vezénylet, l. Hadúr és Hadvezér.
a hirlap élén álló, az általános politikai helyzettel vagy valamely aktuális napi kérdéssel foglalkozó közlemény.
(ejtsd: vezehr), a Dordogne jobboldali, 192 km. hosszu mellékfolyója Dél-Franciaországban. Correze départementban, a Millevache-fensíkon ered, Treignacnál vizesést alkot (Cascade du Saillant), fölveszi a Correzet, átlép Dordogneba és Limeuilnél torkollik. Vizkörnyéke 3762 km2.
az Álmos választatásától Szt. István megkoronáztatásáig (1001) terjedő mintegy másfélszázados kor. V. ö. Szabó Károly, A magyar vezérek kora (Budapest 1878).
igy nevezték lovakkal vontatott hajócsapatban (2-4 hajó között) az elül vontatott hajót, mely után a többi kötve volt; valamint a gyalog vontatók elsőjét is.
(General-Intendant), l. Hadbiztossági kar.
(teng.), minden hadi hajó, amelynek árbocán ranglobogó lebeg, jeléül annak, hogy egy hajórajt, osztályt vagy hajóhadat vezénylő tiszt azon a hajón tartózkodik.
(ném. Generalstab), a háborura vonatkozó előmunkálatokat vezeti és végrehajtja, azonkivül ugy béke, mint háboru idején a magasabb parancsnokokat hadműveleti, katonai és katona-közigazgatási intézkedésekben támogatja. A V.-t alkotják nálunk: 1. a V.-i testület (Generalstabs-Corps), mely első osztályu századosi és ennél magasabb rendfokozatban álló tisztekből áll; 2. beosztott tisztek, kik a V.-i szolgálatban gyakorlatilag kiképeztetnek és kipróbáltatnak; 3. vezényelt tisztek, kik oly szolgálati helyeken alkalmaztatnak, melyek nagyobb állandóságot vagy pedig egyes szolgálati ágazatokban oly részletes ismereteket igényelnek, amelyek csak hosszabb gyakorlat által szerezhetők meg. A V. élén álló tábornok, a V. főnöke (Chef des Generalstabs) címet viseli és személyére nézve közvetlenül a király parancsai alatt áll. V.-i irodák a következők: az igazgatósági iroda, a hadműveletek és különleges V.-i munkálatok irodája, az országleiró iroda, a nyilvántartó a vasúti és a távirdai iroda. A V. főnökének alá vannak rendelve: a katonai földrajzi intézet, a vasút- és táviró-ezred, a hadi iskola, a hadi levéltár. A vezérkar átlagosan 3 tábornok, 130 törzstiszt, 150 századosból áll.
l. Hadi iskola.
(partitura), a több hangszerre v. többféle énekhangra irt zeneműveknek az a szólamvezetési egybefoglalását feltüntető tabulaturai kimutatása, amely világosan s önállóan mutatja minden hangszernek v. énekhangnak a minőségét, menetét és igy az egész komplikált műegésznek az összhatását, kidolgozását és szellemét. A V. nemcsak arra szolgál, hogy abból teljesen tájékozza magát az illető mű tanulmányozója, hanem arra is, hogy az illető karnagyabból tanítsa be s abból dirigálja a mű előadását. A V.-ek technikai beosztása a szerint változik, amint több vagy kevesebb hangszer- vagy énekszólam menetét kell visszatükröznie; a legkisebb V. az, amely legalább is két különböző ének- vagy hangszerszólamot tartalmaz, a legnagyobb pedig az, amely egész operák, szimfóniák, ének- és zenekari művek szólamait foglalja magában. Az ily polifonikus V.-ek számára külön vonalzott hangjegypapiros-ívek vannak, amelyek sokszor 10, 20, 30 s még több különböző szólammenetre is a szükségelt vonalrendszert szolgáltatják; minden sornak megvan azután a maga speciális elnevezése, u. m. fuvola, oboa, klarinet, első, második hegedü, trombita, kürt, púzon stb., a szerint, amint a zeneköltőnek ennyi vagy annyi hangszerre s énekszólamra van szüksége. A terjedelmes V.-ek technikai beosztására nézve általában az az elv az uralkodó, hogy a legfelső négy sort a magas, közép és mély hangzásu fafúvóhangszerek foglalják el, u. m. fuvola, pikolo, oboa, klarinet, angol kürt és fagót, esetleg a bassz-klarinét, alább következnek a rézfúvóhangszerek sorai, u. m. kürtök, trombiták, púzonok s bassztúbáké (a szerző intenciója szerint), a középet a dobok, tamtam s esetleg a hárfaszólam foglalja el; ezt követik az énekszólamok (ha ilyenek is vannak), mindig a felhangoktól kezdve a mélyebbekig s legalul állanak a vonós hangszerek sorai, u. m. első, második, hegedü, viola, gordonka s legeslegalul a nagybőgő; ezt a sorrendet a tisztán vonós hangszerekre irt művek V.-i is megtartják. Az énekszólamok sorrendjében a legmagasabb faj: a szoprán vagy a tenor áll legfelül s a basszus legalul. A V.-ek technikai beosztásánál a legvilágosabban kell mutatni minden taktunak a hangjegyértéki pontos beosztását, szemben minden egyes szólammal, valamint az előadási és dinamikus jelzéseket is tisztán kell feltüntetni minden szólam sorának.