az a tér építményeivel és teljes fölszerelésével egyetemben, amelyen versenyeket rendeznek, illetve ahol a versenyek lefolynak. Minden V.-n két fő részt lehet megkülönböztetni, t. i. a futó- vagy küzdőtért, továbbá a különféle építményeket és azokhoz tartozó fölszereléseket.
Lóversenypályáknál a síkfutamokra a puha, ruganyos, gyeppel borított talaj a legalkalmasabb, mely szorgalmas gondozást kiván, hogy a gyakori használat a gyepet el ne pusztítsa, nyáron pedig a hőség túlságos keménnyé ne tegye. A gyepes futópálya mellett szokott lenni rendesen a training- vagy galopp-pálya is, amelynek talaja legtöbbnyire már inkább homokos szokott lenni s a lovak előzetes munkáira, vagyis az u. n. előkészítésre használják. Az akadály-V.-n természetes vagy mesterséges akadályoknak kell lenni, mely célra gátak, sövények, vizárkok, falak, völgyek, szolgálnak s általában a nem egyenletes fölületü talaj a megfelelő. Az ügető-V. jól alapozott kemény műút szokott lenni, melynek lehetőleg ruganyos a felülete, hogy a ló biztos ügetést tudjon produkálni s e mellett lábszárait, csontjait kimélhesse s patáira a túlságos keménység káros befolyást ne gyakoroljon, végül pedig, hogy a versenykocsi rajta könnyen gördülhessen. A jó sík-V.-nak legalább si 2000 m. hosszunak kell lenni, ha azonban 2400 m. vagy ennél is hosszabb, annál megfelelőbb. (A budapesti 2400, a bécsi 2800 m.) Szélessége a 12-25 m. között váltakozik s rendesen mindkét oldalról feltünő szinü korlátok veszik körül, mig az akadály-V. legtöbbnyire a különböző távolságok szerint csak ki van cövekezve s jelző oszlopokkal ellátva. Az ügető-V. akkor a legalkalmasabb, ha egy angol mérföld (1609 m.) hosszuságu (a bécsi 1100 m.). A ló-V.-knál erős éleknek, hirtelen görbületeknek, kiszögeléseknek és kanyarulatoknak előfordulni nem szabad. Az egyes távolságokat a futópálya mentén felirással ellátott cölöpök vagy póznák jelzik.
Nevezetesebb ló-V.-k: Magyarországban a magyar lovaregyleti V. Budapesten a városligetben s az 1894. épült tátralomnici, továbbá a tatai. A magyar úrlovasok szövetkezetének sík-, gát- és akadályversenyekre berendezett pályája Alagon és Siófokon. A vidéki versenyegyletek pályái közül ismertebbek: a pozsonyi, kolozsvári (Alsó-Zsuk), aradi, kisvárdai, debreceni, szabadkai, kassai és nagybecskereki. Horvátországban: a zágrábi. A magyarországi V.-k alakja kerülék, mig az angoloké, mely mintára készült a tátralomnici, legtöbbnyire ostoralaku. Ausztriában: A Bécs mellett fekvő freudenaui, az 1896. létesített s 1897. kiépült kottingbrunni, továbbá a pardubitzi, lembergi, krakói, sarajevói s a tervbe vett szintén nagyobb szabásu karlsbadi. Németországban: A Berlin mellett levő Hoppegarten és Carlshorst, a Hamburghoz közel eső Horner-Moor és a Baden-Baden szomszédságában létesített Iffezheim, melynek gyepén a hires nemzetközi versenyeket tartják. Ezeken kivül: M. m. Frankfurt, Hannover, Lipcse, Gotha, Boroszló, Doberan, Köln, Drezda, Aachen és München. Franciaországban kiváló jelentőségü V.-k vannak: Longchamps, Auteuil, Maison-Lafitte, Enghien, Marseille, Pau, Neuilly-Levallois, Bordeaux, Nizza, Chantilly, Caen, Cabourg és St.-Ouenban. Anglia nagyhirü V.-i: Newmarket, Epsom, melyeket a világ legelső V.-inak tartanak; továbbá Chester, York, melyeken a XVI. és XVII. sz.-ban már voltak versenyek, Doncaster, Sandown Park, Goodwood, Kempton Park, Gatwick, Leicester, Wye, Plumpton, Nottingham, Lingfield, Windsor, Birmingham, Leopardstown, Limerick, Wolverhampton, Cardiff, Lincolnshire és Liverpool. Olaszországban: Róma, Milano és Turin; Oroszországban: Szt.-Pétervár, Moszkva, Vasró; végül Dániában: Kopenhága.
Ügető-V.-k vannak: Magyarország területén: Budapesten és Fiuméban. Ausztriában: Bécs, Trieszt. Németországban: Baden-Baden, Berlin-Westend, Altona, Bahrenfeld. Franciaországban: Cabourg, Longchamps, Nizza. Olaszországban: Milano, Treviso. Angliának nevezetes ügető-V.-ja nincs, miután az ügetőversenyeket kevésbbé kultiválják.
A V.-k építményeihez és azok fölszereléséhez tartozik: a nézők tribünje, az étkező helyiség, az öltöző szobák, hol a lovasok, kerékpárosok, atleták stb. átöltözködhessenek. A ló-V.-kon kell külön nyergelő térnek, mázsáló helyiségnek is lenni. A célkarika előtt szokott lenni a birói páholy; a tribünök előtt a jelző táblák, melyeken az indulók számát s a beérkezés sorrendjét tudatják a közönséggel. Minden nagyobb ló-V.-n van távirda is s a fogadók rendelkezésére totalisateur áll.
l. Dress.
(lat.), a. m. verselés; versifex rímkovács.
(lat.) a. m. fordítás, fordulás; valamely elbeszélés, vagy tudósítás foglalatja, áttétel, átfordítás.
(olasz, ejtsd: verzi solti) v. versi liberi (fran. vers blancs), a rímtelen ötlábu jambusi verssorok.
l. Láb.
a) szótagok mértéke a versben, b) bizonyos mértékek rendszeréből álló verssor vagy szerkezet. l. Vers.
orosz hüvelyk = 44 mm.; 16 V. = 1 arsin (l. o.), orosz rőf = 28 angol hüvelyk = 0,711 m.
l. Vers.
l. Vers.