(a görög pszaltér szóból ered, mely énekes dalt, de citeraszerü zeneeszközt is jelent, lat. psalmus), e néven ismeretes az ótestamentomban levő 150 vallásos ének gyüjteménye, mely Zs.-okat a babiloni fogság után újra felépített jeruzsálemi templomban szoktak énekelni. Tartalmuknál fogva megkülönböztethetők: dicsérő és hálaadó Zs.-ok, melyekben Isten fensége és jósága magasztaltatik; nemzeti Zs.-ok, melyek Istennek Izráel népe régebbi történelmében nyilvánult kijelentéseit s csodadolgait hirdetik; sioni és templomi Zs.-ok; messiási vagy királyi Zs.-ok (2, 20, 24, 45, 72, 110); panaszkodó Zs.-ok, ezek a leggazdagabb tartalmuak, ezek közé tartozik a Zs.-oknak több mint harmadrésze, ide tartoznak az u. n. bűnbánati Zs. is s végül a tanító Zs.-ok, melyek Izráelnek vallási és erkölcsi világnézetét visszhangoztatják. A Zs.-ok gyüjteménye lassan, hosszu idő lefolyása alatt keletkezett s csak a Makkabeusok korszaka után s ezen korszakban is számos énekkel szaporodva záródott be. A zsidók ezen gyüjteményt öt könyvre (1-41, 42-72, 73-89, 90-106, 107-150) osztották s mindegyik könyv egy dicsőítő résszel, doxologiával végződik. A Zs.-okat a keresztény egyház is sokféleképen felhasználta zenésített egyházi énekekhez s hajdanta kivált alig volt jelesebb énekekhez s hajdanta kivált alig volt jelesebb egyházi zeneszerző, aki valamelyik Zs. zenésítésére kisérletet nem tett volna. Az ó-testamentomi Zs.-ok különösen kedves énekeivé lettek a kálvini egyházaknak s mindenek felett a magyarországi kálvinistáknak; Beza Tódor és Marot Kelemen francia ref. hittudósok mindjárt a XVI. sz.-ban versekbe szedve lefordították a Zs.-okat; a párisi vérnász alkalmával legyilkolt Goudimel Kolozs pedig dallamokat szerzett hozzájuk; Bezáék nyomán Lobwasser lefordította német nyelvre, ennek a fordítása felhasználásával pedig Szenci Molnár Albert (l. o.) magyar versekbe szedve s a Goudimel dallamaihoz alkalmazottan fordította le. A magyar ref. egyház mai énekes könyvének az első felét a Zs.-ok teszik, innen a magyar ref. nép az egész énekes könyvet sok helyütt Zs.-nak v. Zs.-os könyvnek nevezi.
(növ.), a Zs.-sás v. sudar-sás (Cares stricta) különálló kévéi, melyek Alföldünkön a mocsaras fenéken ezrével mintegy méter magasságu oszlopok emelkednek. A Zs. alsó része a vizben van s már az elhalt gyökerek, levelek és szárak hulladékából keletkezett barna turfás szövedék, a teteje folyton nő és nő és a taracktalan Carex stricta éles levelei és szára mint szép zöld üstök koronázzák s gyakran csak ez emelkedik ki a viz tükréből. Távolabbról a Zs.-os rét, egynemü zöld lepelnek látszik, de a Zs. csomói egymáshoz közel lévén, csónakkal v. kiszáradás után kocsival közte járni bajos. A marha nehezen evickél ki belőle. Ez a sajátságos formáció ugy támad, hogy őszkör a sás tőlevelei tövében rügyek képződnek, de ezek a jövő tavasszal tarackok képében szét nem terjedhetnek, mert a régi leveleket szétfoszlott rostok tartják össze s a sás rügyeit egyenesen felnőni kényszerítik. Az új hajtások évről évre igy képződnek, az új gyökérrostok a régiekkel össze-vissza fonódnak. Ezért a Zs. nem vastagságban, hanem inkább magasságban gyarapodik. V. ö. Borbás, Az alföldi Zs. (Természettudományi Közlöny 1885).
(növ., tőzegharaszt, Aspidium Thelipteris L.), lombja kétszer szárnyalt. Égeresben, nedves erdőben, lápon, ingoványon és zsombékon nő, fekete tőkedarabjait a tőzegben is könnyen felismerheti mint vezérnövényt. Pozsony vármegyének Súr nevü égeresében a zsombékon az Aspidium spinulosum L. is nő. Egyideig az A. Thelypterist Alföldünk egyetlenegy harasztjának tartották.
(növ.), l. Zsombék és Sás.
l. Somboly.
(Hatzfeld), szép nagyközség Torontál vármegye Zs.-i j.-ban, (1891) 9580 lak. (közte 718 magyar és 8602 német) , a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és közjegyzőség széke; van adóhivatala, dohánybeváltó hivatala, tanonciskolája, a Paulai szt. Vince-nővérek intézete, kereskedelmi és iparbankja, népbankja, takarék- s hitelegylete és takarékpénztára, cognacgyára, hengergőzmalma, számos egyesülete, igen élénk gabonakereskedése és lóvásárai. Van továbbá vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Az osztrák-magyar bank itt mellékhelyet tart fenn. Zs. központja a Csekonics gróf-féle nagy uradalomnak, melynek itt mintagazdasága, kitünő állattenyésztése van és Ybl tervei szerint épített gyönyörü kastélya (Csitó-kastély) van. A hajdan Chombolnak nevezett község helyén a törökök által történt elpusztítása után 1766. Hildrand kamarai tanácsos új községet telepített, mely Hatzfeld-Gelichen gróf államminiszter tiszteletére nyerte a Hatzfeld nevet. A Zs.-i uradalmat a XVIII. sz. végén Csekonics József tábornok vette meg a kincstárból, aki a mezőhegyei állami ménest is alapítá. Utódjai ma is birják a 24 000 ha-nyi uradalmat.
(Sommerburg, Szinbor), nagyközség Udvarhely vármegye homoródi j.-ban, (1891) 1152 magyar és oláh lak. Hegyen romokban fekvő várának regéjét dolgozta fel Jókai «Minden poklokon keresztül» c. regényében.
(növ., Sisymbrium Tourn.), keresztesvirágu fű, 90 faja mind a két földrésznek mérsékelt s Afrika forró vidékén (hazánkban 11) terem. A S. sophia L. meg a S. officinale L. (toroktisztítófű) magva meg a füve csípős ízü, mint a féreg- és vizelethajtó orvosság (semina erysimi vulgaris et Sophiae) ismeretes. Magva mustárnak, friss levele pedig főzeléknek jó. L. még Bőjtfű és Kányafű.
község, l. Csík-Zsögöd.
Benő, jogtudós, szül. Máramaros-Szigeten 1852. régi nemes családból. Az algimnáziumot u. o., a felső gimnáziumot Nagyváradon, jogi tanulmányait Bécsben végezte. 1872. a Köteles részről irott munkájával keltett a szakkörökben feltünést, amelyet a m. tud. akadémia a Sztrokay-díjjal koszoruzott meg. További irodalmi működésében, különösen a magyar magánjog nemzeti alapokon való továbbfejlesztése mellett tört lándsát és több évi minisztériumi, birói szolgálat s ügyvédkedés után 1882. váradi, majd kolozsvári jogtanár, 1890. pedig a budapesti egyetemen a magyar magánjog rendes tanára lett. Az 1894. polgári házassági törvény nagyrészt az ő tollából származik. Tagja az igazságügyminisztériumban a magyar magánjogi törvénykönyv előkészítésére szervezett állandó bizottságnak.