Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
H | Észak-Korea |
F | távol-keleti állam |
P | Csagang |
Dél-Hamgjong | |
Dél-Hvanghe | |
Dél-Phjongjan | |
Észak-Hamgjong | |
Észak-Hvanghe | |
Észak-Phjongan | |
Kangvon1 | |
Keszong tartomány | |
Phjongjang tartomány | |
Rjanggang tartomány |
F | távol-keleti természeti táj |
T | jón-tengeri sziget |
HV | Korinthosz |
F | ókori Görögország |
R | Korinthosz megye |
LV | Korinthia |
Korinthosz megye | |
Korinthosz város | |
Korinthoszi földszoros | |
Korinthoszi-csatorna | |
Korinthoszi-öböl |
HV | Korinthosz |
T | Peloponnészosz tartomány |
P | Korinthosz város |
E | Korinthia |
HV | Korinthosz |
T | Korinthosz megye |
HV | Korinthosz |
F | földszoros |
H | Isthmos Korinthou |
HV | Korinthosz |
F | tengeri csatorna |
T | Korinthoszi-öböl |
HV | Korinthosz |
F | tengeröböl |
T | Jón-tenger |
P | Korinthoszi-csatorna |
E | Pátrai-öböl |
T | Kamcsatka terület |
H | Comisaria |
T | Kolumbia |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | kf(181) |
T | Szerém vármegye |
X | szlavóniai magyarok |
Forrás: | gyal(626)rnl13(378) |
A | Hosszúmező |
Huszt | |
Máramarossziget | |
Técső | |
Visk |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
Forrás: | kf(168) |
T | Sóvidék |
Udvarhely vármegye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | gyal(194) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
szabad királyi város | |
T | Hont vármegye |
H | Corse |
F | dél-európai sziget |
T | Franciaország |
H | ürü |
F | apaállat |
juh | |
T | kisázsiai Pentapolisz |
L | Ausztrál-Alpok |
Forrás: | gyal(559) |
L | Kőhalom szék |
H | Kusaie |
Strong Island | |
Ualan | |
F | mikronéziai sziget |
T | Mikronéziai Szövetségi Államok |
P | Tofol |
T | Lengyelország |
H | Rigómező |
T | Szerbia |
T | Központi vidék a Feketeföld kivételével |
T | Kelantan |
T | Sabah |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
T | Alsóőrség |
Vas vármegye |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
L | Covasna megye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
M: | Település |
Forrás: | kf(82)gyal(356) |
T | Baranya vármegye |
Drávaköz | |
= | műkő |
terméskő |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
E | Kőhalom szék |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
Forrás: | hun(658)gyal(586) |
H | Kosd-szék |
T | Altland |
P | Ágostonfalva |
Alsórákos | |
Datk | |
Felsőtyukos | |
Garat helység | |
Halmágy | |
Homoród | |
Homoróddaróc | |
Kaca | |
Királyhalma | |
Kóbor | |
Kőhalom | |
Lemnek | |
Longodár | |
Mátéfalva | |
Mirkvásár | |
Oltbogát | |
Olthévíz | |
Olthidegkút | |
Pálos | |
Rádos | |
Sövénység | |
Szászbuda | |
Szászfehéregyháza | |
Szásztyukos | |
Székelyzsombor | |
Ugra | |
Ürmös | |
Zsiberk | |
R | Kőhalmi járás |
X | erdélyi szászok |
M: | feledésbe merült középkori tájnév |
Forrás: | hun(212)kf(133) |
L | Körösköz |
L | Királyföld |
Forrás: | hun(245) |
L | Királykegye |
Forrás: | kf(92-93)hun(718.749) |
T | Erdővidék |
Háromszék vármegye |
Forrás: | gyal(861)kf(115) |
