Veres

dologi szókat l. Vörös.

Veres

Balázs, biharvármegyei jegyző s nagyváradi főbiró, Verbőczy István Tripartitumának első magyar fordítója. Kiadta 1565. Debrecenben a következő címen: Magyar Decretum kyt Weres Balas a deakbol, tudni illyk a Werbewczy Istwan Decretumabol magyarra fordított. II. János királynak ajánlotta.

Verescsagin

Vasziljevics Vaszilij, orosz festő, szül. Cserepovecsben (novgorodi kormányzóság) 1842 okt. 26. Eleinte katona volt, majd a szt.-pétervári akadémián festőnek készült és hosszabb utazások után Párisban Gérômenak lett tanítványa. 1867. Kaufmann tábornok seregével együtt részt vett a Turkesztán elleni hadi vállalatban, megismerkedett Horschelttel és 1870 óta néhány évig annak müncheni műtermében dolgozott. 1874-76. Indiában utazott, 1877. pedig az orosz seregben végigküzdötte a törökök elleni hadjáratot. 1881-82. utazta be Európát összes festményei kiállításával, mely többek közt Budapesten is nagy föltünést keltett. A turkesztáni és indiai táj- és néprajzi képek mellett láthatók voltak borzalmas csataképei, melyekkel mint a világbéke apostola lépett föl. Kérlelhetetlen célzatos realizmussal ábrázolta a hadjáratok szörnyüségeit; képeinek tárgyi érdeke nagyobb festői értéköknél. A koponyák gúlája; A plevnai út; A szamarkandi emir nézi a koponyákat, győzelmének jeleit; Török tábori kórház a plevnai csatamezőn; A Sipka-szorosban minden csöndes; Szkobelev a Sipka-szorosnál; II. Sándor cár a csatatéren stb. a legismertebbek. 1884. még egyszer Indiába utazott, bejárta Szíriát és Palesztinát is. Visszatérése után festette meg a Krisztus életéből vett képeket, melyek ottani helyrajzi etnográfiai tanulmányai fölhasználásával készültek. Ezeket követte két nagy festmény: Az angolok kivégzik a lázadó hindukat; Orosz nihilisták kivégzése. Néhány év előtt lakóhelyéről, a Páris melletti Maisons-Lafitteból hazautazott és Moszkva közelében telepedett le. Itt keletkeztek legújabb festményei, melyek rendkivül hatásosan ábrázolják I. Napoleon 1812-iki oroszországi hadjáratának borzalmait. Számos kisebb kép közül különösen kiválnak: Napoleon Moszkva előtt várja a bojárok küldöttségét; A császár visszavonulása a szmolenszki úton. Iratai közül említendők: Uti rajzok Indiából (németül, 2 köt., Lipcse 1882 és 1885); Rajzok és emlékek (németül, u. o. 1885); A tábori levelező (1894).

Veresegyháza

1. (Rosie), kisközség Alsó-Fehér vármegye balázsfalvi j.-ban, (1891) 1071 oláh lak. - 2. V., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci felső j.-ban, (1891) magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Véres hó

Magas hegyeken és a magas északon a hó felső rétegét apró górcsövü szerves testecskék lepik el s azt vörösre festik. L. Protococcus.

Véres kard

a régi magyaroknál a hadba hivás jele. Már Herodotos irja a szkítákról, hogy a hadak istenének szentelt kardokat a foglyok vérével öntözték le. A vogulok, finnek, hunnok egyaránt hittek az égből alá hullott szent kardokban; talán a régi fetisizmussal való szakítást is jelezni kivánta Salamon magyar király, midőn «Attila kardját» odaajándékozta Ottó bajor hercegnek. Maguktól hadakozó kardokban azonban a nép még azután is sokáig hitt. Országos nagy veszedelem idejében a hiradók és kikiáltók véres kardot hordoztak körül, igy különösen a tatárjárást és a mohácsi veszedelmet megelőző időkben.

Vereskő

Sumjáchoz tartozó vasgyártelep Gömör vármegye nagyrőcei járásában, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Véres kő

(ásv.), l. Heliotrop.

Vereskövi

Szalóczy Bertalan (l. o.) álneve.

Véres lapu

(növ.), l. Hypochaeris.


Kezdőlap

˙