város, l. Lamia.
a német mitologia alakja. L. Tyr.
község Zágráb vármegye kostajnicai j.-ban, (1891) 1187 horvát-szerb lak.
égi háboru, a meterologiai tünemények közül az, melynél a természeti erők hatalmas módon megnyilatkoznak, ugy hogy az embert bámulatra és rettegésre ragadja. A mitologiában a villám félelmetes fegyverét mindig a legtöbb isten kezében találni s efféle szók, mint isten haragja, isten itélete, isten nyila szintén a magyar mitologiából maradtak fenn. A Z. közismeretes tüneménye a légköri elektromosságra vezethető vissza, jóllehet ez utóbbi keletkezése még teljesen kiderítve nincsen. A felhőknek egyik sajátos alakja, az u. n. zivataros felleg, mely alul kékesszürkének látszó gomolyfelhő-tömegből áll, szabad elektromossággal bir, s ez megosztólag hat a környezet elektromos állapotára. Ez által a közelében levő tárgyakban, más felhőben avagy földi tárgyakban, az ellentett elektromosság a zivatar felhő felé gyülemlik össze, mig az egynemü tőle távolodni kényszerül. Ha a zivataros felhő és a környező tárgy két ellentett elektromossága között a feszültség oly nagy, hogy a közbeeső légréteg ellenállást legyőzni képes, akkor bekövetkezik a kisülés, fény- és hangtani jelenség, azaz villámlás és mennydörgés kiséretében. A villám és az elektromos szikra azonosságát kimutatta Franklin 1752., kis vascsúccsal ellátott sárkányt egy zivataros felhőbe zsinegen felbocsátott és kinek sikerült, miután a zsineg az esőtől megázott, annak alsó végéből oly szikrákat húzni, aminőket az elektromos gépen is előidézni lehet.
A Z. rendes kisérője az eső (zivataros eső), mely rövid záportól pusztító felhőszakadásig fokozódik s nem ritkán a jégeső, meg a viharos szél; a havazás Z. mellett éghajlatunk alatt szokatlan s csak az Adria mellékén magas emelkedésü helyeken, mint Fuzinén fordul elő gyakrabban. Budapesten az utolsó években, 1879 febr. 23. észleltek Z.-t jégesővel. A mérsékelt égövben a Z.-ok jobbára nyáron vannak, Európa északi partjain azonban télen is. Nálunk a délutáni órákban gyakoriabbak, mint az éjjeli v. reggeli órákban. Legszabályosabban ismétlődnek a két passzát közötti övben, hol a nap bizonyos szakában pontosan beköszönt a Z. A trópusokban a Z.-ok egyáltalán legerősebbek és leggyakoriabbak. Gyakoriságuk az egyenlítőtől a sarkok felé folyton csökken; a legészakibb pont, ahol Z.-t észleltek, a nyugati Spitzbergákban van. Vannak aztán vidékek, hol a Z. teljesen hiányzik, igy a sark körüli vidéken, valamint Ázsia és Afrika sivatagjain.
Azon körülmény, hogy a légnyomás, hőmérséklet és felhőzet napi periodusa egybe esik a Z.-éval, arra mutat, hogy Z. ott keletkezik, hol meleg, páradús levegő felszálló légáramlatban emelkedik. Z. előtt a hőmérséklet maximumára emelkedik, az idő csendes és tikkasztóvá lesz, a barométer is a relativ nedvesség minimumára süllyed, Z. után pedig beáll a lehűlés, a légnyomnás és nedvesség növekedik, a szelek megélénkülnek. Mohn szerint kétféle Z.-t különböztetnek meg: a) olyat, mely a depressziót útjában elkiséri, aminők a téli Z.-ok mind s azok, melyek magasabb földrajzi szélesség alatt előfordulnak, és b) melegségi Z.-t, mely nyáron az erős inzoláció által előidézett felszálló légáramlatban keletkezik, többnyire lokális természetü és az időjárást csak átmenetileg változtatja meg. Újabban Z. észelelő hálózatokat létesítettek, hogy a Z.-ok húzódási irányát és sebességét tanulmányozzák, igy Norvég-, Svéd-, Francia-, Porosz- és Szászországban, továbbá Bajorországban, hol azt Berold nagy körültekintéssel szervezte. Hazánkban külön Z.-hálózat önkéntes megfigyelőkkel a meteorologiai intézetben létesült. 1896., jelenleg mintegy 800 megfigyelővel rendelkezik. A Z.-ok statisztikája csak a jelenben készül, azért a földgömbön való eloszlásukról és gyakoriságukról még csak fogyatékos ismereteink vannak.
