RAB István (Sárszentmihály, 1886 - Bp., 1957): görög-latin sz. középisk. tanár, ref. gimn. ig. 1896-04-ig volt a pápai Kollégium tanulója. 1904-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára s Eötvös-kollégistaként szerzett középisk. tanári oklevelet. 1911-14-ig a szatmárnémeti Ref. Gimn. tanára, 1914-ben katona, Przemysl ostrománál megsebesült. 6 évig volt hadifogoly Szibériában. 1920-41-ig a pápai Koll. Gimn.-ának tanára, a tantestület jegyzője, az intézet konviktusának vezetője. 1921-ben angol nyelvet is tanított. Behatóan foglalkozott filozófiával, pedagógiával (tankönyvbírálat), a magyar gimnáziumi oktatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel. 1941-47-ig a gimn. ig.-ja. A II. világháború alatt és után szélsőségektől mentesen vezette az iskolát. 1947-57-ig nyugdíjasként is példamutatóan dolgozott tovább, szellemi és fizikai munkát (tanár, cukorrépa-átvevő, könyvelő) egyformán vállalva. S.: Bp., Farkasréti t. Műve: A klasszikus tanulmányok jelentősége a középiskolában = Koll. ért. 1922. 8-21.

              IROD.: Fáber Kovács Gyula: Pápai diákok regénye. (Pápa, 1932.) (Alakját Darab tanár úr néven örökítette meg). • Koll. tört. 1981. 395. • Rab István emlékezete (szerk. Balázs János, Veszprém, 1987). • Szathmáry Lajos: Tanári szabadság. In: Bethlen Gábor Gimnázium jubileumi évkönyve. (Hódmezővásárhely, 1972)

              F.: Egykori tanítványok és leánya, Rab Zsuzsa költő visszaemlékezései.

(T.Gy.)

RÁCZ Endre (Csákberény, 1922 - Bp., 1992): magyar-latin sz. középisk., egyetemi tanár. Tanulmányait a pápai Ref. Gimn.-ban kezdte, majd Bp.-en folytatta. Itt szerzett tanári oklevelet. Elébb Kecskeméten, utána Pápán tanított a Ref. Koll. ált. iskolájában, majd 1947-49-ig a Petőfi Sándor Népi Koll. ig.-ja volt. Az 1948/49-ben óraadóként tanított az államosított bencés gimn.-ban. 1949-ben felkerült Bp.-re NÉKOSZ-instruktornak, 1950-től a bp.-i Pedagógiai Főiskolán oktatott, majd annak megszűnése után Egerben, aztán pedig a szegedi József Attila Tudományegyetemen docensként dolgozott. Az utolsó három évtizedben az ELTE Bölcsészkarán leíró nyelvtant adott elő 1992-ben bekövetkezett haláláig. A m. nyelvtudomány számos ágát művelte. Kutatásának fő területe a névtan, a leíró nyelvtan és a nyelvművelés. Megszerezte a kandidátusi, majd az akadémiai nagydoktori címet. Fő művei: Kis magyar nyelvtan. (Bp.,1960. Takács Etellel); Mai magyar nyelv /társszerzőkkel/ (Egyetemi jegyzet. Bp., 1968); Az egyeztetés kérdései a magyar nyelvben. (Bp.,1991); A belehallás jelenségéről. (Nyelvtud. ért. Bp., 1992)

              IROD.: Koll. ért. 1948/49. • Tungli Gyula: Rácz Endre (1922-1992) = Új Pedagógiai Szle 1993/11. sz. 32.

(T.Gy.)

RÁCZ István (Kisláng, 1917 - Pápa, 1991): görög-latin sz. középisk. tanár. 1936-ban kitüntetéssel tett érettségi vizsgát a pápai Ref. Gimn.-ban. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin szakán folytatta, s 1941-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Közben 1939 nyarán az Eötvös Koll. ösztöndíjasaként Münchenben dolgozott doktori értekezésén. 1941 szeptemberében egykori iskolájába került tanárként, s itt tanított az intézet megszűnéséig, 1952-ig. 1942-ben doktori szigorlatot tett ,,summa cum laude''. 1943 októberében ,,sub auspiciis gubernatoris'' doktorrá avatták kormányzógyűrűs kitüntetéssel. 1942-45-ig katona. 1949-től a latin nyelv mellett oroszt is tanított. Ebből a tantárgyból 1952-ben általános iskolai tanári oklevelet is szerzett. 1952-ben a Petőfi Gimn.-ban kapott beosztást, s itt tanított nyugdíjazásáig, 1974-ig. (1953-74-ig ig.h. volt.) S.: P., Alsóvárosi t. Műve: A magyar történelmi forrásul szolgáló görögkéziratok kiadása.(Bp.1942)

              IROD.: Koll. ért. 1942/48. • Koll. tört. 1981. 400. • Petőfi emlk. 1994. 36-38.

(T.Gy.)

RÁCZ Kálmán (Mád [Zemplén vm.]., 1867 - Pápa, 1941): ref. gimn. és főiskolai tanár. A sárospataki ref. gimn.-ban érettségizett 1886-ban, s ugyanott végezte el teológiai tanulmányait is. 1890-ben segédlelkészi, 1892-ben lelkészi oklevelet szerzett, majd külföldön gyarapította ismereteit. Az első félévet a bécsi, a másodikat a zürichi egyetemen töltötte. Hazatérve az egyház szolgálatába lépett. 1900 szeptemberében Pápán gimn.-i vallástanár lett. 1917 őszén teológiai magántanári vizsgát tett Sárospatakon. Városunkban 1931-ig tanított, ekkor vonult nyugalomba. Cikkeit és más dolgozatait a Protestáns Szemle, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Sárospataki Lapok és a Dunántúli Lap közölte. Főleg egyháztörténelemmel foglakozott. Fő művei: Károlyi Gáspár és Káldi György bibliafordításai és a Károlyi Biblia védelme. (Sárospatak, 1893); Fáy András, mint protestáns (Bp., 1893); Emlékbeszéd Lukács Ödön esperes felett (Nyíregyháza, 1896); Egyházi beszédek. (Pápa, 1910.); A svájci reformátusok új Énekeskönyve. = Prot. Szle, 1899; A hegyi prédikáció szövege. (Pápa, 1900); Keresztyén hit- és erkölcstan. (tankönyv) (Pápa, 1904); Kocsi Csergő Bálint, a gályarab. (Pápa, 1906); Patak-Miskolc. (Pápa, 1916); Miért is vagyok keresztyén? (Pápa, 1917); Vallástörténet. (tankönyv) (Pápa, 1924); Fogjad a kezem... (imakönyv) (Pápa, 1943)

              IROD.: Rab István: Búcsú R. K. ny. gimnáziumi vallástanár felett. In: Koll. ért. 1941/42. • Zoványi 495.

(G.S.-né)

RÉTHEI PRIKKEL Marián Lajos (Csém [Komárom vm.], 1871 - Balatonfüred, 1925): bencés szerzetestanár, bölcsészdoktor, filológus és etnográfus a M. Nyelvtudományi Társ. és a Philológiai Társ. tagja. Tanított Sopronban (1896-1900), Pápán (1900-05), Kőszegen (1905-06), Esztergomban (1907-19) és Győrben (1919-25). Érdeklődésének középpontjában már a századforduló táján a m. néptánckutatás állt. Munkája Bartók és Kodály kutatásaival párhuzamosan, de azoktól függetlenül folyt. Alapvető fontosságú gyűjtőmunkáján alapszik mai néptánckutatásunk is. A régi m. nyelvnek is szakavatott kutatója volt. Fő művei: A Pray-kódex (Bp., 1903); A m. táncnyelv (uo., 1906); Sándor István nyelvtudománya (uo., 1909); Csuzy Zsigmond szavai (uo., 1909); A magyarság táncai (uo., 1924). 1916-tól szerk. az Esztergom és Vidéke c. lapot.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1900/05. • Berkó-Legányi 135. • Gaál 122-124. • Gálos Rezső: R. P. M. = EPhK. 1926. • Harmath-Katsányi 215, 274. • MÉL I. 1967. 507.

(M. Zs.)

RÉVÉSZ Kálmán (Debrecen, 1860 - Miskolc, 1931): ref. püspök. 1879-ben a gimn.-ot, 1883-ban a teológiát végezte el Debrecenben. Utána egy évig gimn. segédtanár, egy évig senior, 1885-től pedig egy évet a berlini egyetemen töltött. Hazatérte után teológiai tanár Pápán, 1892-től pedig kassai lelkész lett. Az abaúji egyházmegye esperese 1898-tól, a tiszáninneni egyházkerület püspöke 1918-tól. 1920-tól miskolci lelkész. Számos dolgozata jelent meg egyházi és tudományos szakfolyóiratokban. Főbb művei: A reformáció hatása hazánkra (Debrecen, 1884); A lengyel dissidens kánonok története s befolyása a budai zsinat törvényhozására (Pápa, 1887); Unitárius történetírás (uo., 1891); A kassai ref. egyház által fennállása 250. évfordulóján 1894. márc. 25-én tartott örömünnepély emlékkönyve (Kassa, 1894); A kassai ref. templomok rövid története (Sárospatak, 1911) stb.

              IROD.: Zoványi 509.

(M. Zs.)

RITOÓK István (Pocsaj [Abaúj-Torna vm.], 1883 - Pápa, 1952): a gimn.-ot Debrecenben végezte, majd a bp.-i Polg. Isk.-i Tanárképző Intézetben magyar-pedagógia, a Nemzeti Zenedében pedig ének-zene sz. tanári oklevelet szerzett. Pályáját a nagyváradi ref. tanítóképzőben kezdte. Itt vette feleségül Vörös Magda zongoratanárnőt. Trianon után a család áttelepült Tiszafüredre, majd Pápára, amikor az áll. tanítóképző tanára lett (1926). Ének- és zenekarával állandó alakítója a város zenei életének. Repertoárján Vivaldi, Bach, Mendelssohn művei mellett Kodály, Bartók, Bárdos darabjai is szerepeltek. 1944-ben Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyék zenei szakfelügyelőjévé nevezték ki, címzetes ig.-i rangot kapott. Részt vett az új ref. énekeskönyv összeállításában. Kodály Zoltánnal állandó levelezésben állt.

              IROD.: Nátus ért. 1944. 13.

              F.: Leánya, dr. Zétényi Endréné Ritoók Magdolna írásbeli közlése.

(T. Gy.)

RITOÓK Istvánné LÁSD Vörös Magdolna, Farádi

ROSTA Éva Judit, Kiss Gyuláné (Devecser, 1941 - Pápa, 1992): óvónő. Középfokú óvónői képesítését 1957-ben Veszprémben kapta. Felsőfokú tanulmányait a soproni Óvónőképző Intézet levelező tagozatán végezte. 1957-63-ig a veszprémi, 1963-92-ig a pápai óvodákban dolgozott. 1963-68-ig beosztott, 1968-92-ig a Csatorna, majd a Fáy utcai óvodában vezető óvónő. 1978-85-ig részt vett a pápai óvónői szakközépiskola, majd a soproni felsőfokú Óvónőképző Intézet tanulóinak, illetőleg hallgatóinak képzésében is. 1985-től kerületvezető óvónő. S.: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: K. Gy. (nekrológ) = PH 1992. szept. 5. 10.

              F.: Férje és leánya (Kiss Gy., Kiss Beáta) szóbeli közlése (1995)

(T.Gy.)

RÓZSA János (Uraiújfalu, 1896 - Pápa, 1957): tanító. Tanulmányait a felsőlövői ev. gimn.-ban 1907-11-ig, valamint a soproni Ev. Tanítóképzőben 1911-15-ig végezte. 1915-20-ig katonai szolgálatot teljesített az orosz fronton, hadifogoly volt Szibériában. Hazatérésekor 1920 augusztusában meghívták Ostffyasszonyfára az isk. kártortanítójának, s az ő jóvoltából került az épület homlokzatára Petőfi Sándor emléktáblája ottani tartózkodásának emlékére. Az "Evangélikus Népiskola" c. folyóiratban rendszeresen publikált beszéd- és értelemgyakorlat témákban. Énekkart is szervezett, s iskolán kívüli munkájának súlypontja a felnőtt ifjúság volt. 13 év elteltével hívták meg Pápára, és 1934. január 10-től a pápai ev. népisk. igazgató-kántortanítója. 1938-50-ig körzeti iskolai szakfelügyelő. 1948-55-ig a II. sz. fiúiskola ig.-ja. Oroszul és németül beszélt. Zenei képzettsége magas szinten elismert volt, kitűnően orgonált, hegedült, és énekhangja is képzett volt. Városi dalkörével önálló hangversenyeket adott (Kárpát Dalkör, Perutz Énekkar, stb.) Éveken át a Pedagógus Szakszervezet elnöke és elnökhelyettese volt.

              F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(G.S.-né)

RÓZSA István (Pápa, 1837 - Pápa?, 1882): ref. gimn. tanár. Iskoláit Pápán végezte. Utána Kecskemétre ment rectornak. 1862-ben Pápán publicus praeceptor. 1870-ben Kőrösi Sándor ig. javaslatára állásában véglegesítették. Az intézet tanára volt 1870-82-ig.

               IROD.: Koll. tört. 1896. 341. • Koll. tört. 1981. 288, 292.

(T.Gy.)

RÓZSA Klára, Dekovics Sándorné (Ostffyasszonyfa, 1929 - Pápa, 1984): ált. isk. tanítónő. Az elemi isk. négy osztályát a pápai ev. elemi iskolában, gimn. érettségit a pápai Ref. Nőnevelő Intézetben végezte. Tanítónői oklevelét ugyanitt 1949-ben kapta. Munkahelyei: 1949-50: mezőlaki ált. isk., 1950-51: a pápai I. sz., 1951-84-ig a II. sz. Ált. Isk. S.: P., Alsóvárosi t.

              F.: Nagy László Ált. Isk. irattára

(G.S.-né)

ROZSNYAI Géza (Pápa, 1918 - uo., 1977): történelem sz. középisk. tanár. Középiskolai tanulmányait a pápai Ref. Koll.-ban kezdte, majd az Áll. Tanítóképző Intézetben folytatta, ahol 1939-ben szerzett tanítói oklevelet. 1939-40-ig gyakornok tisztviselő a Perutz-gyárban. 1940-45 között katonai szolgálatot teljesített. 1945-47-ig hadifogoly. 1949-51-ig a Borsod megyei Meszes községben iskolavezető. 1951-57-ig a szendrői ált. isk. ig.-ja. 1957-58-ig Pápa Város Tanácsa Művelődésügyi Osztályának tanulmányi felügyelője. 1958-ban a Veszprém Megyei Tanács Művelődésügyi Osztály vezetésére kap megbízást. Osztályvezetőként 1966-ig működött. 1968-ban a szegedi egyetemen történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1966-75-ig a Petőfi Gimn. tanára. 1975-ben a Bocsor István Koll. ig.-jává nevezték ki. S.: P., Alsóvárosi t. Műve: A csóti hadifogolytábor története. (szakdolgozat) (Pápa, 1968).

              F.: 1969. október 5-én kelt önéletrajza. (VeML). • 1969. október 31-én kiállított törzslap. Megyei Önk. irattára, Veszprém.

(Sz.G.)

RÚZSÁS Lajos (Vukovár, 1914 - Pécs, 1981): történelem-latin sz. középiskolai, egyetemi tanár, történész, a történelemtudomány doktora (1976). Egyetemi tanulmányait az Eötvös Koll. tagjaként a bp.-i egyetemen végezte, ahol 1938-ban középiskolai tanári, 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1939-42-ben a pápai Ref. Koll. gimnáziumának, 1942-45-ben a bp.-i Lónyai úti Ref. Gimn.-nak a tanára. 1945-től a pécsi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, ahonnét 1951-ben indokolás nélkül elbocsátották. 1952-től haláláig a MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa, majd a történettudományi osztály vezetője. 1965-től a pécsi tudományegyetemen is tanított, 1969-től egyetemi docens, 1976-tól egyetemi tanár. Fő kutatási területe az egyetemes és magyar gazdaságtörténet volt, kiemelten a Dtúl 16-19. századi mezőgazdaság- és ipartörténet. Fő művei: Magyarország története 1790-1848 (társszerzőként, Bp., 1980); A pápai kollégium története (társsszerzőkkel, Bp.,1981).

              IROD.: Benda Kálmán: In memoriam R. L. In: A Ráday-Gyűjtemény évkönyve 1983. 334-335. • Koll. ért. 1941/42. • MÉL 1994. kieg. 771. • T. Mérei Klára: R.L. = Sz, 1982/1. sz.

              F.: Varju Dezső ny. gimn. tanár visszaemlékezése R. L.-ra . (1996)

(T.Gy.)

SÁGHI Tamás (? [Soprom vm.], ? - Pápa, 1946): magyar-történelem sz. tanítóképző-intézeti tanár. Felsőfokú tanulmányai után a máramarosszigeti tanítóképzőben kezdte meg tanári működését 1904-ben. Innen a Székelyföldre került, 1914-18-ban katona, 1918-19-ben olasz hadifogoly. 1919-ben családjával együtt elmenekült Erdélyből és Pápán telepedett le. 1919-37-ig az áll. tanítóképző tanára.

              IROD.: Tanítóképző ért. 1929. 5., 1935. 34., 1937. 3-5.

(T.Gy.)

SARANG Krizológ Péter István (Nemesvis [Sopron m.], 1894 - Phalma, 1978): bencés szerzetes, magyar-német sz. középisk. tanár. Esztergomban (1920-29), Bp.-en (1929-45) és Pápán (1945-48, segédlelkész 1948-50) működött. 1950-65-ig nyugdíjasként pápai rokonainál élt, majd Phalmára költözött.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1946/48. • Berkó-Legányi 168.

(M. Zs.)

SARUDY György (Cselej [Zemplén vm.], 1866 - Pápa, 1934): magyar-görög-latin sz. középiskolai tanár. Az elemit a magyarizsépi ref. isk.-ban, gimn. tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimn.-ban végezte 1876-84 között. 1885-90-ig a bp.-i egyetem bölcsészkarának hallgatója volt. Tanári oklevelét 1890-ben kapta. 1888-90-ben Sopronban, 1891-93-ban Debrecenben helyettes tanár. A következő évben a rimaszombati egyesült protestáns főgimn., 1895-ben a nagyszalontai községi algimn. tanára. 1896-1922 között működött a pápai ref. gimn.-nál. Főként a klasszika-filológia érdekelte, de figyelemmel kísérte a modern irodalmat is. Élete utolsó éveiben Rákóczi Ferenc korával foglalkozott és lefordított a fejedelem hat kötetnyi, francia nyelvű emlékiratait. Magyar helységnevek eredetének kutatásával is foglalkozott. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Horatius methodikájá-nak tervezete = Koll. ért. 1896/97; Kőműves Kelemenné mondája = ItK 1898; Görög lírai anthologia (Bp., 1902). Fordításai jelentek meg a Szalontai Lapok 1896-97. évfolyamaiban, piblikált a Dtúli Protestáns Lapban és a helyi lapokban.

              IROD.: Koll. ért. 1896/97, 1934/35. • S. Gy. In: Rab István emlékezete (szerk. Balázs János) Veszprém, 1987.

(T. Gy.)

SARUDY Ottó (?, 1872 - Pápa, 1931): tanítóképző-intézeti tanár, ig. Pályáját 1898-ban, a pápai M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézetben kezdte. 1908-tól a dévai tanítóképző ig.-ja, majd Kolozsvárott tanított és 1921-ben ismét Pápán intézeti ig. 1922 decemberében kinevezték tankerületi főig.-nak. Ettől kezdve - nyolc éven át - az áll. tanítóképző intézetek országos felügyelője. 1930-31-ig Pápán nyugdíjas. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: A pápai Magyar Kir. Állami Tanítóképző Intézet értesítői. (Pápa,1898-1907); Tanítóképző intézeti tankönyvek (é.n.); Számos tanítóképző intézeti énektankönyv szerzője, írt zsoltárokat férfikarra, továbbá dalokat és dícséreteket.

              IROD.: Hermann 1995. 41. • M. Ped. Lex. 1934. II. 626. • M. Zenei Almanach 1944. 40. • Tanítóképző ért. 1931/32.

(T.Gy.)

SÁGI Jolán Alojzia (Zalaapáti, 1898 - uo., 1970): irgalmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. tanítóképző intézeti tanár. A tanítóképzőt 1918-ban a pápai Ranolder Intézetben végezte. 1924-ben szerzett középiskolai tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1924-33-ig a Ranolder Intézetében tanított. 1933-34-ig a szegedi Apponyi Koll.-ba járt, és mint tanítóképző-intézeti tanár tért vissza a pápai Ranolder-tanítónőképzőbe. 1930-ban megindította a "Mi Világunk" c. önképzőköri folyóiratot, melynek szerkesztője volt 1942-ig. Az államosítás után egy ideig rokonainál élt, majd a bakonybéli szociális otthon megnyitása után annak lakója lett. Zalaapátiban temették el. Fő művei: Számos cikke és verse jelent meg a "Mi világunk" című folyóiratban (VI. évf. 18., VII. évf. 5., VIII. évf. 10., X. évf. 16.)

              F.: A pápai Pedagógus-szakszervezet névsora 1945/46. • Ranolder ért. 1932/47.

(F.E.)

SÁNDOR József (Sárpentele, 1908 - Pápa, 1983): kereskedelmi-iskolai tanár, ig., közgazdász-doktor. A polg. iskolát és a felső-kereskedelmi iskolát Székesfehérváron végezte. A bp.-i Közgazdaságtudományi Egyetemen 1933-ban szerzett tanári oklevelet. Ezután szellemi szükségmunkás Székesfehérváron. Pedagógiai pályafutását 1939-ben a veszprémi Felsőkereskedelmi Iskola tanáraként kezdte, ahol 1941-ig dolgozott. 1941-42-ig Érsekújvárott tanított. 1942. szeptember 1-én a Dunántúli Ref. Egyházkerület pápai iskolájába hívták meg, egyben h. ig.-i megbízást is kapott. 1949-ig látta el az ig.-i teendőket. Műve: Alapfogalmak a kettős könyvvitel (számvitel) megismeréséhez (Pápa, 1943)

              F.: 1969. október 28-én kelt önéletrajza (VeML). • Megyei Önk. irattára, Veszprém.

(Sz.G.)

SÁNDOR Pál (Alcsút, 1881 - Pápa, 1978): magyar-latin-filozófia sz. középisk. tanár, író. 1941-ig (nyugdíjazásáig) a pápai Ref. Koll. tanára. A bp.-i és helyi folyóiratokban számos cikke, verse jelent meg. Több történelmi játékot, vígjátékot és népszínművet írt, ezek Pápán nyomtatásban is megjelentek. Darabjait műkedvelő színészek (diákjai) elő is adták. Számos darabot rendezett (Jókai: Egy magyar nábob 1925, továbbá saját drámáit 1939.) S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Vándorlantos (Csokonai-vígjáték három felvonásban előjátékkal, Pápa, 1926); Két gyöngy (Pápa, 1927); Négyszáz év: dramatizált képek (Pápa, 1931); Thália papjai: történelmi színmű három felvonásban (Pápa, 1935); Kis szerencséje (Pápa, é. n.); A bugaci kiskirály: népszínmű dalokkal, tánccal három felvonásban (Pápa, 1940). Kéziratai a DREK Könyvtárában.

              IROD.: Harmath-Katsányi 274. • Pápai színjátszás 1988. 56.

(T.Gy.)

SCHOR Ármin (?, 1846 - Pápa, 1912): tanító, polg. isk. ig. Nagyszombatban szerzett tanítói oklevelet, Prágában műegyetemi tanulmányokat is folytatott. Nagyszombatban egy cégnél könyvvezető lett. Tanulmányozta a Faust-kérdést, Berlinben pályadíjat is nyert. Üzletet nyitott, de a szerencse nem kedvezett neki, így 1873-tól a pápai zsidó isk.-ban tanított. Az elemi isk. mellé ő szervezte meg az 1899-ben megnyílt polg. fiúiskolát és ezt is igazgatta. Fő művei: A polg. iskola fontossága = Izr. polg. ért. 1900.; Néhány szó a zsidó felekezeti iskolákról = uo., 1901.; Vallásos és nemzeti nevelés = uo., 1902.; Álom és valóság: a polgári iskola és a polgári iskolai tanterv = uo., 1903.; Deák Ferenc = uo., 1904.; Összegyűjtött széljegyzetek a polg. fiúiskoláról = uo., 1905, 1907.; Felekezetiség az iskolában = uo., 1906.; A természettan a polg. fiúiskolában = uo., 1908.; A magyar nyelv tanítása a polg. fiúiskolában = uo., 1909.; Néhány szó a valláserkölcsi nevelésről = uo., 1910.; A hétosztályos polg. fiúiskola = uo., 1911.; Az izraelita iskola története. In: Kapossy 1905. 245-247.

              IROD.: Blau Henrik: Sch. Á. (nekrológ) = Izr. polg. ért. 1912. • Deák 1942. 406-407. • Izr. polg. ért. 1923/24. 40. • Láng Jehuda-Gyula 1972. 47, 76.

(M.S.K.)

SCHÖNVIZNER János (Leibnicz [Szepes vm.], 1874 - Pápa?, 1940): gyakorló isk.-i tanító. A középiskolát Késmárkon és Miskolcon, a tanítóképzőt Iglón végezte. Tanított Kisterenyén a kat., majd községi népisk.-ban, később Németbányán és Mizsérfán. 1908-19-ig az iglói tanítóképző, 1919-34-ig a pápai áll. tanítóképző gyakorló iskolájának tanítója. 1934-től nyugállományú. (1939-40-ben lakóhelye Szöllősgyörk).

              IROD.: Tanítóképző ért. 1929/30. 9., 1933/34. 6., 1940/41. 6.

(T.Gy.)

SCHUBERT Róza (?, 1910 - Székesfehérvár, 1968): irgalmas-rendi nővér, óvónő. Diplomáját 1930-ban az óbudai Szentlélek téri óvónőképzőben kapta. A pápai Ranolder Intézet óvódájában 1932-35-ig, majd Székesfehérvárott 1965-ig, (nyugdíjazásáig) dolgozott.

              IROD.: Ranolder ért. 1932/33.

(F.E.)

SEBESTYÉN Dávid (Kocs, 1844 - Pápa, 1919): mennyiségtan-mértan sz. középiskolai tanár, a pápai tanonciskola második ig.-ja. Tanári pályája 1877-ben kezdődött. Elébb Bonyhádon, majd 1883-85-ig a pápai Ref. Főgimn.-ban tanított. 1885-95-ig a pápai tanonciskola ig.-ja volt. Óraadó tanárait, tantestületének tagjait a legjobb pápai középiskolai nevelőkből válogatta össze. Az iparostanonc-oktatást szívügyének tekintette. Cikkei az Életképekben jelentek meg (1876). Műve: Tarczy Lajos életrajza = Koll. ért. 1907/08. 26-67.

              IROD.: Koll. ért. 1908. 131. • Koll. tört. 1981. 366. • Tanonciskola ért. 1908/9. 6-8. • Szinnyei XII. 813.

(M.S.K.)