L | vasi Hegyhát |
Forrás: | gyal(194) |
F | királyi bányaváros |
szabad királyi város | |
T | Bars vármegye |
F | magyarországi folyó |
R | Tisza |
E | Fehér-Körös |
Feket-Körös | |
Sebes-Körös |
Forrás: | gyal(193) |
T | Horvátország |
Forrás: | kf(133) |
T | Tiszántúl |
Forrás: | hun(212)kf(133) |
L | Körösköz |
Forrás: | gyal(355) |
F | világi földesúri bányaváros |
T | Hunyad vármegye |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
T | Somogy megye |
Forrás: | kf(164-166)mnl4(429) |
HV | Sárrét |
T | Tiszántúl |
P | Kissárrét |
Nagysárrét |
Forrás: | kf(93-94) |
T | Bihar vármegye |
Fekete-Körös völgye |
Forrás: | hun(212)kf(133) |
H | Kölesér |
Körös-vidék | |
T | Tiszántúl |
P | bihari Mezőség |
Kissárrét | |
E | Kétkörösköz |
X | bihari Erdőhát |
Forrás: | kf(93-94) |
T | Bihar vármegye |
Fekete-Körös völgye |
Forrás: | kf(134) |
L | Tiszazug |
F | közigazgatási terület |
H | hammada |
F | sivatag |
A | Arab-sivatag |
Núbiai-sivatag |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Vas vármegye |
F | magyarországi hegység |
T | Dunántúl |
Nyugat-dunántúli medence | |
Szombathely és Kőszeg vidéke |
Forrás: | gyal(345) |
T | Avas |
Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(60-61) |
T | Bihar vármegye |
bihari Mezőség |
Forrás: | kf(111.142-144) |
T | mecseki Hegyalja |
Forrás: | kf(111.142-144) |
T | mecseki Hegyalja |
M: | az 1876-os megyebeosztás Szatmár, Szilágy és Szolnok-doboka vm-k között osztotta fel |
Forrás: | hun(658)gyal(589) |
H | Kővárvidék |
T | Partium |
P | Berkesi járás |
Búnyi járás | |
Nagysomkúti járás | |
Vádi járás | |
X | Berkeszpataka |
Bucsonfalva | |
Csolt | |
Dánfalva | |
Durusz | |
Erdőaranyos | |
Fehérszék | |
Gyökeres | |
Hagymáslápos | |
Hávord | |
Jávorfalu | |
Jeder | |
Jóháza | |
Karuly | |
Kisbozinta | |
Kisfentős | |
Kolcér | |
Koltó | |
Kovás | |
Kőváralja | |
Kővárgara | |
Kővárhosszúfalu | |
Kővárkölcse | |
Kővárremete | |
Közép-Szolnok vármegye | |
Magosfalu | |
Magyarberkesz | |
Magyarok földje | |
Nagybozinta | |
Nagyfentős | |
Nagykörtvélyes | |
Nagynyires | |
Nagysomkut | |
Pribékfalva | |
Pusztafentős | |
Pusztahidegkút | |
Somkútpataka | |
Szakállasfalva | |
Szamosfericse | |
Szamoslukácsi | |
Szamostölgyes | |
Szappanpataka | |
Törökfalu |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | kf(134)hun(211) |
L | Kővár vidéke |
Forrás: | kszn(6-7) |
L | Szilágykövesd |
H | Délnyugat-Ázsia |
Elő-Ázsia | |
T | Ázsia |
Mediterráneum | |
P | közel-keleti állam |
közel-keleti folyó | |
közel-keleti hegység | |
közel-keleti természeti táj | |
Palesztina | |
X | Irán |
Törökország |
F | ázsiai folyó |
A | Eufrátesz |
Jordán | |
Tigris folyó | |
T | Közel-Kelet |
F | ázsiai természeti táj |
A | Anatóliai-magasföld |
Arab-félsziget | |
Golán-fennsík | |
Iráni-medencevidék | |
Kaukázus-vidék | |
Kis-Ázsia | |
Kurdisztán | |
Örmény-magasföld | |
Szír-Jordán-árok | |
Szír-sivatag | |
T | Közel-Kelet |
M: | Kongó-medence peremvidéke |
T | Közép-Afrika |
M: | Kongó-medence peremvidéke |
T | Közép-Afrika |
