(Carjov), az ugyanily nevü járás székhelye Asztrakán orosz kormányzóságban, az Ahtuba bal partján, (1893) 7130 lak. Z. Szarainak, a tatár khánok egykori székvárosának helyén épült.
az a személy, aki a zár alá helyezett vagyon kezelésével megbizatik. A Z. a zárlat végével s ha az több évig tart, minden év végével Z.-i számadást köteles benyujtani, mely felett a biróság az érdekeltek meghallgatása után határoz.
(ellentétben a réshangokkal), azok, amelyeknek kiejtésekor a szájüreg valamely részén elzáródik a lélekzet útja, p. p, b, k, g stb. L. Hangok.
kisközség Ung vármegye bereznai járásában, (1891) 1502 rutén lak.
(Caricin), az ugynaily nevü járás székhelye Szaratov orosz kormányzóságban, a Volga jobb partján, vasút mellett, (1894) 55 031 lak., 108 iparteleppel, amelyek évenkint közel másfél millió árut termelnek; jelentékeny folyami kikötővel, élénk gabona- és marhakereskedéssel; kremllel, régi erődítményeinek maradványaival.
vagy zárójel. A matematikában Z.-be foglalunk valamely algebrai kifejezést, ha ki akarjuk tüntetni, hogy az egy számnak tekintendő. Z. a nyelvtanban, l. Parantézis.
János, politikus, szül. Csomaházán (Vas) 1825 dec. 25., megh. Nagy-Kölkeden 1856. Először mint Vas vármegye országgyülési szabadelvü követe volt. Csakhamar megváltoztatja nézetét, mint erős konzervativ ember jelentkezik. Jutalmul Apponyi Antal 1847. személynökké tette. Az 1848-iki országgyülésen az alsó tábla elnöke. A szabadságharc után cs. kir. udvari tanácsos és a legfelsőbb semmisítő törvényszéki osztály elnöke lett. Ezen időben nyerte a Szt.-István-rend kis keresztjét.
(spatium), a könyvnyomtatásban kizáró anyag. Vastagsága különböző: a betünagyság négyzetének 1/3-a, 1/4-e, 1/5-e és 1/6-a. A szedő ezekkel tágítja vagy vonja össze a szavak közötti hézagokat. - Z.-rendszer, l. Börtönépítészet.
l. Nyitódás.
(franc. cadence; ol. cadenza), a zeneszerzésben a Z.-oknak (nyugvópontoknak) többféle faja van használatban, u. m. egész v. teljes, fél és negyed Z., amelyek bizonyos harmoniákra támaszkodnak s a zenében azt a szerepet játszák, amelyet a kötött és kötetlen szóbeszédben v. irásban a különféle mondatokat egymástól elválasztó interpunktuációk, minők a vessző (,), a pontos vessző (;), a kettőspont (:), a pont (.), a gondolatjel (-), a kérdőjel (?) vagy a felkiáltójel (!). A zenében legfontosabb szerepet a fél és egész Z. játssza ugy dallamilag mint harmoniailag, a fél-Z. mindig a szereplő hangnem uralgó kemény hármas hangzatára, egyenes állásban, az egész: pedig a fölvett hangnem alapzöngéjére épített kemény vagy lágy hármas hangzatára esik, szintén egyenes állásban s mindig megelőzve a fölvett hangnem uralgó zöngéjére épített kemény hármas vagy uralgó hetes hangzattól amelyet szintén egyenes állásban kell használni. A negyed-Z. a zenében a vessző vagy a pontosvessző szerepét játssza s harmoniailag épp ugy eshetik a felvett hangnem v. annak uralgó hangzata egyenes vagy fordított állásaira, mint valamely rokon harmoniájára. Nagy szerepet játszik a zeneszerzésben az u. n. megszakított Z., amely a helyett, hogy a gondolatot befejezné, azt még tovább fűzi és kinyujtja.
Z. katonai értelemben: erődítés hegységekben. Vannak: zárópontok (Sperrpunkte) és pedig a fővonalon támadólagos, a mellékvonalon védőleges fellépésre berendezve. Rendesen több mű szükséges. Az állás a nyergen vagy völgyben lehet. Változtató (rocade) és központi pontok (Centralpunkte), melyeknek erődítése mindig támadólagos jellegü; a változtatók célja, hogy az ellenséget mindaddig feltartsák, mig a zöm megérkezik; a központi pontok célja, hogy a pontot csekély erővel tarthassuk. A zárópontok célja: szorosokban (hidak, mocsarak, völgyek stb.) levő közlekedéseket akként elzárni, hogy ezek használatát az ellenség részére megnehezítsék, részünkről pedig azt ne akadályozzák. Ily zárópontok a közlekedések használatát részünkre biztosítják, az ellenséget ezektők távol tartják; mozgásunkat elősegítik, az ellenséget akadályozzák.
A Z.-nak jogi értelemben több faja van, u. m. végrehajtási Z., amikor a per folyama vagy a felebbezési eljárás alatt valamely meghatározott dolognak vagy jognak biztosításáról, az ingatlan haszonélvezetének lefoglalásáról, vagy az árverés alá bocsátott szőllő termésének biztosításáról van szó (l. Végrehajtási eljárás). Hagyatéki Z., amikor az örökösödési eljárás folyama alatt a biróság a hagyatéki vagyonnak foglalás, elrejtés, eltékozlás vagy rongálás ellen való biztosításáról gondoskodik; hitbizományi Z., mely a hitbizományi birtokos ellen foganatosíttatik, aki a hitbizományi adósságokat pontosan nem törleszti, vagy aki a hitbizomány állagát rossz kezelés által veszélyezteti; gondokság alá helyezés iránt indított perben előzetes Z., ha hitelt érdemlőleg olyan körülmények igazoltatnak, amelyekből a gondokság alá helyezés esetének fenforgása valószinüséggel következtethető és ha a késedelem veszéllyel jár, vagy ha a gondokság alá helyezés első birói itélettel kimondatott és ezen itélet ellen felebbezés adatott be. Végül van bűnügyi Z., melyet oly esetben rendel el a vizsgálóbiró, midőn nem fér kétség ahhoz, hogy kártérítéssel tartozik az, akit valamely bűntett vagy vétség nyomatékos gyanuja terhel, de egyszersmind alaposan tartani kell attól, hogy vagyonának elidegenítése v. elrejtése a kártérítés iránti igény érvényesítését meghiusítja (1896. XXXIII. t.-c. 492. §).
Z. vagy záró kimutatás, a kettős könyvvitelben a lezárás (l. o.) egyik előmunkálata, amely magában foglalja a zárótételek megszerkesztéséhez szükséges összes adatokat. Hat (forint, krajcár) rovata van, amelyekbe, számlánkint külön sorokban irva, bejegyezzük a próbamérlegnek (l. o.) tartozik és követel egyenlegeit, a leltárnak (l. o.) vagyon és teher tételeit s azután e kétféle adatcsoport egybevetéséből kiderítjük az egyes számlák nyereségeit és veszteségeit.
Z. erdészeti értelemben, l. Erdőzárlat. - Z. a bölcsészetben, l. Következtetés. - Z. postai értelemben, l. Postai zárlatok.