SEBESTYÉN Mária Magdolna, Kiss Jánosné (Alsóság, 1921 - Pápa, 1989):óvónő. Középiskolai tanulmányait a celldömölki róm. kat. polg. leányiskolában végezte. 1937-41-ig a kalocsai Iskolanővérek Érseki Kisdedóvónő-képzőjében tanult, oklevelét 1941-ben kapta. 1943-78-ig a kertvárosi óvoda vezetője. Nyugdíjasként Pápán élt.

              F.: Leánya, Noll Béláné írásbeli közlése. (1995)

(T.Gy.)

SEREI Antal (Madaras, 1923 - Pápa, 1994): ált. isk. tanító, karnagy, kántor. Újvidéken szerzett tanítói, Kalocsán kántori diplomát, majd karnagyi vizsgát tett. Sokrétű zenei képességével négy évtizeden át szolgálta az oktatás és a város közművelődésének ügyét. Nagy létszámú ének- és zenekart alakított a pápai Zalka Máté Ált. Isk.-ban, ahol 30 évig dolgozott (1954-1983). Előtte Takácsiban tanított 1950-54-ig. Tagja volt a Városi Fúvószenekarnak, a pedagógus színjátszó-csoportnak, a Pedagógus Kórusnak, több évig karnagyként vezetője is. E minőségében elért eredményeit rádiószereplések, oklevelek igazolják. Játszott zongorán, tangóharmonikán, orgonán és több fúvós hangszeren. Komoly és szórakoztató zene egyaránt szerepelt műsoranyagában. Nyugdíjasként a pápai ferences templom kántora volt haláláig.

              IROD.: Egresits János: S. A. = PH, 1994. okt. 10.

              F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

SÉLLYEI M. István (Sélye?, 1627 körül - Pápa, 1692): főiskolai tanár, ref. püspök. Sárospatakon tanult, majd 1654-től Pápán lett rektor, ahonnan azonban hamarosan külföldre távozott és 1655-ben az utrechti, 1657-ben a groningeni, 1658-ban a franekeri egyetemre iratkozott be. Hazatérte után pápai lelkész lett, s mint ilyet, 1669-ben püspökévé választotta a dunántúli egyházkerület. A pozsonyi vértörvényszék 1674-ben sok társával együtt őt is elítélte és gályarabságra vetette. Ebből 1676-ban szabadult de Ruyter holland admirális segítségével, s rövid zürichi tartózkodás után tért vissza Pápára. Fő művei: Temetői kert: halotti beszédek (Várad, 1655); Utitárs: alkalmi beszédek (Várad, 1657). Kéziratban maradt Zürich városához írott köszönőbeszéde (fordítása megj. a Figyelőben 1881.) és Teleki Mihályhoz írott levele (Prot. Közl. 1888/26. sz.)

              IROD.:MÉL II. 1982. 616. • Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak, 1874. • Zoványi: Lexikon 537.

(T.Gy.)

SIMON Erzsébet (Ugod, 1915 - Pápa, 1993): tanítónő. A tanítóképzőt 1933-ban a pápai Ranolder Intézetben végezte. 1952-től a tanítóképző gyakorló isk.-jában tanított, majd annak megszüntetése (1959) után más pápai ált. iskolákban dolgozott. 1970-ben ment nyugdíjba a Kilián György Ált. Isk.-ból. 1970-73-ig Pápán élt. Ugodon temették el.

              IROD.: Ranolder ért. 1932/33.

              F.: A Pápai Pedagógus-szakszervezeti tagjainak névsora 1945/46.

(F.E.)

SIMON Géza (Vitnyéd, 1910 - Pápa, 1977): tanító. Az elemi és polg. iskolát szülőfalujában és Kapuvárott végezte, majd a pápai tanítóképző tanulója lett, 1931-ben végzett. Két évig állásnélküli volt. 1934-től elemi isk. tanító Egyeden (Győr-Moson-Sopron m.) 1944-46-ban angol hadifogságban volt. Hazatérése után Pápára kerül az I. sz. Fiúiskolába, ahol 1950-ig tanított. Közben magyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett a Budapesti Pedagógiai Főiskolán (1949-1950). 1951-52-ben tanulmányi felügyelő. 1952-től a Járási Tanácson dolgozott, mint számadó ig. 1957-70-ig művelődésügyi gazdasági felügyelő. A Pedagógus Színjátszó- csoport sok előadásának volt szereplője. 1970-ben ment nyugdíjba.

              F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

SOLYMOS (Schlamadinger) Vendel Károly (Nagysároslak, 1893 - Bp., 1950): bencés szerzetes, középiskolai tanár. Tanulmányait Phalmán és Bp.-en végezte. 1917-22-ig gimn. tanár Pápán, 1923-25-ig Habsburg Ottó nevelője Lequeitioban [Spanyolország]. 1925-26-ig ismét gimn. tanár Pápán, majd ig. Kőszegen, Phalmán és Bp.-en . 1948-50-ig nyugdíjas Pápán. Műve: Daloskönyv a fiú-középiskolák I-II. oszt. számára (Németh Dömével, Bp., 1930).

              IROD.: Bencés ért. 1918/22. • Berkó-Legányi 165.

(T.Gy.)

SOMFAI Jánosné LÁSD Pados Mária

SOMOGYI László (Somlószőlős, 1920 - Veszprém, 1987): szakiskolai tanár. Ev. lelkészcsalád gyermeke volt. A pápai Ref. Gimn.-ban érettségizett 1938-ban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát "summa cum laude". Hosszabb betegsége miatt pályamódosításra kényszerült. 1951-ben gép- és gyorsírásból Bp.-en másoddiplomát szerzett. Ettől kezdve nyugdíjazásáig gyorsíró tanárként dolgozott. 1951-ben a magániskola, 1952-től a pápai Áll. Gépíró és Gyorsíró Irodakezelői Szakiskola tanára, 1971-78-ig ig.-ja. Mivel az intézményt 1978-ban a Jókai Közgazdasági Szakközépiskolával közös igazgatás alá helyezték, tagozatvezetőként és címzetes ig.-ként irányította a szakiskolát. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének. A somlószőlősi temetőbe temették.

              IROD.: Közg. tört. 1989. 50.

              F.: Gáti Samuné: A pápai Gyors- és Gépíró és Irodakezelői Szakiskola rövid története (kézirat) (Pápa, 1989).

(G. S.-né)

SÖRÖS Pongrác Pál (Komárom, 1873 - Győr, 1919): bencés szerzetes, történelem-latin sz. tanár, történész, az MTA lev. tagja. 1896-98-ban volt a pápai gimn. tanára, majd római tanulmányútja után (1898-99) főiskolai tanár volt Phalmán (1899-1919). "A pannonhalmi Szent Benedek-rend története" c. sorozat egyik szerkesztője, a főapátságról és a bakonybéli apátságról írt kötetek szerzője. Fő művei: Forgách Ferenc élete (Bp., 1896); Verancsics Antal élete (Esztergom, 1898); Ghimesi Forgách Simon báró (Bp., 1899); A bakonybéli apátság története (I-II. Bp., 1903-04); Franyó Remig felségárulási pere = ÉTTK XXII/7.(Bp., 1910)

              IROD.: Berkó-Legányi 136. • Gaál 127-132. • Hóman Bálint: S. P. = Sz, 1919. • Mezei: Tartalommutató 62. • Szinnyei XII. 1321.

(M. Zs.)

SÜMEGH Lothár Ferenc (Székesfehérvár, 1907 - Mariazell [Ausztria], 1984): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középiskolai tanár. Teológiai és bölcseleti tanulmányait Phalmán és Bp.-en végezte. Zenei műveltségét önműveléssel szerezte. Tanított a bencés rend dunántúli gimn.-iban (Phalmán, Kőszegen és Sopronban). Pápán 1934-től volt az intézet magyar, latin és ének tanára. Vezette az iskola énekkarát, s az 1935/36-os tanévben megalakította az iskola szalonzenekarát. Karnagya volt a városi "Kárpát" szalonzene- és vegyeskarnak. A 30-as évek közepén Pápán és Veszprémben vezényelte Strauss: Cigánybáró című nagyoperettjét. Az 1938/39-es tanévben Pápán megszervezte Mécs László költői estjét. Az iskolák államosítását követően 1950-56-ig a celldömölki, ill. a győri bencés templom karnagya. 1956-84-ig az NSZK-ban és Ausztriában gimn. tanárként, majd lelkészként tevékenykedett. Könyv- és hangverseny-ismertetéseket írt a Phalmi Szlébe, a Pápa és Vidékébe és a gimn. értesítőjébe. Műve: Nekrológ Boksay Endréről = Bencés ért. 1940.

              IROD.: Bencés ért. 1939/40. • Gaál 134-135.

(T. Gy.)

SÜTTŐ Kálmán (Pápa, 1907 - Tapolca, 1976): matematika-fizika sz. középiskolai tanár. Középiskolai tanulmányait a pápai bencés gimn.-ban végezte. 1925-ben érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett mennyiségtan-természettan szakos tanári diplomát. 1950-58-ig a Petőfi Gimn.-ban, 1958-től nyugdíjazásáig a Türr István Gimn.-ban tanított. Egy ideig szaktárgyaiból a megyei felügyeletet is ellátta. Foglalkozott bélyeggyűjtéssel, numizmatikával is. Nyugdíjasként üdülőtelkén, Badacsonylábdihegyen dísznövényekből álló értékes botanikuskertet alakított ki. S.: P., Kálvária t. Fő műve: Öt kötetes kéziratos matematikai példatár. (A Türr István Gimn. könyvtára őrzi)

              IROD.: Bencés ért. 1921/25. • Berkó-Legányi 191. • Petőfi emlk. 1994. 66. • Türr évk. 1988. 154.

(T.Gy.)

SZABADI Béla (Bp., 1898 - uo., 1968): magyar-latin-görög, majd angol sz. középiskolai tanár a pápai Ref. Koll. Gimn.-ában 1922-42-ig. Bölcsészdoktor, nyelvész, szerkesztő. Szaktárgyain kívül elsajátította a francia, finn, német és olasz nyelvet. 1942-től nyugdíjazásáig a bp.-i Lónyay Gimn.-ban tanított. Pápán az 1928/29-es tanévben tartotta meg kollégiumi székfoglaló beszédét, melyben az akkor közel 100 éves Képzőtársaság megújulását sürgette. Javasolta, hogy az önképzőkör munkájában kapjanak kiemelt szerepet a szociális kérdések. Az 1930-40-es évek fordulóján részt vett a Pápa környéki népfőiskolák szervezésében, 1940-ben vezette a Koll. cserkészcsapatának angliai táborozását. 1952-től a Nyelvtudományi Intézetben tudományos munkatárs. Részt vett az értelmező és a kéziszótár megalkotásában, aktív nyelvművelői tevékenységet folytatott. Fő művei: Hagyományaink és feladataink (Pápa, 1929); Az igekötők jelentésmódosító szerepének néhány szótári kérdése (Bp., 1966). Fordításai közül jelentős Gründler: Luther Márton Nagy Kátéja, a németből fordított Második Helvét Hitvallás és a latinból fordított Heidelbergi Káté.

              IROD.: Koll. ért. 1928/29, 1942/43. • Koll. tört. 1981. 440. • MÉL III. 1985. 721.

(T.Gy.)

SZABÓ Károly, P. (Pusztaszentkereszt [Bars vm.], 1836 - Pápa, 1895): középisk. magyartanár a pápai Ref. Koll.-ban. 1846-54 között ugyanitt végezte a gimn.-ot, aztán 1857-ig a teológiát is: a negyedik évet már mint megválasztott tanár, a bécsi protestáns teológiai intézetben és a zürichi egyetemen hallgatta. 37 éven át volt a magyar nyelv és irodalom, valamint a bölcsészet tanára. A Képzőtársaság antológiájának a szerkesztője. Antal Gáborral elindította és szerkesztette 1874-77 között a Pápai Lapokat. Fő művei: Mándi Márton István. (Pápa, 1860); Költészettan (uo., 1863 és 1867); Magyar nemzeti irodalom története (uo., 1866)

               IROD.: Harmath-Katsányi 1984. 272. • Koll. tört. 1896. 343. • Koll. tört. 1981. 283.

(T.Gy.)

SZABÓ Lajos (Zseliz, 1846 - Léva, 1885): ref. gimn. tanár. Iskoláit Pápán végezte. 1869-ben publicus praeceptor lett az I. osztályban. 1870-72-ban a II. osztályban tanított, majd rendes tanárrá nevezték ki. 1875-ben lévai lelkésszé választották. Pápán tanított még 1872-75-ig.

              IROD.: Koll. tört.1896. 341.

(G.S.-né)

SZABÓ Mária, Nemcsics Elekné (Kiszucza-Újhely [Trencsén vm.], 1908 - Pápa, 1984): tanítóképző intézeti ének-zenetanár. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében kezdte. Zongora tantárgyból magántanuló volt, tanára Polónyi Elemér. 1938-ban végezte tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Harmat Artúr és Ádám Jenő növendékeként. 1939-40-ig a zsámbéki, 1940-48-ig Pápán a Ranolder Intézet tanítóképzőjének zenetanára. 1948-51-ig az államosított intézetben, majd több pápai általános- és középiskolában tanított. Vallásossága miatt mellőzték. Utolsó munkahelye 1959-61-ig az Ének-zenei Ált. Isk. volt. Egyidejűleg a pápai Pedagógus Énekkart is vezette. Nyugdíjba vonulása után kántori tevékenységet vállalt a Kertvárosi Plebániatemplomban. S.: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Centenárium 1995. 51 • 52. • Petőfi emlk. 1994. 63.

(T.Gy.)

SZABÓ Pap Julianna, Török Gyuláné (Mezőkövesd, 1954 - Bp.,1988): magyar-angol sz. ált. isk. tanár. Tanulmányait 1961-68-ig a mezőkövesdi ált. isk.-ban, 1968-73-ig a miskolci Kossuth Lajos Gimn.-ban végezte. 1973-77-ig az egri Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, s férjhez ment Török Gyula hivatásos katonatiszthez. Férje munkahelyét követve került Pápára 1977-ben, a Zalka Máté Ált. Isk.-hoz, ahol a szaktárgyait tanította, és iskolai munkája mellett a TIT szervezésében angol nyelvet is oktatott. 1982-85-ig Leningrádban élt 1985-88-ig a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. tanára volt. Hirtelen rátört a gyógyíthatatlan betegség, mely fiatalon sírba vitte. A mezőkeresztesi temetőben nyugszik.

              F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

SZABÓ Sándor (Méra [Kolozs vm.], 1910 - Bp., 1976): középiskolai ének- és zenetanár, karnagy, ref. lelkész. Középiskolai és teológiai tanulmányait Kolozsvárott végezte. A Zeneakadémiára járt, ahol művész-tanári oklevelet szerzett. 1937-től a pápai Ref. Koll. Gimnáziumának és Teológiai Akadémiájának, 1946-tól a Nőnevelő Intézetnek volt a tanára 1948-ig. Tanítványaiból, más jól képzett muzsikusokból létrehozta a Pápai Közművelődési Egyesület zenekarát. A magyar és a kassai rádióban gyakran szerepelt. Pápa város zenei életében is kiemelkedő szerepet töltött be még a II. világháború utáni években is. A Nőnevelő államosítása után Bp.-re költözött, itt több oktatási intézményben tanított: 1948-59-ig a Hubai utcai tanítóképzőben, 1959-70-ig a budai Móricz Zsigmond Gimn.-ban és a Kodály Zoltán Zeneisk.-ban. 1950-76-ig rangos bp.-i munkáskórusoknak volt a karnagya. S.: Bp., Farkasréti t.

              IROD.: Centenárium 1993. 55.

              F.: Nádasdy Lajos: Pápa zenetörténete (Kézirat. Pápa, 1981. JMVK Helyismereti Gyűjtemény) • Dezső Ildikó: A pápai Bartók Béla Állami Zeneiskola története. Pápa, 1982 (kézirat. JMVK, 15-16.) • Horváth Miklós orgonista visszaemlékezései Pápa városának zenei életére. (1983). • Leánya, Szabó Csilla zongoraművész közlése (1996).

(T.Gy.)

SZABÓ Sándorné LÁSD Leyler Gabriella

SZABOLCSI István (Celldömölk, 1929 - Balatonederics, 1981): ált. isk. biológia-földrajz sz. tanár, ig. Tanulmányait a kőszegi tanítóképzőben kezdte, majd a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben folytatta, 1951-ben itt kapott oklevelet. Első állomáshelye Külsővat volt, majd a pápai Hámán Kató Ált. Isk. került. Munka mellett elvégezte a bp.-i Pedagógiai Főiskolát és ált. isk. tanári diplomát szerzett. Előbb a városi művelődési osztály vezetője, majd a II.sz. Ált. Isk. ig.h.-e volt. 1959-81-ig a Zalka Máté Ált. Isk. ig.-ja volt. Az 1950-60-as évek közepén a Pedagógus Művelődési Ház ig.-ja. Jó szervező munkája nyomán országos hírű pedagógus színjátszó-csoport, énekkar és zenekar működött Pápán. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Pápa város közoktatásának fejlődése. (Pápa, 1972) (pályázat); Több figyelmet a pedagógus újító mozgalomnak! = Megyei Ped. Híradó, 1972/4. sz. 3-5.

              IROD.: Bibliográfia 1975. 28.

              F: Felesége, Szabolcsi Istvánné ny. tanítónő írásbeli közlése. (1955). • Anyakönyvi Hivatal, Celldömölk (1996)

(T.Gy.)

SZADOVSZKY Kornélia, Vass Lajosné (Pozsony, 1903 - Bp., 1989): ált. isk. tanárnő. Iskoláit Pozsonyban végezte, az orsolyita nővérek ottani tanítóképzőjében szerzett tanítói oklevelet. 1923-tól az áttelepítésig Pereden (Vágsellye mellett) tanított. Ált. iskolai matematika-fizika sz. diplomát a bp.-i Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán kapott 1955-ben. Pápán tanított 1-1 évig a II. és a III. sz., majd 1949-től nyugdíjazásáig (1965) az I. sz. Áll. Ált. Isk.-ban. Életében megkapta az arany-, a gyémánt- és a vasdiplomát.

              F.: Férje, Vass Lajos (Bp.) közlése (1997).

(T.Gy.)

SZAKÁL Károly (Gálocs [Ung vm.], 1864 - Nagyszeretva [uo.], 1896): főgimn. tanár, irodalomtörténész, a bölcselet doktora. A lipcsei, berlini és a bp.-i egyetemen tanult. Műve: A Faust-monda keletkezése és prózai feldolgozásai. (Pápa, 1893, ism. EPhK 1893)

              IROD.: Dtúli Protestáns Lap 1896/282. sz. • Napló, 1996. ápr. 22. 20. • Szinnyei XIII. 300.

(T.Gy.)

SZAKÁL Sándor (Egeralja, 1909 - uo., 1980): középisk. történelem - földrajz sz. tanár. Alap- és középfokú tanulmányait az egeraljai elemi isk.-ban, ill. a pápai Ref. Gimn.-ban végezte. 1934-ben a pécsi Tudományegyetemen középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ebben az évben megvédte földrajzból doktori disszertációját. Közben 5 hónapot ösztöndíjasként Ausztriában töltött, ahol Burgenland és az Alpok geológiai és meteorológiai viszonyait tanulmányozta. 1936-tól a csurgói, 1939-42-ig a kisújszállási, 1942-től a mátészalkai, majd a máramarosszigeti ref. gimn.-ban tanított, ez utóbbiban ig.h. Közben katonaság, román hadifogság , majd az I. sz. Fiúiskola, 1949-52-ig a Ref. Gimn., 1952-58-ig a Türr István Gimn., 1959-től nyugdíjazásig a Jókai Mór Közgazd. Szakközépisk. jelölik a pálya egyes állomásait. Mint a turisztikai szakkör vezetője tanítványaival bejárta a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, megismertetve velük Közép-Dunántúl geológiáját, földrajzát, történelmét és néprajzát. Fontosnak tartotta a helytörténet tanítását, jeleskedett a pápai helytörténet tudományos feltárásában. E téren számos értékes publikációja jelent meg. S.: egeraljai t. Emlékét 1989 óta emlékpad őrzi Eger-alján. Fő művei: Adatok a Marcalvölgy településföldrajzához (Pécs, 1934); A Pápai Textilgyár története (Pápa, 1955); Pápai utikalauz (társszerzőkkel. Pápa, 1967); Pápa város élete a Tanácsköztársaság idején (társszerzőkkel Pápa, 1969); Számos cikke jelent meg a Búvár c. folyóiratban..

              IROD.: Koll.ért. 1948. • Közg. tört. 1984. 50. • Türr évk. 1988. 154. Bibl. 1975. 1064-66.

              F.: Szakál Sándorné: Dr. Szakál Sándor életrajza [kézirat a DREK Könyvtárában] Pápa, 1983.

(T.Gy.)

SZALAY Jeromos István (Nóráp [Veszprém m.], 1896 - Párizs, 1964): bencés szerzetes, magyar-latin-francia sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor. Két ízben volt a pápai bencés gimn. tanára: 1921-25-ig és 1926-29-ig. Közben tanulmányutat tett Párizsban (1925-29), utána pedig főisk. tanár Phalmán (1929-43). 1942-43-ban a kolozsvári egyetemen a francia nyelv magántanára. 1943-tól haláláig Párizsban élt, a franciaországi magyarok főlelkésze volt. Francia nyelvtanáért elnyerte a Francia Tudományos Akadémia jutalomdíját (1928). Fő művei: Grammaire française a l'usage des Hongrois (Phalma, 1938); A francia irodalom és katolicizmus (Phalma, 1942). 1924-25-ben szerk. a Pápa és Vidéke c. hetilapot.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1921/25., 1926/29. • Berkó-Legányi 170. • Gaál 135-138. • Kat. Szle 1965/1. 89. • MÉL III. 1985. 730. - Katolikus Szle. 1965/1. 89.

(M. Zs.)

SZALAI Mária, Horváth Lajosné (Pápa, 1921 - Pápa, 1986): tanítónő, biológia-földrajz sz. ált. isk. tanár. A tanítóképzőt a pápai Ref. Nőnevelő Intézet tanítónőképzőjében végezte 1940-ben. 1940-43-ig a pornóapáti [Vas vm.] róm. kat. elemi isk.-ban tanított. A háborús események miatt visszajött Pápára, és 1943-48-ig a Városházán különböző jellegű adminisztrációs munkákat végzett. 1948-54-ig a kertvárosi ált. isk. ig.h.-e. 1954-63-ig a II.sz. Fiúiskolában, 1963-78-ig az I.sz. Ált. Isk.-ban tanított. A Pedagógus Színjátszó-csoport tagjaként Jókai: A kőszívű ember fiai című darabjában kiváló teljesítményt nyújtott. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Pápai színjátszás 1988. 19-20.

              F.: I.sz. Ált. Isk. irattára.

(F. E.)

SZALAY László (Pápa, 1928 - Pápa 1992): földrajz-rajz sz. középisk. tanár, festőművész. Tanítói oklevelét a pápai Áll. Tanítóképző Intézetben (1949), ált. isk. tanári földrajz-rajz sz. oklevelét a pécsi Pedagógiai Főiskolán (1953), földrajz sz. középiskolai tanári képesítését a szegedi egyetemen (1965) szerezte. Több iskolatípusban és iskolában tanított. Legtovább Nyárádon és Pápán. Itt a Kilián György Ált. Isk.-ban és a Petőfi Gimn.-ban. 1975-től haláláig a Türr Gimn. és Óvónői Szakközépisk. tanára volt. Mind az iskolában, mind a városi Képzőművész Körben - melynek 1975-92-ig vezetője volt - számos tehetséget fedezett fel és orientált a művészi pályára. Az "Ülő nő" című képét a M. Nemzeti Galéria 1972-ben megvásárolta. 1993. október 20-án műveiből emlékkiállítás nyílt a Pedagógus Művelődési Házban. Műve: Evokáció és jelen: Óvónőket nevelünk In: Türr évk. 1988.129-132. Képzőművészeti alkotásai: Parasztok (kréta, 1975); Faluszéle (tustoll, 1985); Roham (tustoll, 1987); Öreg halász (tustoll, 1990); Lear király (tustoll, 1990); Mária és gyermeke (tustoll, 1990); Bokszoló (tustoll, 1991)

              IROD.: Németh Sándor "Fény és árnyék rezdülésében élt.": Sz. L. emlékkiállítás Pápán = Napló, 1993. október 21. 3. • Türr évk. 1988. 152.

(T.Gy.)

SZALAY Semjén László (Győrszentmárton, 1898 - Phalma, 1971): bencés szerzetes, földrajz-történelem sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor. A rend gimn.-ai közül tanított Kőszegen (1921-23), Pápán (1923-29 és 1944-48), Esztergomban (1948-50), majd az államosítás után a mosonmagyaróvári állami gimn.-ban (1950-53), illetve a máriakálnoki ált. isk.-ban (1953-62). 1962-71 között nyugdíjasként győrszentmártoni rokonainál lakott.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1924/29., 1944/48. • Berkó-Legányi 171.

(M. Zs.)

SZARKA Lajos (Máramaros-sziget, 1875 - ?, ?): földrajz sz. tanár, tanítóképző-intézeti ig. A tanítóképzőt szülővárosában végezte, majd a bp.-i Pedagogium (polg. iskolai tanárképző) m. nyelv és történelem szakcsoportjának hallgatója volt 1894-97-ig. 1898-ban segédtanár a székelykeresztúri, 1898-1906-ig rendes tanár a znióváraljai tanítóképzőben. 1906-19-ig a modori képző tanára, majd ig.-ja. 1919-ben Bp.-re menekült. 1923-33-ig a pápai Kir. Áll. Tanítóképző Intézet ig.-ja. Tagja volt a Földrajzi Társaságnak és a Jókai Körnek.

              IROD.: Tanítóképző ért. 1926. 4., 1927. 10., 1933. 7.

(T.Gy.)

SZATHMÁRY LAJOS (Bp, 1903 - uo., 1994.): magyar-latin sz. középisk. tanár. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanári (1926), a debreceni egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1945). 1927-45-ig több ref. gimn.-ban tanított: Sárospatakon, Hódmezővásárhelyen és Pápán. 1938-ban Hódmezővásárhelyen megszervezte a Tanyasi Tanulók Otthonát. (Erre Németh László is felfigyelt, többször meglátogatta, s a "Cseresznyés-kert" c. darabjának a tiszteletdíját ennek az otthonnak hagyományozta). 1941-44-ig a pápai Ref. Koll. Gimn.-ának tanára. Itteni működése a Képzőtársaság második fénykora. Tanári munkájában tanítványai öntevékenységére támaszkodott, s képes volt a Márciusi Front szellemében az ifjúságot akkor foglalkoztató nemzeti sorskérdésekre választ adni. 1944-45-ben katona. 1945-49-ig a Budai Tanítóképző, majd a bp.-i Kölcsey Gimn. ig.h.-e. 1961-67-ig az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimn.-ának tanára, ill. ig. helyettese. Nyugdíjasként a TIT budapesti nyelviskoláján tanított. S.: Bp., Farkasréti t. Fő művei: Kitűnőek iskolája a maguk módján = Prot. Tanügyi Szemle 1940/11. sz.; A tanárképzés időszerű kérdései = M. Pedagógia, 1964/4. sz.; Tanári Szabadság In: A Bethlen Gábor Gimn. jubileumi évkönyve. (Hódmezővásárhely, 1972)

              IROD.: Bodolay Géza: Búcsú Sz. L.-tól = Ref. Egyház 1994/7-8. sz. 179. • Koll. ért. 1941/44. • Koll. tört. 1981. 395. • Ped. Lexikon 1979. IV. 153.