Közép-Afrika nyugati fennsíkja
M: | Kongó-medence peremvidéke |
T | Közép-Afrika |
M: | Közigazgatási beosztás: 16 prefektúra (préfecture) |
H | Oubangui-chari |
Ubangi-Shari | |
F | egyenlítői közép-afrikai állam |
T | Közép-Afrika |
P | Bangui |
E | Francia Egyenlítői Afrika |
H | Nyugat-afrikai-árok |
T | Afrikai-árokrendszer |
Kelet-Afrika |
T | Latin-Amerika |
P | közép-amerikai állam |
közép-amerikai folyó | |
közép-amerikai hegység | |
közép-amerikai sziget | |
közép-amerikai természeti táj | |
közép-amerikai tó |
F | amerikai folyó |
A | Balsas |
Grijálva | |
San Pedro | |
Santiago-folyó | |
T | Közép-Amerika |
F | amerikai hegység |
A | Közép-amerikai Kordillerák |
T | Közép-Amerika |
T | Amerikai kontinens |
H | Déli Kordillerák |
HV | Kordillerák |
F | közép-amerikai hegység |
A | Sierra Madre |
Tarahumara-hegység | |
P | Mexikói-magasföld |
F | amerikai természeti táj |
A | Karib-tenger vidéke |
T | Közép-Amerika |
F | amerikai tó |
A | Chapalai-tó |
Managuai-tó | |
Nicaragua-tó | |
T | Közép-Amerika |
T | Törökország |
P | Ankara tartomány |
E | Ankara történelmi tartomány |
T | Anglia |
P | Cambridgeshire |
Derbyshire | |
Hertfordshire | |
Lincolnshire | |
Northamptonshire | |
Nottinghamshire |
T | Angol-sziget |
H | ausztrál alföldek |
F | alföld |
ausztráliai természeti táj | |
A | Carpentaria-alföld |
Eyre-tó-alföldje | |
Murray-Darling-alföld |
F | ausztráliai hegység |
A | Ayers-szikla |
Macdonell-hegység | |
Musgrave-hegység | |
Petermann-hegység | |
T | Nyugat-Ausztrál-tábla |
T | Ázsia |
P | közép-ázsiai állam |
közép-ázsiai folyó | |
X | belső-ázsiai hegység |
F | ázsiai állam |
A | Kazahsztán |
Kirgizisztán | |
Tádzsikisztán | |
Türkmenisztán | |
Üzbegisztán | |
T | Közép-Ázsia |
F | ázsiai folyó |
A | Amu-Darja |
Szir-Darja | |
T | Közép-Ázsia |
F | ázsiai természeti táj |
A | Baltisztán |
Karakum | |
Kizilkum | |
Turáni-alföld | |
Turkesztán |
T | Csehország |
M: | Budapesttől a Vaskapuig vagy Turnu Szeverinig |
F | Középső-Duna |
A | Kamarás-Duna |
Kis-Duna | |
Mosoni-Duna | |
Öreg-Duna | |
Soroksári-Duna | |
Szentendrei-Duna | |
Vág-Duna | |
P | Visegrádi-szoros |
M: | Az ETO magyar kiadásai szerint Passautól Budapestig. Más felosztás szerint Dévénytől Budapestig |
F | Középső-Duna |
P | Dévényi-szoros |
H | Heptanomis |
T | Óegyiptomi Birodalom |
T | Európa |
P | Kárpát-medence |
közép-európai állam | |
közép-európai természeti táj |
F | alföld |
közép-európai-síkvidék | |
A | Germán-alföld |
Lengyel-alföld | |
Mazowsze |
M: | az ETO fénymásolata alapján rendszerezve |
F | európai állam |
A | Ausztria |
Csehország | |
Lengyelország | |
Liechtenstein | |
Magyarország | |
Németország | |
Svájc | |
Szlovákia | |
Szlovénia | |
T | Közép-Európa |
M: | Homokos, lápos, jégkorszaki üledékkel borított partvidék az Északi-tenger német partja mentén |
F | közép-európai-síkvidék |
A | Veluwe |
M: | Finom szemcsés tengeri üledékből és folyóhordalékból felépült, lápos partszegély |
F | közép-európai-síkvidék |
A | Ditmarschen |
Flandriai-alföld | |
Fríz-marsch | |
