a lovak lábain, nevezetesen a csánkokon és a hátulsó lábak bokaízületei fölött előforduló puha, hullámzó, nem meleg s nem fájdalmas daganat, mely tulajdonképen vivőértágulat (varix, phlebectasia) s olyan módon jön létre, hogy az említett helyeken a vérnek saját súlya ellenében a magasba kell nyomulnia és a nagy vérnyomás következtében a vivőerek falai kitágulnak. A bántalom munkazavart nem okoz s azért csak szépségi hiba. A gyógyítás a vivőér előzetes lekötésében és a betegesen tágult érrészlet csonkolásában áll. Eredményre vezethet vasklorid befecskendezése is; ezen kezelésnél azonban az ér elvezető részét mindaddig el kell nyomni, mig a vér a tágult érben teljesen megalvad, különben a véráram által tovább sodort alvadék a vérerek eltömése által súlyos vérkeringési zavarokat okozhat.
latin termékrajzi név után Verreaux Gyula francia természettudós nevének rövidítése.
Gajus Cornelius, római lovag, a Sulla elleni háboruban (Kr. e. 82.) quaestor volt Carbo hadseregében, de aztán elhagyta a néppártot és mint Sulla párthive fokról-fokra emelkedett. 73. mint propraetor megkapta Szicilia igazgatását, mely állásában hallatlan kicsapongásokat és zsarolásokat követett el. A provincia lakóinak panaszai következtében V.-t zsarolás miatt (de repetundis) vád alá helyezték és Cicero hatalmas beszédeinek hatása alatt (összesen hét, melyek közül ötöt azonban Cicero csak leirt, de el nem mondott) el is itélték. V. maga már az első beszéd után elhagyta Rómát és ugy szabták rá a számkivetést és 40 millió sestertius (8 240 000 korona) birságot. A proskripciók idején Antonius fejét kérte, de V. mégis természetes halállal halt meg 43 után a számkivetésben. V. ö. Ettore Cicotti, Il processo di Verre (Milano 1895); a V.-féle beszédekre alapítva készült: Franchina, Le condizione economiche della Sicilia ai tempi di Verre, I. (Palermo 1897).
l. Kemény üveg.
Flaccus, római grammatikus, Augustusnak szabadon bocsátott rabszolgája, aki a császár unokáinak oktatásával volt megbizva. Irt egy nagy 20 kötetes munkát, melynek címe: De verborum significatu, mely azonban elveszett, ugy hogy csak Festusnak (l. o.) kivonata maradt reánk. Irt azonkivül még egy ünnepi kalendáriumot, melynek egy Praenestében felállított, márványba vésett példányából szintén birunk néhány töredékkel (kiadta Mommsen a Corpus Inscriptionum Latinarum, I. köt.). V. ö. Kettner, Beobachtungen über die Benutzung des V. F. (Pforta 1879).
(Wörro-lin), az ugyanily nevü járás székhelye Livonia orosz kormányzóságban, a Voo és vasút mellett, (1893) 3220 lak.; közelében Kirumpä, régi püspöki székhely maradványaival.
(ejtsd: verrokkió), tulajdonképen Andrea di Michele Cione, olasz szobrász, ötvös és festő, szül. Firenzében 1435., megh. Velencében 1488. Mint kora művészeinek nagy része, ő is ötvösműhelyben tanult rajzolni és mintázni, alaposan elsajátította az ércöntés technikáját, a szobrászatban pedig Donatellónak volt tanítványa és mesterének utolsó éveiben segédkezett munkái elkészítésében. Cosimo de' Medici halála után (1464) elkészítette annak egyszerü, ízléses síremlékét a firenzei San-Lorenzo-templomban, majd a szép márványkutat a templom mögött és Piero meg Giovanni Medici gyönyörü síremlékét a templom sekrestyéjében (1472); a firenzei Palazzo Vecchio kútján delfinnel játszó fiu kedves ércalakját. Ezt követte 1476-ban leghiresebb műveinek egyike: az ifju Dávid bronzszobra (Firenze, nemzeti muzeum). Minden eddigi művét fölülmulja a Krisztust és szt. Tamást ábrázoló nagy bronzcsoportja a firenzei Orsanmichele-templomon (1483). A legszigorubb természethűség, kitünő technika, találó jellemzés és mély kifejezés a legtökéletesebb összhatással párosulva a legszebb modern szoborművek közé sorozzák. 1479-ben bizták meg, hogy Colleoni zsoldos vezérnek Velencében lovasszobrot emeljen. Éveken át dolgozott rajta, de csak tanítványa Leopardi fejezhette be a szobor öntését 1496. Egyetlen hiteles festményén, mely Jézus megkeresztelését ábrázolja (firenzei akadémia), a formák túlságos éles rajza, a szinte zord naturalizmus a szobrász kezére vall és éles ellentétben áll a bájos angallal, melyet tanítványa Leonardo da Vinci festett mestere képére. Neki tulajdonítják a Tóbiást az arkangyallal ábrázoló képet (firenzei akadémia), valamint több festményt a berlini muzeumban és a budapesti országos képtár szt. Lőrinc és Remete szt. Antal között trónoló Madonnáját (45. sz.). V. ö. Semper cikkét a Dohme-féle Kunst und Künstlerben.
l. Cognatio és Rokonság.
(franc., ejtsd: verotri), a művészi ipar finomabb üvegtárgyak előállításával foglalkozó ágának elnevezése.
l. Szemölcs.