(növ.), l. Haematoxylon.
l. Fehérje.
l. Vértejelés.
l. Vérújítás.
(incestus), felmenő és lemenő ágbeli rokonok közötti nemi közösülés által elkövetett bűntett, amely a felmenő ágbeli rokonon öt évig terjedő fegyházzal, a lemenő ágbelin pedig két évig terjedhető fogházzal büntetendő. Más nemü fajtalanságok felmenő és lemenő ágbeli rokonok között: a felmenő ágbeli rokonon három évig terjedhető fegyházzal, a lemenő ágbelin pedig egy évig terjedhető fogházzal büntetendők. A lemenő ágbeli rokon azonban nem büntetteik: ha a cselekmény elkövetésekor éltének 18-ik évét még nem haladta el. A testvérek közti nemi közösülést l. Testvérek és Törvényesített gyermek.
l. Rokontenyésztés.
l. Hemoglobinvérüség.
felismerhető vagy a vérsejtek vagy a vérfesték jelenlétéből. E célból a V.-ot 0,9% konyhasót tartalmazó vizzel áztatjuk fel és megvizsgáljuk górcsővel, vajjon felismerhetők-e bnene vörös vagy fehér vérsejtek. Majd lehet spektroszkóp segedelmével a hemoglobin jelenlétét, illetőleg a jellemző elnyeléscsíkokat kutatni. Végre - akkor is, ha mind ez eljárások cserben hagytak volna - a jellemző vérjegecek előállítását kiséreljük meg. E végből a heminjegeceket vagy a hemokromogén jegeceket állítjuk elő. A heminjegecek előállítása céljából a vért beszárítjuk vagy V.-okról a száraz vért lekaparjuk, esetleg híg kálilúggal és vizzel kivonjuk, mely utóbbi esetben a szűrt kivonathoz tanninoldatot és ecetsavat a savi reakció beálltáig adunk. Az üledéket tárgyüvegen néhány szem konyhasóval beszárítjuk, jégecetet adunk hozzá és melegítjük; a melegítés alatt képződnek a heminjegecek. A hemokromogén ugyancsak folyó vagy beszárított vérből jegecesíthető ki, ha előzetesen kénammoniumml redukáljuk és piridinnel keverjük össze.
V., a lovak talpán legtöbbször a sarok tájékán, zúzás következtében előállott vérömlés. A zúzódást legtöbb esetben a patkó vagy az ez alá jutott kemény tárgy okozza.
néhol vérfű (növ., Sanguisorba Rupp), a rózsafélék füve, a Poteriummal egyesítve 15-20 faja az északi melegebb és mérsékelt égöv alatt él, hazánkban 3. Többnyári fű, ritkán tövises cserje. A S. officinalis L. (réti bibernella) nedves helyen, kövér réten egész Európában terem, szénakaszálás után virít, egész méter magas, virággömbje fekete-barnapiros. Gyökere hamis bibernella néven (radix pimpinellae Italicae) vércsillapító, összehúzó orvosság volt, ma inkább a baromorvos rendeli. Takarmánynak nem a legjobb, fiatal leveléből jóízü főzelék lesz. A S. spinosa Bert. a mediterrán flórában a machiaformációnak jelentékeny része. A S. minor Scop., l. Poterium.
(növ., Sanguisorbeae), a rózsafélék alcsaládja, virágvacokja éréskor megkeményedik, az 1-4-enként levő termésszemet körülzárja s vele összenő. Virága pároséltü v. egyivaru. Levele szárnyalt, a virágzat gömb vagy füzér, 160 faja a mérsékelt éghajlat alatt terem. Ide tartozik a párlófű, a csabagomb, a Cliffortia.