Holland-Marsch | |
Zeeland |
F | európai természeti táj |
A | Alpok |
Kárpát-medence | |
Kárpátok | |
közép-európai-hegyvidék | |
közép-európai-síkvidék | |
Rajna-vidék | |
T | Közép-Európa |
F | közép-európai-síkvidék |
A | Belorusz-tóhátság |
Holsteini-svájc | |
Mazuri-tóhátság | |
Mecklenburgi-tóhátság | |
Pomerániai-tóhátság |
M: | A jégkorszaki gleccser vége előtt felhalmozott törmelékvonulat |
F | közép-európai-síkvidék |
végmoréna | |
A | Altmark |
Fläming | |
Lódzi-dombság | |
Lüneburger Heide | |
Yding Skovhöj |
F | európai hegység |
közép-európai természeti táj | |
A | Cseh-Morva-medence |
Cseh-Morva-medencei peremhegység | |
Lengyel-középhegyvidék | |
Német-középhegyvidék |
F | közép-európai természeti táj |
A | Közép-európai alföld |
Közép-európai geest | |
Közép-európai marsch | |
Közép-európai tóhátság | |
Közép-európai végmorénasor |
T | Görögország |
P | Athén |
L& | Afganisztán |
Irán |
F | Kelet-európai hátság |
T | Skócia |
P | Közép-Skócia déli része |
Közép-Skócia északi része |
T | Közép-Skócia |
P | Angus |
Argyll | |
Bute | |
Clackmannan | |
Dumbarton | |
Fife | |
Kinross | |
Perth'shire | |
Stirling |
H | Highlands |
T | Közép-Skócia |
P | Aberdeen |
Banff | |
Inverness | |
Kincardine | |
Moray | |
Nairn |
T | Svéd-tönk |
T | Szahara |
P | Hammada-el-Hamra |
F | Eróziós fennsík |
T | szibériai nagytáj |
T | Szlovákia |
M: | az 1876:XXXIII.tc. Szilágy vm-be kebelezte be |
Forrás: | hun(658)gyal(590) |
T | Magyarok földje |
Partium | |
R | Szilágy vármegye |
X | Kővár vidéke |
T | Wales |
P | Brecknockshire |
Cardiganshire | |
Montgomeryshire | |
Radnorshire |
M: | 500-1500 m tengerszint feletti magasság közötti hegység |
F | hegység |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | kf(124)rnl11(169) |
T | Kalota |
X | Rézalja |
M: | A Római Birodalom teljes területén, a birodalom romjain a Nyugatrómai Birodalom bukása (476) és a felfedezések kezdete (1492) közötti államok. Más vélemények szerint a népvándorlás kezdete (Kr. u. 375) és Luther fellépése (1517) közötti államok |
F | állam |
A | Angol Királyság |
Arab Birodalom | |
Aragon Királyság | |
Avar Kaganátus | |
Bizánci Birodalom | |
Frank Királyság | |
Granadai Királyság | |
Kasztíliai Királyság | |
Kazár Kaganátus | |
Keleti Gót Királyság | |
Kordovai Emírség | |
Leoni Királyság | |
Magyar Királyság | |
Navarrai Királyság | |
Német-Római Birodalom | |
Nyugati Gót Királyság | |
Oszmán-Török Birodalom | |
Pápai Állam | |
Portugál Királyság | |
Regnum Francorum | |
Szvév Királyság | |
Vandál Királyság | |
Velencei Köztársaság |
F | Egyiptom |
A | Miszr |
E | ókori Egyiptom |
F | Hispánia |
P | Portugál Királyság |
Spanyol Királyság | |
E | ókori Hispánia |
F | Itália |
T | Német-Római Birodalom |
P | Keleti Gót Királyság |
Pápai Állam | |
Velencei Köztársaság | |
R | újkori Itália |
E | ókori Itália |
F | felszíni moréna |
R | fenékmoréna |
A | Ayacucho megye |
Callao alkotmányos tartomány | |
Huancavelica megye | |
Huanuco megye | |
Ica megye | |
Junín megye | |
Lima megye | |