(T. Gy.)

SZEGVÁRI Mária, Klaffl Sándorné (Pápateszér, 1929 - Veszprém, 1990): tanítónő. Tanulmányait a Ranolder Intézetben végezte, itt kapott tanítói oklevelet. Tanított Zircen (1949-51), Pápán a kertvárosi ált. isk.-ban (1951-53), majd a pápai tanítónőképző (Zárda) gyakorló isk.-jában mint vezetőtanító. 1955-83-ig az Ének-zenei Ált. Isk. nevelője volt nyugdíjazásáig. 1973-ban Kiváló Tanító-elismerést kapott. Nyugdíjazása után még 7 évig dolgozott napközis nevelőként. S.: P., Kálvária t.

              F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok (Pápa, 1994). • Az Erkel Ferenc Ének-zenei Ált. Isk. irattára.

(T.Gy.)

SZÉKELY István (Zsámbok, 1858 - Pápa, 1901): okleveles gazda, a pápai földművesiskola első ig.-ja. Középiskolai tanulmányait Kalocsán és Iglón (Szlovákia), a fővárosban és Nagykőrösön végezte. Keszthelyi akadémiai tanulmányainak befejezése után Szentimrén, Csákváron (Somogy- és Temes vármegye) tanított. 1892 őszén került Pápára. Szervezte és vezette az új, az akkori magyar alsófokú oktatási intézmények között a nyolcadikként létesült földműves-iskolát. Növénytermesztést tanított. Óraadó volt a tanítóképzőben és a ref. teológián. A Pápai Lapok 1893-1900 években több ismeretterjesztő cikkét is közölte. S.: P., Kálvária t.

              IROD.: Budapesti Közlöny 1892. szeptember 30. • Mezőg. tört. 1992. 31-33. • Németh József: Búcsúztató = PáL, 1901. márc. 3.

(M.S.K.)

SZÉKI Béla (Albert) (Kölked, 1814 - Pápa, 1871): ref. teológiai tanár. Iskolai tanulmányait Mohácson, Gyönkön, Halason és Pápán végezte. Pápán 1836-ban választották meg teológiai tanárrá. 1836-38-ig a bécsi, majd a berlini egyetemen tanult. 1838-53-ig Pápán főisk. tanár, 1853-59-ig lelkész. 7 nyelvet tudott, értette a szanszkritot is. Fő művei: Egyházi törvénykönyv (1867); Egyházi beszédek. (é.n.); Búcsúvers (Mándi Márton István halálára 1831).

              IROD.: Koll. tört. 1896. 336. • Koll. tört. 1981. 226, 231.

(T.Gy.)

SZEMERÉDI (Siemeister) János (?, 1879 - Sátoraljaújhely, 1938): természetrajz-kémia sz. tanítóképző intézeti tanár, ig. Szentgotthárdon járt isk.-ba, majd a soproni ev. tanítóképzőben és a bp.-i Pedagógiumban szerzett oklevelet. Adonyban, később Zólyomban polg. isk.-i tanár. Bp.-en az Apponyi Koll.-ban tanítóképző intézeti tanári oklevelet kapott. Zilahon, Sárospatakon és Jászberényben tanított. 1934-38-ig Pápán az áll. tanítóképző ig.-ja, az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság elnöke is volt, emellett a székesfehérvári és a szombathelyi tankerület ált. tanulmányi felügyelője. Ő alapította apápai tanítóképző cserkészcsapatát. S.: Sárospatak.

               IROD.: Tanítóképző ért. 1934/35. 33., 1938/39. 1-7.

(T.Gy.)

SZÉPTÓTH Mária, Nemcsics Elekné (Tápé, 1892 - Pápa, 1936): tanítóképző-intézeti ének- és zenetanár, zongoraművész, zeneszerző. Zenészcsaládból származott, szülei 1896-ban költöztek Pápára. Gyermekük művészi tehetsége már korán megmutatkozott. A Zeneművészeti Főiskolán szerzett tanítóképző-intézeti és énektanári oklevelet. 1911-től 1935-ig tanított az irgalmasnővérek pápai tanítóképzőjében. 1919-ben házasságot kötött Nemcsics Elek matematika-fizika szakos tanárral. Zongoraművészként számos dtúli városban szerepelt. Repertoárjában Bach, Beethoven, Liszt művei mellett saját szerzeményei is szerepeltek. Petőfi, Vörösmarty, Sík Sándor költeményeire is írt dalokat, kórusműveket, miseénekeket. Fő művei: Magyarok maradunk 1-2. (1922, 1926); A szent látomány: melodráma, 1930); Jöjj szívünkbe! (öt ének az elsőáldozók szentmiséjére, 1933); A tavasz csengetyűje... (35 ének iskolai használatra, 1936)

              IROD.: Pápa és Vidéke 1936. június 28. 2. • Ranolder ért. 1935/36.

              F.: Fia, Nemcsics Antal festőművész, egyetemi tanár közlése.

(M.S.K.)

SZILÁGYI József (Vámos [Veszprém vm.], 1827 - Pápa, 1895): latin-görög sz. középiskolai tanár. 1840 őszétől Pápán tanult, 1848-ban az elsők között jelentkezett honvédnek a Kollégium diákjai közül, s egyik vezetője volt a harctérre induló kollégistáknak. A fegyverletétel után szülőföldjére, majd Pápára menekült a besorozás elől. Még nem is fejezte be teljesen tanulmányait a teológián, amikor (1850/51) köztanítóvá választották. Az 1886/87-es iskolaévtől kezdve ő látta el a gimn. ig.-i teendőit. 43 évig volt a klasszikus nyelvek híres tanára. S.: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Hermann 1995. 40. • Koll. tört. 1981. 197, 262-263.

(T.Gy.)

SZILOS Lajosné LÁSD Závory Magdolna

SZÓLÁS Honor Jenő (Pápa, 1898 - Phalma, 1965): bencés szerzetes, földrajz-természetrajz sz. középisk. tanár. Egyetemi tanulmányait Phalmán és Bp.-en végezte. A rend dtúli gimnáziumaiban tanított. Pápán 1929-32-ig, illetőleg 1945-48-ig. 1948-51-ig segédlelkész volt Ravazdon, 1951-59-ig áll. gimn.-i tanár Győrött. 1959-65-ig a győri, majd a phalmi rendházban élt nyugdíjasként.

              IROD.: Bencés ért. 1929/32, 1945/48. • Berkó-Legányi 172. • Türr. évk. 1988. 83.

(T.Gy.)

SZOVÁTHY Lajos (Miskolc, 1833 - Pápa?, 1902): lélektan és pedagógia sz. gimn.-i és tanítóképző intézeti tanár, ig. Tanulmányait szülővárosában végezte, 18 évesen uo. segédtanító. 1852-55-ig a sárospataki ref. teológia hallgatója volt, 1859-61-ig Mezőcsáton tanított. 1861-ben tanulmányutat tett Ausztriába, Bajorországba és Svájcba. 1862-71-ig a máramarosi ref. gimn., 1871-76-ig uo. a tanítóképző tanára, később a sárospataki intézet ig.-ja. 1877-81-ig Léván tanár, 1881-96 között a losonci tanítóképző ig.-ja. 1896-1902-ig a pápai ref., illetve áll. tanítóképző élén állott. Igazgatósága idején készült el az intézet épülete, melyet 1900. szept. 24-én vett át. Jelentős érdemei voltak az iskolaszervezésben, a pápai ekkor az ország legnépesebb képzőinek egyike volt (192 fő).

               IROD.: Tanítóképző ért. 1902/03. 20-27.

(T.Gy.)

SZUTTER Dániel (Győr, 1863 - ?, ?): ev. elemi isk. tanító. Középiskolai tanulmányait Győrött és Sopronban végezte. Tanítói oklevelét 1882-ben a soproni ev. tanítóképzőben szerezte. 1896-1926-ig volt a pápai ev. elemi isk. tanítója, 1914-26-ig ig.-ja. Számos írása jelent meg ev. szaklapokban.

              IROD.: Veszprémmegyei fejek 1929.

              F.: Varga György ev. esperes írásbeli közlése (1997).

(T.Gy.)

SZŰCS Dezső (Siómaros, 1896 - Bp., 1961): ref. lelkész, történelem-földrajz sz. középisk. tanár. Tanított a ceglédi és nagykőrösi ref. iskolákban, majd a pápai ref. gimn.-ban 1916-tól. Egy ideig országgyűlési képviselő is volt. A Veszprém megyei törvényhatósági bizottság, a Pápa városi képviselőtestület tagja, az Alsóvárosi Olvasókör alapítója, a Főiskolai Gyorsírókör vezetője, a Levente-egyesület alelnöke, a Vasutas Sportegyesület társelnöke. 1948-tól nyugállományban. Hamvai: Bp., Farkasréti t. Fő műve: A magyar protestáns egyház küzdelmei III. Károly korában. 1. rész (é. n.); Kis Ernő (nekrológ) = Koll. ért. 1926/27.; Győri Gyula (nekrológ) = Koll. ért. 1929/30.

              IROD.: Bódás János: Emlék-töredékek In: Rab István emlékezete (szerk. Balázs János) Veszprém, 1987. 104. • Koll. ért. 1941/42. 61-62. • Koll. tört. 1981. 411.

              F.: A Ref. Gimn. tanárainak törzslapja. (DREK Levéltára).

(T. Gy.)

TAKÁCS Lídia, Németh Mihályné (Pápa, 1903 - Doba, 1981): tanítónő. Oklevelét az angolkisasszonyok tanítóképzőjében Veszprémben szerezte. 1948-ig több pápai elemi népisk.-ban, illetőleg ált. isk.-ban volt helyettesítő tanító. 1948-65-ig, nyugdíjazásáig a Gyógypedagógiai Ált. Isk.-ban tanított.

              F.: A család tulajdonában lévő dokumentumok.

(T.Gy.)

TAKÁCS Sándorné LÁSD Bakonyi Sarolta

TARR Gyula (Nagyszöllős, 1872 - ?, ?): növénytan sz. középisk. tanár, gazdasági főtanácsos. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte, ugyanott nyerte a gazdaságtan tanításra képesítő oklevelét 1890-ben. Először intézőként működött, majd a kecskeméti, kolozsvári gazdasági iskolákban tanított. Innen Borsod megyébe ment gazdasági vándortanítónak, majd a Földművelésügyi Minisztérium gazdasági szakosztályában dolgozott. 1901-23-ig a pápai, 1923-29-ig a békéscsabai földműves-iskola ig.-ja volt. 1929-ben gazdasági főtanácsosi és főig.-i rangot kapott. Pápán több mint mint két évtizeden át kiemelkedő munkát végzett. Az iskolavezetés mellett elnöke volt az Úri Kaszinónak, a ref. egyház világi felügyelője és presbitere. Fő művei: Általános növénytermesztés (1920). Számos cikke jelent meg a vidéki napi- és szaklapokban.

              IROD.: Huszár: Nagy egyéniségek 1989. 49. • Mezőg. tört. 1992. 41. • Veszprémmegyei fejek 1929.

(T.Gy.)

TARCZY Lajos (Hetény [Komárom vm.], 1807 - Bécs, 1881): ref. főiskolai tanár, filozófus és természettudós, az MTA tagja (l. 1838, r. 1840). Teológiai és filozófiai tanulmányait a pápai ref. főiskolán végezte, matematikát és fizikát Bécsben és Berlinben tanult (1831-33). 1833-tól a pápai Kollégium matematika-fizika-filozófia tanára. A hagyományos kanti, keleti filozófiák helyett ő Hegel filozófiáját tanította, ami miatt sorozatos támadások érték, így le kellett mondania a tanszékről. A hazai természettudományos és ismeretterjesztő irodalom egyik első tudós művelője, 1838-ban jelent meg "Természettan" c. tankönyve, amely új korszakot jelentett a m. fizikaoktatásban és a nemzeti nyelvű műszaki szaknyelv kialakulásában. (Elismerésül az MTA tagjává fogadta, székfoglaló beszédére Széchenyi is felfigyelt). Jelentős szerepet vitt a Kollégium újjászervezésében és korszerűsítésében, a főiskolai nyomda megalapításában. Szorgalmazta a sokoldalú esztétikai és irodalmi nevelést. 1841-ben kezdeményezésére született meg a főiskolai Képzőtársaság, melynek tanárelnöke volt. Hatékonyan támogatta az itt tanuló Petőfit, maradandó hatással volt Jókaira, Eötvös Károlyra. A szabadságharcban honvédtisztként szolgált. Az önkényuralom idején a kollégiumi tanterv korszerűsítésén dolgozott. 1860-ban Dákán a Batthyány-kastélyban találkozott a hazalátogató Teleki Lászlóval. 50 éves tanári jubileumán (1880) a Kollégium és a város Jókaival együtt ünnepelt. Fél év múlva egy bécsi kórházban halt meg. S.: P., Alsóvárosi t. 1841-ben kiadta Gyöngyök a német költészetből címmel Schiller Goethe és Heine verseit német nyelven. Fő művei: Természettan (I-II. Pápa-Veszprém, 1838., az Akadémia nagyjutalmát kapta 1843-ban); Népszerű égrajz. (Pápa, 1838); Népszerű természettan. (Pápa, 1843); A dráma hatása és literaturánk drámaszegénysége. (Pest, 1843) .

              IROD.: Eötvös Károly: T. L. In: Magyar alakok (Bp., 1901) 139. • Paczolay Gyula: Az első magyar főiskolai kémiakönyv és szerzője T. L. = Magyar kémia 1980/11. sz. • Szénássy Árpád: Heténytől Pápáig: T. L. életútja (Hetény, 1983). • Szíj Rezső A derék Tarczy = Magyar Hírlap 1972. jan. 15. • T. L. emlékezete. Emlékünnepély születése századik évfordulója alkalmából = Koll. ért. 1907/08. • Török József: Emlékbeszéd T.L. r. tag felett (MTA Emlékbeszédek III. 1885). • Tungli Gyula : Petőfi pápai tanárai. = Veszprém megyei Pedagógiai Híradó. 1972/6. sz.

(T.Gy.)

TARDOS Vida János (Szepesbéla [Szepes vm.], 1907 - Kunszentmárton, 1963): bencés szerzetes, mennyiségtan-természettan sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor és erdőmérnök. Tanított Győrben (1931-32), Bp.-en (1932-33), Pápán (1946-48) és állami gimn.-ban Tiszaföldváron (1951-61) és Kunszentmártonban (1962-63), valamint ált. isk.-ban Kengyelen (1961-62). 1933-38 között Phalmán volt főisk. tanár, 1942-45-ben jószágkormányzó, 1945-46-ban gazdasági vezető Bakonybélben. Fm: Térgörbék szinguláris pontjairól.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1947/48. • Berkó-Legányi 188. - Főapátsági Könyvtár katalógusa, Phalma.

(M. Zs.)

TÁNCZ Menyhért József (Pápa, 1743 - Pest, 1800): pálos szerzetes. Teológiai tanulmányait 1766-67-ben végezte Pécsett. Szülővárosában tanított, szerzetesi életének utolsó éveit a pesti kolostorban élte le, mint a provinciális titkára. A rend feloszlatása után is Pesten maradt. 1786-ban el kellett hagynia a kolostort. További életéről nincs tudomásunk. Ányos Pál is tanítványa volt. Fő műve: József c. iskoladráma. Négy másik pálos iskoladráma az ő másolatában maradt fönn.

              IROD.: Bakonyvári 1896. • Harmath-Katsányi 1976. 241. • Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán. VMMK 1984 (17.) 427-453. • Szinnyei XIII. 1282.

(T.Gy.)

TELL Anasztáz Imre (Csanak, 1865 - Csácsbozsok [Zala vm.], 1930):bencés szerzetestanár, bölcsészdoktor. 1889-1910-ig Győrben tanár, 1910-17-ig a pápai gimn. ig.-ja és házfőnök. 1917-től haláláig lelkész Csácsbozsokon. Művei: Czuczor Gergely költészete (Győr, 1900); Vörösmarty Mihály (Győr, 1900).

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1910/17. • Berkó-Legányi 123. • Kemény Kolumbán: T. A. I. = Phalmi Szle, 1930.

(M. Zs.)

TEMESI Alfréd (Temesvár, 1911 - Bp., 1978): francia-német sz. középiskolai tanár, bölcsészdoktor. Egyetemi tanulmányait a pécsi egy.-en végezte, közben Strasbourgban és Párizsban volt ösztöndíjas. Tanársegéd Pécsett (1934-36), a pápai bencés gimn. világi tanára 1937-47-ig. 1945 után tankerületi szakfelügyelő, középisk. ig. (1949-52) A Fővárosi Tanács oktatási osztályát vezette, majd a Rákóczi Gimn. (1956-59) és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Isk. ig.-ja (1960-66). Az UNESCO megbízásából a madagaszkári tanárképző főisk. tanulmányi ig.-ja (1966-68). Francia irodalomtörténettel, később oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozott. S.: Győr, Szt. Imre templom altemploma. Fő művei: A politechnikai képzés tapasztalatai a Rákóczi Gimnáziumban (= Pedagógiai Szle 1960/1.); UNESCO-konferencia a felnőttek nevelésének és oktatásának világproblémáiról (= uo., 1960/ 12.); Közoktatási reform és közoktatási tervezés (=uo., 1962/ 9.)

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1937/47. • MÉL III. 1985. 783.

(M. Zs.)

TEMESVÁRI Istvánné LÁSD Németh Irén

THURY Etele (Zánka, 1861 - Pápa, 1917): ref. lelkész és teológiai tanár. A szülői háznál és Pápán tanult, ahol 1882-ben végezte a teológiát. 1897-ben a dunántúli egyházkerület aljegyzője. 1900-ban a pápai Teológiai Akadémián az egyháztörténeti tanszéket foglalta el. A bécsi teológiai fakultáson doktorált 1910-ben. Sok egyháztörténeti könyve, cikke és közleménye jelent meg. Fő művei: A fehérvárcsurgói ev. ref. egyház története (Pápa, 1885); A zánkai ev. ref. egyház története (Bp., 1886); Bornemissza Péter dunavidéki első ref. püspök élete és munkái. (Magyar Iskolatörténeti Adattár Bp., 1887, I.-II.); A veszprémi ev. ref. egyház története (Bp., 1893); A szentantalfai ev. ref. egyház története (Pápa, 1896); Az ev. ref. magyarországi keresztyén egyház története (Pápa, 1898); Ágostai hitvallású ev. zsinatok a bécsi béke előtt (M. Prot. Egyháztörténeti Adattár, 1903); A dunántúli ref. egyházkerület története I. (Pápa, 1908); Adatok a m. protestáns gályarab-lelkészek történetéhez (Bp., 1912). Szerkesztette az Iskolatörténeti Adattárat (2 köt., 1906, 1908) és a M. Protestáns Egyháztörténeti Adattárat.

              IROD.: Csizmadia Lajos: Dr. T. E. = Koll. ért. 1917/18. 3-8. • Zoványi: Lexikon 637.

(T.Gy.)

TIHANYI Miklós József (Pápa, 1873 - uo., 1951): matematikus, bencés szerzetestanár. Pappá szentelésétől (1898) 1914-ig Sopronban, 1914-15-ben Győrben, 1915-20-ban Kőszegen, 1920-23-ban Pápán, 1923-43-ban pedig Esztergomban tanított mennyiségtant és természettant. 1943-50 között nyugalomban Tihanyban, 1950-51-ben rokonoknál Pápán. Fő művei: Nemlényeges diszkrimináns-osztók körosztási számtestekben (MTA Matem. és természettud. oszt. ért., 1927); Csoportok és periódusok szerkezete körosztási számtestekben (uo., 1929); A Weber-féle resolvensek szorzása (uo., 1936).

              IROD.: Bencés ért. (Esztergom) 1938/41. • Bencés ért. (Pápa) 1920/23. • Berkó-Legányi 137. • MÉL I. 1967. 864.

(M. Zs.)

TOLONITS Álfréda (Keszthely, 1864 - uo., 1943): irgalmasrendi nővér, mennyiségtan-természettan sz. középiskolai tanár. 1889-ben a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1910-16-ig már a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében tanított. 1932-ben került vissza Pápára az intézet főnöknőjeként. 1934-40-ig a polg. iskolai tanulóknak mennyiségtant tanított. 1940-43-ig a keszthelyi Ranolder Intézetben élt. Itt is van eltemetve.

              IROD.: Ranolder ért. 1910/18, 1932/40.

(F.E.)

TORKOS Jakab (Pápa, 1711 - ?, 1785): ref. püspök. Pápán kezdett tanulni, de tanulmányait Sárospatakon fejezte be. Ezután külföldre ment, s 1733-tól Zürichben, 1734-től Utrechtben gyarapította ismereteit. Hazatérvén, 1735 tavaszán rektor, őszén lelkész lett Pápán. 1745-ben püspökévé válaszotta a Dunántúli Egyházkerület. A pápai Kollégium szétszóratása (1752) után Peremartonban, majd Adász-tevelen (1758) vállalt lelkészi állást. 1785-ben nyugalomba vonult. Nyomtatásban nem jelent meg műve, de kéziratos prédikációi fennmaradtak.

              IROD.: Tóth Endre: T. J. dunántúli ref. püspök, mint igehirdető (1937). • Tóth Ferenc: Túl a dunai püspökök élete... (1808). • Zoványi: Lexikon, 650.

(M. Zs.)

TÓTH Balázs (Ács, 1829 - Takácsi, 1867): gimn.-i némettanár. Tanulmányait Ácson, Pesten, Révkomáromban és Pápán végezte. Honvédtüzérként részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. A fegyverletétel után nevelő volt Kassán, majd 1851-61-ig Pápán tanított. 1861-67-ig takácsi ref. lelkész volt. Az ácsi családi sírboltba temették.

              IROD.: Koll. tört. 1896. 340. - Koll. tört. 1981. 197.

              F.: Takácsi Ref. Egyház halotti anyakönyve.

(T.Gy.)

TÓTH Erzsébet, Dancs Károlyné (Pápa, 1912 - Győr, 1986): biológia-földrajz sz. ált. isk. tanár. Diplomáját 1952-ben a bp.-i Pedagógiai Főiskolán szerezte. Elébb a város Művelődési Osztályának vezetője, majd a pápai III. sz. Ált. Isk. ig.h.-e, később tanára volt.

              F.: Zalka Máté Ált. Isk. irattára (1995)

(T.K.-né)

TÓTH Endre (Hajdúszoboszló, 1899 - Debrecen, 1970): ref. teológiai tanár. Tanulmányait Hajdúszoboszlón kezdte. A gimn.-ot 1917-ben, a teológiát 1921-ben fejezte be, majd két évet töltött az utrechti egyetemen. Hazatérve Kaposvárott lett hitoktató lelkész. 1924-ben helyettes tanárként meghívták a Teológia Akadémiára Pápára. Három éves helyettes-tanári működése alatt magántanári képesítést szerzett. 1927-től az akadémia rendes tanára az egyháztörténeti tanszéken. Debrecenben doktorált, s ezt követően 1931-ben átment a gyakorlati teológiai tanszékre, később azonban visszatér eredeti tárgyaihoz. Egy ciklusban 1930-35-ig a Teológiai Akadémia ig.-ja. A Dunántúli Ref. Egyházkerület 1939-ben aljegyzővé és zsinati póttaggá, 1943-ban pedig főjegyzővé választotta. 1950-től nyugdíjazásáig a debreceni Teológia Akadémián tanár. Tagja a M. Protestáns Irodalmi Társ.-nak. Fő művei: A tápi ref.egyház története. (Pápa, 1925); Szilvási István császári gályarab-predikátor (Pápa, 1926); A pápai ref. egyház története. (Pápa, 1927. I. köt.); Mándi Márton István élete. (Pápa,1931); Tiszteletes és tudós predikátorok, lelkészképzés és továbbképzés Tóth Ferenc korában. (Pápa, 1931); Az Adásztevelre száműzött pápai főiskola. (Pápa, 1933); Az úrvacsoraosztás a Dunántúlon, a reformációtól a XVIII.sz.végéig. (Debrecen,1934); A reformáció eredete és története, tekintettel a Dunántúlra. (Tata, 1935); Torkos Jakab dunántúli püspök, mint igehirdető. (Bp., 1937); Sztárai Mihály az énekes predikátor. (Bp.,1938); A belsősomogyi egyházmegye Mária Terézia korában. (Kaposvár, 1940); A magyar református egyház története. (társszerzőként, Bp., 1949); Főmunkatársa volt az Élet Útja c.református lapnak, cikkei jelentek meg a Dunántúli Protestáns Lapban, a Pápai Hírlapban, a Kollégiumi Lapokban.

              IROD.: Koll. ért. 1918/49. • Zoványi: Lexikon 652-653.

(B.B.)

TÓTH Ferenc (Vörösberény, 1768 - Pápa, 1844): ref. püspök, egyházi író. Debrecenben tanult, majd Göttingenben gyarapította ismereteit. 1801 júniusától a pápai Kollégiumban hittanár, 1817-től lelkész, 1823-ban esperes, 1827-től a Dtúli Egyházkerület püspöke. Irodalmi munkásságáért 1830-ban a göttingeni egyetem díszdoktorává avatta. 1834-ben. Pápán a Koll.-ban jogi tanszéket és nyomdát alapított. Főbb művei: Homiletika. (Komárom, 1802); Keresztyén hittudomány avagy dogmatika theologia (Győr, 1804); Az úri szent vacsorához készítő katechismus (uo, 1805); Lelkipásztori gondviselés (uo., 1806); A helvétiai vallástételt tartó túl a dunai... püspökök élete (uo., 1808); A pápai református szent eklézsiának rövid históriája (Komárom, 1808); A helvétiai vallástételt követő túl a tiszai... püspökök élete (Győr, 1812); Keresztyén erkölcstudomány (Pest, 1817); A közönséges iskolák a legjótevőbb intézetek (Gyászbeszéd Mándi Márton István felett. Veszprém, 1832).

              IROD.: Benedek Sándor: T. F. gyakorlati theológiája (1933). • Liszkay József: T. F. dunántúli superintendens. In: Nagy papok életrajza (Bp., 1877) 1-86. • Zoványi: Lexikon 653.

(M. Zs.)

TÓTH Károly (Pápa, 1917 - Pápa, 1993): magyar-történelem sz. ált. isk. tanár. Népiskolai tanítói oklevelét 1937-ben kapta. 1937-39-ig a pápai, 1938-39-ben pedig a csákvári Róm. Kat. Elemi Isk.-ban tanított. Ugyanitt kántorként is működött. 1940-45-ig a pápai Hungária Műtrágyagyár területén levő elemi isk.-ban dolgozott. 1951-től megyei szak-, majd 1952-57-ig a pápai járás tanulmányi felügyelője. 1957-61-ig a IV.sz. Ált. Isk., majd az általa létrehozott Zenei Ált. Isk. első ig.-ja (1961-62). 1962-77-ig a városi tanács Művelődési Osztályának vezetője. Számos irodalmi, honismereti és tudományos rendezvénynek volt a kezdeményezője. Munkáját több országos és megyei kitüntetéssel ismerték el. Fő műve: Pápa város úttörőcsapatai megalakulásának története = Megyei Ped. Híradó 1971/2. 24-28.

