a Magas-Tátrának több szép tengerszeme; egyik a Lomnici csúcstól É-ra, a Fehér viz völgyében, 1538 m. magasságban, területe 0,51 ha., a tó partján a magyar kárpátegyesület menedékháza áll; a másik a Kriván alatt 2016 m. magasságban, területe 2,13 ha., a harmadik a Batizfalvi csúcstól É-ra a Poduplaszki völgy felső részében, 1664 m. magasságban, területe 1,61 ha., a negyedik a galiciai Tátrában, a Sucha voda völgyben, a Swinnicától É-ra, területe 3,45 ha., az ötödik a Tátra É-i oldalán a Javorinka-völgy egyik mellékvölgyében, a Siroka-nyereg alatt 1819 m. magasságban, területe 4,33 ha.
l. Trágya.
l. Turbán.
l. Ugar.
(ásv.), l. Kraurit.
Hugó, német hirlapiró és utazó, szül. Oberhausenben 1852 jan. 12. Jogot hallgatott Bonnban és Berlinben. 1872-ben beutazta Észak-Afrikát. 1874. a Kölnische Zeitung társszerkesztője, amelynek érdekében 1879. beutazta Dél-Amerikát, Nyugat-Indiát, Polinéziát és Dél-Ázsiát, részt vett a spanyol, perui, egyiptomi hadjáratokban s 1883. a német trónörököst elkisérte spanyolországi útjára. Ezután a német gyarmatosítás szolgálatába lépett, beutazta a Guinea-partokat, különösen a Jago-vidéket és Kamerunt, ahol szerződésekkel kötelezte a törzsfőnököket a német fönhatóság elismerésére. 1888. Német-Új-Guinea belsejébe hatolt és beutazta a Salamon félszigetet és Német-Kelet-Afrikát. Munkái: Rund um die Erde (Köln 1881); Der Panamakanal (Stuttgart 1882); Die Deutschen im brasilianischen Urwald (u. o. 1883); Pampas und Anden (u. o. 1884); Die deutschen Besitzungen an der westafrikanischen Küste (u. o. 1885-86); Deutsch-Neuguinea (u. o. 1891).
1. Henrik, német zeneszerző, szül. Lipcsében 1854 jul. 4. Jogászból lett zenésszé. 1875-77. a konzervatoriumon tanult, majd dorpati egyetemmi zeneigazgató, 1885. kölni dalegyesületi karnagy és konzervatoriumi tanár, 1890. New-Yorkban dalegyesületi karnagy lett. Frithjof- és (1887-ben Goethe szövegéhez ragaszkodó) Faust-operákon kivül szimfoniát, karénekeket és dalokat irt.
2. Z. János Károly Frigyes, német csillagász és fizikus, szül. Berlinben 1834 nov. 8-án, megh. Lipcsében 1882 ápr. 25. Tanulmányait Berlinben és Baselban végezte, azután pedig e városokban, később Schönweideben mint magánzó élt. 1862. Lipcsébe költözött át és 1865. az ottani egyetemen habilitáltatta magát, hol 1866-ban a fizikai asztronomia rendkivüli, 1872. pedig rendes tanárává nevezték ki. Z. a csillag-fotometriát nevezetes munkálatokkal, nevezetesen az asztrofotometer felfedezése által gazdagította. Sokat foglalkozott a horizontális ingával, továbbá a szinképelemzéssel is és ő szerkesztett először egy eszközt, melynek segítségével a napprotuberanciákat bármikor észlelni lehet. Foglalkozott végül a spritizmussal és hipnozissal is. Irodalmi művei közül említendők: Grundzüge der allgemeinen Photometrie der Himmels (Berlin 1861); Photometrische Untersuchungen mit Rücksicht auf die physische Beschaffenheit der Himmelskörper (Lipcse 1865); Über die Natur der Kometen (u. o. 1871); Principien einer elektrodynamischen Theorie der Materie (u. o. 1876, 1 köt.); Wissenschaftliche Abhandlungen (u. o. 1877-81, 4 köt.).
vagy lágy hangok, a nyelvtanban azok a hangok, melyeknek kiejtésekor a hangszalagok szabályos rezgése által zönge (l. Zenei hang) keletkezik s ez a zönge szabad utat talál kifelé. L. Hangok.
(Sobotin), falu Schönberg morva kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 1880 lak., nagy vasművekkel (közel 2000 munkás).
város Merseburg porosz kerületben, 15 km.-nyire Bitterfeldtől, (1890) 3865 lak., orgonakészítéssel, cukorgyártással. Kastélya, most járási hivatal, a szász-weissenfelsi hercegeknek volt lakóhelye.