Pasco megye |
F | belső síkságok |
T | Zimbabwe |
T | Oroszország európai része |
P | Asztrahan' terület |
Kalmükföld | |
Kujbisev terület | |
Penza terület | |
Szaratov terület | |
Tatárföld | |
Ul'janovszk terület | |
Volgográd terület |
T | Appenninek |
P | Abruzzók |
Római-Appenninek |
T | Atlasz-hegység |
M: | A Dévényi-kaputól a Vaskapuig vagy Turnu Szeverinig |
M: | Az ETO magyar kiadás szerint Passautól a Vaskapuig. A lexikonok, szakkönyvek nem használják az ETO Közép-Duna és Közép-Duna felső része felosztást |
A | Közép-Duna |
Közép-Duna felső része | |
T | Duna |
P | Al-Duna |
HV | Jubba körzet |
T | Szomália |
L | Déli-Sziklás-hegység |
HV | Shabeellaha körzet |
T | Szomália |
F | Urál-hegység |
H | államigazgatási egység |
A | falu |
közigazgatási terület | |
település | |
város | |
T | állam |
közigazgatás | |
X | közigazgatási egység térképe |
F | közigazgatási egység |
A | Grófság |
Járás | |
Kerület | |
körzet | |
megye | |
Régió | |
Tartomány | |
Vajdaság közigazgatási terület |
T | Oroszország központi vidéke |
P | Belgorod terület |
Kurszk terület | |
Lipeck terület | |
Orel terület | |
Tambov terület | |
Voronyezs terület |
T | Izrael |
H | Al Jazirah |
Kék-Nílus körzet | |
T | Szudán |
T | Paraguay |
P | Asunción |
T | Kenya |
P | Nyeri |
T | Északnyugat-Rhodesia |
P | Lusaka |
Központi vidék a Feketeföld kivételével
T | Oroszország központi vidéke |
P | Ivanovo terület |
Jaroszlav terület | |
Kaluga terület | |
Kosztroma terület | |
Moszkva terület | |
Rjazan' terület | |
Tula terület | |
Vladimir terület |
H | Gneisz-Alpok |
F | Keleti-Alpok |
P | Alacsony-Tauern |
Eisenerzi-Alpok | |
Magas-Tauern | |
Nori-Alpok | |
Plessur-Alpok | |
Rhäti-Alpok | |
Salzburgi-palahegység | |
Stájer-Alpok |
L | falu |
M: | Kezdetben őrgrófságként a Német-római Császárság, majd az Osztrák Császárság, később az Osztrák-Monarchia része. Lényegében a mai Szlovénia területét foglalta magába, az észak-keleti (maribori/Marburg) rész kivételével, mely a Stájer Hercegséghez tartozott |
T | Osztrák Császárság |
Osztrák-Magyar Monarchia | |
R | Szlovénia |
F | Lengyel-középhegyvidék |
T | Lengyelország |
E | Nyugat-Galícia |
M: | 1779-1880 között újra önálló vármegye |
Forrás: | gyal(592) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
Tiszántúli kerület | |
P | Újmoldova |
R | Krassó-Szörény vármegye |
E | Temesi bánság |
M: | 1880-ban egyesült Krassó és Szörény vármegyékből |
Forrás: | gyal(591-592) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
P | Királykegye |
Kiskárolyfalva | |
Kiskrassó | |
Krassóalmás | |
Krassócsergő | |
Krassóvár | |
Miklósháza | |
Nermed | |
Oravicabánya | |
Resicabánya | |
Ruszkabánya | |
Stájerlakanina | |
Szászkabánya | |
Temesszlatina | |
Újmoldova | |
Vizes | |
E | Krassó vármegye |
Szörény vármegye | |
X | Bánság |
Forrás: | hun(245) |
H | Jabalcsa |
T | Krassó-Szörény vármegye |
X | krassovánok |
Forrás: | hun(245) |
H | Klokotics |
T | Krassó-Szörény vármegye |
X | krassovánok |
Forrás: | hun(245) |
T | Krassó-Szörény vármegye |