              F.: A család tulajdonában levő dokumentumok.

(T.Gy.)

TÓTH Lajos (Túrkeve, 1872 - Soponya [Fejér m.], 1945): középisk. ének-zenetanár. A debreceni városi zeneisk. tanulója volt, majd a debreceni ref. tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1905-ben nyert középisk.-i tanári képesítést a kolozsvári konzervatóriumban. 1911-36 között a pápai Ref. Főiskola ének és zenetanára volt. Vezette a gimn. vegyeskarát, zenekarát és a zenetanfolyamot 1911-29-ig. Fő művei: A kollégiumi énektanításról és annak módszeréről = Koll. ért. 1911/12.; Rajta, legények! (vegyeskari mű, 1937). Egyéb vegyeskari művek = Zeneközlöny, 1927-35.

              IROD.: A m. muzsika könyve 1936. 505.

              F.: Koll. anyakv. 1940.

(T.Gy.)

TÓTH Lajos (Léva, 1882 - Bp., 1957): ref. teológiai tanár. A gimn.-ot 1901-ben végezte el Léván, 1905-ig teológiát hallgatott Pápán. Ezt követően külföldre ment. Baselben, Bernben, Edinburghban tanult. Hazatérte után segédlelkész Garam-vezekényben és Nagysallón. 1909-ben Zólyomban választják meg lelkésznek, 1920-ban pedig hitoktató lelkész Bp.-en. 1921-ben meghívást kapott Pápára, ahol az ószövetségi tanszék vezetője lett. Ugyanebben az évben magántanári képesítést szerzett. A főiskola gazdasági tanácsának elnöki tisztét is betöltötte, két cikluson keresztül pedig a teológia akadémia ig.-ja. A doktorátust a debreceni teológia akadémián szerezte meg 1931-ben. Pápai működése alatt a református egyház presbitere, a főiskolai nyomda felügyelője. 1947-ben nyugalomba vonult és Bp.-re költözött. Választmányi tagja volt a Protestáns Irodalmi Társ.-nak és a Kálvin-szövetségnek. Fő művei: A zólyomi ref. missziós egyház története. (Zólyom, 1909); A próféták lelki világa. (Pápa, 1926); Az írás kritikai vizsgálata és a ref. teológia összeegyeztethetősége. (Pápa, 1927); Az ószövetség vallása. (Pápa, 1938); A pápai főiskolai nyomda története. (Pápa, katársa és kiadóhivatalának vezetője, az Élet Útja c. egyházi lap felelős szerkesztője és kiadója. Cikkei, könyvismertetései a felsorolt lapokban, illetve a Lelkészegyesületben jelentek meg.

              IROD.: Koll. ért. 1919/47. • Zoványi: Lexikon 654.

(B.B.)

TÓTH Mária, Kristály Dezsőné (Lovászpatona, 1931 - Pápa, 1995): tanítónő. Oklevelét 1951-ben a pápai Áll.Tanítóképző Intézetben kapta. 1951-53-ig a lázi ált. isk. tanítója. 1953-83-ig a pápai III.számú Ált. Isk. nevelője nyugdíjazásáig, 1983-ig. Évtizedeken át a tantestület szakszervezeti bizalmija volt.

              F.: Munkácsy Mihály Ált. Isk. irattára (1995).

(T. K.-né)

A. TÓTH Sándor (Rimaszombat, 1904 - Zalaegerszeg, 1980): középisk. rajztanár, festőművész, bábművész, cserkészparancsnok. A XX. század derekának egyik meghatározó, nagy pápai tanáregyénisége. Azzá tette nagy műveltsége, sokoldalú nyelvtudása (szlovák, spanyol, francia, német, angol, orosz) és nagyfokú érdeklődése a világ, elsősorban a művészet iránt. A Képzőművészeti Főiskola befejezése után 1928-31-ig Londonban, Párizsban és Berlinben élt. Képeivel a bp.-i műcsarnokban 1926-ban lépett a nyilvánosság elé. Párizsi tanulmányai alatt készített művészi bábjai révén a hazai bábjáték egyik úttörője. 1932-ben Pápán telepedett le. Előbb a Ref. Koll., majd a Petőfi Sándor Gimn. tanára volt nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig. Rajzot, művészettörténetet és ábrázoló mértant a Türr István Gimn.-ban is tanított. Évtizedeken át vezette a Jókai Művelődési Központban a Képzőművész Kört, s számos tehetséget indított el a művészi pályán (Somogyi József, Nagy László, Móritz Sándor, Iscserekov András). 1991-ben a Koll. Jókai utcai falán az intézet újraindulásakor leplezték le a művésztanár emléktábláját, képmásával. (Buza Barna alkotása.) A mester 48 évet töltött a városban. Műveiből számos kiállítás nyílt még életében Győrött, Pápán és Bp.-en, a legemlékezetesebb azonban halálának 10 évfordulóján volt Pápán, Szíj Béla művészettörténész rendezésében. 1993-ban a Jókai Művelődési Központ Galériájában műveiből állandó kiállítás nyílt, s a Galéria is az ő nevét vette fel. Művei megtalálhatók a Budapesti Nemzeti Galériában és a pápai A. Tóth Sándor Galériában, valamint magángyűjtőknél. Legismertebb képei: Rimaszombat (1926); Tanya (1927); Parasztmadonna (1932); Metrón (1929).

              IROD.: Csoóri Sándor: Nappali hold. (Bp., 1990). • Heitler László: A. Tóth Sándorról = Életünk 1989/2 és Művészet 1982/1. • Koll. ért. 1922/32. • Koll. tört. 400. • Művészeti Lexikon 1968. IV. 570. • Salamon Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban ... Új Forrás 1980/2. • Szíj Béla: A. Tóth Sándor kiállítása Pápán = Művészet 1962. III/2. • Türr évk. 1988. 154

(T.Gy.)

TÓTH Tivadar (Esztergályos, 1913 - Balatongyörök, 1982): mezőgazdasági mérnök, szak-középisk. tanár. A Mezőg. Főiskolát 1948-ban, az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Karát 1954-ben végezte. 1954-75-ig volt a pápai mezőg. szakközépisk. tanára, az intézethez tartozó tangazdaság főagronómusa. 1958-ban a tangazdaság és néhány földrajzi szempontből hozzá közeli település vezetésével - a belvízveszély megszüntetése érdekében - létrehozta a Pápakörnyéki Vizitársulatot, melynek 20 éven át vezetője volt. Két évtizeden át ő volt a Veszprém Megyei Hidrológiai Társ. elnöke is. 1965-75-ig a pápai Mezőg. Szakközépisk. kihelyezett levelező tagozatának vezetőjeként jelentős érdeme volt a tájegység középszintű szakembereinek képzésében.

              IROD.: H. Szabó Lajos: Tóth Tivadar emlékezete (1913-1982). In: A M. Hidrológiai Társaság emlékkönyve. Bp., 1996. • Mezőg. tört. 1992. 72, 77.

              F.: A Pápakörnyéki Vizitársulat tájékoztatója VII. évf. l. sz. (kézirat). • dr. H. Szabó Lajos ny. ig. visszaemlékezés a Tóth Tivadar-emléktábla avatására (1992).

(T.Gy.)

TŐKÉS János (Karcag, 1930 - Pápa, 1964): biológia-kémia sz. középisk. tanár, szakfelügyelő. Középiskolai tanulmányait Karcagon végezte. 1954-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. 1954-től a Türr Gimn.-ban főhivatású, a Petőfi Gimn.-ban 1956-1960-ig óraadó tanárként tanított. 1958-64-ig tantárgyai megyei szakfelügyeletét is ellátta. S.: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Petőfi emlk. 1994. 67. • Türr évk. 1988. 154.

(T.Gy.)

TÖRÖK Ilona, Ferenchalmi Ébertné (Pápa, 1927 - Pápa, 1990): tanítónő. Oklevelét a Ranolder Intézet Tanítóképzőjében szerezte 1948-ban. 1948-52-ig a várpalotai, 1952-53-ig a mihályházi ált. isk.-ban tanított, majd a pápai III.sz. Ált. Isk. (Zalka Máté) nevelője lett. Nyugdíjazásáig a Zalka Máté Ált. Isk. alsó tagoztos tanítója volt.

              F.: Zalka Máté Ált. Isk. irattára (1995).

(T.K.-né)

TÖRÖK István (Tiszaeszlár, 1904 - Debrecen, 1996): ref. teológiai tanár. Elemi és középiskolai tanulmányait Karcagon végezte. A teológiát Debrecenben kezdte, majd Németországban (Berlin, Münster, Marburg/ folytatta. 1929-től a pápai ref. gimn.-ban vallástanárrá választották. 1932-ben Debrecenben teológiai doktorátust és egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1933-41-ig a pápai Ref. Teológiai Akadémia professzora. 1941-50-ig a debreceni tudományegyetem keresztyén etika tanszékén, 1950-69-ig a Ref. Teológiai Akadémián tanított. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: A barthi theológia elméleti és gyakorló lelkészi szempontból (Pápa, 1931); Barth Károly teológiájának kezdetei (uo., 1931); Luther és a Biblia (uo., 1934); Egyház és politika (uo., 1935); Széchenyi és mi (uo., 1941); A házasság keresztyén jellege (1956); Dogmatika (Amszterdam, 1985); Határkérdések szolgálatunkban (Bp., 1990)

               IROD.: A pápai Öregdiákok Baráti Köre kiadványa. Bp. 1985. • Barcza József: T. I. emlékezete (1904-1996) = Confessio 1996/3. sz. 75-78.

               F.: Koll. anyakv. 1941.51-57.

(T.Gy.)

TRÓCSÁNYI Dezső (Sárospatak, 1889 - Pápa, 1962): ref. főisk. tanár, filozófiai és teológiai író. Sárospatakon végezte el a Ref. Teológiai Akadémiát, majd a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-német sz. tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Hazai tanulmányai végeztével Németországban volt ösztöndíjas. 1929-ig középisk. tanár (1917-től Pápán), 1929-51-ig a pápai Teológiai Akadémián a filozófia és a pedagógia tanára, 1951-62-ig a Dunántúli Egyházkerület levéltárosa. Ő szervezte meg (Szathmáry Lajossal) a pápai népfőiskolát 1941-ben. Filozófusként a Böhm Károly körül kialakult magyar újkantiánus iskolához tartozott. Több középiskolai magyar nyelvtankönyvet írt. Fő művei: Mándi Márton István tudományos munkássága. (Pápa, 1931); Bölcseleti bevezetés. (uo., 1931); Bölcselettörténelem (uo., 1939).

              IROD.: MÉL 1982. II. 923. • Trócsányi Dezső emlékkönyv (szerk.: Dékány Endre, Kövy Zsolt, Simon Kálmán) Pápa, 1995. • Zoványi: Lexikon 659.

(T.Gy.)

ÜRMÖS Lászlóné LÁSD Huszár Ilona

VAJDA Márta (Moson, 1898 - Pápa, 1984): polg. isk. és tanítóképző-intézeti mennyiségtan-fizika sz. tanár. Tanítói oklevelét 1915-ben a győri Róm. Kat. Tanítóképző Intézetben szerezte. Diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta. Működését 1921-ben kezdte, 1924-ben a tapolcai leányisk. tanára. 1932-ben Celldömölkre helyezték a fiúisk.-hoz. 1934-48-ig a pápai Áll. Leánypolg. Isk. ig.-ja volt. 1948-53-ig az Áll. Tanítóképző tanára. 1953-84-ig Balatonalmádiban és Pápán élt. Hosszú ideig tartó betegség után halt meg. S.: P., Kálvária t. Műve: Fokozzuk nemzetünk életerejét! In: Tapolcai Értesítő 1932.

              IROD.: Deák 1942. 488.

              F.: Szabó Sándorné Jászói Katalin szóbeli közlése (1995).

(F.E.)

VAJDA Sarolta Róza (Moson, 1901 - Pápa, 1976): irgalmas-nővér, tanítónő, polg. isk. és tanítóképző- intézeti tanár. A tanítóképzőt 1920-ban Kőszegen, a Polg. Iskolai Tanárképző Főiskola mennyiségtan-természettan szakát 1924-ben Szegeden, az Apponyi Kollégium filozófia-pedagógia szakát 1938-ban szintén Szegeden végezte. 1938-48-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében pedagógiát, lélektant és neveléstörténetet, az intézet polg. iskolájában mennyiségtant és fizikát tanított. A rend feloszlatása után részben Pápán, részben testvérénél Balatonalmádiban élt. S.: P., Kálvária t.

              IROD.: Ranolder ért. 1938/48.

(F.E.)

VARGA Julianna, Máthé Ferencné (Szerecseny, 1947 - Tapolcafő, 1985): tanítónő. 1974-ben kezdett el képesítés nélküli nevelőként dolgozni a tapolcafői ált. iskolában. 1976-ban a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézet Levelező Tagozatán tanítónői képesítést szerzett. 1974-81-ig az első munkahelyén dolgozott. S.: Tapolcafő, t.

              F.: Máthé Ferenc szóbeli közlése (1995).

(T.Gy.)

VARGA László (Gyoma, 1897 - Pápa, 1970): földrajz-természetrajz sz. középisk. tanár, 1924-52-ig tanított a pápai Ref. Koll. Gimn.-ában, 1945-46-ban ig. helyettesként. Itteni működése során széles körű pedagógiai, ismeretterjesztő és politikai tevékenységet folytatott. Emlékezetes iskolai tanulmányi kirándulásokat szervezett Olaszországba és Ausztriába. Közel három évtizedes tanársága idején meghatározó szerepet vállalt Pápa város kulturális életében.1937-ben a Pápai Közművelődési Egyesület megbízásából meghívta Gertler Ede hegedűművészt és Bartók Bélát egy nagy sikerű hangversenyre, majd a jeles erdélyi építész-írót, Kós Károlyt felolvasóestre. Színdarabokat is rendezett. Biológia szakosként éveken át növénymorfológiai megfigyeléseket végzett a M. Kir. Meteorológiai Hivatal kérésére. Az 1943/44. tanévben a székesfehérvári tankerület tanulmányi felügyelője volt. A pápai Ref. Gimn. államosítása után a sümegi Kisfaludy Sándor Gimn. tanára, egy évig megbízott ig.-ja, majd tantárgyainak megyei szakfelügyelője. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Koll. ért. 1925/48. • Koll. tört. 1981. 398.

(T.Gy.)

VARGA Sándor (Felpéc, 1921 - Pápa, 1985): mezőgazdasági mérnök, tanár, a pápai Mezőg. Szakközépisk. ig. helyettese. Gazdatiszti oklevelét 1938-ban a mosonmagyaróvári akadémián, szakközépiskolai tanári diplomáját Bp.-en, az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Karán kapta. 1950-84-ig a pápai Mezőg. Technikum, ill. Szakközépisk. tanára. Kiemelkedő szerepe volt a Pápai Lovasiskola létrehozásában. S.. P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Mezőg. tört. 1992. 117

              F.: Battyány Lajos Mezőg. és Keresk. Szakközépisk. irattára. (1995)

(T.Gy.)

VARGHA Gábor (Pápa, ? - Pápa, 1876): építész-rajztanár. Ő nyitotta Pápán a Barát (ma: Szelestey) utcában tanoncok és iparosok képzésére az első magán-rajziskolát 1874-ben. Itt kezdetben főleg az építőiparosok oktatása folyt. Nemsokára felépült a rajziskola a Zimmermann utcában. Tanárává V. G.-t választották.

              IROD.: Herz Dávid: Az iparos-tanonc iskola 25 éves története = Ipariskola ért. 1908/09. 5. • Takács Pál: Adatok a pápai iparoktatás történetéhez (1874-1970) = Acta musei papensis = Pápai Múzeumi Értesítő 1988/1. sz. 209.

(M.S.K.)

VASS Lajosné LÁSD Szadovszky Kornélia

VASZARY Kolos Ferenc (Keszthely, 1832 - Balatonfüred, 1915): bencés szerzetes, középiskolai történelemtanár, phalmi főapát (1885-91), esztergomi bíboros-érsek, hercegprímás (1891-1912). Pappá szentelése után Komáromban (1855-56), Pápán (1856-61), Esztergomban (1861-69) tanár, 1869-85 között Győrben házfőnök és ig. Mint író Pápán mutatkozott be először: részt vett az "Ifjusági Plutarch" szerkesztésében (Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Festetich György, Fejér György és Nagy Alfréd életrajzát írta meg benne.) 1860-ban Bocsor Istvánnal és Tarczy Lajossal együtt hatalmas tömeg élén felkeresték a dákai kastélyban tartózkodó Teleki Lászlót, s ~ itt mondta el híres lelkesítő beszédét. (Hercegprímási kinevezésekor Pápa város díszpolgári címet adományozott neki). Főapátként iskolákat és templomokat épített, érsekként óvónőképzőt alapított és lehetővé tette az esztergomi Mária Valéria-híd megépítését. 1913. január 1-jével lemondott rangjáról és Balaton-füredre vonult vissza. Hamvait szülővárosából 1980-ban vitték át az esztergomi bazilika kriptájába. Fő művei: A várnai csata (Pest, 1864); Adatok az 1825-i országgyűlés történetéhez (Győr, 1883); I. Ulászló esküszegése és a várnai veszedelem (Győr, 1884); Adatok az 1830-i országgyűlés történetéhez (Győr, 1885); Vaszary Kolos beszédei (Esztergom, 1909).

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1926/27. • Berkó-Legányi 88. • Gaál 151-156. • Kat. Szle 1915. • Keményfy K. Dániel: V. K. (Esztergom, 1905). • Kéthelyi Jenő: V. K. esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros = Keszthelyi Lap 1990. • Ki marta ki Vaszaryt a hercegprímási székből? = Magyarország, 1927. dec. 11. • MÉL I. 1967. 974. • Mészáros 68, 71. • Sz. 1915. • Szinnyei XIV.

(E. I.)

VÁGI Pál (Pápa, 1925 - Pápa, 1991): könyvvitel sz. középisk. tanár. A Ref. Koll. Kereskedelmi Középiskolájában érettségizett 1943-ban. Több helyen dolgozott könyvelőként, főkönyvelőként. 1961-ben a gödöllői Agrártudományi Egyetem Közgazdasági Karán mérnöki,1964-ben a bp.-i Mezőgazdasági Mérnökképző Intézetben tanári oklevelet szerzett. Szülővárosába 1971-ben került vissza. Ettől kezdve ügyvitel-technikát tanított a Jókai Mór Közg. Szakközépisk.-ban. Hamvai: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Közg. tört. 1989. 50.

              F.: Jókai Közg. Szakközépisk. irattára. (1994)

(T.Gy.)

VÁLI Ferenc (Magyarsók [Nyitra vm.], 1810 - Pápa, 1882): természetrajz-vegytan sz. tanár, tanítóképző-intézeti ig. Losoncon, Pozsonyban és Pápán tanult. 1837-től a komáromi ref. gimn. tanára. 1839-ben feleségül vette Jókai nővérét. 1848-ban megválasztották a pápai ref. főiskola nevelési tanszékére. A szabadságharcban tüzérként vett részt. 1849-től ismét tanított a Kollégiumban, 1876 után a tanítóképzőben, melynek ig.-jává választották. V. F. hozta létre a természetrajzi szertárat. Kézirataiból tanított. Fő művei: Természetrajz. Első rész: Ásványrajz (Pápa, 1852); Vegytan (Pápa, é. n.)

               IROD.: Barcsi József: V.F. életrajza = Koll. ért. 1910/11. 1-51. • Koll. tört. 1981. 245. • MÉL II. 1982. 946. • Szinnyei XIV. 795.

(T.Gy.)

VÁSÁRHELYI (Moravecz) Károly (Hódmezővásárhely, 1896 - Pápa, 1968):matematika-fizika sz. középiskolai tanár. 1915-ben érettségizett a debreceni ref. gimn.-ban, majd a kolozsvári egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Jó vizsgaeredményei alapján dr. Pogány Béla fizikaprofesszor irányítása mellett tanársegédként dolgozott a kolozsvári egyetemen, majd ugyanott gimn. tanár volt. 1921-ben áttelepült Magyarországra. Itt a debreceni tudományegyetemen elismerték diplomáját s még ebben az évben a pápai ref. gimn. helyettes, 1922-ben rendes tanárává választották. (Nevét 1934-ben belügyminiszteri engedéllyel megváltoztatta.) Az intézetben annak megszűnéséig, 1952-től nyugdíjazásáig pedig a Petőfi Sándor Gimn.-ban tanított. "Kiváló tanár" kitüntetést is kapott (1957). A tanítás mellett részt vett a pápai sakkélet szervezésében, irányításában. Számos kiváló matematikust és sakkozót nevelt. Hamvai: P., Alsóvárosi t.

              IROD.: Koll. ért 1922/23. • Koll. tört. 1981. 409.

(G.S.-né)

VÉGHELYI Amand (Bakonykoppány, 1906 - Pápa, 1984): biológia-földrajz sz. polg. isk. tanár. A tanítóképzőt 1926-ban Jászberényben végezte. Egy évig Nadapon (Fejér m.) majd 1927-45-ig a jászladányi elemi isk.-ban tanított. 1942-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1945-48-ig a pápai Áll. Polg. Leányisk.-ban tanított, 1948-76-ig (nyugdíjazásáig) az I. sz. Ált. Isk. ig.-ja volt. Nyugdíjas éveit Pápán töltötte. S.: P., Alsóvárosi t.

              F.: Buvári Énochné Véghelyi Margit ny. tanárnő szóbeli közlése.

(F.E.)

VELICH Istvánné LÁSD Móricz Eszter

VÉR Gyuláné LÁSD Horváth Matild

VÉR Imréné LÁSD Neuberger Mária

VÉRTES Zoárd Lajos (Nyitra, 1896 - Phalma, 1976): bencés szerzetes, latin-görög sz. középiskolai tanár. Tanított Pápán (1919-32) és Esztergomban 1932-50). 1950-66-ig lelkész Sopronban, majd nyugalomban Phalmán (1966-76). Műve: A Szent István-év tanügyi kiállítása. (In.:Bencés ért. [Esztergom] 1938/41.)

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1919/32. • Berkó-Legányi 169.

(M. Zs.)

VESZELY László (Féll [Pozsony vm.], 1908 - Veszprém 1991): matematika-fizika sz. középiskolai tanár. Az elemi iskola négy osztályát Seregélyesen, a középiskolát a székesfehérvári Áll. Reálgimn.-ban végezte. Érettségi után a bp.-i egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait, ahol matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Pedagógiai pályafutását az enyingi polg. fiúisk.-nál kezdte, melynek 1933-38-ig ig.-ja volt. 1938-ban került a pápai róm. kat. polg. fiúiskolába, ezt az intézményt 1948-ig igazgatta. Az államosítás után a Türr Gimn.-ba helyezték, ahol 1948-54 között ig. helyettesként működött. 1954-ben a középiskolák matematika-fizika szakfelügyeletének ellátására kapott megbízást. 1957-ben a Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya Iskolai Csoportjának vezetésével bízták meg. E munkakört 1973-ban történt nyugdíjazásáig töltötte be. Nyugdíjasként a Megyei Levéltárban és a Megyei Pályaválasztási Tanácsadóban is dolgozott. Fő művei: A filmoktatással kapcsolatban szerzett tapasztalatairól beszámoló = Oktatófilm Közleményei, 1936/ 11.; A közoktatás fejlődése és eredményei In: Veszprém megye fejlődése és eredményei 1945-1970: Tanulmányok a megye felszabadulás utáni történetéből. (Veszprém, 1970) 333-357.; Beke Gyulával: Egy év óta szakmunkások. (Veszprém, 1974); Heffler Annával és Szente Lajossal: Mi legyek? Veszprém Megyei Pályaválasztási Tájékoztató (Veszprém, 1971); Poór Ferenccel: A közoktatás és közművelődés kapcsolata, együttműködésének főbb területei = Horizont 1973/1. sz. 5-12. A Köznevelésben, a Veszprém Megyei Művelődésügyii Szemlében, a Megyei Pedagógiai Híradóban, az Új Helikonban megjelent pedagógiai írásai.

              IROD.: Bibliográfia 1975. 108. • Deák, 1942. 498.

              F.: 1958. november 1-én kelt önéletrajza.

(Sz.G.)

VIKÁR Kálmán (Pápa, 1844 - Pápa, 1890): természettan-menynyiségtan sz. gimn. tanár. Iskolai tanulmányait Pápán 1867-ben fejezte be, 1868-ban publicus praeceptorrá válaszották. 1872-90-ig az intézet tanára, a tanári kar nyugdíj-egyesületének pénztárnoka és az egyházkerület levéltárnoka volt.        

              IROD.: Koll. tört. 1896. 341.

(T.Gy.)

VINCZE Viktorin Ignác (Komárom, 1816 - Pápa, 1875): bencés szerzetestanár. 1843-49 között Komáromban, 1849-68-ban Esztergomban gimn. tanár, 1868-75-ben pedig Pápán ig. és házfőnök.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1941/42. • Berkó-Legányi 75.

(M. Zs.)

VIRÁGH Teofil István (Devecser, 1892 - Phalma, 19??): Pápán 1917-29 között tanított. A győri gimn.-ban tanár (1916-17), ig. h. (1930-33) majd ig. (1933-38). 1938-40-ben a Kat. Főigazgatóság központi ig.-ja. 1948-49-ben kisegítő Bodrog-olasziban, 1949 - 59-ig főkönyvtáros Phalmán, majd nyugalomban uo. Fő műve: Visszatekintés iskolánk múltjára = Bencés ért. 1926/27.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1919/29. • Berkó-Legányi 164.

(M. Zs.)

VÖRÖS Magdolna, farádi, Ritoók Istvánné (Gyoma, 1887 - Sopron, 1971): zongoratanár, internátusi nevelő. Tanulmányait Bp.-en végezte s a Nemzeti Zenedében szerzett tanári oklevelet. Pályáját a nagyváradi Ref. Tanítónőképző és Polg. Leányisk.-ban kezdte. Itt ismerkedett meg későbbi férjével. Trianon után elöbb Tiszafüreden majd Pápán (1926) telepedtek le. Itt a Nátusban és saját lakásán is zongoraórákat adott. Férje halála (1952) után még zenei munkaközösségben dolgozott, majd leányához költözött Sopronba.

              F.: Leánya, dr. Zétényi Endréné Ritoók Magdolna írásbeli közlése.

(T. Gy.)

WÁGNER Anna Ernesztin (Isztimér [Fejér m.], 1917 - Székesfehérvár, 1975): irgalmas-rendi nővér, német-történelem sz. tanítóképző intézeti tanár. Tanítói oklevelét 1936-ban a pápai Ranolder Intézetben szerezte. 1941-ben a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-történelem-német sz. középiskolai tanári, majd 1942-ben az Apponyi Kollégium elvégzése után tanítóképző intézeti tanári diplomát szerzett. 1942-48-ig a pápai Ranolder Intézet tanítóképzőjében és líceumában, majd a Dolgozók Iskolája Tanítóképzőjében tanított az államosításig. A rend feloszlatása után Isztimérre ment, ahol kántorként dolgozott, haláláig németet és hittant tanított. Szülőfalujában temették el.

