(állat, Rupicapra rupicapra Sund), az angilopék közé tartozó kérődző emlős. Szine nyáron fölül vörös-barna feketés-barna hátcsíkkal, alul világos vörös-sárga; télen háta sötétbarna vagy fekete-barna, hasa fehér s szemeitől orra felé feketés csík vonul végig. Testhossza 1 m., farkhossza 8 cm.; vállmagassága 75 cm. Európa legmagasabb hegyeit lakja az örök hó határáig. Tenyészik az Alpokban, Kárpátokban, Abbruzzókban és a Pirenei hegyekben. Félénk, gyorslábu állat s bámulatosakat tud ugrani; 20-22 hét multán ellik. Húsa jó ízü, különösen a fiataloké. Bőrét főleg kesztyűnek készítik ki. Szarvait botokra alkalmazzák.
(növ., Trollius Gesn., torolya Diószegiéknél), a boglárkafélék hunyornemüinek havasi füve, tiz faja Európa, Ázsia és É.-Amerikában (hazánkban tulajdonképen csak egy, több eltéréssel) terem. Levele szabdalt, levélkéi karélyosak és fürészeltek, virága (kelyhe) magános nagy, többnyire sárga, 5-15-szirmu, golyó módjára összeborul, tüszője nyeletlen. A T. Europaeus L. havasi réten, vagy itt-ott (Kőszeg) leereszkedve, alacsonyabb réten terem; a turista szivesen gyüjti, de a narancsszinü északázsiai T. Asiaticusszal (L.) s más fajjal együtt kertbe is ültetik. Gyökerét mérgesnek mondják, a patikában a fekete hunyoréval összetévesztik.
(növ., Aronicum Neck., rákgyökér v. silőr Kováts Gyulánál), csinos sárga virágu fészkesfű, a zergék tanyájának regiójában. Gyüjtése a turistáknak magasabb helyen való járását jelöli. Gyökerét az árnikáé helyett használják. Az Aronicum génuszt tulajdonképen és természetszerüleg a Doronicumtól elválasztani nem lehet. L. Zergevirág.
(növ., zergefű, bányászok v. hegyhágók füve, tarkör Diószegiéknél, mert a karimán levő gyümölcsszemnek nincs bóbitája; Doronicum Tourn., Aronicum Neck.), fészkes növény, 10 faja Európa, Ázsia és Amerika hegyein (hazánkban 7) terem. Többnyáréltü, rendesen magas hegyvidéki csinos sárga virágu fű, némelykor gumóforma tőkéje van, tőlevele hosszu nyelü szivforma vagy hosszas, szárlevele átölelő. A D. Pardalianches L. (párducgyilok, vad kecskefű vagy vad kegykegyökér) egész m. magas, levele szivforma. Közép-Európa hegyein gyakori, de kertbe is ültetik. Vastag tőkéje fűszerillatu, édeses-kesernyés csípős ízü, a régieknek a szédülés és nyavalyatörés ellen orvossága volt, méregellenzőnek, sőt éppen mérgesnek is tartották, azért párducgyilok is a neve. Ez a vélemény az Aconitummal való összetévesztésből ered. Ma csak házi orvossága a hegyi népnek. L. Zergegyök.
l. Esterházy.
(Nagy-), nagyközség Arad vármegye kisjenői j.-ban, (1891) 2159 magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal, gőzmalommal.
a «tar», Szt. István király rokona, a Szt. István ellen föllázadt Koppány somogyi vezérnek apja volt.
(más néven Új-Zrinvár), Zrinyi Miklós a költő építtette 1661. a Dráva és Mura találkozásánál, hogy a vidéket a törökök rablótámadásai ellen megvédje. A törökök még akkor, midőn a vár épülőfélben volt, követelték ennek lerombolását s a bécsi kormány meg is igérte ezt nekik, de Zrinyi ezt megakadályozta. A török 1664 elején 40 000 emberből álló sereggel indult a vár elfoglalására s az osztrák hadak vezére Montecuccoli, ki évek óta ellenséges viszonyban állott Zrinyivel, oly lanyhán védelmezte a várat, hogy Zrinyi visszavonult a védelemtől. A törökök jun. 30. elfoglalták a várat és földig lerombolták.
(ejtsd: cermanya), rövid parti folyó Dalmáciában; a Likán ered és Novigradnál ömlik az Adriai-tengerbe. Obrovazzóig kisebb tengeri hajók fölmehetnek rajta.
(Praborgne), falu Wallis svájci kantonban, 32 km.-nyire Visptől, a Gornervisp bal partján, 1620 m.-nyi magasban, vasút mellett, 528 lak., számos nagy hotellel és nagy idegenforgalommal. Környékének leglátogatottabb helyei: a Gornergrat, hová elektromos vasút visz föl, a Matterhorn lábánál levő Hörnli (2893 m.) és a Mettelhorn (3410 m.).