyó választotta el. Határai voltak: északon a Karni Alpok, keleten a Timavus és Istria, délen az Adriai-tenger. Az imént említett határfolyókon kivül nevezetesebb vizei: a Medoacus maior és minor (Brenta és Bacchiglione), a Plavis (Piave), Liquentia (Livenza) és Tilaventus (Tagliamento). Nevezetesebb városok (délnyugat-északkeleti irányban: Adria (maig is az), Patavium (Padova), Vicetia (Vicenza), Opitergium (Oterzo), Tarvisium (Treviso), Altinum (Altino), Aquileja, Feltrai (Feltre). V. lakosai, a veneták (l. o.). v. okmányszerü története a római hódoltsággal kezdődik (Kr. e. 183.), melynek idejében lassankint tősgyökeres római tartománnyá lett.
Paulus, olasz iró, l. Sarpi.