              IROD.: Ranolder ért. 1942/47.

              F.: A pápai Pedagógus-szakszervezet tagjainak névsora 1945-46. (A DREK Könyvtárában)

(F.E.)

WÉBER Dénes József (Sopron, 1804 - Komárom, 1885): bencés szerzetes, középisk. tanár. 1827-30-ig gimn. tanár Sopronban, 1832-48-ig teológiai tanár Phalmán, 1848-55-ig házfőnök és ig. Pápán.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1941/42. • Berkó-Legányi 62.

(T.Gy.)

WIMMER Károly (Várpalota, 1878 - Pápa, 1943): veszprémi egyházmegyés áldozópap, magyar-történelem és vallástan szakos középisk. tanár, a pápai zárda tanítóképzőjének ig.-ja. Középiskolai és teológiai tanulmányait Veszprémben végezte, majd Bp.-en szerzett hittanári és szakképesítést. 1913-35-ig a Ranolder Intézet ig.-ja és a növendékek hittantanára. Ig.-ja volt az Egyházmegyei Nyomdának is. Több cikket írt a pápai és a veszprémi lapokba. S.: P., Kálvária t. Fő művei: Cikkek, tanulmányok a "Mi világunk" c. folyóiratban (I. évf. [1930]4. sz.; II. évf. [1931]4. sz.) Szerkesztette a Ranolder Intézet értesítőit (1914-35)

              IROD.: Ranolder ért. 1914/15. • Veszprémmegyei fejek 1929.

(T.Gy.)

ZAGYVA Géza (Máramarossziget, 1906 - Pápa, 1990): matematika-fizika-testnevelés szakos polg. isk. tanár. 1940 után került a róm. kat. polg. fiúiskolába nevelőnek. Az államosítást követően a kertvárosi, majd az I. sz., s végül a Jókai Mór Ált. Isk.-ban tanított. Munka mellett - levelezőként - egyetemi végzettséget szerzett, és mint sakkozó figyelemre méltó eredményt ért el. Nyugdíjasként Pápán élt. S.: P., Alsóvárosi t.

              F.: VeML (1996)

(H.J.)

ZAGYVA Gézáné LÁSD Ligárt Olga

ZALA István (Tata, 1883 - Pápa, 1957): tanítóképző intézeti matematika-fizika sz. tanár, ig. A tanítóképzőt Léván végezte, oklevelet Bp.-en szerzett. Tanítóképzős tanári oklevelet 1908-ban kapott. Szaktárgyain kívül tanított még természetrajzot, kémiát, neveléstudományt, földrajzot, testnevelést, egészségtant, közgazdaságtant és kézimunkát is. Szolgálati helyei voltak: 1908-09-ben tanítóképző Bp., 1909-11-ig Pápa, 1911-14-ig Székelykeresztúr, 1914-19-ig Losonc, 1919-47-ig ismét Pápa. Nyugdíjazása után néhány évig még óraadóként a Mezőg. Szakközépisk.-ban matematikát tanított. S.: P., Kálvária t. Szerkesztette a pápai Tanítóképző értesítőjét (1946-1947).

              IROD.: Fraknói Vilmos: Z. I. (méltatás) = Tanítóképző ért. 1947.

(T.Gy.)

ZALÁN Menyhért János (Nagykamond [Veszprém m.], 1892 - Győr, 1928): bencés szerzetes, magyar-latin sz. középisk. tanár. 1917-19-ig Kőszegen, 1919-22-ig Pápán gimn., 1922-28-ig Phalmán főisk. tanár. Fő művei: A Pray-kódex forrásaihoz = MKSzle 1926; Árpádkori m. vonatkozású kéziratok az osztrák kolostorok kézirattáraiban = Phalmi Szle 1926.

              IROD.: Bencés ért. (Pápa) 1919/22. • Berkó-Legányi 162. • Kühár Flóris: Z. M. J. = Phalmi Szle 1928.

(M.Zs.)

ZÁDOR (Stettner) György (Duka [Vas vm.], 1799 - Pest, 1866): jogakadémiai tanár, író. Az MTA tagja (1. 1831, r. 1832). 1821-ben Pesten nyert ügyvédi oklevelet. Előbb vidéken, majd Pesten volt ügyvéd; Fáy András, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly baráti köréhez tartozott. Kazinczyval folytatott levelezése kortörténeti forrás. 1832-től jogtanár Pápán. 1836-ban a Kisfaludy Társaság egyik alapítója. Ebben az időszakban Fenyéry Gyula álnéven mint esztéta is működött. (Tudományos Gyűjtemény, Auróra, Kassai Minerva). 1848-ban a váltótörvényszék bírája. Számos jogi szövegkiadást jelentetett meg magyarul (osztrák büntetőtörvénykönyv stb.) Az alkotmányosság helyreállítása után 1861-től Pesten volt kúriai bíró. Munkatársa volt Toldy Ferencnek Ungarische Poesie (I-II. Pest, 1828) c. kötetének szerkesztési és javítási munkálataiban. Szakcikkei a Tudománytárban és a Tudományos Gyűjteményben jelentek meg. Kiadta Kresznerics Ferenc Magyar szótárát (I-II. Buda, 1831-32 Fenyéri Gyula álnéven). Fő művei: Váltójogtan. (Pest, 1832); Zádor György levelezése Kazinczy Ferenccel 1823-31 ( kiadta fia, Z. Gyula, "Z. Gy. emlékezete" címmel. Bp., 1885)

              IROD.: MÉL II. 1982. 1060. • Nádasdy Lajos: A háromnevű ember = Vasi Honismereti Közlemények 1974/1. sz. 159-163. • Uő.: Z. Gy. emlékezete = 1975/4. sz. 593.601. • Tóth Lőrinc: Z.Gy. tag emlékezete (ÉTTK, I/9. 1869.). • Vörösmarty Mihály levelezése. (Bp., 1967. I.-II.)

(T.Gy.)

ZÁVORY Magdolna, Szilos Lajosné (Pápa, 1934 - Pápa, 1990): tanító. Középiskolai tanulmányait a Ref. Nőnevelő Intézetben végezte. Kiváló tornász volt, a Pefőfi Sportegyesületben sportolt. 1952-ben egyéniben és csapatban gerendán országos II. helyezést ért el. 1953-ban végzett az Áll. Tanítóképző Intézetben. 1953. szeptembertől 35 éven át tanított Borsosgyőrön. A falu életében aktívan részt vett, könyvtárat és irodalmi színpadot vezetett. 1988-tól rokkantnyugdíjas.

              F.: Jókai Ált. Isk. irattára. • Leánya, Szilos Marianna közlése. (1994)

(T.Gy.)

ZÁVORY Terézia Heléna, Lux Lajosné (Nagykeszi, 1889 - Szombathely, 1975): magyar-történelem-német és testnevelés sz. polg. isk. tanár. Polgári és tanítóképezdei tanulmányait a Ref. Nőnevelő Intézetben végezte, itt szerzett 1908-ban tanítónői oklevelet. Tanított a pápai ref. polg. leányisk.-ban, majd ig. lett a siklósi ref. leányiskolában. 1939-48 között ismét a pápai Nátus tanára. S.: P., Alsóvárosi t. Fő művei: Heltai Gáspárról = Nátus ért. 1914; Emlékezés Tompa Mihályról (Siklós, 1918)

              IROD.: Deák 1942. 291. • Nátus ért. 1911/48.

(G.S.-né)

ZSIGMOND Zoltán (Bodajk, 1927 - Pápa, 1988): ált. isk. tanító. Móron járt polgáriba, majd Pápára került a tanítóképzőbe. 1944-ben leventeként bevonultatták. Hadifogságba került, ahonnan 38 hónap után szabadult. Ekkor fejezte be tanulmányait. 1950-51-ben Eplényben tanított, 1951-60-ig Porván dolgozott ig.-ként. 1960 őszén Tapolcafőre került, itt két évig tanított. 1962-83-ig - rokkantnyugdíjazásáig - a 304. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben dolgozott: három évig matematikát tanított, 1965-től pedig kollégiumi nevelőtanár volt. S.: P., Alsóvárosi t.

              F.: Acsády Ignác Szakközépisk. és Ipari Szakmunkásképző Intézet irattára. • özv. Zsigmond Zoltánné szóbeli közlése.

(M.S.K.)

ZSIRAI Lajos (Vadosfa [Sopron vm.], 1917 - Pápa, 1969): ált. isk. magyar-történelem sz. tanár. Oklevelét a soproni ev. tanítóképzőben szerezte, majd 1952-ben a bp.-i Pedagógiai Főiskolán kapott tanári diplomát. Több helyen is tanított, végül a III. sz. Ált. Isk. tanára lett. Haláláig itt dolgozott.

              F.: Zalka Máté Ált. Isk. irattára.

(T.K.-né)

ZSIRAI Lajosné LÁSD Bakonyi Sarolta

A

Abday Asztrik Sándor (Győr, 1842-Bakonybél, 1894) bencés szerzetestanár. Pápán 1891/92. tanévben.

Acsay Ferenc m.-latin-német szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1908/09)

Adami Vincencia irgalmasnővér, tanítónő Ranolder int. 1912/13

Ady Teréz ref. tanítónő Kéttornyulak, 1916.

Agatsin Gyula Károly (Oberneidling, 1871 - Szombathely, 1930) bencés szerzetestanár. Pápán az 1914/15. tanévben.

Aigler Erzsébet áll. polg. leányisk. tanár 1877/78

Ajtay Ferenc földművesisk. ig. 1943-45

Alfay Pongrác Gáspár (1904-1950) bencés szerzetes, gimn. tanár és házgondnok 1933/34

Almási Antal tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Almási Sándor tanító (Ref. Koll. 1801)

Alsóky Gellért Elek (1810-1872) bencés szerzetes, gimn. tanár 1866-72.

Alszeghy Erzsébet áll. polg. leányisk. tanár 1925/26

Alszeghy Piroska áll. polg. leányisk. ig. 1924-27 között. Áthelyezve Bp.-re az Amizoni-intézethez.

Amberg József tanítóképzős mat.-fiz. tanár1904/05

Ambrus János földművesisk. ig 1946-48

Ambrusné Schor Rózsa izr. polg.isk. tanár 1914/15

Andorka Emma irgalmasnővér, tanítónő

Antal Dénes m.-latin-görög szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Antal Gyula ref. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1930/31)

Apáthy Oszkár ferences szerzetes, hitoktató a Ranolder-intézetben (1932-40)

Apostol Bertalan m.-német szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1938/39)

Aradváry Béla áll. tanítóképzős tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1945/46 (+1946)

Arkai András tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Aszalay Tádé pálos szerzetes, gimn. tanár (1764)

Austerlitz Samu izr. hitoktató 1900/1

Ábrahám Sándor ref. tanító Kéttornyulak 1916/48

Ángyán Paula irgalmasnővér, óvónő 1936/37

B

Babich Károly Pál bencés szerzetestanár 1892-94.

Babják Anna irgalmasnővér, tanítónő1945/46

Bacza Dezső dr. róm. kat. hittanár, Női Kereskedelmi Szaktanfolyam 1932-34.

Baditz Pál tanító (Ref. Koll. 1802)

Bagóczky Viktória irgalmasnővér, rajz-kézimunka (Ranolder int. 1947)

Bagyary Simon Béla bencés szerzetestanár 1908/09

Baitz Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Bajcsi Katalin, Horváth Endréné középisk. tanár, Nátus, 1920

Bajtsy Jakab Ignác (1790-1826) bencés szerzetes, gimn. tanár 1812-16.

Bakos Gáspár ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. polg. isk.)

Bakos Lajos ref. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1929/30)

Baksy Andor áll. tanítóképzős és gyakorló isk. tanár. (1943-ban Nyíregyházára távozott)

Balázs Irén (Ranolder Intézet 1926-28)

Balázs Rozália, Simon Dezsőné (Kilián Gy. Ált. Isk.1965)

Baldauf Gusztáv ev. püspöki titkár, hittanár (1901/02)

Bali Albert gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Bali János tanító (Ref. Koll. 1839/40)

Bali Mihály tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Balogh Irén tanítónő, óraadó a Ranolder-intézetben 1937/38

Balogh István ev. hittanár (Róm. kat. polg. isk. 1926/27)

Balogh Sarolta áll. polg. leányisk. tanár 1931/32

Balogh Zsigmond ref. tanító Kéttornyulak, 1912.

Ballogi Ágoston pálos szerzetes, gimn. tanár (1700)

Barabás Gellért pálos szerzetes, gimn. tanár (1767, 1770) a bölcselet tanára 1776/77-ben, gimn. ig. 1785-ben

Barabás Ince László (Győr, 1910-Bp., 1947) bencés szerzetestanár. Pápán 1932-42 között hittant és bölcseletet tanított.

Barabás Jenő gimn.számtantanár (Ref. Koll. 1890/94)

Barabás Tibor tanítóképzős földrajztanár (Áll. Tanítóképző 1922/24. Kolozsvárról menekült)

Baracskai Febrónia irgalmasnővér, tanítónő 1933/48

Baranyai Zsigmond jogakadémiai tanár, ügyvéd (Ref. Koll., 1880-tól)

Baráth Borbála irgalmasnővér, tanítónő

Baráth Mária, Szentmihályi (1855-1938) áll. polg. leányisk. tanár. Kézimunkamesternői oklevelét Bp.-en, az Erzsébet Nőiskolában kapta. Pályáját a pápai áll. polg. leányisk.-ban kezdte 1895-ben, innen vonult nyugdíjba 1924-ben. Nyugdíjasként a Városi Nőipariskolában tanított kézimunkát.

Baráth Mihály tanító (Ref. Koll. 1804)

Barbay Kolunbán Gáspár (1783-1842) bencés szerzetestanár 1808-1810.

Barcza Dezső dr. róm. kat. hittanár, Ref. Koll. 1930

Barcza Kornél József (1900-1977) bencés szerzetestanár, Pápán 1931-38-ban

Barcza Leander Jenő (1890-1963) bencés szerzetestanár, Pápán 1915-24-ig

Barkász Károly m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1911/12)

Baross Péter tanító (Ref. Koll. 1801)

Bartha Balázs ref. tanító Kéttornyulak 1913.

Barthély Geláz Ferenc (1801-1893) bencés szerzetestanár, Pápán 1833-37.

Batizfalvy Augusztina irgalmasnővér, m.-tört.-német-ének szakos polg. isk. tanár1945/46

Baum Lajos tanító izr. polg. isk. 1899/1900

Bausz Teodorik József (1870-1906) bencés szerzetestanár, Pápán 1895-97.

Bayer Ilona, Tóth Vincéné róm. kat. polg. isk. tanár 1926/27

Bády Izidor János (1820-1885) bencés szerzetestanár, Pápán 1846-57.

Bálint Venánt István (1854-1915) bencés szerzetestanár, Pápán 1882/83-ban

Bálintfy Károly pálos szerzetes, gimn. tanár (1767)

Bán Gaulbert János Ignác (1873-1952) bencés szerzetestanár, Pápán 1898-1902 között

Bánfi János áll. polg. leányisk. ig. 1878-81

Bánhegyi Jób József (1897-1979) bencés szerzetestanár, Pápán 1921/22.

Bánhidi Ödön áll. tanítóképzős ének-zenetanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1941/42 (1942-ben Kiskunfélegyházára távozott)

Bárdy Izidor János (Szentgyörgymező, 1820-Csanak, 1885) bencés szerzetestanár. Pápán 1846-57-ig németet, számtant és latint tanított.

Bátky Mária, özv. Jakabházy Istvánné polg. isk. tanárnő (Nátus, 1904/05)

Beck Julián Ferenc (1854-1917) bencés tanár, Pápán 1881-85-ben

Becse Benigna irgalmasnővér, tanítónő 1887/88

Béki Gabriella (Ranolder Intézet 1934-35)

Bél Mátyás (Ocsova, 1684-Pozsony, 1749) tanár, történetíró. 1701/02-ben Pápán nevelő.

Belák Ciprián Mihály (1791-1856) bencés tanár, Pápán 1818-23 és 1825-27 között

Bella József róm. kat. tanító, iparisk. tanár 1885/86.

Bencsik Konstancia irgalmasnővér, tanítónő

Bencze Zsigmond középisk. rajztanár (Ref. Koll. 1896/97)

Benczelits Erzsébet, Geiger Gyuláné áll. polg. leányisk. tanár. Pályáját 1908-ban a pápai Áll. Polg. Leányisk.-ban kezdte, s innen is vonult nyugalomba 1926-ban, mint címzetes ig. († 1942)

Benczik Natália irgalmasnővér, kézimunkatanár 1930/32

Benkő Klaudia irgalmasnővér, tanítónő

Benkő Lajosné Varjú Erzsébet (Kilián Gy. Ált. Isk.)

Benkő Margit polg. leányisk. tanárnő (Nátus,1924/25)

Bereczk Gyula dr. teológus, róm. kat. elemi isk. hitoktató 1909/10

Beregszászi Ilona gyak. isk. ig. tanár, Nátus 1912/13

Beretzki Márton tanító (Ref. Koll. 1801)

Berger Janka irgalmasnővér, tanítónő

Bergmann Irén óraadó tanár (Ranolder int. polg. isk.)

Bergmann János áll. tanítóképzős tanár, óraadó a Ranolder-intézetben (+1946)

Bergmann József tanítóképzős tanár (Áll. Tanítóképző 1919-24. Pozsonyból menekült)

Béri Zsigmond Ferenc (Tapolca, 1881-Zalaapáti, 1918) m.-latin szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1905-12 között.

Berkovics Imre róm. kat. káplán, hitoktató (1910/11)

Berta Sándor Türr. Gimn. 1958- (+1996)

Bertalan Ibolya ref. lelkész, vallástanár (Nátus, 1939/40)

Bertalanffy Chantal irgalmasnővér, mennyiségtan-természettan szakos polg.isk. tan. 1911

Beszterczey Gábor földművesisk. ig. (óraadó az Áll. Tanítóképzőben 1919/20)

Betlehem Lucia irgalmasnővér, óvónő1938/41

Bihari Kálmán testenevőtanár (Ref. Tanítóképző 1881/82)

Birkás Ferenc róm. kat. hitoktató (Ref. Kereskedelmi Középisk. 1947/48)

Bíró Ignác gimn. tanár (Ref. Koll. 1866/67)

Bíró János tanító (Ref. Koll. 1802)

Blasutigh Sándor róm. kat. hitoktató 1909/10

Bóbis Ferenc gimn. tanár (Ref. Koll. 1868/69)

Bobrovniczky Mária Nátus, 1899.

Bocsánczy Erzsébet, Kalmár Mihályné zongoratanárnő (Városi Zeneisk., 1937-57)

Bodor Aladár (Alvinc, 1880-Bp., 1952) 1904/05. tanévben a Ref. Koll. m.-latin-görög szakos tanára, később újságíró, költő. Losoncra távozott.

Bodor Erzsébet áll. polg. leányisk. óradíjas h. tanítónő. A kézimunkatanfolyam ideiglenes vezetője 1925/26-ban.

Bodorkós Gilbert Kálmán (1897-1961) bencés tanár, Pápán 1934-39.

Bogár István Női Keresk. Szaktanfolyam, német levelezés (1912-20)

Bognár Cecil Pál (Csepreg, 1883-Győr, 1967) mennyiségtan-fizika szakos bencés szerzetestanár. Pápán az 1927/28. tanévben.

Bognár Károly (Enying, 1914 - Pápa, 1978) ref. vallástanár (róm. kat. polg. fiúisk. 1942/43)

Bognár Pál róm. kat. hitoktató (Róm. kat. polg. isk. 1926/27)

Bognár Rózsa polg. isk. tanárnő (Nátus, 1946/47)

Bognár Zsigmond gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Bogovics Gellért pálos szerzetes, gimn. tanár (1719)

Bogyai Gizella irgalmasnővér, tanítónő 1884/85.

Bohár László ev. hitoktató (Tanonciskola 1909/10)

Bolváry Zoltán ének-zenetanár (Áll. Tanítóképző 1932/33)

Bontz Klára irgalmasnővér, tanítónő 1930/42

Borossay Jusztin János (1904-1982) bencés tanár, Pápán 1929-41 között

Borsodi Károlyné Nagy Ilona tanítónő (Hámán Kató Ált. Isk. 1965-87)

Böhm János róm. kat. elemi népisk. tanító 1927.

Bölöni Jolán polg. isk. tanárnő (Nátus, 1910)

Böröczky Katalin földr.-rajz szakos középisk. tanár (Ref. Koll. 1946/47, óraadó a Ranolder Intézetben: 1912/13)

Breuer Salamon (1850-1926) izr. tanár, ig.

Briglevics Irén, Szabadi Jenőné zongoratanárnő (Városi Zeneisk., óraadó a Ranolder Intézetben 1936/37)

Bruder Elemér izr. tanító 1920/27

Brunner Emőd László (1905-1985) bencés tanár, Pápán 1931-33.

Bulland Tivadar mezőg. szakiskolai tanár. Állattenyésztést tanított 1936-38-ban.

Buxbaum Lipót izr. polg. isk. rajztanár1899-1923 (megh. Izraelben)

Büki Ágnes irgalmasnővér, m.-tört. szakos polg. isk. tanár 1941/48

C, Cs

Chappen Michaela irgalmasnővér, tanítónő

Chengeri Papp Elemérné lásd Jakubovich Marianne

Chobot Márk Ferenc (1844-?) bencés tanár, Pápán 1869-71

Csapó Antonin Gusztáv (1867-1937) bencés tanár, Pápán 1903-05

Csákvári Ferenc ref. tanító Kéttornyulak

Csányi László nevelőtanár (Áll. Tanítóképző 1920/21)

Csányi Vilma irgalmasnővér, tanítónő 1905/6

Császár Konstantin Mihály (1822-1871) bencés tanár, Pápán 1850-58

Cseh-Szombathy László dr., egészségtan-tanár több iskolában is. (Ref. Theol. Akad 1928/29)

Csekey Ambrus pálos szerzetes, teol. tanár (1757)

Csekő Gusztáv zenetanár (Ref. Koll. 1879/80)

Csekő Péter tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Cserkuti Sándor róm. kat. népisk. tanító 1902/3

Csernussák Olga zenetanárnő (Városi Zeneisk.)

Csery Vid János (1784-1847) bencés tanár, Pápán 1823/24

Csik Benignus János (1790-1835) bencés tanár, Pápán 1824/25

Csikmák Gizella, Zimányi Alajosné tanár (Ref. Kereskedelmi Középisk. 1946/47)

Csillag Ferenc ev. lelkész, hittanár (1927/28)

Csillag Rupert Antal (1807-1862) bencés tanár, Pápán 1832-26 és 1854-56 között

Csoknyai Eliz polg. isk. tanár 1900/1

Csoknyai Laura világi tanár (Ranolder int. 1890-1940 között)

Csomasz Dezső ref. segédlelkész, hittanár (Ref. Koll. 1899/1900)

Csontos Márton ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. 1933)

Csontos Venánt Mihály (1797-1867) bencés tanár, Pápán 1825-28

Csorba László gimn. tanár (Ref. Koll. 1874/75)

Csőke Erzsébet kézimunkaoktató az áll. leánypolgáriban 1925/26-ban

Csulesz Laura irgalmasnővér, óvónő 1909/10

Czerovszky Erna, Fekete Istvánné képesített nyelvmesternő, franciát tanított az áll. polg. leányisk.-ban 1894/95-ben

Czina Gusztáv Endre (1821-1854) bencés tanár, Pápán 1846-54

Czingráber Marcellin Ignác (1880-1913) bencés tanár, Pápán 1909/10

Czipott Géza ev. lelkész, hittanár (Áll. Tanítóképző Int.1908/09)

Cziráky Konstantin János (1784-1842) bencés tanár, Pápán 1814-18

D

Deák Géza rajztanár (Ref. Koll., 1900-)

Deézsi Irén dr. mennyiségtan szakos középisk. tanár 1948/49

Deli Margit zenetanárnő (Nátus, 1908/09)

Desics József számtantanár, Női Keresk. Szaktanfolyam (1921-22)

Dezső Erzsébet zongoratanár (Bartók Béla Zeneiskola 1956-92)

Dezső Jolán tanítónő

Dénes Bertalan Kálmán (1858-?) bencés tanár, Pápán 1884-86

Dienes Károly kézimunkatanár (Áll. Tanítóképző 1919/20) (Bajáról menekült)

Dila Dénes testnevelőtanár (Áll.Tanítóképző 1934/35)

Diószegi Katalin irgalmasnővér, tanítónő 1936/48

Dobner Lajos gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)

Dobó Ferenc áll. tanítóképzős mat.-fiz. tanár, óraadó a Ranolder-intézetben (+1945 hadifogolyként Ausztriában)

Dobó István mezőg. szakiskolai tanár. Növénytermesztést tanított 1936-38-ban

Dobó Istvánné lásd Vajda Gyöngyi

Dobovai Vilmos gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)

Dombi László ev. lelkész, hittanár(Róm. kat. polg. fiúisk. 1938/39) (Nátus 1948/49)

Domján Szilvia irgalmasnővér (a Ranolder int. polg. iskolájában tanított)

Domonkos Géza dr. orvos, az egészségtan óraadó tanára a Ranolder-intézetben 1911-40

Donyi Gellért pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1734/35)

Dömjén Ferenc gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Dragovich István róm. kat. hittanár (Áll. Tanítóképző 1914-22)

Dubovay Géza ev. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1917/18)

Durkó Antal magyar szakos tanítóképzős tanár 1900/1

E, É

Eckstein Hermann izr. isk. héber nyelvtanár 1870/80-as évek

Edelényi Sándor Ref. Koll. teol. tanár (1824-1918)

Edelényi Szabó Lajos német-francia gimn. tanár(Ref. Koll., 1879-)

Eder Rajner József (1799-1849) bencés tanár, Pápán 1828-32

Egresits János róm. kat. tanító 1909/10

Ehrenfeld Lipót izr. isk. számtantanár (1851)

Eisenbeck Magdolna, Gergely Győzőné tanítónő (Killián Ált. Isk. 1967/68.)