X | krassovánok |
Forrás: | fnesz2(580) |
LV | Kraszna község |
Kraszna-folyó |
HV | Kraszna |
T | Kraszna vidéke |
Szilágy vármegye |
M: | Az 1877. I. tc. Szilágy vármegyébe kebelezte be |
Forrás: | hun(658)gyal(704) |
T | Magyarok földje |
Partium | |
R | Szilágy vármegye |
E | Krasznaköz |
X | Kraszna vidéke |
Forrás: | kf(180-181) |
T | Szilágyság |
P | Kraszna község |
Szilágysomlyó | |
Zilah | |
X | Kraszna vármegye |
Szilágy vármegye |
HV | Kraszna |
F | magyarországi folyó |
R | Tisza |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
T | Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke |
P | Adigeföld |
T | Szibéria közigazgatási terület |
P | Evenkiföld |
Hakaszföld | |
Tajmiri Nyenyecföld |
T | krétai-tengeri sziget |
E | Creta |
Creta et Cyrene provincia | |
= | kréta |
F | peremtenger |
T | Földközi-tenger |
T | görög szigetvilág |
P | Kréta-sziget |
LV | Krím terület |
Krím-félsziget |
HV | Krím |
T | Ukrajna |
P | Szimferopol |
HV | Krím |
F | félsziget |
Forrás: | gyal(357) |
T | Brassó vármegye |
Tízfalu |
F | adriai-tengeri sziget |
T | Horvátország |
Forrás: | gyal(793)rnl17(532) |
F | szepesi bányaváros |
T | Szepes vármegye |
X | bányaváros |
L | Bangkok |
LV | Kuala Lumpur szövetségi terület |
Kuala Lumpur város |
Kuala Lumpur szövetségi terület
HV | Kuala Lumpur |
T | Malajzia |
P | Kuala Lumpur város |
HV | Kuala Lumpur |
F | főváros |
T | Kuala Lumpur szövetségi terület |
T | Terengganu |
Kuanghszi-Csuang autonóm terület
L | Guanxi Zhuangzu Zizhiqu |
L | Guangdong tartomány |
T | Pahang |
F | közép-amerikai állam |
P | Camagüey tartomány |
Islas de Pinos | |
La Habana tartomány | |
Matanzas tartomány | |
Oriente tartomány | |
Pinar der Río tartomány | |
Santa Clara tartomány |
F | Kelet-európai alföld |
T | Sarawak |
M: | 1428-ban veszti el a Magyar Királyság |
Forrás: | gyal(134) |
F | bánságok |
P | Galambóc |
R | Macsói bánság |
F | oázis |
T | Középső- és Alsó-Volga-vidék |
L | Guizhou tartomány |
H | Qinghai-tó |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
L | megművelt terület |
L | Kumáum-Himalája |
H | Kumaon-Himalája |
F | Himalája kelet-nyugati vonulat |
M: | a 13-15. sz-ban önálló vármegye a Nagykunság területén |
Forrás: | gyal(551) |
H | Kis-Heves vármegye |
Kis-Szolnok vármegye | |
P | Kolbász szék |
X | Nagykunság |
H | Cunene |
F | afrikai folyó |
X | Atlanti-óceán |
Forrás: | gyal(551) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Nagykunság |
F | belső-ázsiai hegység |
Forrás: | gyal(551) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Nagykunság |
Forrás: | gyal(551) |
HV | Szentmárton |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Nagykunság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Kiskunság |
T | Finnország |
T | Indonéz-Timor |
F | tengeröböl |
T | Balti-tenger |
H | Kura-medence |
F | alföld |
T | Kaukázus-vidék |
L | Kura-Araksz-alföld |
L | Kurdisztán |
M: | Történelmi régió és természetföldrajzi táj a Zagrosz-hegység területén és a Torosz-hegység keleti részén. |
