(dysenteria), a vastagbélre és a vékonybél alsó részére lokalizált fertőző bántalom, mely nálunk főleg a nyári hónapokon járvány alakjában lép fel. Azon alkalmi okok közül, melyek létrejöttére befolyással birnak, első helyen említendők az étrendi hibák. Tünetei étvágytalansággal, általános bágyadtsággal kezdődnek, mihez csakhamar hasmenés csatlakozik, későbben a székletétet heves hastáji fájdalmak előzik meg és kínos székletétre való erőlködés (tenesmus) lép fel, melynek dacára a betegek mindig csak igen kevés, nyálkával s gennyel, esetleg vérrel kevert bűzös savószerü anyagot ürítenek. Az ürülés napjában 5-100-szor ismétlődhetik. A halál kimerülés tünetei között jöhet létre. Járványkor óvóintézkedések foganatosítandók, melyek különösen az étrendre vonatkoznak, de szem előtt tartandó, hogy az ürülék fertőző képességgel bir, miért is annak dezinficiálása tanácsos. A kezelés legfontosabb feladata a belekben felhalmozódott bélsár és nyálka kiürítése legcélszerübben ricinusolaj segítségével és csak ha ez sikerült szabad a bódítókkal egybekötött összehuzó és fertőztelenítő szerekre áttérni. Makacs esetekben utóbbiak csőrék alakjában alkalmazandók.
falu Perm orosz kormányzóságban, az Isszet mellett, 6200 lak., vaskohókkal, amelyekben 1887-ben 36 185 q öntött vasat és 34 785 q nyers vasat termeltek; továbbá aranymosókkal, amelyek 1888-ban 993 kg. aranyat szolgáltattak.
az ugyanily nevü járás székhelye Jekaterinoszlav orosz kormányzóságban, a Dnyepr jobb partjától 2 km.-nyire, vasútnál, (1891) 8193 lak., malmokkal és szeszégetéssel.
gyártelep Perm orosz kormányzóságban, a Nejva, a Tobol egyik másodrendü mellékfolyójánál, vasút mellett, 2763 lak., nagy vaskohóval, amelyben 1893-ban 214 323 pud vasat termeltek; közelében vasércbányával s aranymosókkal (1891-ben 61 pud aranyat mostak).
az ugyanily nevü járás székhelye az orosz-szibériai Transzbaikáliában, az Uda és Szelenya összefolyásánál, (1891) 5223 lak., bőrcserzéssel, szappanfőzéssel s gyertyaöntéssel; jelentékeny kereskedéssel.
(Verho-Uralszk), az ugyanily nevü járás székhelye Orenburg orosz kormányzóságban, az Ural bal partján, (1891) 10 710 lak., több bőrgyárral.
a Sztanovoj egyik Ny-i kiágazása Jakutszk keletszibériai kormányzóságban. Legnagyobb magassága 1420 m. Némely völgyében 2-3 km. hosszu jégmezők vannak, amelyek soha sem olvadnak el. É-i lejtőjén ered a Jana folyó. A V. fontos növényhatár. Meredek gyalogút vezet át rajta Jakutszkból Verhojanszkba.
(Boronuk, Barunuk), az ugyanily nevü járás székhelye Jakutszk ÉNy-i részében, az É. sz. 67°34´ és K. H. 133° 51´ alatt, a Jana partján, 244 lak. V.-ot tartják földünk leghidegebb helyének. 1885 jan.-ban az alkohol-termometer -68°-ot mutatott. Az évi középhőmérséklete -17,2°, a januáriusi -49,4°, a juliusi 15,1°.
népszerü határozatlan elnevezés, mely több orvostudományi fogalmat jelöl meg. Igy érthető alatta: 1. a haematocysta, mely alatt vérrel telt bármely tömlőt jelent; 2. szövetrésekbe v. preformált tömlőszerü üregekbe történt vérzés vagy kötőszövetesen eltokolt vérömlés, p. a hereburkaiba (haematocele vaginalis) vagy a méh mögötti hashártya kiöblösödésekbe történt vérzés (haematocele retrouterina); 3. a köztakarón mutatkozó vérömlés, mely lehet: a) erőművi, p. a bőr kisebb redőjének becsípése által származó, b) a bőr felületes vénáinak hólyagszerü tágulása (phlebektasia), c) súlyos fertőzés eredménye, p. a lépfene véres savóval telt hólyagja, mely csakhamar pukkadva pörkké szárad be; a laikus ide számítja a variola haemorrhagicát, vagyis a himlő azon súlyos alakját is, hol az egyes hólyagok a beléjük történt vérzés folytán kékes v. barnás-piros, majdnem fekete szinüek. L. még Petechia.
az ugyanily nevü járás székhelye Perm orosz kormányzóságban, a Tura mellett, (1893) 2822 lak., szőrmekereskedéssel, egy régi erősség maradványaival. A XVIII. sz. végéig a Szibériával való fő forgalom V.-n ment keresztül.