Eisler Adolf izr. isk. tanító (1859)

Ekamp Rajmund József (1887-1918) bencés tanár, Pápán 1912-14

Éliás Miksa izr. isk. tanító (1859)

Elter Károly Péter (1781-1843) bencés tanár, Pápán 1827-30

Emmert P. Klotild irgalmasnővér, tanítóképzős pedagógia-lélektan sz. tanár (Ranolder int. 1936/37)

Enk Stefánia irgalmasnővér, tanítónő

Eötvös Károly jogakadémiai tanár 1865-ben

Eredics Anna tanítónő 1927/28

Érsek László (Nagygyimót, 1918-?,1944) 1943-ban a róm. kat. polg. fiúisk. tanára. (+1944)

Ersing Hilda irgalmasnővér, m.-földrajz szakos polg. isk. tanár1891-től tanít

Ertel Erzsébet kisegítő francia-német nevelőnő, (Nátus, 1896)

Ertl Irén Klára irgalmasnővér, m.-német szakos polg. isk. tanár

Eszter Gizella irgalmasnővér, tanítónő 1930-48

F

Fáber Kovács Gyula ref. hitoktató, Női Keresk. Szaktanfolyam (1936/37), Áll. Tanítóképző

Fábián István tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Fadgyas Aladár ev. hitoktató (Ref. Koll. 1926/27)

Faragó Adolf izr. polg. isk. tanár

Faragó Andor izr.elemi és polg. isk. tan. 1914-27

Farkas Benjámin tanító (Ref. Koll. 1899/1900)

Farkas Bonfélia irgalmasnővér, tanítónő

Farkas Irén István (1799-1855) bencés tanár, Pápán 1820-22

Farkas Sándor ref. hitoktató (Róm.kat. polg. fiúisk. 1926/27)

Farkas Vince Gergely (1784-1849) bencés szerzetestanár, a pápai gimn. ig.-ja 1821-23-ban

Farkasdy Károly teol. segédtanár 1842/43

Fazekas Mária, dr. Kartal Béláné tanítónő (Jókai Ált. Isk. 1960-67)

Fazekas Mihály ref. hitoktató (Áll. Tanítóképző 1931/32)

Fehér Bálint Lőrinc (Kecskemét, 1892-Bp., 1942) latin-történelem sz. bencés szerzetestanár. Pápán az 1939/40. tanévben.

Fehér Klotild irgalmasnővér, tanítónő (+1930)

Fehér László róm. kat. hitoktató (Ranolder int. gyakorló isk. 1941/42

Fehér Magda tanítónő 1908-15

Fehér Sándor mennyiségtan szakos tanár (Ref. Koll. 1907/08)

Fekete Istvánné lásd Czerovszky Margit

Fekete Klarissza irgalmasnővér, tanítónő 1939

Fekete Magdolna tanítónő (Róm. kat. elemi 1908/09)

Fekete Tivadar Antal (1832-1909) bencés tanár, Pápán 1861-66

Fektor Gáspár Endre (1816-1890) bencés tanár, Pápán 1850/51

Felszeghi István m.-német szakos tanítóképzős tanár1900/1

Feltein Margit mat.-fiz. szakos polg. isk. tan. 1938/39

Fenyves Jenő földr.-tört. szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Fenyvesi Anna testnevelőtanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1940/41 (Zoborra távozott)

Fenyvesné Gleitstein Franciska izr. tanítónő 1900/6

Ferdős Dániel tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Ferenczi Etelka rajz-kézimunka szakos polg. isk. tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1939/40

Fila Márton mezőg. szakisk. tanár (óraadó a ref. teológián 1939/40)

Filipi Józsa polg. isk. tanár 1918/20

Filó Fidélia irgalmasnővér, tanítónő 1909

Fink Jusztin János (1801-1875) bencés tanár, Pápán 1834-38

Fischer Lajos német szakos gimn. tanár 1883-

Flóri Oszkár Miklós bencés tanár, Pápán 1910-14

Földes Margit m.-tört.-földr.- orosz szakos gimn. tanár (Petőfi Gimn. 1948-64), +1996.

Földvári Klára német-francia szakos tanár, bölcsészdoktor, óraadó a Ranolder-intézet tanítóképzőjében

Fraknói Rozália irgalmasnővér, tanítónő 1939-48

Frank J. B. izr. isk. talmudtanár (1851)

Franyó Rozália irgalmasnővér, tanító 1934-39

Fraszt Endre róm. kat. segédlelkész, hitoktató (1901/02)

Futó István m.-német-angol szakos középisk. tanár 1940-41(+fronton)

Futó Jenő m.-latin-német szakos tanár (Ref. Koll. 1907/08, Nátus 1914)

Fülep Sámuel tanító (Ref. Koll. 1802)

Fülöp Jenő ref. hitoktató (Ref. Koll. 1889/90)

Fülöp Sándor m.-tört. szakos polg. isk tanár (Róm. kat. polg. fiúisk. 1938/39)

Füredi Albin Ferenc bencés tanár Pápán 1872-77

Füstös Emília irgalmasnővér, tanítónő 1908/37

G, Gy

Gaál Ágota, Molnár Józsefné tanítónő, I. sz. Ált. Isk.

Gábriel Erzsébet irgalmasnővér, tanítónő 1887/88

Gábriel Gotthárd István (1897-1959) bencés tanár, Pápán 1922-27

Gajda Kerubina irgalmasnővér, tanítónő

Galamb József tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Galambos János gyak. isk. tanító (Áll. Tanítóképző 1946/47)

Gálfy Márton pálos szerzetes, gimn. tanár(1669)

Gallerstepper Joachim izr. isk. tanító (1859)

Gállik Oszvald Jenő (Zalaapáti, 1856-Keszthely, 1937) bencés szerzetestanár. Pápán 1880-82-ben és 1883-86-ban tanított.

Gálos Lázár Alajos bencés tanár Pápán 1932-38

Garaguly Gyula ref. tanító Kéttornyulak 1904

Gart Zelma, Szabó Istvánné Női Keresk. Szaktanfolyam 1937/38

Gáspár Leó Elek bencés tanár Pápán 1894/95

Gáspár Rezső mennyiségtan-fizika szakos tanár (Keresk. Középisk. 1946/47)

Gáspár Rezsőné lásd Kósa-Szabó Hedvig

Gass Viola irgalmasnővér, tanító 1905/6

Geiger Gyuláné lásd Benczelits erzsébet

Gelencsér András róm. kat. hitoktató (Róm. kat. polg. fiúisk. 1938/39)

Gelencsér József gyak. isk. tanító (Áll. Tanítóképző 1886-1901)

Gelenczy Miháltz Margit polg. isk. tanárnő (Nátus, 1932/33)

Geőbel Ilona (1882-1962) m.-tört. sz. tanítónőképzős tanár (A Nátusban tanított 1904-39-ig)

Gereben Zoltán tanító (I. sz. Ált. Isk. 1949)

Gergely Ferencné tanítónő

Gergely Győzőné, Eisenbeck Magdolna tanítónő (Killián Ált. Isk. 1967/68.)

Gergely József gyak.isk. tanító 1900/1

Gergyesi Ferenc róm. kat. hittanár a Ranolder-intézet polg. leányiskolájában 1940/41

Gitterle Vilma irgalmasnővér, tanítónő

Goldberger Samu izr. isk. talmudtanár (1851)

Gonda Ferenc áll. tanítóképzős tanár 1883-1909

Gonda Sándor mennyiségtan-természettan szakos tanítóképzős tanár 1896/1900

Gondol Dániel tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Góry Anasztáz János (1783-1843) bencés tanár Pápán 1821/22

Gosztonyi Fábián Károly (1841-1897) bencés tanár Pápán 1867-70

Gölöncsér Júlia, Mocsáry Jenőné testnevelőtanár (Nátus, 1930/31)

Grabán Oszvald bencés szerzetestanár. Pápán 1946-48-ban.

Grassalkovich Leó József (1900-1983) bencés tanár, Pápán 1928/29

Green László középisk. tanár. (Áll. Ált. Fiúgimn. 1950/51)

Grósz István róm. kat. tanító 1885/86

Grubich Lázár János (1892-1921) bencés tanár Pápán 1916/17

Gruy Gusztáv gimn. tanár, bölcsészdoktor. Áll. Ált. Fiúgimn. 1950/51.

Gutstein Rózsa izr. polg. isk. tanár 1889/90

Günsberger Dávid izr. elemi isk. ig., hittanár (Nátus, 1930/31)

Gyémánt Miklós ének-zenetanár (Áll. Tanítóképző 1896/1900)

Gyimesi István 1955-57/58? Türr Gimn. tanára

Gyimóti Gyenge Károly (1953-1991) Mezőg. Szakközépisk. tanára 1980-91

Gyimóthy Lajos ref. tanító Kéttornyulak 1914

Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes, teol. tanár (1760/61)

Győrffy József gimn. tanár (Ref. Koll. 1875/76)

György Etelka polg.isk.tanár 1886/87.

Győri Gyula ref. főisk. m.-latin-görög szakos tanár (1885-) (+1930)

Győri János tanító (Ref. Koll. 1802)

Győri János (1958-94) Mezőg. Szakközépisk. tanára 1989-94

Gyuritza Vincencia irgalmasnővér, tanítónő 1912/13

Gyurkóczy János pálos szerzetes, gimn. tanár (1785)

H

Haja Tibor ferences szerzetes, hittanár(tanított a Ranolder int. polg. iskolájában)

Hajagos Vince pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1770/71)

Hajas Eszter (Nátus, 1901/02)

Hajda Erzsébet m.-tört. szakos tanár (Ranolder Intézet 1930/40)

Hajdu Gábor róm. kat. kántortanító, 1848-ban főtanító (+1855)

Hajnal Orbán István (1783-1842) bencés tanár Pápán 1806-08

Hajós Benő Győző (1860-1910) bencés tanár Pápán 1888-92

Hajtó Jánosné Kapcsándi Katalin ált.isk.tanár(I. sz. Ált. Isk. 1948)

Halász Béla ev. segédlelkész, hittanár (1931/32)

Hammuth Ilona, dr. Puskás Árpádné földr.-természetrajz szakos tanár, óraadó a Ranolder-intézet polg. leányiskolájában 1935/36

Hamvas (Hollósi-Holler) Konrád Ferenc (1884-1964) bencés tanár Pápán 1909-13 és 1915/16

Hámori Mátyás mezőg. szakisk. tanár, kertész, óraadó a ref. teológián 1941/42

Hannig Antal róm. kat. elemi isk. tanító 1884/85

Hannig Gyula róm. kat. elemi isk. tanító 1887/88

Hanniker Timót Lajos (1830-1905) bencés tanár Pápán 1856-59

Hanvai Gyula nyelvtanár (Áll. Tanítóképző 1919/21)

Hapt Teréz nyelvtanítónő (Nátus, 1908)

Harasztosi Király Margit áll. polg. leányisk. ig. 1932-34 között, nyugállományban 1942-től.

Harrach Adél áll. polg. leányisk. tanár 1878/79

Harsányi Józsefné lásd Huray Anna

Havasi Dezső ev. segédlelkész, hittanár (1929/30)

Hávor Mihály pálos szerzetes, teol. tanár (1717)

Hebenstreit Jozefa irgalmasnővér, óvónő 1906-12

Hegyi Berta irgalmasnővér, tanítónő 1888.

Hehly Henrika irgalmasnővér, tanítónő 1906-12

Heissenberger Albán János (1896-1947) bencés tanár Pápán 1926-28

Hennek Sigberta irgalmasnővér, tanítónő1888.

Herczeg Mónika irgalmasnővér, tanítónő 1902-05

Herczog Ida irgalmasnővér, tanítónő 1920/21

Hermann Anna dr. Pék Ferencné (Pápa, 1908 - uo., 1985) zenetanár 1945/46

Hermann Eugénia irgalmasnővér, elemi isk. tanítónő 1908/10

Hevesi Bernát Ferenc (1855-1923) bencés tanár, Pápán 1879/80 és 1906-15

Hindler Erzsébet róm. kat. elemi isk. tanítónő 1911

Hlatky Ida zongoratanárnő (Nátus, 1905/06)

Hódosi Borbála testnevelőtanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1941/42

Hofer Ödön Lipót (1820-1853) bencés tanár Pápán 1849/50

Hoffmann Erzsébet középisk. tanár

Hoffmann Sámuel izr. isk. némettanár (1851)

Hofmayer Bertold Nándor (1784-1843) bencés tanár, Pápán 1822-24

Hofstetter Marián Károly (1852-1883) bencés tanár, Pápán 1878-81

Holbok János földművesisk. tanár (1899)

Holczer Salamon izr. talmud oktató 1889/90

Hollós Ildefonz Ármin bencés tanár, Pápán 1916/17

Hollósi András tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Horváth Anna, Marosi Ernőné tanítónő (II. sz. Áll. Ált. Isk.)

Horváth Cézár Béla (1872-1940) bencés tanár Pápán 1898-1909

Horváth Coletta irgalmasnővér, m.-tört. szakos tanár 1942/48

Horváth Domonkos ferences szerzetes, hittanár

Horváth Endréné lásd Bajcsi Kató

Horváth Gyula ref. tanító, Tapolcafő 1942/68

Horváth István tanító (Ref. Koll. 1797)

Horváth István a Ranolder Intézet első ig.-ja 1902/04-ben

Horváth István m.-tört. szakos polg. isk. tanár 1926/27.

Horváth József dr. teol. tanár, ig. (Ref. Koll., 1892-)

Horváth Kandid Kálmán (1891-1958) bencés tanár Pápán 1918-20

Horváth Karola irgalmasnővér, tanítónő

Horváth Koletta irg.almasnővér, polg. isk. tanár 1942/48

Horváth Lajos jogakadémiai tanár (Ref.Koll. 1875/76)

Horváth Mária zenetanárnő (Nátus, 1905/06;Ranolder Intézet, 1908/11)

Horváth Mária tört.-földr. szakos tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1939/40

Horváth Máté József (1793-1844) bencés tanár Pápán 1823-25

Horváth Olivér ferences szerzetes, hitoktató

Horváth Róbert István (1847-1915) bencés tanár Pápán 1877-82

Horváth Sámuel tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Horváth Teodorik Imre (1800-1855) bencés tanár Pápán 1830-32

Horváth Timót József (Zalaegerszeg, 1788-uo.,?) bencés szerzetestanár. A pápai gimn. ig.-ja 1828-32-ben.

Horváth Veronika irgalmasnővér, tanítónő

Hőgyészi Lajos pálos szerzetes, gimn. tanár (1777)

Hölcz Ágoston pálos szerzetestanár, 1786.

Hörcsöki István róm. kat. hitoktató (tanít 1923 óta)

Hujber Irma ev. tanító (1902-1906)

Hunfalvi Bonaventúra József (1846-1896) bencés tanár Pápán 1883-85

Huray Anna, Harsányi Józsefné tanítónő (Áll. Tanítóképző 1942/43)

I

Illés Lajos mezőgazd. tanár 1913/14

Imre Mária irgalmasnővér, óvónő 1904-22

Inderbizzi Vincencia irgalmasnővér, tanítónő

Institoris Lujza irgalmasnővér, tanítónő

Intai Vazul Endre (1806-1884) bencés tanár Pápán 1836-41

J

Jáger Tibor V. sz. (Killián ) Ált. Isk. (1960/61)

Jáhny József róm. kat. tanító (Róm. kat. Elemi Fiúisk., 1948)

Jakabházy Istvánné lásd Bátky Mária

Jakói Pál gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Jakubovich Marianne, dr. Chengeri Papp Elemérné áll. polg. leányisk. tanár. Pályáját a pápai áll. polg. leányisk.-ban kezdte 1894-ben. 1900-ig itt dolgozott, majd Bp.-re távozott. († 1935)

Jalsovics Aladár Károly (1833-1897) bencés tanár Pápán 1857-62

Jámbor András ferences szerzetes, hitoktató

Jancsek Amanda irgalmasnővér, polg. isk. tanár

Janda Margit irgalmasnővér, tanítónő 1884/85

Jankó Béla ref. tanító Kéttornyulak 1908

Jankovich Tibor róm. kat. káplán, hitoktató

Jeremiás Lajos teol. akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1839/40)

Jeremiás Sámuel tanító (Ref. Koll. 1797)

Jerffy Hermin,Jankóné áll. polg. leányisk. tanár (nyugállományban 1920)

Joanelli Béda Alfréd (1911-1984) bencés tanár Pápán 1938/39

Jókai Lajos teol. tanár (Ref. Koll., 1842/43)

Joszipovits Istvánné lásd Németh Irma

Józsa Károly tanítóképzős rajztanár 1886/901

Juhász Imréné lásd Sirchich Hermin

Jung Benedek Mátyás (1882-1969) bencés tanár Pápán 1908-10

Jurányi Gusztáv gimn. tanár (Ref. Koll. 1888/89)

K

Kacz Lajos gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)

Kain József izr. isk. szépírástanár (1851)

Kakas Hilda m.-német-francia szakos tanárnő, Nátus polg. isk. 1906.

Kálmán J. róm. kat. hitoktató (Ref. Koll. 1889/90)

Kapcsándi Katalin, Hajtó Jánosné tanítónő, I. sz. Ált. Isk. (+1978)

Káplán Mária irgalmasnővér, tanítónő 1908

Kapossy Edith, Nief Jánosné a gyakorlati gépírás tanára, Női Keresk. Szaktanfolyam (1932-)

Kapi Béla ev. lelkész, hittanár

Kaprinay László (1938-1993) kollégiumi nevelő, 1984-93: Mezőg. Szakközépisk.

Kardeván Hermin (Ranolder Intézet 1921-24)

Kardhordó László tanítóképzős tanár 1886/1908

Karla Irma (Ranolder Intézet 1928-39)

Karsa István jogakadémiai tanár 1874-től

Karsai József tanító (Ref. Gimn. 1805)

Kartal Béláné dr. lásd Fazekes Mária

Káuzli Gyula róm. kat. káplán, hitoktató 1909

Kecskeméti Dániel tanító (Ref. Gimn. 1801)

Kecskeméti Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Kecskés Lajos róm. kat. énektanító 1914

Kecskés Mihály áll. polg. leányisk. tanár

Kelemen György pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1779/81), ig. (Királyi Gimn.1786)

Kemenczky Erzsébet polg. isk. tanárnő (Nátus, 1912/13)

Kenessey Anna német-tört.-földr. szakos polg isk. tanárnő (Nátus, 1901)

Kenessey Aladár gimn. tanár (Ref. Koll. 1879/80)

Kenessey János gimn. tanár (Ref. Koll. 1868/69)

Kernya Mária, Bedők Mihályné Jókai Ált. Isk. 1965.

Keserű Ferenc tanító (Ref. Gimn. 1817/18)

Kesztler Teréz irgalmasnővér, tanítónő

Király Aranka polg. isk. tanárnő (Nátus, 1912/13)

Király Iván földrajz-természetrajz szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1921/22)

Király Margit lásd Harasztosi Király Margit

Kirchmayer Győző rajz-szépírástan tanár (Áll. Tanítóképző Int. 1894-1921)

K. Kis József mennyiségtan-fizika tanár (Ref. Koll., 1884) (Értekezett az atomelmélet kifejlődésérőlin: Koll. ért. 1882/83)

Kis József lelkész, ref. vallástanár

Kis József zongoratanár (Városi Zeneisk. 1904)

Kiss Ádám tanító (Ref. Gimn. 1817/18)

Kiss Adél irgalmasnővér, tanítónő 1937-39

Kiss Albert görög-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Kiss Antal énektanár (Ref. Koll. 1869/70)

Kiss Dániel akadémiai tanár (Ref. Koll. 1863/64)

Kiss Endre gimn. tanár (Ref. Koll. 1863/64)

Kiss Gonzága irgalmasnővér, földrajztanár 1916.

Kiss Gonzága irgalmasnővér, tanár mat-fiz. 1924-32

Kiss Honor tanítónő, kézimunka

Kiss Irén Nátus

Kiss József m.-tört. szakos főgimn. tanár1888-1910

Kiss László keresk. isk. tanár 1943.

Kiss Róza irgalmasnővér, polg. isk. tanár 1927-31

Kiss Sándor ref. lelkész, nőnevelő-intézeti vallástanár, theol. akadémiai magántanár, a "Református Értesítő" c. hivatalos egyházkerületi lap szerkesztője. A Nátusban tanított 1939-48-ig.

Kiszely Teodóra polg. isk. tört.-ének tanár (Nátus, 1947/48)

Klein Philipp izr. isk. tanító (1859)

Knausz Terézia irgalmasnővér, tanítónő

Knüppel Zsófia irgalmasnővér, polg. isk. tanár 1908/9

Kodolányi Árpád kertész, földmívesisk. tanár

Kokas Irén ev. tanítónő (1906-48)

Kókay Ladiszla irgalmasnővér, tanítóképzős rajztanár 1940-48

Kókay Margit polg. isk. tanár (Ranolder intézet) 1890-1940 között

Kolbe Lajos dr. orvos, az egészségtan óraadó tanára a Ranolder-intézetben 1940-48.

Kolbenhayer Frigyesné lásd Tóth Anna

Kollarics Ferenc gyak. isk. tanító 1948-50. (II. sz. Tanítóképző Int.)

Kollár Gedeon József (1898-1971) bencés tanár Pápán 1922-25

Kollár Henrik Pál (1804-1865) bencés tanár Pápán 1830-33

Kolos (Kokas) Endre Károly (1905-1960) bencés tanár Pápán 1930/31 és 1932-37

Kolos Ferenc György bencés tanár Pápán 1916/17

Koltai Irén József (1844-1874) bencés tanár Pápán 1866-69

Koltay Modeszta irgalmasnővér, tanítónő

Komáromi Márta irgalmasnővér, tanítónő

Koncz Liliosa irgalmasnővér, tanítónő

Kopeczky Vidor Vendel (Szápár, 1814-Tihany, 1885) bencés szerzetestanár. Pápán 1841-44 között.

Kopernitzky István gazdaságtan tanár, föld- művesisk. ig. 1937-43, 1945-46

Kóros Terézia irgalmasnővér, tanítónő

Korponay István pálos szerzetes, gimn. tanár (1723)

Kósa-Szabó Hedvig, Gáspár Rezsőné mennyiségtan-természettan szakos tanárnő (Nátus, 1943/44)

Kosztolányi Zoltán m.-latin tanár (Ref. Koll., 1902/03)

Kótai Klára polg. isk. tanárnő (Nátus, 1924/25)

Kovacsics Lenke zenetanárnő (Nátus, 1902/03)

Kovacsics Marcell Ferenc (1805-1881) bencés tanár Pápán 1829/30

Kovacsics Teréz ev. tanítónő (1908-37)

Kovács Adolf Alajos (1881-1945) bencés tanár Pápán 1915-17

Kovács Arisztid Jenő (1891-1975) olasz-angol sz. bencés tanár. Pápán 1925/26-ban, Phalmán az olasz tannyelvű gimn. ig.-ja

Kovács Béda Ferenc (1816-1876) bencés tanár Pápán 1850-57

Kovács Béla ev. lelkész, hittanár

Kovács Béla akadémiai tanár (Ref. Koll. 1864/65)

Kovács Erzsébet kézimunkatanár (Áll. Tanítóképző 1933/34)

Kovács Éva, Mayer Jánosné énektanárnő, napközis nevelő (Kertvárosi Ált. Isk. 1975)

Kovács Gábor gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)

Kovács Galovics Éva Mezőg. Szakközépisk. 1984-89

Kovács István tanító (Ref. Gimn. 1806)

Kovács Jozefa irgalmasnővér, óvónő 1921-32

Kovács József róm. kat. káplán, hitoktató (Ref. Gimn. 1927/28)

Kovács Márk János (Bársonyos, 1782-Bakonybél, 1854) bencés szerzetestanár. Pápán az 1806/07. tanévben.

Kovács Matild irgalmasnővér, tanítónő 1915-35

Kovács Pál Ref. Koll. (1808-86)

Kovács Romuald József (1798-1874) bencés tanár, Pápán 1825/26

Kovács Sarolta irgalmasnővér, tanítónő 1902/03

Kovács Vidor Lajos bencés tanár Pápán 1892/93

Kovács Villebald Endre (1785-1868) bencés tanár Pápán 1806-08

Kováts Arisztid Jenő (1891-1975) bencés tanár Pápán 1925/26

Kozák Jolán áll. polg. leányisk. ig. 1927-32

Kozma Sándor Ref. Koll. 1805-97

Kozmay Dezső Ref. Koll. 1887/88

Könczöl Irén gyak. isk. tanító 1931/32

Kőnig Emerencia irgalmasnővér, tanítónő 1912

Kőpataki Gizella irgalmasnővér, tanítónő

Körmendi Pia irgalmasnővér, óvónő

Körmendi Zsigmond gazdaságtan tanár (Nátus, 1929/30), óraadó az áll. tanítóképzőben

Kőrös Ilona tanítóképzős mat.-fiz. tanár(Nátus, 1931-35)

Kőrös Ilona, Matusek Györgyné (Pápa, 1904-Bp., 1985) m.-német sz. polg. isk. tanárnő

Kötse István áll. tanítóképzős tanár, ig. 1913-21.

Kövendi Dénes m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1921/22)

Köveskuti Jenő tanítóképzős (1886/1901) és zeneisk.-i (1904) tanár

Krasznay Ernő dr. róm. kat. hittanár, Női Keresk. Szaktanfolyam (1936 félévig)

Krátky Donát Imre bencés szerzetestanár, a pápai gimn. ig.-ja az 1827/28. tanévben

Krausz Adrienne m.-tört. szakos tanárnő (Nátus, 1915)

Krausz Kató polg. isk. tanárnő (Nátus, 1924/25)

Krémer Valéria zenetanárnő (Városi Zeneisk.)

Kresztics Mária kézimunkatanító 1905-31(Ranolder int.)

Kreutzer Ferenc róm. kat. hitoktató

Kristóffy Gabriella (Ranolder Intézet 1919-20)

Kristóffy Ida, Bock Pálné (Ranolder Intézet 1916-18)

Kudlács Gizella irgalmasnővér, óvónő (Róm. kat. elemi isk. 1914)

Kulcsár Ilona irgalmasnővér, Ranolder Intézet 1934

Kun Pál teol. akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1838)

Kurbély (Korbélyi) Vince László (Sümeg, 1889-Phalma, 1975) latin-görög szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1917-20-ig.

Kutassy Pál teol. akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1838)

Kuti József Kertvárosi Ált. Isk. 1955-57

Kuti Józsefné 1960-70 Gyógypedagógiai Isk.

Kuzmits Virgil Lajos (1891-1940) bencés tanár Pápán 1914-18

Kürschner Miksa izr. isk. vallástanár (1851)

L

Laczkovits Gabriella földrajz-természetrajz sz. (Ranolder int. polg. leányisk.1931-33)

Laki Mihály gimn. tanár (Ref. Koll. 1841/42)

Lakoss Ábel János (1786-1809) bencés tanár, Pápán 1807-09

Láng Károly izr. polg. isk. tanár1918-20

Láng Mihály áll. tanítóképzős pedagógia-lélektan tanár, intézeti ig. 1902-04.

Laszkovics Gizella elemi isk. tanítónő, óraadó a Ranolder-intézetben 1931/32

László Boldizsár Mihály (Kaposvár, 1850-Tihany, 1933) bencés szerzetestanár. Pápán 1874-81-ig tanított.

László Géza mennyiségtan-fiz. sz. tanár (Ref. Gimn. 1929.)

László György tanító (ref. Koll. 1807/08)

László Keresztély bencés szerzetestanár. Pápán az 1947/48. tanévben.

Lauday Sándor 1931-48, 1948-51 ig.h. tanítóképzős pedagógia-lélektan tanár

Lauday Sándorné m.-ném. sz. polg. isk. tanár (1938/39)

Lauer Gizella polg. isk. rajztanár(Nátus 1934/35)

Lautner János gimn. tanár (Ref. Koll. 1910/11)

Lázár András tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Lázár Gábor tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Lébényi (Linzer) Szilárd Ödön (Kőszeg, 1897-Oberkaching) m.-német szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1937-39-ben.

