(Sitomir, Zytomierz), az ugyanily nevü járás és Volhinia kormányzóság, továbbá érsekség székhelye a Teterev és Kamenka összefolyásánál, mély szakadékok által boronált fensíkon, (1891) 69 785 lak., dohány-, szesz- és szappangyártással; számos templommal, egy nyilvános könyvtárral és muzeummal, szinházzal.
kisközség Trecsén vármegye báni járásában, (1891) 478 tót lak.; hozzá tartozik Krolinvölgy üveggyártelep.
a Nyitra baloldali mellékfolyója, ered Bars vármegye É-i részében, az Újbányai hegycsoportban, Nagymező községtől Ny-ra; DNy-i irányt követ, Aranyos-Marót és Verebély érintésével a síkságra lép és Nyitra meg Bars vármegye határát jelölve Komárom vármegyében Martos mellett a Nyitrába ömlik. Hossza mintegy 110 km. Folyása lassu, tekervényes és lomha, medre iszapos és alsó szakasza posványos. Mellékvizei: a Kis-Tapolcsányi patak vagy Illboka, Sztránya és Dervence.
Komárom alatt, a Zsitva torkolatánál köttetett 1606. husz évi időtartamra Rudolf, Bocskay és a örök meghatalmazottai között. Mintegy kiegészítése a bécsi békének. Rudolf biztosai Molarth János és Althan Adolf tábornokok voltak, kikhez Mátyás magyar részről még Thurzó Györgyöt, Istvánfi Miklóst, Batthyány Ferencet és Erdődi Kristófot küldte ki; Bocskay biztosai pedig Illésházy István, Nyári Pál, Czobor Mihály és Hoffmann György voltak. Bocskay fölényének jeléül az ő biztosai irták alá a magyar királyi területre vonatkozó pontokat. A békekötést Rudolf dec. 6-án irta alá. Legnevezetesebb pontja a békének az, hogy Magyarország évenkinti adófizetése megszünik s Rudolf egyszer s mindenkorra fizet a szultánnak 300 000 aranyat. A latin, magyar és török nyelven forgalmazott békeokmányt Géday Antal adta ki.
Építési hossza 44,53 km. Az engedélyezett 1 618 000 frt építési tőkét 568 300 frt törzs- és 1 402 200 forint elsőbbségi névleges értékü címlettel szerezték meg. Kiágazik a m. kir. államvasutak Nagy-Surány állomásából. Főbb állomásai: Kis-Tapolcsány, Aranyos-Marót, Zsitva-Födémes. Üzemét az államvasutak kezelik.
(szerb és horvát) a. m. éljen!
György, szeptemvir, szül. Sár-Szent-Lőrincen (Tolna) 1804., megh. Budapesten 1883 nov. 30. Földmíves szülők gyermeke volt, s mint ilyen küzdötte fel magát igen tekintélyes állásra. Bonyhádon, majd Sopronban iskolázott, később Sárospatakon hallgatta Kövi jogi előadásait. Jónevü ügyvéd lett belőle, s több főrangu család ügyvéddé tett. Jogi ismeretei annyira elismertek voltak, hogy 1848. a hétszemélyes tábla birájává nevezték ki. Az abszolut kormány idejében visszavonultan élt, s csak 1861. lépett újból közpályára. Szeptemvir, majd Csanád vármegye főispánja lett. Nem sokkal ezután a királyi tábla tanácselnökévé neveztetett ki, s mikor 1873. nyugalomba vonult, a Szt.-István-rend kis keresztjét kapta kitüntetésül. Igen jótékony ember volt. A protestáns árvaház, a bonyhádi és soproni gimnáziumnak, szülőfalujának egyháza, de leginkább az akadémia tanuskodnak erről, mely utóbbinak végrendeletileg 100 000 forintot hagyott. Tudományosságáért az akadémia tagjává választotta. Munkálatai a Tudományos Gyüjteményben és a Közhasznu Ismeretek Tárában jelentek meg még fiatalabb éveiben. Emlékbeszédet Tóth Lőrinc barátja tartott felette 1884 nov. 24. Az akadémia azzal tisztelte mg e bőkezü alapítójának emlékét, hogy olajban festett arcképet képes termében őrzi. V. ö. Akad. Emlékb. 1884-iki folyam arcképével, 35. old.; Ország Tükre, 1862, 7. sz., arcképével Marastonitól
(Zizdra, Sizdra), az ugyanily nevü járás székhelye, az Oka mellékvize a Zs. mellett, (1893) 12 099 lak., élénk iparral és kereskedéssel, közelében érc-, széntelepekkel s agyagbányával.
(állat, Bruchidae), a rejtve ötlábtőízes bogarak csoportjába tartozó rovarcsalád. Kisebb fajta bogarak, melyeket azelőtt lárváik hasonlatossága folytán az orrmányos bogarakhoz soroltak. Zömöktestüek, oldaltálló nagy szemekkel, hosszu, 11-ízü, fésüs vagy fogazott csápokkal, Lárvái a hüvelyes veteményekben élnek, és igy érzékeny károkat okozhatnak. A megtámadott magvak vetése által terjednek mindig tovább és tovább. Repülésük, szaladásuk elég gyors. 400 faja ismeretes, melyek leginkább Dél-Amerikában és Európában tenyésznek. Legismertebbek: a borsó-Zs. (Bruchus pisi L.), fekete, hosszukás tojásformáju, 4,5 mm. hosszu. Nálunk közönséges. Lárvája csakis a borsóban él. A bogár a magban telel át. Egy borsószemben csak egy lárva él. A lencse-Zs. (Br. lentis Boh.) hasonló, csakhogy kisebb, 3,5 mm. hosszu. Lárvája a lencsében találhatót. A közönséges Zs. (Br. granarius Fahrs.) lárvája különböző hüvelyes veteményekben él. L. még Zsuzsok.
(Sobok), kisközség Kolozs vármegye bánffy-hunyadi j.-ban, (1891) 652 magyar lak., vasúttal. Zs.-nál faragható alabastromkövet fejtenek, melyből egy gyár szép dísztárgyakat farag és azokat márvány név alatt hozza forgalomba.