Magyarország néhány helyéről a Z.-ok havi és évi átlagos számát az 1874-88-iki észlelések alapján a következő összeállításban közöljük:
A villámnak Arago szerint három alakját szokás megkülönböztetni: 1. A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zúgos alaku fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik. 2. A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmü felvillanásában mutatkozik. 3. A gömbvillám gömbalaku és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal. Magyarázata még ismeretlen, annyit azonban tapasztaltak, hogy nem lép fel egyedül, hanem a másik két alak kiséretében. Ha a villám elektromos felhőből a földre ugrik, azt mondják, hogy beütött (villámcsapás, mennykőcsapás). Magas tárgyak, kivált ha jó vezetők, leginkább ki vannak téve a villámütésnek, azért nem tanácsos magas fák alatt menedéket keresni a villám elől. Hatása abban nyilvánul, hogy meleget fejleszt, könnyen gyúló anyagokat gyujt, fémeket olvaszt, folyadékot elpárologtat és a rossz vezetőket összerombolja. Embert v. állatot érve, halált is okoz. Van még az u. n. száraz villám, mely nem gyujt s csak romboló hatása van. Ha a villám az ember közelében lecsap, akkor a test elektromossága megoszlik, a két ellentett elektromosság a villámlás alkalmával hirtelenül elválasztatik, a villámlás után pedig hirtelenül egyesül, ami az idegrendszert teljesen megrongálja, noha külsőleg semmi nyomot nem hagy. Ez köznyelven a mennykő szele.
Mennydörgés a levegő hirtelen kiterjesztéséből származik, az elektromos kisülés alkalmával a melegfejlődés következtében és az azt követő hirtelen összehúzódásából. A hang terjedés sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát közelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük; a másodpercek számát megszorozzuk 330 m.-rel. Ha a kisülés közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Mig a villám tartama egy másodpercnek csak igen kis részét teszi, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltart, miközben a hang erőssége lökésszerüen többször meg is változik. Ezen sajátságos robajt a hang visszaverődésének a felhőktől v. földi tárgyaktól tulajdonítják. A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsiny: 25 km.-nyi távolságban a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.
Villogás az esti és éjjeli órákban észlelhető a szemhatár szélén. Ez nem egyéb, mint távoli Z.-nak villámlása, melyet még látunk, jóllehet a dörgés már nem jut el hozzánk. Mig ugyanis a dörgés körülbelül 21/2 mérföldön túl már elvész, addig a villám még 20 mérföldnyi távolságból is látható a szemhatáron, ha a villám föld feletti magassága 1800 m.-nek vétetik. Épületeknek villámütés elleni megvédésére szolgál a villámhárító (l. o.).
L. (növ.), l. Ó-vadóc.
l. Török irodalom.
(ejtsd: zsizskov), Párga (l. o.) külvárosa a Königliche Weinberge nevü kerületi kapitányságban, (1890) 42 185 cseh lak., virágzó iparral.
Tourn. (növ.), l. Jujubafa.
Vilmos, orvostanár, szül. Morsitzon (Morva) 1803., megh. 1886 nov. 11. Tanulmányait Kremsierben és Bécsben végezte. Mint katonaorvos 1833. a bécsi állatorvosi tanintézethez vezényeltetett, hol az állatorvosi tanfolyamot elvégezvén, a temesvári hadtestparancsnokság alá tartozó határszéli ezredek állategészségügyének vezetését vette át. 1838. országos állatorvossá neveztetvén ki, tevékeny részt vett a keleti marhavész leküzdésében. 1843-ban egyetemi nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki az állatjárványtani tanszékre és midőn 1848. az állatorvosi iskola önállósíttatott, itt a belgyógyászatot és a járványtant tanította. 1867 óta a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban osztálytanácsosi minőségben mint szakreferens működött, nyugalomba vonulása után pedig a vaskorona-rendet és a magyar nemességet kapta morvai előnévvel. Számos magyar és német nyelven megjelent értekezésein kivül fő munkája: Részletes állatkór- és gyógytan (Budapest 1887).
Sebenico kerületi kapitánysághoz tartozó 6 km. hosszu és 2 km. széles dalmát sziget, 1819 lak., szőllő- és olajfaültetvényekkel. A lakosok ezenkivül, éppen ugy, mint a mellette fekvő Zuri (482 lak.), Caprie (1066 lak.) és Provicchio szigetek lakói, korall- és szivacshalászattal foglalkoznak.