Lendvai Hugó Márton (1863-1922) bencés tanár, Pápán 1890-94

Lengyel Felícia irgalmasnővér, francia-tört. tanár 1902-07

Lengyel Gyula 1919-ben a Városi Zeneisk. vezetője

Lengyel Mihály tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Lenkey Lajos m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1913/14)

Lipcsey Jenő áll. tanítóképző internátusának nevelőtanára 1930/31.

Lomoschitz Pál áll. tanítóképzős énektanár (1947-ben elkerült Pápáról)

Lotz Jenő Városi Zeneisk. ig. (1936)

Lovas Emilia, Pichler Ferencné (Ranolder Intézet 1923-28)

Lovas Gudula irgalmasnővér, tanítónő

Lovasi Katalin (Balatonkenese, 1949-Pápa, 1974) m.-könyvtár szakos ált. isk. tanárnő. 1973/74-ben a szakmunkásképző nevelője.

Luka Károly róm. kat. hitoktató (Ref. Koll. 1898/99)

Lukcsics József róm. kat. hitoktató (Áll. Tanítóképző Int. 1901)

Luttor Teréz (Ranolder int. polg. isk.)

M

Madarász Emil mezőg. isk. tanár 1941/42

Magyar Sándor óraadó egyházi ének-tanító (Ref. Koll. 1869/70)

Makay István mennyiségtan-természettan tanár (Ref. Koll., 1899-), a meteorológiai állomás vezetője

Makay Jenőné áll. polg. leányisk. tanár

Malek Klára bölcsészdoktor, áll. tanítóképzős tört. szakos tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1940/41 (1942-ben áthelyezve)

Maller Béla ref. tanító

Maller Dezső m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1906/07)

Malonyai Pál pálos szerzetes, gimn. tanár (1690)

Mannheim Ármin szakrajz-oktató, iparos- és keresk. iskolai tanár (1908/09)

Marcis Ottília irgalmasnővér, tanítóképzős tanár

Marek László tanító (Öreghegyi Ált. Isk.)

Markhot Angéla áll. polg. leányisk. tanár (nyugállományban 1932)

Markó Marcell ferences szerzetes, hittanár (Ranolder Int. polg. isk. 1930-33)

Maros Cirjék Ferenc (1896-1965) bencés tanár, Pápán 1925-27

Maróthi Ágnes irg. n. tanítónő

Marton Győző karnagy, ének-zenetanár (1893-1970)

Marton Hilarion pálos szerzetes, gimn. tanár (1721)

Marton Ignác polg. isk. tanár, izr. hitoktató

Marton Jeromos pálos szerzetes, teol. tanár (1757/59), 1755/56-ban a bölcselet tanára

Marton László pálos szerzetes, gimn. tanár (1785)

Mathuber Ferenc polg. isk. tanár, nevelőtanár az Áll. Tanítóképzőben 1930/31

Matkovics Adolf Lukács (1822-1898) bencés tanár, Pápán 1851-54

Matusek Györgyné lásd Kőrös Ilona

Mayer Jánosné lásd Kovács Éva

Mayer Lajos róm. kat. elemi isk. tanító

Mayersberger Salamon izr. isk. segédtanító (1859)

Máchik Ida tanítónő (A Nátusban tanított 1905-38)

Mácsai Kaszilda irgalmasnővér, tanítóképzős m.-tört. tanár 1946-48

Mándi Margit énektanárnő (Városi Zeneisk.)

Mántza Dániel tanító (Ref. Koll. 1913/14)

Mányoki József tanító (Ref. Koll. 1808/09)

Márkus Jenő teol. magántanár (Ref. Koll. 1934/35)

Márkus József tanító (Ref. Koll. 1797)

Márkus Virginia irgalmasnővér, tanítónő

Mászni Szilveszter Ádám (1777-1832) bencés tanár, Pápán 1816-18

Máté László mezőgazd. tanár 1909/13

Mátrai Guidó György (1888-1975) bencés szerzetes, hittanár, Pápán 1912-16

Mátz József róm. kat. tanító 1891

Mátz Margit róm. kat. tanítónő 1914

Mázy Engelberta irgalmasnővér, tanítónő 1908

Meinhardt Emma polg. isk. tanárnő (Nátus, 1909)

Menzinger Mária irgalmasnővér, tanítónő

Mervó Antónia irgalmasnővér, tanítónőképzős tanár, 1945/46.

Mesterházy László ev. lelkész, hittanár

Mészáros Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)

Mészárovics Emma irgalmasnővér, tanítónő

Mező Károly földművesisk. tanár óraadó a Ref. Koll.-ban 1925/26

Migály Mária tanítónő 1908

Miholcsek Miklós ferences szerzetes, hittanár (Ranolder Intézet polg. isk. 1890-1940 között)

Miklós Ödön teol. akadémiai tanár (Ref. Koll. 1921/22)

Mikóczi Mária, dr.Temesi Alfrédné róm. kat. polg. fiúisk. tanára (1938/39)

Mikus Kilián László (1807-1869) bencés tanár, Pápán 1840-46

Mocsi Lajos gimn. tanár (Ref. Koll. 1867/68)

Mocsáry Jenőné lásd Gölöncsér Júlia

Modrach Anna áll. polg. isk. tanár, ig. 1875-78

Mohácsi Lajos (Ref. Koll. 1899/1900)

Mohácsi Pál József bencés szerzetestanár, Pápán 1894-98

Mokos Gyula tanítóképzős tanár (1883-89: Ref. Koll.-ban is)

Molnár Béda Alajos (Előpatony, 1858-Balatonfüred, 1929) bencés szerzetestanár. Pápán 1886-92 között.

Molnár Benjamin m.-angol szakos tanár (Ref. Koll., 1945-ben külföldre távozott)

Molnár Elek polg. isk. mennyiségtan-fiz. szakos tanár 1907/8

Molnár Ervin Gyula (Győr, 1874-uo., 1933) görög-latin szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1918-20-ban. Latin nyelvtankönyvet írt a gimn. I-II. oszt. számára.

Molnár Gyöngyi tanárnő (Ranolder Int.)

Molnár István ref. tanító (Kéttornyulak 1907)

Molnár Jenő bölcsészdoktor, filológiai és pedagógiai tanár, teol. oktató (Ref. Koll. 1924/25)

Molnár Józsefné Gaál Ágota tanítónő (I. sz.Ált. Isk.)

Molnár Lujza gyak. isk. tanár (Ranolder Int. 1923-48)

Molnár Margit róm. kat. polg. fiúisk. tanár (1941/42)

Molnár Márta irgalmasnővér, tanítónő

Molnár Nándor József bencés szerzetestanár, Pápán 1869-74

Molnár Zoltán róm. kat. hitoktató (1944/45)

Móricz Emília irgalmasnővér, tanítónő 1926-42.

Motsi József tanító (Ref. Koll. 1808/09)

Mudra Olga zenetanár 1906-11, 1936/37.

Murbán Viktória tanítónő (Ranolder Int.)

Müller Angéla francia-német szakos középisk. tanár 1939-42

N, Ny

Nádassy Bernát pálos szerzetes, gimn. tanár (1723)

Nagy Endre m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1932/33, 1941/42)

Nagy Gabriella áll. polg. leányisk. tanár, ig. 1886-ban lett az Áll. Polg. Leányisk. tanára, melynek növendéke is volt. 1892-ben a VKM kinevezte igazgatónak, mely tisztségét 1924-ig töltötte be. Ő építtette a Jókai utcai új épületet.

Nagy Ignác izr. isk. tanár 1860 körül

Nagy Ilona, Borsodi Károlyné (1928-1992) tanítónő (Hámán Kató Ált. Isk., 1965-87-ig) († 1992)

Nagy Izabella polg. isk. tanár (Nátus, 1913/14)

Nagy Lajos gimn. tanár (Ref.Koll. 1875/76)

Nagy Lajos m.-latin tanár (Ref. Koll., 1888-1901)

Nagy László pálos szerzetes, teol. tanár (1758/59)

Nagy Mihály iskolamester(Ref. Koll., 1790)

Nagy Mihály tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Nagy Norbert István (1838-1865) bencés tanár, Pápán 1861-65

Nagy Péter tanító (Ref. Koll. 1813/14)

Nagy Sándor akadémiai segédtanár (Ref. Koll. 1839/40)

Nagy Sándor polg. isk. természetrajz tanár 1891 / 1900

Nagy Sándor róm. kat. tanító 1927

Nagy Sándor természetrajz-vegytan sz. áll. tanítóképzős tanár. 1949. II. 15.-től a veszprémi Óvónőképző Intézet ig.-ja.

Nagyszeghy Janka irgalmasnővér, tanítónő

Najpor József gimn. tanár (Ref. Koll.1865/66)

Nardai Sándor a Mezőgazd. Szakisk. géptan tanára (1956-59), majd a Gépészképző gazdasági ig.-ja (1959-62), nemzetközi feltaláló

Nemcsics Elek középisk. és tanítóképzős mat.-fiz. szakos tanár (Ranolder int. 1928-32)

Neuchenbauer Sigfrida irgalmasnővér, tanítónő (Ranolder int. 1900)

Neustädter Frigyes mennyiségtan tanár (Ref. Koll. 1917/18)

Ney Tibor tanító, izr. hitoktató, isk. ig. Vaszaron (1948) (1956-ban kivándorolt)

Németh Dániel tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Németh Febrónia irgalmasnővér, tanítónő 1936-48

Németh Irma, özv. dr. Joszipovits Istvánné unitárius hitoktató (Nátus, 1941/42)

Németh István gimn., jogakadémiai és teol. tanár (Ref. Koll., 1877-től)

Németh Jenő földművesisk. ig. 1924-32

Németh Natália irgalmasnővér, gyak. isk. tanító 1946/47

Németh Rafael János (1858-1941) bencés tanár, Pápán 1885/86

Németh Romána irgalmasnővér, tanítónő

Németh Sándor tanítóképzős földr.-természetrajz szakos tanár 1904/6

Németh Vilmos Mihály (1843-1912) bencés tanár, Pápán 1868-72

Németh Zoltán ev. segédlelkész, hitoktató (1930/31)

Niczki Pál pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1768/69)

Niedermayer Cecília irgalmasnővér, tanítónő 1912

Nief Jánosné lásd Kapossy Edith

Niszler Alojzia irgalmasnővér, tanítónő 1908

Noszkó Ede Mihály (1801-1840) bencés tanár, Pápán 1824/25

Nosztori Péter tanító (Ref. Koll. 1804)

Novákj Ede György (1823-1912) bencés tanár, Pápán 1855/56

Novák Ödön József (Kőszeg, 1900-Balatonfüred, 1937) bencés szerzetestanár. Pápán 1920-36 között.

Nussbaum József izr. polg. isk. tanár (1888-)

Nyárády Margit polg. isk. tanárnő (Nátus, 1912/13)

Nyers Ede 1983-94: Mezőg. Szakközépisk. mérnök-tanára

Nyikora József dr. orvos, óraadó a Ranolder Int. tanítónőképzőjében 1908-10

Nyikora Márta tanítónő, óraadó a Ranolder-intézet polg. leányiskolájában 1930/31

Nyírő Károly ref. lelkész, vallástanár 1926/27

Nyitrai Samu pálos szerzetes, gimn. tanár (1767)

Nyulassy Antal Ignác (1820-1900) bencés tanár, Pápán 1862/63

Nyuli Vilmos István (1875-1857) bencés tanár, Pápán 1809-11

O

Oesterreicher Mór izr. polg. isk. tanár (1876-)

Okolicsányi Aranka, Vésey Józsefné (Ranolder Intézet 1919-21)

Okolicsányi Erzsébet áll. polg. leányisk. rajztanár 1920-22-ben. († 1922. ápr. 8.)

Olesz Mária irgalmasnővér, tanítónő

Oravecz Lajos gimn. mennyiségtan tanár (Ref. Koll. 1921/22)

Orbán András középisk. m.-tört. szakos tanár 1952-57: Petőfi Gimn.

Orbán Antal róm. kat. tanító 1884/85

Orbán János felsővárosi tanító 1859-ben

Ormai István tanár (Áll. Tanítóképző 1917-19)

Orosz Antal róm. kat. tanító 1884/85

Oroszi Jenő segédtanár (Ref. Koll. 1880/81)

Orsonics Odó József (1806-1858) bencés tanár, Pápán 1829/30

Orsonits Iván Flórián (1805-1874) bencés tanár, Pápán 1828/29

Osvald Benedek pálos szerzetes, gimn. tanár (1719)

Oszlányi Albin János (1802-1835) bencés tanár, Pápán 1830/31

Ördögh László gimn. mat.-fiz. tanár (Ref. Gimn. 1941/42)

P

Paál Béda Ferenc (1795-1825) bencés tanár, Pápán 1816-20

Pacsay István pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1782/83)

Pados Antal róm. kat. népisk. tanító 1910-15

Pallesch András pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1772/73)

Pandur Laura irgalmasnővér, óvónő

Paneth Adolf izr. isk. talmudoktató 1870/80-as évek

Pap Éva tanítóképzős pedagógia-lélektan tanár (Nátus 1934/35)

Pap Péter pálos szerzetes, gimn. tanár (1764)

Pap Zoltán m.-latin szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1920/21)

Parecco Eugénia (Bp., 1864 - Kaposvár, 1938) irgalmasnővér. Előkelő görög főnemesi család sarja, 1882-ben lépett be a rendbe. Negyven évig a keszthelyi, 1927-33-ig a pápai Zárda főnöknője volt. Polg. isk. tört.-földr. tanár.

Pasnáry Győző m.-tört. szakos tanár 1886-1901

Pataki Béla méhész szaktanár 1911/12

Pataki Mór Pál (1893-1965) bencés tanár, Pápán 1916-21

Pataki Lajos ref. tanító Kéttornyulak 1901

Payr Sándor ev. hitoktató (Ref. Koll. 1898/99)

Pákozdy Kázmér Mihály (1787-1847) bencés tanár, Pápán 1809-12 és 1818-20

Pálffy Elek akadémiai tanár (Ref. Koll. 1863/64)

Pályi Pál tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Pázmándi Károly Ref. Gimn. tanára (1867/68)

Pécsváradi Jolán, Zsadon Lászlóné m.-tört. szakos tanítóképzős tanár (Nátus 1945/46)

Péczer Evelin irgalmasnővér, tanítónő

Pehm Henrik pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1736/37)

Pelmann Jakab izr. talmud oktató 1889/90

Penner Román (1812-1884) bencés szerzetes, a pápai gimn. tanára 1842-47 és 1858-64 között, megbízott ig.-ja 1863/64. tanévben

Pentz Ilona középisk. m.-német szakos tanár 1947/48

Pénzes Balduin József (Ikervár, 1910-Bp., 1980) m.-latin sz. bencés szerzetestanár. Pápán az 1937/38. tanévben.

Pénzes Tibor dr. szemészorvos, óraadó a Petőfi Gimn.-ban 1977-89

Pernyeszi Ferenc róm. kat. tanító 1927.

Péterváradi András tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Peti József Ref. Koll. 1856-57

Peti Sándor ref. tanító Tapolcafő 1930-41

Pető János róm. kat. hitoktató (Ranolder Int. polg. isk.)

Petrás Aladárné tanítónő a bencés gimn. ált. iskolájában 1946/47-ben.

Pfeiffer Laura zenetanárnő (Nátus, 1908/09)

Pfeiffer Mór izr. tanító (1884-)

Pfilf Valéria irgalmasnővér, polg. isk. tanár 1910-28

Pintér Gyula népisk. tanító 1909/10

Pintér Lujza polg. isk. tanár (Ranolder Int.)

Plevka Jozefa irgalmasnővér, tanítónő 1909/11

Polák Sándor Antal (1792-1827) bencés tanár, Pápán 1817-19

Polgár László György mezőg. szakiskolai tanár 1936-38-ban. (+1945)

Pollák (Pál) Lajos polg. isk. m.-tört. tanár 1920/21

Pongrácz Magdolna ref. hitoktató (Nátus, 1943/44), könyvtáros (DREK Könyvtára)

Poór Szilveszter Kálmán (1893-1926) bencés tanár, Pápán 1916-18 és 1920-22

Poroszlai Tóth József tanító (Ref. Koll. 1810/11)

Porvai Leona irgalmasnővér, tanítónő

Pósa Gábor tanító (Ref. Koll. 1806)

Posch Ida irgalmasnővér, tanítónő

Potyondi Rafael pálos szerzetes, gimn. tanár(1777)

Pődör Béla tanítóképzős pedagógia-testnev. tanár (1886-1901); Női Keresk. Szaktanfolyam földrajz-áruismeret tanára (1927-29)

Práger Alojzia irgalmasnővér, tanítónő

Preisinger Stefánia irgalmasnővér, tanítónő 1930-44

Prenner Román bencés szerzetestanár, gimn., ig. 1863/64.

Pscherhoffer Sámuel izr. isk. ig. (1851)

Pumb Augusztina irgalmasnővér, m.-német tanár(Ranolder int. 1923-28)

Puskás Árpádné lásd Hammuth Ilona

Puskás Elek Gáspár (1812-1844) bencés tanár, Pápán 1838-40

Pusmann Ida tanár (Ranolder Int. polg. isk.)

Pusztai László ev. hittanár (1939/40)

R

Rácz Dezső testnev. tanár, Ref. Koll. 1905-10

Rada Antal polg. isk.tanár 1938/39

Radányi Modeszt József (1799-1846) bencés tanár, Pápán 1825-29

Radovics József (szül. 1905) ref. tanító Kéttornyulak 1930. Nyugdíjas: 1967.

Ramóczy Valérián János (Kőszeg, 1807-Sopron, 1864) bencés szerzetestanár. Pápán az 1837/38. tanévben.

Rásky Gizella tört.-földr. sz. tanárnő (Nátus, 1945-47)

Ray Margit Gerencsér Attiláné tanítónő (Hámán Ált. Isk. 1948/49) († 1963)

Répai Dániel tanítóképzős m.-tört. tanár 1886-1901

Resch Jenő ipariskolai tanító 1909-13

Reznyák Albert János (1849-1918) bencés tanár, Pápán 1875-79

Riedlberger Bernadett irgalmasnővér, tanítónő (Ranolder int. 1947)

Rigler Erzsébet kézimunka tanítónő (Áll. polg. leányisk. 1930-35)

Ritoók István tanító. Tanított 1906-47-ig a Nátus-ban.

Ritschinger János ev. tanító (1929-33)

Roller Sándorné lásd Tóth Anna zenetanár (Ranolder int. 1927)

Rosenthal Franciska izr. tanítónő (1870-) (+1927)

Rosty Miklós pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1762/63)

Roth Armin főrabbi, vallásoktató

Róth Jenő német szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1913/14)

Rothgänger Firmina irgalmasnővér, tanító 1908-11

Rozgonyi István tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Rozmán Erik István bencés szerzetes, latin-magyar sz. tanár. Pápán 1938-40-ben. Műve: A török kérdés a m. irodalomban (Phalma, 1940)

Ruip Ladiszla irgalmasnővér, m.-tört. tanár 1908.

S

Sablauer Jenő tanítóképzős tanár 1930/31

Safosnik Hildegard irgalmasnővér, polg. isk. némettanár

Sághy Béla áll. polg. leányisk. ig. 1881-92

Salamon Teréz polg. isk. tanár 1919/20

Saly Arnulf István (Szombathely, 1900-uo., 1952) francia sz. bencés szerzetestanár, bölcsészdoktor. Pápán 1945/46. tanévben gimn. ig.

Saly Brunó Jenő (Lócs, 1864-Komárom, 1882) mat.-fiz. sz. bencés szerzetestanár. Pápán az 1889/90. tanévben.

Sámson Edgár (Nagykamond, 1906-Phalma, 1970) m.-latin sz. bencés szerzetestanár, bölcsészdoktor. Pápán 1931/32. tanévben.

Sándli Teréz tanítónő 1908

Sándor Gyula magy.-német szakos tanítóképzős tanár 1941/42

Sándor Miklós Ref. Koll. testnev. tanár 1858-62

Sánta László nevelőtanár (1986) († 1988)

Sárai Gyula tanító 1960/65, Kertvárosi Ált. Isk.

Sárvári Gergely tánctanár (1936-64?)

Schaimon László pálos szerzetes, gimn. tanár (1703)

Schaller Mátyás József (1898-1963) bencés tanár, Pápán 1931-33

Schäffer Péter róm. kat. káplán, hitoktató (1924/25)

Schehák Imre Antal (1835-1879) bencés szerzetestanár, Pápán 1871-79

Scheidl Venánt Antal (1900-1973) bencés szerzetestanár, Pápán 1923-28 és 1929/30

Schischa Adolf polg. isk. mat.-fiz. tanár (1880-)

Schleinig Dávid tanító (Ref. Koll. 1817/18)

Schloss Salamon az első pápai izr. magánisk. alapítója 1818-ban (Singer Manóval)

Schluppni Sarolta áll. polg. leányisk. tanár1907/08

Schöck Gyula ev. lelkész, hitoktató (Nátus, Női Keresk. Szaktanfolyam, 1932)

Schnebli Konsorcia irgalmasnővér, kézimunkatanár 1910-32

Schuber Róza irgalmasnővér, óvónő

Schulz Angelika irgalmasnővér, tanító

Schulz Vendel róm. kat. elemi isk. tanító 1888/89

Schulz Vendel Gyula (1853-1910) bencés tanár, Pápán 1879-83 és 1885-1901

Schumann Janka irgalmasnővér, tanítónő

Schweighoffer Domonkos mezőgazd. tanár 1945/46

Scopek Ferenc pálos szerzetes, a bölcselet tanára (1766/67)

Sebestyén Ilona áll. polg. leányisk. tanár (nyugállományban 1934)

Sebő Bálint ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. polg. isk.)

Seelenfreund Renée izr. polg. isk. tanár 1914/15

Seelenfreudné Marton Róza izr. tanítónő (1878-)

Segedy Ferenc jogászdoktor, akadémiai tanár (Ref. Koll. 1883/84)

Seidmann Alba irgalmasnővér, tanító

Seidner Albert izr. isk. tanár 1860 körül

Sellei József tanító (Ref. Koll. 1803)

Seregély Dániel tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Seregély István tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Serédi Dénes István (1863-1910) bencés tanár, Pápán 1893-1900 és 1901-03

Simon Angela irgalmasnővér, gazdasági szaktanító 1940-48

Simon Anna irgalmasnővér, tanítónő 1936-48

Simon Dezsőné lásd Balázs Rozália

Simon Krisztina irgalmasnővér, tanítónő

Singer Manó az első pápai izr. magánisk. alapítója 1818-ban (Schloss Salamonnal)

Sinkó Bertalan (1786-1866) bencés tanár, Pápán 1815/16

Sipos János tanító 1886-1901

Sipos Mihály tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Sirchich Hermin, Juhász Imréné (1876-1928) áll. polg. leányisk. tanár 1899-1928-ig. 1926-ban nyugdíjazták, de rövid pihenő után visszatért a katedrához. Újjászervezte a Kat. Nővédő Egyesületet, részt vett a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének létrehozásában, melynek alelnöki tisztét is betöltötte.

Slezák Mária, Horváth Istvánné róm. kat. polg. isk. tanár1926/27

Sógor Etelka irgalmasnővér, tanítónő 1944/45

Somodi Mózes tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Somogyi Anna róm. kat. tanítónő 1911-

Somogyi Antal gimn. tanár (Ref. Koll. 1864/65)

Somogyi Gedeon tanító (Ref. Koll. 1803)

Somogyi Gyula gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)

Somogyi Sarolta áll. polg. leányisk. tanár

Snébli Korzoncia irgalmasnővér tanítónő (+1932)

Soós Adorján bölcsészdoktor, Ref. Gimn. ig. helyettes 1943/44

Soós Antal m.-tört. szakos tanár 1886/901

Söveges Dávid Imre (1917-1996) bencés szerzetestanár, Pápán 1944/45

Spacz Ignác izr. isk. tanító (1876)

Spáth Döme Alajos (1813-1865) bencés tanár, Pápán 1838-42

Spisar Crescencia irgalmasnővér, tanítónő

Spreng Feliciána irgalmasnővér, tanárnő (Ranolder int. polg. isk.)

Stahl Magdolna irgalmasnővér, polg. isk. földr.-természetrajz tanár 1936-42

Staniis Fulgert Ágoston (Kismarton, 1868-Szombathely, 1936) bencés szerzetestanár. Pápán 1894-97 között.

Stanits Fulgent Ágoston (1868-1936) bencés tanár, Pápán 1894-1907

Stankovics Ágota irgalmasnővér, óvónő 1935-48

Steiner József jogakadémiai tanár (Ref. Koll. 1876/77)

Stengl Blanka irgalmasnővér, tanítónő

Sterbeczky Irma tanár (Ranolder Int. polg. isk.)

Streiter Vilma irgalmasnővér, tanárnő (Ranolder int. polg. isk.)

Stróbl Sarolta óvónő1944/45

Stroblberger Gizella irgalamasnővér tanár, ig. 1910-1927

Sulyok Efrém Frigyes (1900-1976) bencés tanár, Pápán 1923-34

Südi Károly gimn. tanár (Ref. Koll. 1874/75)

Süle Gábor a Bencés Gimn. testnevelőtanára, (óraadó a Ranolder Intézetben 1921-22)

Süttő Mária tanítónő 1948

Sz

Szabadi Jenőné lásd Briglevics Irén

Szabó Etelka, Szente Jánosné.áll. polg. leányisk. tanár 1909-46.

Szabó Farkas Emil (1906-1948) bencés tanár, Pápán 1943/44

Szabó István tanító 1902/3

Szabó Istvánné lásd Gart Zelma

Szabó János földművesisk. ig. 1932-36

Szabó Károly m.-német szakos gimn. tanár (Ref. Gimn. 1943/44)

Szabó Lajos tanítóképzős m.-tört. tanár 1886/1901

Szabó Márton Mihály (1791-1823) bencés tanár, Pápán 1813-15 és 1820/21

Szabó Miklós bölcsészdoktor, m.-latin-görög szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1906/07)

Szabó Pál tanító (Ref. Koll. 1806)

Szabó Sámuel tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Szabó Vince pálos szerzetes, teol. tanár (1757/58)

Szakály Kiss József róm. kat. polg. fiúisk. mennyiségtan-fiz. tanár 1934-36

Szalai Benjamin tanító (Ref. Koll. 1817/18)

Szalai János tanító (Ref. Koll. 1817/18)

Szalay Özséb pálos szerzetes, gimn. tanár (1770)

Szalmay Rupert János bencés tanár, Pápán 1927-31

Szalontay Sándor bölcsészeti tanár (Ref. Koll. 1867/68)

Szarka Kolunbán Gyula (1860-1890) bencés tanár, Pápán 1886-89

Szarvas Lajos gimn. mennyiségtan tanár (Ref. Koll. 1908/09)

Szechel Lipót pálos szerzetes, teol. tanár (1761), 1764/65-ben a bölcselet tanára

Szegedi László áll. tanítóképzős tanár 1944/45

Szekeres Bónis Ferenc (1878-1959) bencés tanár, Pápán 1901-08

Szekeres Mihály gimn. tanár (Ref. Koll. 1862/63)

Szekula Felicia irgalmasnővér, tanítónő 1911/12

Szeleczky Katalin róm. kat. tanítónő 1946/47.

