(Zoug), 1. svájci kanton, Zürich, Schwyz, Luzern és Aargau közt 239 km2 területtel. DK-i részét a Rossbert s a Hohe Rhonen takarják; ÉNy-i része dombokkal fedett termékeny fensík. Az ÉK--i határon folyó Sihlen és az ÉK-i határul szolgáló Reusson kivül a Lorze az egyedüli folyója, amely az Ageri-tóból a Zugi-tóba és a Reussba folyik. Területéből 195 km2, azaz 81,2% termékeny föld és pedig 40 km2 erdő, 155 szántóföld, kert, rét vagy legelő. A terméketlen területből 34 km2 esik a tavakra. A fő keresetforrások az alpi gazdálkodás, földmívelés, állattenyésztés és az ipar. A gabonatermelés nem fedezi a lakosság szükségletét; bor is kevés terem, de annál több a gyümölcs. Az állattenyésztés adatai: 577 ló, 10 437 szarvasmarha, 2104 sertés, 749 juh, 721 kecske és 2642 méhkas. A lakosok száma 1880-ban 22 994, 1888-ban 23 029 (11 190 férfi), 1 km2-re 96; köztük 1372 evang., 17 izraelita, a többi epdig r. kat.; anyanyelvre nézve pedig 22 749 némt, 125 francia, 120 olasz és 16 román. A születések száma 1892-ben 551, a házasságkötéseké 174 és a halálozásoké 417. Az ipar, amelynek fő ágai a kondenzált tej készítése, a pamatfonás és szövés, selyemszövés és papirosgyártás, a lakosok 40%-át táplálja. A külkereskedelemben az export fő cikkei: a fa, gyümölcs és a gyümölcs-szesz. Az 1894 jan. 31-ről keltezett alkotmány demokratikus-képviseleti fakultativ népszavazással és indítványozó joggal. A kanton-tanács (73 tag) a törvényhozó, a kormány-tanács (7 tag) a végrehajtó hatalom; ennek elnöke Landamman címet visel. A kanton minden 11 községének van békebirája, a felső biróságok a kantoni és a felsőbb törvényszék. A tanintézetek: a kantoni iskola (gimnázium és ipariskola), a tanítóképző, a Minerva kereskedelmi és technikai magánintézet, népiskolák meg kisdedóvók. 1890-ben a kanton bevétele 346 000, kiadása 387 000 frank. Az államadósság 66 000, a kanton vagyona pedig 350 000 frank.
2. Z., az ugyanily nevü kanton fővárosa, 20 km.-nyire Luzerntől a Lugi-tó alsó végében, 428 m-nyi magasban, vasút mellett, (1888) 5120 lak., pamutszövéssel, email-, fémáru-, dohány-, szivar-, szappan- és gyertyagyártással, fürészmalommal és jelentékeny mesterséges haltenyésztővel. A nagyobbára tekintélyes úri házakból álló, hatalmas őrtornyokkal ellátott város legjelentékenyebb épületei a kapucinus-templom Calvaert egy szép oltárképével; a gót Osvát-templom Deschwanden által festett és az utolsó itéletet ábrázoló képpel meg gazdag egyházi kincsekkel; a városon kivül a Szt.-Mihály-templom megtekintésre méltó sírkerttel; a renaissance-ízlésü kantoni kormányzói palota; a késői gót városháza szép gót ülésteremmel, városi régiséggyüjteménnyel, történelmi muzeummal és zsákmányul ejtett fegyverek tárházával. A tó partján, a tó hullámai által alámosott területen 1435. két utca, 1594. néhány ház és 1887 jul. 5-én 8000 m2 terület (35 épülettel) a tóba sülyedt, és több emberélet is elveszett.
