(növ.), l. Pórmustár.
kisközség Szepes vármegy késmárki j.-ban, (1891) 1374 tót lak.
nagyközség Temes vármegye csókovai j.-ban, (1891) 3947 oláh, magyar és német lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
építési hossza 47,51 km. Az engedélyezett 1. 280 000 frt építési tőkét 551 600 törzs- és 1 272 100 elsőbbségi névleges értékü címlettel szerezték meg. Kiágazik a magyar államvasutak Zsebely állomásából. Főbb állomásai: Csákovár, Gilád, Bánlak, Gyér. Üzemét a m. kir. államvasutak kezelik.
mintás szegélyü, négyzetes alaku vászondarab, amely selyem-, len- vagy pamutból készül. A selyem Zs.-k csak dísztárgyaknak tekinthettők. Zs.-kre a legalkalmasabb anyag a len, mert merevségénél fogva nem gyűrődik oly gyorsan, sok nedvességet vesz fel és könnyen kimosható. A finom fonalból készült zsebkendőket batiszt Zs.-nek nevezik. Leggyakrabban fehérszinü Zs.-t használnak, sokszor a kék szinüt is, néha pedig divatos a szinnyomások, mintás, pettyes Zs.
l. Kés.
l. Almanach.
cseh eredetü szó, jelentése: 1. koldus, szegény; 2. zsugori, fukar. Népünk egyes vidékeken (némely helyeken zsobrák változattal) uzsorás, néha tolvaj értelemben használja. Zs.-nak történelmi jelentése is van: a XV. sz.-ban hazánkban garázdálkodó cseh zsoldosokat is igy nevezték.
(Pfannschmidt) Ede, politikus, szül. Lőcsén 1804 márc. 21., megh. Budapesten 1879 febr. 20. Tanulmányait elvégezvén, a politikai pályára lépett, 1833. képviselőnek választották meg, mely minőségben a kormánypártnak mindjárt kezdettől fogva egyik kitünősége, az 1839-1840-iki országgyülésen pedig éppenséggel vezére is volt. 1848. mint miniszteri tanácsos V. Ferdinánd királyt elkisérte Innsbruckba, s egyáltalán már megelőzőleg egy ideig annyira konzervativ magatartást tanusított, hogy még azt a március 20-iki levelet is ellenjegyezte, amellyel az alkotmányos vívmányok helyett Bécsből a nemzetnek kedveskedni akartak. Jellachich szereplése és a hamarilla ármánykodásai azonban csakhamar kiábrándították a nagy konzervativ politikust az udvari pártban vetett hitéből és visszavonulásra késztették. De hogy az eseményeket akkor is, később is figyelemmel kisérte, kitünik ama szerepléséből, melyet a protestánsok autonomiai szabadsága érdekében fejtett ki. Az evangelikusok késmárki kerületi gyülésén erélyesen tiltakozott a pátens ellen, mely föllépéseért az abszolut hatalom törvény elé állította és több havi fogságra itélte. Mikor az 1860-iki provizórium életbe lépett, mint udvari kancelláriánál. Mikor azonban Vay Miklós a kancellárságtól visszavonult, ő is otthagyta állását és csak a koronázás után tünt föl ismét a parlamentben, eleinte mint a Deák-pártnak, majd a fuzió után mint a szabadelvü pártnak tagja. Közmodássá vált takarékosságával szerzett jelentékeny vagyonát evangelikus egyházi és iskolai célokra fordította.
l. Enyv, Gelatina és Robbanó szerek.