Szelle József tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Szemery Gergely mat.-fiz. szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1905/06)

Szente Jánosné lásd Szabó Etelka

Szentgyörgyi Gellért pálos szerzetes, gimn. tanár (1785)

Szentgyörgyi Lea róm. kat. tanítónő 1945/46

Szentgyörgyi Sándor (1872-1920) karnagy, ének-zene tanár, róm. kat kántortanító1900-12.

Szentkirályi Márton Béla (1891-1965) bencés tanár, Pápán 1934-39

Szentmihályi Baráth Mária lásd Baráth Mária

Szentmihályi Márton Béla (Kerkaszentkirály, 1891-Phalma, 1965) latin-tört. szakos bencés szerzetestanár. Pápán 1934-39 között.

Székely Aladárné tanítónő 1886-1901(Áll. Tanítóképző)

Székely Damáz István (1874-1930) bencés tanár, Pápán 1902/03

Szép Ábrahám tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Szép Gábor mennyiségtan-természettan tanár (Ref. Koll. 1860-tól)

Szép Sámuel tanító (Ref. Koll. 1799/1800)

Széptóth János róm. kat. tanító 1898-1902

Szigethy Antal pálos szerzetes, gimn. tanár (1716, 1721)

Szigeti Ábel József (1899-1949) bencés tanár, Pápán 1922-25

Szíj György tanító (Ref. Koll. 1841/42)

Szíjj Etelka ref. tanítónő Tapolcafő, 1914

Szíjj Laura ref. tanítónő Tapolcafő, 1900

Sziklai Jenő István (1893-1942) bencés tanár, Pápán 1917/18

Szilágyi Oszkár Aladár (1872-1951) bencés tanár, Pápán 1897-1900 és 1917-19

Szinay Rózsa Nátus, 1948/49 (háztartástan)

Szkomár Irén irgalmasnővér, tanítónő 1931/32

Szlabig Fülöp pálos szerzetes, teol. tanár (1760)

Szlajkó Ignác József (1783-1848) bencés tanár, Pápán 1811-17 és 1820-23

Szluha Döme pálos szerzetes, gimn. tanár (1770)

Szombath Béla gazdaságtan tanár (Nátus, 1928/29)

Szomju Dániel tanító (Ref. Koll. 1802)

Szücs Dániel tanító (Ref. Koll. 1838/39)

Szücs János tanító (Ref. Koll. 1839/40)

Szűcs Margit tanár. Nátus, 1913/14

T

Takács Ádám egyházi ének-tanár (Ref. Koll. 1869/70)

Takács Árpád tanítóképzős tanár 1920-21; Női Keresk. Szaktanfolyam magyartanára (1920-21)

Takács Béla földművesisk. ig. 1948-58

Takács Filoména irgalmasnővér, tanítónő

Takács Gedeon Géza (1879-1912) bencés szerzetes, Pápán 1903-08. (Hitoktató a Ranolder-intézetben 1906/07)

Takács Imre pálos szerzetes, gimn. tanár (1764)

Takács Jolán róm. kat. tanítónő 1906

Takács Miklós latin-görög szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1916/17)

Taliga (Talyiga) István tanító (Ref. Koll. 1815/16)

Tamassa Ferenc tanító (Ref. Koll. 1804)

Tarczy Dezső jogakadémiai tanár 1867/68

Tasnádi Zsófia polg. isk. természetrajz-vegytan tanár 1948/49

Tatay Sámuel segédtanár (Ref. Koll. 1844/45)

Tatay Sándor tanító (Ref. Koll. 1807/08)

Tauber Géza róm. kat. tanító 1900-12

Tauber Sándor róm. kat. tanító 1885/86

Tavasy Móric Imre (1812-1893) bencés tanár, Pápán 1839-46

Teberi Tádé pálos szerzetes, gimn. tanár (1777)

Técsy József (1932-1966) Zalka Ált. Isk. tanára 1964-66

Teke Zsigmond ev. lelkész, hittanár 1940/41

Telkesi Virgil Sándor (1839-1873) bencés tanár, Pápán 1864-68

Temesi Alfrédné dr. lásd Mikóczi Mária

Terstyánszky Mária irgalmasnővér (Ranolder int. polg. isk.)

Teslér Rafael Gáspár bencés tanár, Pápán 1863-66

Tibold Iván zeneisk. tanár (1963), majd ig. a szombathelyi zeneiskolában

Tibor József (1879-1938) róm. kat. elemi isk. tanító. Egy évtizedig Pápán, előtte 30 évig Külsővaton tanított.

Tihanyi Gál János (1875-1950) bencés tanár, Pápán 1900/01

Tihanyi Márk István bencés tanár, Pápán 1917-19

Tomasits Odó Béla (Baja, 1861-Celldömölk, 1935) bencés szerzetestanár. Pápán 1885-88 között.

Tomor Árkád Béla bencés tanár, Pápán 1912-19

Torna Felícia irgalmasnővér, tanítónő

Tóth Aladár Gergely (Szekszárd, 1772-Celldömölk, 1836) bencés szerzetestanár. Pápán 1820/21. tanévben.

Tóth Aladár Sándor (Tárkány, 1884-Phalma, 1936) bencés szerzetestanár. Pápán 1907-09 és 1919-ben

Tóth Anna irgalmasnővér, polg. isk. tanár 1944-46

Tóth Anna, Kolbenhayer Frigyesné tanítónő, a II. sz. Áll. Ált. Leányisk. ig. helyettese (1953)

Tóth Atanáz Gergely (1779-1836) bencés szerzetes, gimn. ig. Pápán az 1820/21. tanévben

Tóth Benjámin tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Tóth Ciprián Kálmán (1909-1958) bencés szerzetes, gimn. ig. Pápán az 1944/45. tanévben.

Tóth Dániel ref. teol. tanár, könyvtárig. 1877-97

Tóth Erzsébet róm. kat. tanítónő 1911

Tóth Eszter elemi isk. tanítónő (Nátus, 1909)

Tóth Ferenc dr. áll. tanítóképzős földr.-tört. tanár 1933/34

Tóth Ilona irgalmasnővér, tanítónő

Tóth Ince Károly (Gönyű, 1844-Bakonybél, 1925) bencés szerzetestanár. Pápán 1870-75 között. Iskolatörténetet írt (1875).

Tóth József tanító (Ref. Koll. 1812/13)

Tóth Károly mennyiségtan-természettan szakos gimn. tanár (Ref. Koll. 1913/14)

Tóth Krisztina irgalmasnővér, tanítónő

Tóth Pál, K. Ref. Koll. testnev. tanár, 1896-1905

Török Emma internátusi felügyelőnő, 1895-től internátusvezető (Nátus)

Török János tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Török Veremund Károly (1867-1921) bencés tanár, Pápán 1893/94

Trauner Erzsébet irgalmasnővér (Ranolder int.)

Tsirk Márta irgalmasnővér, tanítónő

Tuba Erzsébet tanító, Nátus 1913/14

Tuba Károly ref. tanító Borsosgyőr 1900

Tullner Specioza irgalmasnővér, polg. isk. mennyiségtan tanár 1907-11

Turner Pál róm. kat. tanító 1909/10

Turóczy Bertalan pálos szerzetes, gimn. tanár (1698)

Turóczy Mihály pálos szerzetes, gimn. tanár (1726)

Turótzi Lajos tanító (Ref. Koll. 1814/15)

Tylchert Júlia irgalmasnővér (Ranolder-int. polg. isk. )

U

Ujvári András pálos főisk. professzor 1724-29

Ujvári Endre dr. hittanár,a Ranolder Intézet ig.-ja 1904-14 között

Ungar Sámuel izr. isk. segédtanító (1851)

V, W

Vadász Lambert Antal (1820-1886) bencés tanár, Pápán 1847-49

Vados Pál ferences szerzetes, hittanár (Ranolder int. polg. isk.)

Vagács Cézár János (Ótura, 1817-Komárom, 1878) bencés szerzetestanár. Pápán 1844-49-ig.

Vajda Gyöngyi, Dobó Istvánné mezőg. szakiskolai tanár, óraadó a Ranolder-intézetben 1935-36, 1938-40.

Vajtek Bibiána irgalmasnővér, tanítónő

Varga Béda János (1785-1810) bencés tanár, Pápán 1808/09

Vargha Blanka irgalmasnővér 1908/9

Varga Gábor gimn. tanár (Ref. Koll. 1874/75)

Varga Gyula ref. lelkész, tört.-földr. tanár 1934/35 (+1939)

Varga Gyuláné Horváth Irén kézimunkatanár 1934/35

Varga István gimn. tanár (Ref. Koll. 1861/62)

Varga József róm. kat. fiúisk. ig.-tanítója (1838-1902)

Varga József iparisk. tanító 1885/86

Varga Péter Pál róm. kat. káplán, hitoktató (Nátus, 1943/44)

Varga Sándor róm. kat. hittanár (Ranolder Int. polg. isk.)

Varga Sebestyén Ferenc (Vasvár, 1890 - Szombathely, 1930) bencés szerzetestanár. Pápán 1919/20. tanévben.

Varju Erzsébet, Benkő Lajosné (Kilián Gy. Ált. Isk.)

Varsányi Román József (1874-1918) bencés tanár, Pápán 1905-10

Vasadi Béla ref. hitoktató 1886-1901

Vasady Béla dr. pedagógia-filozófia szakos tanár, teológus 1926/27

Vass Ladiszla irgalmasnővér, tanítónő

Vass Vince dr. teol. tanár (Nátus, 1924/25)

Vastag Franciska irgalmasnővér, elemi isk. tanító (Ranolder Int. gyak. isk.)

Vaszary Egyed János (1799-1880) bencés szerzetestanár, Pápán 1822-24 és 1832-35 között

Vati /Vathy Margit irgalmasnővér, tanítónő 1911

Vági Erzsébet óvónő a Ranolder-intézet óvódájában (II. sz. állami óvóda, 1948)

Vályi Béla izr. isk. tanár 1826-ban

Váradi Kálmán ref. tanító Borsosgyőr, 1904

Várady Péter János (1783-1839) bencés tanár, Pápán 1819/20, 1826/27, 1828-34

Vári Sámuel tanító (Ref. Koll. 1797)

Vásárhelyi Izsó polg. isk. m.-német tanár 1913/14

Venninger Alfréda irgalmasnővér, tanítónő

Veres Márton tanító (Ref. Koll. 1797)

Végh Gyula gazdaságtan tanár (Nátus, 1927/28)

Végh István tanító (Ref. Koll. 1816/17)

Végh Liliósa irgalmasnővér, óvónő

Véniss Gyula földművesisk. ig. 1936-37

Vértesy Leánder Péter (1846-1900) bencés tanár, Pápán 1872-78

Vésey Józsefné lásd Okolicsányi Aranka

Vid Jeromos Viktor bencés tanár, Pápán 1913/14

Vikár Erzsébet zenetanítónő (Nátus, 1899)

Vikár Kornélia tanárnő, Nátus 1913

Vince Paulin István (Komárom, 1814-Celldömölk, 1906) bencés szerzetestanár. Pápán 1859-61-ben.

Vintze Imre tanító (Ref. Koll. 1811/12)

Virág Ilona tanítónő (Kertvárosi Ált. Isk. 1945-52)

Vlasics Ádám János (1799-1827) bencés tanár, Pápán 1827-ben

Vozáry Erzsébet polg. isk. tanárnő 1899-től (megírta a Nátus történetét 1918-ban)

Vörös Balduin Mihály (1871-1924) bencés tanár, Pápán 1915-19

Vörös Ede gimn. tanár (Ref. Koll. 1865/66)

Vörös Jolán Róza tanítónő, zongoratanár (Nátus, 1947/48)

Vörös Pál gimn. tanár (Ref. Koll. 1867/68)

Wágner Anna Ernesztin irgalmasnővér, tanítóképzős m.-német tanár 1942-48

Weisz Blanka izr. talmud oktató 1903/4

Weiszmann Joáchim izr. isk. tanító (1859)

Welsersheim Matild irgalmasnővér, tanítónő

Welsersheim Lepoldina irgalmasnővér, tanítónő

Wendler László János (1858-1885) bencés tanár, Pápán 1883/84

Wider Arnold izr. hittanár 1941/42

Wider Salamon izr. hitoktató1941/42

Windensen Notburga irgalmasnővér, tanítónő

Woldmayer Márton Károly (1809-1859) bencés tanár, Pápán 1835-39

Wulf Leontin irgalmasnővér, polg. isk. német-francia tanár 1910-28

Wurst Konstancia irgalmasnővér, tanítónő

Z

Zadák Etelka polg. isk. tanárnő (Nátus, 1902-)

Zempléni Tivadar Illés (1890-1948) bencés tanár, Pápán 1915-18

Zett Filoména irgalmasnővér, tanítónő

Zimányi Alajos középisk. földr.-tört. tanár Kereskedelmi Középisk. 1946/47

Zimányi Alajosné lásd Csikmák Gizella

Zoller Lídia irgalmasnővér, tanítónő

Zöch Fridolin (1800-1878) bencés tanár, Pápán 1824/25

Zsadon Etelka tanárnő 1913/14

Zsadon László középisk. m.-latin-német tanár (Ref. Koll. 1943/44)

Zsadon Lászlóné lásd Pécsváradi Jolán

Zsemle Miklós tanító (Ref. Koll. 1809/10)

Zsilavi Sándor róm. kat. tanító 1909/10

Zsoldos János tanító (Ref. Koll. 1803)

PÁPA VÁROS ISKOLASZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSAI
A 19-20. SZÁZADBAN

(Áttekintési kísérlet^[*])

Állami:

              * Tanítóképző Intézet: 1896-1945: Pápai M. Kir. Állami Tanítóképző-Intézet; 1945-48: Állami Líceum és Tanítóképző Intézet; 1948-57: Pedagógiai Gimnázium és Állami Tanítóképző Intézet; 1957-59: Állami Tanítóképző Intézet. 1959-ben megszűnt, jogutódja a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola lett.

              * Polgári Leányiskola: Pápa város alapította 1874-ben. 1875. október 18-án nyílt meg (Bocsor István, az iskolaszék első elnöke nyitotta meg. Kezdetben a Barát utcában, a Szentilonay-házban, 1898 őszétől a Jókai utcai új épületben működött.) 1875-1899 között: államilag segélyezett "községi", 1899-1946-ig: M. Kir. Állami Polgári Leányiskola (az intézmény keretein belül 1901-től Női Kézimunkatanfolyam kezdte meg működését); 1946-47-ben : "állami polgári leányiskola és állami általános fiú és leányiskola"; 1948-55: I. sz. Állami Általános Leányiskola (az 1968-as koedukációig); 1955. június 30. -: Jókai Mór Általános Iskola

              * Gépészképző: 1959-62 között működött.

              * Elemi iskolák: 1900-45: A M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézet Gyakorló Iskolája, 1945-59: a tanítóképző gyakorlóiskolája, 1959-62: V. sz. Ált. Iskola, 1962 - : Killián György Általános Iskola

              - 1939-48: Tókerti Általános Iskola; 1948-63: Kertvárosi Általános Iskola; 1963-89: III. sz. Általános Iskola; 1989- : Munkácsy Mihály Általános Iskola.

              - 1947/48. tanévben a mai Jókai Mór Általános Iskola tagozataként működött; 1948-63: Állami Gyógypedagógiai Iskola; 1963-86: Kisegítő Iskola (továbbképző tagozattal 1983-87-ig); 1986-94: Általános Iskola és Speciális Szakiskola; 1994-: Balla Róbert téri Általános Iskola (10 osztályos)

              - Igal-Öreghegyi Állami Általános Iskola: 1938-60 között egytantermes iskolaként a Tókerti Általános Iskolához tartozott, 1960-ban az V. sz. (ma Killián György) Általános Iskolához került.

Evangélikus:

              * 1787: három szegény növendék számára alumneumot szervezett az egyházközség, ettől kezdve létezik ev. elemi iskola Pápán. (Az iskola épültét és a tanítólakot 1800-ban és 1863-ban építették újjá.); 1896-1945: Ág. Hitv. Evangélikus Elemi Népiskola, 1945-48: Evangélikus Ált. Isk., 1948: összevonták a II. sz. Ált. Iskolával.

Izraelita:

              * Polgári Fiúiskola: 1899-1929-ig működött (1929-ben beolvadt a Róm. Kat. Polgári Fiúiskolába)

              * Elemi Népiskola: 1748-1826: rendszeres izr. magániskoláról szólnak az írások; 1826-tól: hitközségi elemi iskola; 1875-80: két népiskola működött (mert két hitközség volt), 1880-1944: Pápai Izraelita Aut. Orth. Hitközség Elemi Iskolája

Katolikus:

              * Tanítónőképző: 1902-48: A Pauli Szent Vincéről nevezett irgalmasnővérek Tanítónőképző Intézete (a Ranolder Intézet [alapítva 1864-ben] keretében, amelyet 1938-ban kezdtek líceummá átszervezni); 1948: II. sz. Állami Leánylíceum és Tanítónőképző Intézet; 1949: Állami Általános és Pedagógiai Leánygimnázium; 1950: Állami Általános Leánygimnázium; 1951: Zrínyi Ilona Állami Általános Leánygimnázium; 1952-58: Petőfi Sándor Állami Általános Gimnázium; 1959-63: Petőfi Sándor Állami Általános Leánygimnázium; 1963-69: Petőfi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola; 1969-71: Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola; 1971-97: Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola; 1997- : Petőfi Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola.

              * Gimnázium: 1638-1786: pálos algimnázium; 1786-1802: Királyi (állami) Gimnázium; 1802-1914: bencés algimnázium, 1915-48: Pápai Szentbenedek-rendi Kath. Szent Mór Reálgimnázium; 1948: Állami Gimnázium; 1950: Állami Általános Gimnázium; 1951: Pápai Állami Türr István Általános Gimnázium; 1959: Pápai Állami Türr István Általános Fiúgimnázium; 1964: Türr István Gimnázium; 1974: Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola; 1994- : Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola.

              * Polgári Leányiskola: 1890-től az irgalmasnővérek Polgári Leányiskolája (a Ranolder Intézet keretében); 1945-48: Ranolder Intézet Általános Iskolája; 1948-61: II. sz. Általános Leányiskola, 1961-83: Hámán Kató Általános Iskola, mely 1983-ban beolvadt az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolába.

              * Polgári Fiúiskola: 1924-45: Róm. Kath. Államilag Segélyezett Polgári Fiúiskola; 1945-48: Róm. Kat. Általános Iskola; 1948-64: II. sz. Állami Általános Fiúiskola; 1964-88: II. sz. Általános Iskola; 1988- : Nagy László Általános Iskola.

              * Elemi iskolák: A 18. század végétől a Felsővárosban (Török Bálint u.) és a Belvárosban (Nagytemplom mellett) működött a katolikus népiskola. Ehhez kapcsolódott 1864-ben a Ranolder Intézet iskolája, mely 1941-ben nyolcosztályos elemi népiskolává alakult át, s 1948-ban államosították.

              - 1892: Róm. Kath. Fiú Népiskola (Belváros, a Nagytemplom mellett); 1945: Róm. Kat. Általános Iskola; 1948: I. sz. Állami Általános Fiúiskola (ez 1992-ben a volt Zárda épületébe költözött, majd 1996-ban összevonták az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolával); 1992: Szent István Római Katolikus Általános Iskola.

Református:

              * Teológiai akadémia és gimnázium (Kollégium): XVI. század közepe (1531 körül): a plébániai elemi iskola előbb lutheránus, majd református iskolává alakult; 1585-ben már felső tagozata is működött, noha az osztálykeretek csak a XVII. század közepén alakultak ki: 6 osztályos középiskola, erre épült a 2 vagy 3 osztályos teológia; 1752-83: a Kollégium adászteveli száműzetése (Itt csak a négy gimnáziumi osztály működött); 1797-ig a pápai egyházközség, azután a Dunántúli Egyházkerület a fenntartó; 1857-ig az ún. Ókollégium épületében működött, ebben az évben volt az első érettségi is. Ettől kezdve a gimn. nyolcosztályos volt 1948-ig.; 1857-95: a későbbi Nátus épületében élt a Kollégium; 1895 (az új, Március 15. téri épület átadása) - 1952 (államosítás): Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főiskolája; 1991 (újraindulás) - : Pápai Református Kollégium.

              * Jogakadémia: 1832-53: "Auditorium Juridicum" (a szabadságharc idején az oktatás szünetelt); 1861-85: jog- és államtudományi kar. (A Jogakadémia 1885-ben megszűnt).

              * Tanítóképző: 1876-90: "egyházkerületi tanítóképezde" (1890-ben megszűnt a Főiskola alkotórészét képező intézmény).

              * Nőnevelő Intézet: 1894: leányinternátus (1902-ig, a ref. polgári leányiskola megnyitásáig az internátus növendékei az állami polgári leányiskolában tanultak); 1901/02. tanévtől tanítónőképző intézet (1939/40-től: Leánylíceum és Tanítónőképző Intézet) 1948-ig (államosítás: összevonták a Ranolder Intézet egykori tanítónőképzőjével, és ebből hozták létre a II. sz. Állami Tanítóképző Intézetet), polgári leány- és elemi (gyakorló) iskolával.

              * Polgári Leányiskola: 1902-48: Ref. Polgári Leányiskola (a Tanítóképzővel egy épületben, 1939-től önálló)

              * Elemi iskola: A 16. századtól 1797-ig: az elemi a gimn. előkészítője volt (szoros kapcsolatban a főiskolával); 1797-ben a főiskolát átvette az egyházkerület, az elemit megtartotta az egyházközség; 1850-től teljesen önálló, leválasztva a főiskolától; 1905-1946: Ref. Elemi Népiskola; 1946-48: Az 1947/48. tanévben történt átszervezés eredményeként az egyházközség volt elemi népiskolája a Ref. Általános Fiúiskola alsó tagozata lett.; 1948-59: III. sz. Általános Fiú- és Leányiskola, 1959-1996: Zalka Máté Általános Iskola, 1996. május 21-e óta : Belvárosi Általános Iskola.

              - Az 1947/48. tanévben megnyílt a Ref. Tanítónőképző gyakorló népiskolájának VII. osztálya. 1947. novemberétől a Ref. Általános Leányiskola mint felső tagozat, a pápai Evangélikus Általános Iskolával "együttműködve" (gyakorlatilag összevonva) működött. (A kispiriti, nagypiriti, tapolcafői, borsosgyőri, adorjánházi, tápi és tápszentmiklósi ált. iskolák a Ref. Általános Leányiskola fiókiskoláiként működtek).

              * Kereskedelmi iskola: 1939-48: Dunántúli Ref. Egyházkerület Kereskedelmi Középiskolája, 1948: Állami Kereskedelmi Iskola; 1949-50: Közgazdasági Gimnázium, 1950-52: Közgazdasági Középiskola; 1952-58: Közgazdasági Technikum, 1958-64: Jókai Mór Közgazdasági Technikum; 1964-78: Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola; 1978-81: Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola; 1981-96: Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola, Leánykollégium; 1996- : Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium.

Városi:

              * Mezőgazdasági Szakiskola: Alapítás éve: 1892. 1893-1929: Magyar Királyi Földmíves Iskola; 1929-45: Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás; 1945-48: Magyar Állami Mezőgazdasági Szakiskola / Állami Mezőgazdasági Gimnázium / Állattenyésztési Mezőgazdasági Technikum / Mezőgazdasági Technikum Állattenyésztési Tagozat; 1959-68: Mezőgazdasági Technikum; 1968-70: Mezőgazdasági Szakközépiskola; 1970-78: Mezőgazdasági Szakközépiskola, Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet; 1978-89: Mezőgazdasági Szakközépiskola, Élelmiszeripari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet; 1989-90: Battyhány Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, Élelmiszeripari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet; 1990- : Battyhány Lajos Mezőgazdasági, Kereskedelmi Szakközépiskola és Élelmiszeripari, Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet.

              * Pápai Női Kereskedelmi Szaktanfolyam: 1912-ben hozta létre a Pápai Lloyd Társulat Kapossy Lucián és Blau Henrik ösztönzésére. Első ig.-ja Kapossy Lucián (1912-27), második Blau Henrik (1927-37) volt. 1912-ben a városi ipariskola épületében, 1913-15-ben és 1918-25-ben az Állami Polgári Leányiskolában, a háború alatt a Lloyd egyik termében, végül 1925-37-ig a Városi Nőipariskola épületében működött.

              * Városi Ipariskola (tanonciskola): 1874-ben Vargha Gábor építész megnyitja magán-rajziskoláját a Barát utcában; 1875-től (Zimmermann János pénzügyi segítségével) Vargha Gábor az iskola rendes rajztanára; 1883/84. tanévtől kezdve a város működteti; 1886: Pápai Alsófokú Kereskedelmi Iskola; 1900-1950: Államilag segélyezett Pápa Városi Iparos és Kereskedő-Tanonciskola; 1950-88: 304. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet; 1988-97: Acsády Ignác Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet; 1997. március 11-étől: Acsády Ignác Szakképző Iskola.

              * Városi Nőipariskola: Pápa megyei város hozta létre 1924-ben azzal a céllal, hogy a fehérnemű- és felsőruhavarrásban, illetve a kézimunka különböző ágaiban megfelelő gyakorlati képzést nyújtson. A képzés három évfolyamos volt. 1938-ban Bodolay Jenő igazgatta.

              * Zeneiskola: Bocsor István kollégiumi tanár 1850-ben zeneegyletet alapított és zeneiskola szervezésébe kezdett. További kísérletek is történtek: 1904. márc. 1. - 1912., 1919. július-augusztus; 1936. szeptemberétől "Államilag engedélyezett és a város által támogatott zeneiskola" (az Ipariskola, majd az Állami Polgári Leányiskola épületében, 1965-től pedig a Kastélyban működik.) 1955. szeptember 10. - : Bartók Béla Zeneiskola.

              * Elemi iskola: 1956-ban hozta létre a város a IV. sz. Általános Iskolát ének-zene tagozattal, 1968 óta: Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola (1983-ban a Hámán Kató, 1996-ban pedig az I. sz. Állami Általános Iskola olvadt be az Erkelbe)

Magánintézmény:

              * Gyors- és Gépíróiskola (szervezte és igazgatta Gáti Samu 1939-től), 1952: államosítják, de működhet tovább Állami Gépíró-, Gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola néven, 1978: közös igazgatás alá helyezik a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskolával.

[*] Az adatok feldolgozása folyamán kitűnt, hogy az idők során nemcsak az emberek, hanem az intézmények is sűrűn változtak városunkban. A névváltozások, iskolaalapítások, összevonások és megszűnések szinte áttekinthetetlen halmazával szembesültünk, ugyanakkor senki sem tudott pontos felvilágosításokkal szolgálni olyan kérdésekben, hogy egy-egy iskola mikor milyen nevet vett fel, hol működött stb. Ennek a fejezetnek kényszerűségből lett ilyen óvatoskodó alcíme, mert valóban csak egy k í s é r l e t arra, hogy valamiféle logika szerint áttekintést nyújtson Pápa iskolastruktúrájának változásairól az elmúlt másfél-, kétszáz évben. Úgy véljük, ennek a kérdéskörnek még alapos kutatás tárgyát kell képeznie. (M. Zs.)