l. Kintorna.
l. Hematit.
(haemoptoe), tágabb értelemben a szájból, garatból, gégéből származó vérzéseket is magában foglalja, szűkebb értelemben a tüdőből származó vérzésre vonatkozik. Jellemző reá nézve, hogy köhögéssel ürül ki. A kiürített vér a hörgök váladékában apró pettyek vagy csíkok alakjában jelenik meg. Nagyobb vérzésnél tisztán ürül ki és sokszor igen nagy mennyiségü lehet. Ilyenkor élénk piros, habzó. A vér mindig a tüdő véredényeiből származik, néha minden kimutatható kórboncolástani elváltozás nélkül, máskor a megbetegedett edényfal megrepedése folytán. Ilyen megbetegedés lehet a véredények aneurizmás elváltozása, vagy fekélyedési folyamatok. Ehhez képest, nem számítva a tüdősérüléseket követő V.-t, az leggyakrabban szivbajoknál, a tüdőszövet széteséséhez vezető folyamatoknál, különösen tuberkulózisban szenvedőknél fordul elő. Kezelésénél különösen fontos a nyugalom, amelyet kellő fokban csakis az ágyban fekvés biztosíthat. A betegnek beszélnie, mozognia nem szabad, a köhögési inger csillapítására morfium, kodein stb. szolgálnak, a véredények összehúzódását ergotin, hydrastis canadensis stb. segítségével igyekszünk elérni. Táplálékképen folyékony, hideg tápszereket adunk, különösen tejet, de kis mennyiségben. Célszerü, ha a beteg időnként jéglabdacsokat nyel és mellére hideg borogatást rakunk.
forrás, l. Akali.
kitünő kereskedelmi takarmány, melyet a közvágóhidakon összegyülő vér szárítása által nyernek. L. Trágya.
a ferrocianhidrogénsavnak H8FeIV2(CN)12 és a ferriciánhidrogénsavnak H8FeVI2(CN)12 káliumsói. 1. Sárga V., káliumferrocianid, ferrociánkálium, K8FeV2(CN)10 +6 H2O nagy, szép citromsárga szinü, táblaalaku kristályokból áll. Gyárilag ugy készül, hogy különféle nitrogéntartalmu állati hulladékokat, u. m.: szarut, patát, körmöket, bőrt, szárított vért (innen kapta nevét), talpdarabokat vasedényben hamuzsírral és vasreszelékekkel összeolvasztanak. A kihűlt tömeget vizben feloldják és többször átkristályosítják. A kereskedésbeli sárga V. rendszerint kevés káliumszulfátot is tartalmaz; nem mérges, vizben oldódik; 100°-on kristályvizét elveszti, magasabb hőmérsékletne pedig nitrogén fejlődése közben ciánkálium és vaskarbid (FeC2) képződik belőle. A berlini kék és más festékek, továbbá ciánkálium készítéséhez, a vas keményítéséhez kémszerül stb. használják. - 2. Vörös V., káliumferricianid, ferriciánkálium, K6FeVI2(CN)12, sötét rubin-vörös, rombos piramisokból álló test, melyet az előbbeniből ugy készítenek, hogy annak oldatába addig vezetnek klórgázt, mig a folyadékból kivett próba ferrikloridtól meg nem kékül. Vizben oldódik, oldata ferrosókkal sötét-kék szinü csapadékot ad, amelyet Turnbull-féle kék néven festékül használnak.
v. Vt., Vermont állam rövidítése.
(ejtsd: vermandoa), egykori tartománya Franciaországnak, amely ma Aisne, Somme és Oise départementok közt van megosztva. St.-Quentin volt a fővárosa. A középkorban külön grófok uralma alatt állott, akik Franciaország leghatalmasabb hűbéresei közé tartoztak. Hugo, V. grófja, I. Fülöp francia király fitestvére, az első keresztes hadjáratban a fővezérek egyike volt. 1167. ifj. Ravullal a család férfiága kihalt. Ennek nővére Erzsébet flandriai grófné 1194. a V.-ra való igényeiről II. Ágost Fülöp javára lemondott. Ezóta a francia korona tulajdona volt, mig XIV. Lajos törvénytelen fiának Bourbon Lajosnak nem adta. V. ekkor emeltetett hercegséggé. V. ö. Fouquier-Chollet, Hist. des comtes de V. (1832).
hollandi festő, l. Meer.
(franc., ejtsd: vermely), sáfrány, gummi, sárkányvér stb. keverékéből álló folyadék, melyet aranyozásnál (l. o.) használnak. - V.-gránát, l. Gránát.