jogi és kereskedelmi ügyletek teljesítésére nézve meghatározott időpont, amelynek eltelte előtt valamely kikötés teljesítését oly feltétellel lehet követelni, hogy amennyiben az be nem következnék, a mulasztó vagy késedelmes fél a szerződésilag, szokásjogilag, illetőleg törvényileg megállapított joghátrányokat viselni tartozik. Mivel azonban ugy a közönséges magánjogi, mint a kereskedelmi ügyleteknél a halasztható időre szóló ügyletek gyakoriabbak, azért külön kikötés hiányában minden határidőre kötött ügyleteknél megáll az a védelem, hogy az halasztható ügylet; valahányszor tehát Z.-re kötendő meg valamely ügylet, ez mint a kötelem lényeges kelléke, külön kifejezendő.
város, l. Szarepta.
Rendi alkotmányunkban az állami bevételek kezelése és felhasználása nem állott az országgyülés ellenőrzése alatt. Az 1848. III. t.-c. azonban elrendeli, az akkor életbe lépő népképviseleti alkotmánynak megfelelően, hogy a minisztérium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását, a multra nézve pedig az általa kezelt jövedelmekről szóló számadásokat, az országgyülésnek megvizsgálás, illetve jóváhagyás végett, évenkint az alsóháznál bemutatni köteles; az 1848. V. t.-c. pedig hozzá teszi, hogy az évi ülés, az utolsó évi Z.-nak és a következő évi költségvetésnek a minisztérium által történő előterjesztése és az arra vonatkozó határozatoknak meghozatala előtt be nem rekeszthető, az országgyülés fel nem oszlatható. Mindezen az 1867. X. t.-c. csak annyiban változtatott, amennyiben megálapítja, hogy ha az országgyülés feloszlatása vagy elnapolása a Z. és a jövő évi költségvetés előterjesztése előtt már bekövetkezett volna, akkor az országgyülés még az év folyamán és pedig oly időben hivandó össze, hogy az év végéig ugy a Z., mint a költségvetés letárgyalható legyen.
A Z.-t a miniszterek által megküldött költségvetési törvény címeinek és rovatainak megfelelő pénzügyi kimutatásokból az állami számvevőszék (l. o.) készíti el. Tartalma: 1. a költségvetési törvény berendezését követő összehasonlító kimutatás; 2. az átfutó kezelés kimutatása; 3. az állami leltár; 4. az államháztartás évi kezelését feltüntető mérlegek; 5. bővebb felvilágosításokra szóló részletezés. Egy 1890-iki határozat a Z. rendezéséről még a következő, az alábbiakban röviden összefoglalt, főbb elveket állította föl: a folyó évi hitelt nem lehet a következő év költségeinek fedezésére utalványozni és csakis oly kiadásokat, melyeknek jogcíme a megelőző évben gyökerezik, lehet a naptári évből fennmaradt hitel terhére, még a következő év első negyedében utalványozni, de ha ez idő alatt kiutalványozás nem történt, a hitel elévül és igénybe nem vehető. Az egy összegben megszavazott hitelt csakis a részletes költségvetés rovatai, alrovatai és a költségvetést kisérő miniszteri megokolásban kitüntetett célokra lehet felhasználni s az átruházás csak a rovatok és alrovatok keretein belül gyakorolható. Minden oly törvényjavaslatban, amely a kiadásokról intézkedik, a fedezet módozatairól is gondoskodni kell. A miniszterek gondoskodni tartoznak, hogy az alattuk álló és utalványozási joggal fölruházott hatóságok mellett működő számvevőségi közegek hiteltúllépéseket, előirányzat nélküli kiadásokat és hitelátruházásokat magukban foglaló utalványokat csak az esetben ellenjegyezzenek, ha az utalványozó hatóság a költségvetési törvénytől eltérő utalványozásra a minisztertől külön felhatalmazást nyert. Mindazokban az esetekben, amelyekben akár az utalványozó hatóság, akár a minisztériumok mellé rendelt számvevőség oly utalványokat ellenjegyeznek, amelyek túlkiadást, előirányzat nélküli kiadást vagy a költségvetésben nem engedélyezett hitelátruházást idéznek elő, kötelesek azokat, a számvevőszék figyelmeztetése mellett «Rendeletre» jelzéssel ellátni. Ha a törvényhozás által engedélyezett hitellel szemben túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások, hitelátruházások fordulnak elő, a számvevőszék az utalványozások nyilvántartási könyvében foglalt adatok alapján, minden évnegyedről, az ezt követő második hónapban, a minisztertanács útján az országgyülésnek jelentést tesz.
A számvevőszék a megelőző évre vonatkozó Z.-t, észrevételei kiséretében, évenkint szept. 1-ig a minisztertanáccsal közli, majd annak határozataival egyetemben a miniszterelnök az országgyülés elé terjeszti. A képviselőház előzetesen a Z.-t vizsgáló bizottságnak adja ki, mely azután tárgyalásának eredményéről a képviselőháznak jelentést tesz. Ebben előadja, hogy a Z. mennyiben egyezik a költségvetési törvény rendelkezéseivel, esetleg hogy mennyiben tér el tőle és ha az eltérést kellően megokoltnak találja, a minisztérium törvényszerü fölmentését hozza javaslatba. A képviselőháznak ide vonatkozólag hozott határozata hozzájárulás végett a főrendiházhoz tétetik át. V. ö. Mariska, A m. pénzügyi jog kézi könyve (6. kiad. 1896).
l. Nyilt birtok.
olyan magánhangzó, melyet zártabb, szűkebb szájnyilással ejtünk. Legzártabb magánhangzók az i, ü. u, félzártak az ë, ö, ü, legnyiltabbak e, a és á. L. Hangok.
l. Nyilt hitel.
l. Idő és Sacratum tempus.
(carte-lettre, lettre-enveloppe), a levélnek modern alakja, mely a levélpapirt a borítékkal egyesíti és ezzel a levélirónak a levelező lap könnyedségével és egyszerüségével a zárt levél összes előnyeit nyujtja. A 80-as évek közepe felé kapták fel e formát és azóta mindinkább terjed, ugy hogy a legtöbb állam postája benyomott frankójeggyel ellátva külön postai értékcikként áruba bocsátja, p. a magyar posta 1886 jul. 1. óta. Főleg két alakját lehet megkülönböztetni: a köröskörül enyvezett szélüt, melynek felbontása az átlyukasztott szélek leszakításával történik; a magyar psota ezt fogadta el, de csinosabb és kényelmesebb ennél a külföld több államában dívó lettre-enveloppe alak, ahol a többszörösen összehajtható lapot a középen összeérő és ott leragasztandó borítékszárnyakkal zárják le. A Z. postai díja, kezelése stb. ugyanaz, mint a levélé (l. o.).
l. Birói zártörés.
l. Redoute.