(növ.), l. Zsálya.
kisközség Hunyad vármegye maros-illyei j.-ban, a Maros mellett, (1891) 1074 oláh és magyar lak., vasúttal, posta- és távirdahivatallal és postatakarékpénztárral. Élénk fakereskedést és tutajozást űz. Vidékén jó gyümölcs terem.
(a rómaiaknál Z. Regia), megerősített ókori város Numidiában (Afrika), Karthagótól délnyugatra. Jubának székesfővárosa volt. Kr. e. 202. itt verte meg Scipio Hannibalt és itt dőlt el a pún háboruknak kockája. A rómaiak fontos állomásnak tekintvén, nagy gondot fordítottak rája, Hadrianus császár kolóniának rangjára emelte (Colonia Aelia Hadriana Augusta Z.). Romjai valószinüleg a mai Dsáma területén felvetődött emlékekkel azonosak Dsebel Masszúcs mellett (Tunézia). Egy másik Z. 60 km.-nyivel délibbre feküdt a mai Szidi-Amor-Dsedidi helyén. Hogy a Kr. u. III-V. sz.-ban említett keresztény püspökök a két Z. közül melyikben laktak, bizonyossággal nem tudható.
ezen a borok ízét és szagát okozó anyagot, noha a bor értékére jelentékeny befolyást gyakorolnak, csak kevéssé vannak tudományosan kikutatva, minek oka részint abban keresendő, hogy a borban csak parányi mennyiségben lelhetők, részint hogy vizsgálat közben igen könnyen bomlanak, vagy más vegyületekké alakulnak által. A Z.-at következőképen csoportosíttatjuk: a) primer vegyületek, melyek már a szőllőbogyóban fellelhetők s igy már az erjedés előtt jelen vannak (muskotály, izabella stb. szőllő), ezek főleg éterikus olajok; b) szekunder vegyületek, melyek a must alkotó részeiből keletkeznek részint az erjedés, részint az ászokolás alatt. Ezen szekunder vegyületek még következőképen is csoportosíthatók: a') általános borzamat, mely minden borban lelhető s főleg önantéterből áll; b') különleges borzamat, a rizling, tokaji stb. fajborok zamatja. Az általános borzamat főleg az erjedés alatt, a különleges az ászokolás alatt keletkezik s összetett étereken kivül adehideket stb. is tartalmaz.
Senftenberg (l. o.) cseh neve.
(Sambesi, Szambezi), 2660 km. hosszu folyó Dél-Afriában; forrásai a D. sz. 11-13 és a K. h. 19-24° közt vannak. Felső része, a Liba, átfolyik a lobale, baroce és mambunda törzsek földjén 60-150 km. széles síkságon, amelyet évenként elönt; fölveszi a Kabompót, amelyet azelőtt forrásfolyójának tartottak, azután pedig a Lungo Bungót. Körülbelül a D. sz. 17° alatt a folyó medre szűkebb lesz és a Z. vizeséseket alkot, amelyek közt a legnagyobb a Katima-zuhatag. Ennek elhagyása után a folyó déli irányt követ és fölveszi a Z. közelében eredő Kuandót (Csobét) és a D. sz. 18° alatt alkotja a legnagyobb zuhatagát, a Mozivatunyát (Victoria-zuhatagot). A Z. itt csak 900 m. széles, 120 m.-nyi mélységre alig 30 m. széles völgyszorulatba zuhan alá, majd ismét kiszélesedik, néhány újabb vizesést alkot és elhagyja a hegyes vidéket, fölveszi a Guait, lejebb a Kafuét, K.-nek és későbben DK-nek siet a tenger felé. A 200 m. magas Lupata-dombok 17 km.-nyi hosszuságban még egyszer összeszorítják; ezek elhagyása után a Z. parti síkságra lép ki, fölveszi a Sirét, a Nyassza lefolyását és 5000 km2 területet elfoglaló deltát alkot; ennek É-i ága a Kilimane-Kvakva, a D-i pedig a Melambe. Medrének hosszu volta dacára az Indiai-oceántól fölfelé csak Tetéig, azután még felsőbb, rövid részeiben hajózható. Vizkörnyékét 1 430 000 km2-re becsülik. Felső részét 1854-55. Livingstone, újabb időkben (1878-79) pedig Serpa Pinto, Capello és Ivens, továbbá Holub kutatták át. V. ö. Mohr, Nach den Victoriafällen d. Z. (Lipcse 1875).
a bantu nyelvcsalád keleti ágához tartoznak (a kaffer-zulu és zanzibári nyelvekkel együtt), l. Bántu.
az angol érdekkörbe eső és a Zambézi körül elterülő belső afrikai országok, a Tanganyika és a becsuanák országa, Angola és Mozambik portugál gyarmatok közt. Területöket 11/2 millió km2-re, a lakosok számát pedig 1 millióra becsülik. 1885 szept. helyezték angol protektorátus alá a Molopo és a D. sz. 22° alatt fekvő Becsuana-országot. 1888 jul. nyilvánították az angol érdekkörbe tartozónak a matabelék és masonák földjét és 1889 okt. ez országokra nézve az angol kormány az angol délafrikai társaságot védelméről biztosította. Hiába tiltakozott ez ellen Portugália. Az 1890. és 1891-iki egyezségekben kénytelen volt elismerni az angol fenhatóságot a Zambézitől É-ra a Sirva-, Nyassza-, Tanganyika-, Moero-, Bangveolo-tavak és Baroce-ország közt fekvő területekre nézve. Ezen területeket együttesen 1892. Brit-Közép-Afrikának nevezték el. Adminisztrativ szempontból ez 2 részre oszlik: Nyasszaföldre, amely egy kormánybiztos vezetése alatt áll és a tulajdonképeni Brit-Közép-Afrikára, amelyet 1895 óta a brit délafrikai társaság kormányoz. Ezzel szemben elejtették az 1889. fölmerült eszmét, hogy az összes említett birtokokat egy angol gyarmattá szervezzék és Zambeziának nevezzék.
l. Kafúzok.
Miklós (mezőlaki). Régi előkelő családból származott. 1382 elején királyi fő kincstartó volt s nemsokára még ez évben tárnokmester lőn. 1383-84-ben tárnokmester és pozsonyi főispán. Ezután két évig nem viselt hivatalt, ami arra mutat, hogy Kis Károlyhoz szított. 1387. ujra tárnokmester lett. V. ö. Századok (1891, 232.).