(ejtsd: zorics) József, horvát regényiró, szül. Oracse nevü helységben 1837 okt. 20. Jelenleg katolikus lelkész Prozorje zágrábvármegyei községben. Két nagy történelmi regénye rtva materina (Anyai áldozat, Zágráb 1895) és Pavao Pavlović (Pavlovics Pál, u. o. 1987) érdemel kiemelést, melyekben történelmi háttérrel ügyesen és élénken rajzolja Horvátország politika és társadalmi állapotát 1848-tól 1860-ig.
(ejtsd: -rillya) Manuel Ruiz don, spanyol államférfiu, szül. Burgo de Osmában (Soria mellett, Ó-Kasztiliában), megh. Burgoszban 1895 jun. 13-án. 1856. a Cortes tagja lett, hol a progresszisztákhoz csatlakozott; 1856. a fölkelésben való részvétele miatt számüzetvén, Franciaországba vonult, de az 1868 szeptemberi felkelés hirére visszatért hazájába s 1868 okt. 8. kereskedelmi, 1869 jul. 13. igazságügyi miniszter, 1870 jan. pedig a Cortes elnöke lett. Nagy része volt Amadeus olasz herceg királlyá választásában, kinek első minisztériumában a közoktatásügyi tárcát kapta; jul. 25. pedig ő maga alkotott tiszta progresszista minisztériumot, melyben az elnökséget s a belügyminiszteri tárcát vette át, de már 1871 okt. 3. Sagasta és az unionisták visszalépésre kényszerítették, kik szakadást okoztak a progresszisták soraiban. 1872 jun. 14. ismét élére állott egy radikális minisztériumnak, de ekkor is hiába próbálta Amadeus királyságát megszilárdítani s ennek lemondása után (1873 febr.) ő is külföldre távozott. Azóta hol Párisban, hol Genfben élt. Újabban több alkalommal összeesküvést szőtt a köztársaság helyreállítása érdekében; e miatt azonban a kormány (in contumaciam) 1884. halálra itélték. Azóta Franciaországban élt. Később kegyelmet kapott és Burgosban telepedett le.
(állat, Mephitis zorilla v. d. Hoev.), a menyétfélék közé tartozó állatfaj; hazája Afrika és Kis-Ázsia. L. Amerikai görény.
(Nagy-), kisközség Krassó-Szörény vármegye resicai j.-ban, (1891) 2678 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(zendül Zarathustra, modern persául Zerdust), a parszi hit prófétája. Talán egy vallásalapító élete sincs oly mesés legendákba burkolva, mint Z.-é. Életkörülményeiről mit sem tudunk. Maga a Zarathustra név etimologiája rejtély előttünk. Némelyek zara (az új persa zer) a. m. arany és thvis a. m. fénylő, ragyogó szókra bontják, mások zarath a. m. öreg és ustra a. m. teve szók összetételének mondják, e szerint a parszi próféta neve annyit jelentene, hogy vén tevés. Haug azt tartja, hogy a Zarathustra név a. m. az öregek feje. Ez azonban mind csak találgatás. Születési ideje és helyére nézve éppen olyan ellentmondók a hagyományok, mint amilyen bizonytalan nevének értelmezése. A történelem számos Z.-t ismer. Berosus egy Kr. e. 2200. élő Z.-ről tesz említést, ki Babiloniában egy méd dinasztiát alapított volna. Más görög irók Pythagoras ilyen nevü mágus tanítójával tévesztik össze a parszi prófétát. Vannak, kik azt állítják az ókori irók közül, hogy Z. maga volt az a baktriai király, ki a XIII. sz.-ban a mi időszámításunk előtt Ninust legyőzte. Eudoxius szerint hatezer évvel élt Z. Plato halála előtt. Születési helye a Zend-Aveszta szerint az Airjana Vaedsában levő Daradsa folyam partján volt; hogy hol volt ez a mitologikus folyó: nem tudhatni. Más parszi legendák a Kaspi-tenger partját és a mostani persa főváros mellett fekvő Rágha nevü romvárost mondják a parszi hitalapító szülőhelyének. Világi rangjára vonatkozólag is szörnyen eltérők a vélemények. Több iró a médek királyának mondja. Khorenei Mózes az örmény történetiró mint méd főnökről beszél róla, ki Semiramis kortársa lett volna. Mohammedán források közt a Ferhengi Dsihángiri szerzője a régi persa királyok családjából származtatja Z.-t. Nem csoda ezért, ha akadtak tudósok, kik Z. létezését is kétségbe vonták. Néhányan abban a nézetben vannak, hogy Z. nem egy személy, hanem egy egész kaszt, a papi kaszt elnevezése. Ide látszik mutatni a gathákban előjövő kifejezés zarathustrotema a. m. a legzarathustrább, azaz főpap. Volt olyan kutató is, ki Z.-t a vihar istenével akarta azonosítani. Duncker német történész és Tiele hollandi vallástörténetiró az időszámításunk előtti ezredik évbe teszik Z. fellépését. Ez azonban csak hipotézis. L. Parszik, Parszizmus és Zend-Aveszta.
elseje ama 12 vezérnek, kik Cyrus engedelmével Kr. e. 537. a fogságba hurcolt zsidókat Palesztinába visszavezették. Z. a Dávid családjából származott, s Aggeus és Zakariás próféták őt nézték a megigért messiásnak.
pápa, szent, valószinüleg görög születésü I. Ince pápa utódja lett 417 márc. 18., megh. 418 dec. 26. Rövid kormányzata alatt viszálya volt a galliai püspökökkel, akik az arlesi érseknek adott előjogokat elismerni nem akarták, valamint az afrikai püspökökkel a pelagianizmus miatt. Emléknapja dec. 26. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (13. köt.).
L. (növ.), l. Tengerpázsit.
XV. sz.-beli kelet római költő, szül. Várnában, melyik évben, nem biztos. Egyik művében filozofusnak nevezi magát; többet nem tudunk felőle. Költeményében megénekelte a várnai csatát, melynek (mint maga mondja) szemtanuja volt. Ez a költemény terjedelemre és részletességre első helyen áll a várnai csatára vonatkozó görög források között. A költemény 465 sorból áll. Feltünő benne Hunyadi János rendkivüli magasztalása; maga a csata leirása egészben véve helyes. Megjelent a Legrand Emil által kiadott: Collection de monuments pour servir a l'étude de la langue néohellénique új sorozatában (5. szám, Páris 1875). Magyar nyelvre fordította és kommentárral ellátta Pecz Vilmos (Századok 1894-iki évf. 315. s köv. old.).
hires úszó és búvár, 1052 jul. vagy aug. III. Henrik császárnak az ostromolt Pozsony előtt álló hajóit megfúrta s részben elsüllyesztette. L. Kund.