l. Telegráf.
l. Halászat.
l. Elektromos ellenállás, Dielektrikum és Hővezetés.
l. Kutató.
az oszmánli nyelvben a miniszter szónak felel meg. Ez a cím és méltóság azon béglerbéget vagy pasát illeti meg, aki három lófarknyi jelvényt vitethetett maga előtt. A V. mai nap is legnagyobb méltóság a nagyvezir után és első rendü tagja a divánnak, vagyis országtanácsnak. V.-i rangban több állami méltóság van, elnökük a nagy-V. s hivatalos helyiségök a fényes porta.
(Tisza-), nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai alsó j.-ban, (1891) 2682 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Monte Vesuvio), az európai kontinens egyedüli működő vulkánja a Nápolyi-öböl mellett, a campaniai síkságon. Csaknem kerek alapja 16 km. átmérőjü. Jelenleg 1301 m. magas kráterkúpja állandóan füstölög. Tőle az Atrio del Cavallo nevü hegyszakadék elválasztja a Monte Sommát, meredek, félköralaku hegyfalat, amely egy régi kráter maradványa; ez a Punta Nasoneban 1137 m.-nyi magasságot ér el. Ennek egyik kiágazásán áll a kitünő műszerekkel ellátott obszervatorium. A jelenlegi kráterkúp 79-ben keletkezett és 462 m.-nyire emelkedik az Atrio fölé, 2800 m. hosszu átmérőjü területet borít, hamuval és horzsakővel van borítva és 30°-os lejtőjü. Lábánál van a 820 méter hosszu, 1880. megnyitott sodronykötélpálya állomása, amely pályán majdnem a hegy csúcsáig juthatni fel. A csúcs alakja és magassága folytonosan változik, amennyiben a kiszórt kövek néha egész kéménnyé halmozódnak össze és azután ismét összedőlnek. Az alsó, szelid és nagyon termékeny lejtőkön több mint 80 000 ember lakik 12 községben. A lejtőket a hegynek körülbelül félmagasságáig gazdag növényzet, különösen szőllő takarja, amelyből a hires Lacrimae Christit is szüretelik. A hegynek felső része kopár, csupán az obszervatorium és kertje tesznek kivételt. Az ókoriak a 63-ik évig a V.-ot kialudt vulkánnak tekintették; ezen évben temette el Pompeji és Herculanum egy részét, 64-ben Nápolyt fenyegette és 79-ben volt azon borzasztó kitörése, mellyel Pompeji, Herculanum és Stabiae városokat elöntötte. Hevesebb kitörések követték ezt 203., 472., 512., 685., 982., 1036. és 1139. Erre hosszu szünet következett; az akkoti mély krátert sűrü bozót lepte el, amelyben vaddisznók tartózkodtak. 1631 végén azonban ismét heves kitörése volt, amelynél mintegy 3000 ember vesztette el életét; ezután működésében hosszabb szünet már nem volt. A XIX. sz.-ban a leghevesebb volt az 1822-iki, az utolsó nagyobb pedig az 1872-iki kitörés, amidőn is a köveket és hamut 1300 m.-nyi magasra dobta föl; a fő lávafolyama betöltötte a Fosso della Vetranát, átment a Fosso di Faraonéba és massa és San Sebastiano városok egy részét elpusztította. 13 óra alatt 5 km.-nyi utat tett meg. Nápolyban napokig hullott a hamueső, elhomályosítván a napot is.
(idokrasz), viztartalmu kovasavas aluminium és kalcium (H4Ca12Al6Si10O43), rendesen egy kevés vasoxid-, vasoxidul-, magnéziumoxid- és mangánoxidul-tartalommal. Négyzetes rendszerbeli fennőtt kristályokban különösen mint kontakt képződmény, kristályos mészkőben vagy régi kristályos kőzetek hasadékaiban elég gyakori. Sárga, zöld, barna, fekete, ritkán vörös v. kék, üvegfényü, áttetsző; nagyon tökéletlenül hasad, k. 6,5, fs. 3,3-3,5. Hazánkban Csiklován, Oravicán (Krassó-Szörény vármegye) gránittal és kék mészpáttal együtt találni. Nagyon szép kristályokban a Vezuvon a Monte Somma mészkőkihányásaiban találhatni és mert innen ismerték meg legelőször, illetőleg legjobban, azért kapta a V. nevet. A V. külsejében általában több más ásványhoz nagyon hasonlít, erre vonatkozik az idokrasz név. A Fichtel-hegységben meg Csehországban (Haslau) sötétbarna, erősen rovátkos oszlopokban és szálas halmazokban termő V.-t mondják egerannak. Az arendali (Norvégia) viaszsárga szinü vaskos, szemcsés V.-t nevezik kolofonitnak, az ugyancsak Norvégiából (Telemarken, Eker) való rézoxidtól kékre festettet pedig ciprinnek; a viluit nem egyéb, mint Szibériából, a Vilui folyó vidékéről való V.; a frugartit Finnországból való, magnéziumban gazdag V. A szép zöld vagy barnás szinü V.-t Olaszországban meg is munkálják és mint drágakövet gyűrüben, melltűben stb. hordják. Többnyire vezuvi drágakő, vezuvi jácint a kereskedésbeli neve; Norvégiában a ciprint is hellyel-közzel drágakőnek köszörülik.
(ejtsd: veccáno), község Trient (ettől Ny-ra) tiroli kerületi kapitányságban, 842 lak. Közelében vannak a szép alpi tavak, a Terlago az ugyanily nevü faluval (1092 lak.) és a Toblino a Wolkenstein grófok kastélyával.
a latin verbi gratia (példának okáért) rövidítése.