l. Vicomte.
Tourn. (növ.), l. Fagyöngy.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi felső j.-ban, (1891) 1250 német és magyar lak., vasúti és gőzhajóállomással (a Nagy-Maroson levő vasúti állomással csavargőzös tartja fenn a közlekedést), posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. V. a Duna V.-i szorosában, a folyam jobb partján fekszik. Igen csinos, rendezett község, melynek tiszta házai s befásított utcái közül kiválik néhány igen díszes nyaraló (Pálffy grófé, Görgey Arturé stb.). Vann benne koronauradalmi erdőmesteri hivatal, több jó vendéglő, kálvária stb. Környékén nagy kőbányák vannak.
Történelmünkben V. vára már Szt. István korától fogva gyakran említtetik. I. Endre 1056 körül a Vazul-rendü görög szerzetesek számára itt kolostort rendezett be. 1082. Szt. László itt tartotta fogva Salamon6t. V. valódi jelentőségére azonban csak 1310. emelkedett, midőn a Székesfejérvárról ide átvitt szent korona őrhelyéül jelöltetett ki s itt is őriztetett 1526-ig, kivéve azt a 23 évet (1440-63), midőn III. Frigyesnél volt zálogban, kitől Mátyás a koronát visszaváltotta s V.-ba visszatétette. A V.-i romoknak még ma is legnevezetesebb része a koronázási terem, hol a még meglevő s külső jelvényeinél fogva is könnyen feltalálható felirás V.-nak ezt a rendeltetését hirdeti. A magyar koronán kivül Nagy Lajos korában a lengyel és Zsigmond korában a német birodalom koronája is itt őriztetett. V. legfényesebb idejét Károly Róbert és Mátyás királyaink alatt élte. Károly róbertnek itt volt a királyi palotája, melyről csak határozatlan és töredékes tudósítások jutottak korunkra, csak annyit tudunk róla, hogy a fellegvárral közvetlen összefüggésben állt s a XIV. sz. ízlése szerint gót stílben volt építve. Itt volt kifejtve a királyi udvartartás teljes fénye, itt vendégeltetett meg a XIV. sz. első felében Európa több előkelő uralkodója, itt tartattak a fényes tornák. Itt történt Károly Róbert menyegzője harmadik nejével Erzsébettel, Lokietek Ulászló leányával. Midőn Lajos 1350. Budára tett át székhelyét, V. folytonos hanyatlásnak indult, bár még ezentúl is kedvelt mulatóhelye volt Nagy Lajosnak és Zsigmondnak. V. Albert ausztriai herceg és Erzsébet Zsigmond leánya közötti eljegyzést itt tartották. Mátyás idejében a Duna partján feküdt az alsó vár, melyet a felső várral a hegy oldalán felvonuló kőfalak kapcsoltak össze. A hegy tövében volt a fényes királyi kastély, a Duna partján álltak a főurak palotái. A kastélyban 350 lakószoba volt; függőkertek, halas medencék, szobrokkal díszített szökőkutak, üvegházak vették körül. Európának akkori egyik legfényesebb palotája volt. Midőn Castelli püspök és pápai követ itt időzött, IV. Sixtus pápához irt levelét a következő dátummal látta el: Ex Vissegrado, paradiso terrestri. Az Anjouk és Mátyás korában a nevezetesebb politikai foglyok is ide zárattak, igy a sziciliai hercegek, kiket Lajos ide küldött, maga Zsigmond király is, Mátyás korában pedig Podiebrad Victorin és Vitéz János esztergomi érsek. Mint fellegvár is fontos volt; Mátyás halála után a Korvin János jelöltségét ellenőz főurak tőle először is V.-ot igyekeztek elfoglalni. V. a mohácsi vész után török kézre került, majd az egyik, majd a másik hadakozó fél ostromolta, még 1684. Károly lotaiai herceg vissza nem foglalta. 1702. Lipót rendeletére Károly Róbert és Mátyás királyok fényes palotáinak még maradványait is felrobbantották s csak a felső vár, a Salamon-torony és az összekötő bástyák egyes részei hagyattak meg. Legújabban azonban a fönmaradt romok országos költségen restauráltattak.
az ugyanily nevü járás székhelye Sarajevo bosnyák kerületben, 10 km.-nyire a szerb határtól, a Rzav és Drina összefolyásánál, 332 m. magasban, a Pribojból Sarajevóba vezető országúton, (1881) 1393 lak., a Drinán átvezető XVI. sz.-beli szép kőhíddal. A várostól D-re V. erősség romjai láthatók, melytől a város is nevét kapta.
l. Kosztüm és Magyar viselet.
v. Vizella, portugáliai fürdő, l. Caldas.
a. m. terhesség (l. o.).
A magyar btkv (1878. V. t.-c.) megengedi (60. §) a birónak, hogy külön mellékbüntetésként a vádlottat tényleg viselt hivatalától vagy állásától végkép vagy határozott időtartamra eltiltsa a következő esetekben: a közhivatalnokot, aki személyes szabadság elleni vétségeket követ el (197. §), vagy aki a házi jog megsértésének vétségét követi el (199. §); a postahivatalnokot vagy szolgát, aki a levéltitok megsértésének vétségét követi el (200. §); a távirdahivatalnokot vagy szolgát, aki a távirdai titok megsértésének vétségét követi el (201. §); azt, aki hivatásában való járatlanságból, hanyagságból vagy hivatása szabályainak megszegése által embernek halálát (291. §) vagy súlyos testi sértését (310. §) okozta; azt a vasúti hivatalnokot vagy szolgát, aki bármely szolgálati kötelességének megszegése által a vaspálya-vonaton vagy annak közelében levő személyeket vagy árukat a vaspálya által való megsérülés v. megrongálás veszélyének teszi ki (438. §); azt a távirdai vagy távirászattal megbizott hivatalnokot (felügyelőt, szolgát), aki a távirda használhatóságának félbeszakítását szolgálati kötelességének megszegése által okozta (441. §); a hivatali és ügyvédi vétségek elkövetőit (484. §). E mellékbüntetéssel rokon az az eset, midőn a biró a gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testi sértés eseteiben (1878. V. t.-c. 291. és 310. §) a bűnösnek talált személyt azon foglalkozás gyakorlatától végkép vagy határozott időtartamra eltilthatja, amely rendelkezés különösen a bábákat, orvosokat, mérnököket illeti. Ebben az esetben, ugy mint az előbbiekben, a biró a gyakorlatnak újból megkezdését újabb vizsgálattól vagy a kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyítéktól teheti függővé. L. még Hivatalvesztés.
folyók Oroszországban, 1. a Kamának 500 km. hosszu baloldali mellékfolyója, Perm kormányzóságban; az Uralban ered és a Kolva fölvétele után hajózhatóvá lesz. - 2. A Vicsegda 217 km. hosszu jobboldali mellékvize, Vologda kormányzóságban. - 3. A Volhov jobboldali, 110 km. hosszu mellékvize, Novgorodban, alsó részében, 9 km.-nyi hosszuságban, csatornázva van.
l. Vizeu.