Ámbár a Zugi-tó É-i partján talált cölöpéítmények azt bizonyítják, hogy e vidék korán be volt népesítve, a tulajdonképeni történelem csak a XII. sz.-ban tesz róla említést, amidőn is birtoka a lenzburgi grófokról a Kyburgiakra szállott, 1264. pedig a Habsburgokra. 1352-ben a svájci szövetségesek szállották meg és szövetségükbe fölvették. Az uralkodó osztályt ekkor Z. városa, Menzingen, Ageri és Baar községek alkották. Az 1789-iki helvét alkotmány az új, Waldstätten kantonhoz csatolta, de az 1803-iki év önállóságát visszaadta. Lakosság mindig konzervativ hajlamokat mutatott. A reformáció korában mindig a katolikusok oldalán harcolt. 1845. a Sonderbundhoz csatlakozott, amiért is 1847. a szövetséges csapatok megszállották. 1848., 1872. és 1874. azok sorába állott, akik a szövetséges alkotmány szabadelvübb irányban módosíttatott: az indirekt bővítették. V. ö. Stadlin, Geschichte u. Topographie d. Kantons Z. (3. köt., Luzern 1819-24); Reanud, Beitrag zur Staats- und Rechtsgeschichte d. Kantons Z. (Pforzheim 1847); Staub, Der Kanton Z. (1869); Kaiser; Illustrierter Führer durch Z., Stadt u. Kanton (Zürich).
Kihágását az követi el, aki nélkül, hogy gyakorló ügyvéd lenne, a feleknek biróságok vagy hatóságok előtt való képviseletét üzletszerüen folytatja. A Z. a királyi ügyész, az ügyvédi kamara ügyésze 5-50 frtig, ismétlés esetében pedig 20-100 frtig terjedhető pénzbüntetés. A Z. támogatása királyi közjegyző vagy közjegyzőjelölt részéről: fegyelmi vétséget állapít meg (1886. VII. t.-c. 42. § g) pont, 43. § c) pont).
a hitfelekezetek, magánegyének és társulatok által fentartott oly tanintézetek, amelyek nem tesznek eleget a törvények által megszabott követeléseknek. Ezeket a kormány a közigazgatási bizottságnak felterjesztésére a megejtett vizsgálat alapján, de rendkivüli esetekben előbb is bezárhatja (1868. XXXVIII. t.-c. 22. §, 1876. XXVIII. t.-c. 6. § 6. p.). A közoktatási miniszter 1877 aug. 24-iki 20 521. sz. rendeletével kimondotta, hogy a héber hitoktatásra szolgáló iskolák nem Z.
14 km. hosszu, 1-41/2 km. széles, 38,5 km2 területü és 198 m. mély tó az Alpok É-i szegélyén, 417 m.-nyi magasban, Schwyz, Zug és Luzern közt, a Rigi É-i lábánál. A Kiemennek a Ny-i oldalába benyuló ága két medencére osztja; a déli vagyis felső medence a Rigi és Rossberg nyulványa közt zöld vizü, komor hegyi tó, mig az északi kék vizü tó halmos, részben lapos partok közt fekszik. Számos kis hegyi patakon kivül a Lorze táplálja. Partjain enyhe az éghajlat. Itt dió-, szelid gesztenyefák, bükk- és fenyőerdők, gyümölcsös és szőllő kertek közt számos nyaraló, kastély és község fekszik; ez utóbbiak közül Zug és Cham Zugban, Arth és Immansee Schwyzben a legtekintélyesebbek. Gőzhajók is járnak rajta.
a budai hegység legszebb völgye, mely a Jánoshegy, Tündérhegy és Hunyadihegy közt és azok tövében erül el, a fővárosi közönség kedvelt kiránduló és nyaraló helye, számos szép nyaralóval, vendéglőkkel és mulató helyekkel, villamos vasúttal, gyönyörü közlekedési és sétautakkal.
olyan könyvnyomtató műhely, melynek nyomtatványai silányak, hibákkal telvék, mert annak tulajdonosa e mesterséghez nem értvén, olyan munkásokat alkalmaz, kik jóravaló nyomdában nem alkalmazhatók. A Z.-k csak kisebbszerü nyomtatványok előállítására képesek s jobbára ők fogadják el a közbotrányt keltő és egyéb a társadalmi rend- és örvényellenes nyomtatványok végzését.
kisközség Bereg vármegye szolvai járásában, (1891) 1209 rután és német lak.
vizgyüjtő gátján keresztül vezető, fedett csatorna, mely az összegyüjtött viz kibocsátására szolgál.
(Weisskogel), a német birodalom legmagasabb (2968 m.) hegycsúcsa az É.-Tirolu Mész-Alpokban a Wettersein hegységben, a Partenkirchentől DNy-ra, a tiroli határ közelében.
l. Tőzsde.