Forrás: | Britannica Hung., Magyar nagylexikon |
H | Kordestan |
Kurdestan | |
F | közel-keleti természeti táj |
X | Kurdisztán tartomány |
kurdok | |
Örményföld és Kurdisztán |
T | Irán |
X | Kurdisztán |
T | Szibéria közigazgatási terület |
L | Hessen-Kassel |
F | ázsiai sziget |
T | Szahalin terület |
T | Központi Feketeföld |
F | Kelet-európai alföld |
L | Kosrae |
Forrás: | kszn(6-7) |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
T | Hokkaido-sziget |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
L | Kuwait |
M: | Államformája sejkség. Közigazgatási beosztás: 3 kormányzóság (muhafazat) |
H | Kuvait |
F | közel-keleti állam |
P | Al Kuwayt |
L | Kis-Ararát |
R | Maros |
E | Kis-Küküllő |
Nagy-Küküllő |
Forrás: | kf(137-138)KSzN(8-9) |
T | Székelyföld |
P | Kis-Küküllő köze |
Kis-Küküllő mente |
M: | a 11. sz-ban alakult vármegye,amelyik 1876-ban kettévált |
Forrás: | gyal(597) |
T | Magyarok földje |
R | Kis-Küküllő vármegye |
Nagy-Küküllő vármegye |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
H | Dombó |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
H | Pócsfalva |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
H | Széplak |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
F | Nyugati-Alpok |
P | Appenzelli-Alpok |
Berni-Alpok | |
Dauphiné-Alpok | |
Emmentáli-Alpok | |
Fribourgi-Alpok | |
Glarusi-Alpok | |
Savoiai-Alpok | |
Schwyzi-Alpok | |
Tengeri-Alpok |
F | Brit-szigetek |
T | Észak-Skócia |
P | Lewis-sziget |
F | belső-ázsiai természeti táj |
Forrás: | kf(138) |
T | Somogy |
P | Igal |
Marcali | |
Tab | |
X | Somogy vármegye |
Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
L | Kisrákos |
L | Creta et Cyrene provincia |
Forrás: | gyal(134.839) |
T | Szeben vármegye |
Újegyház szék |
T | Tuvai autonóm terület |
M: | Tartományi jogú város |
T | Koreai Köztársaság |
H | Cuanza |
F | afrikai folyó |
X | Atlanti-óceán |
T | Nigéria |
P | Ilorin |
T | Dél-Afrikai Köztársaság |
P | Pietermaritzburg |
E | Viipuri |
F | afrikai tó |
X | Uganda |
T | Kinki-Chiho |
L | Ciprus az ókorban |
L | Cyrenaica |
L | Cyrene |
F | Japán-szigetek |
T | Japán |
P | Nagaszaki |
T | Dominikai Köztársaság |
T | Nueva Esparta szövetségi állam |
T | Dominikai Köztársaság |
T | Kuba |
P | Havanna |
T | Bío Bío |
P | Los Angeles, Ch. |
LV | La Libertad megye, Peru |
La Libertad megye, Salv. | |
La Libertad város, Ec. | |
La Libertad város, Fül. | |
La Libertad város, Guat. | |
La Libertad város, Salv. |
HV | La Libertad |
F | Északi igazgatási területek |
T | Peru |
HV | La Libertad |
T | Salvador |
P | La Libertad város, Salv. |
HV | La Libertad |
T | Guayas tartomány |
HV | La Libertad |
T | Negros Oriental tartomány |
HV | La Libertad |
T | Petén megye |
HV | La Libertad |
T | La Libertad megye, Salv. |
H | English channel |
F | tengeri csatorna |
T | Atlanti-óceán |
X | Szajna |
T | Argentína |
LV | La Paz megye, Hond. |
La Paz megye, Salv. | |
La Paz város, Bol. | |
La Paz város, Hond. | |
La Paz város, Mex. |
HV | La Paz |
T | Honduras |
P | La Paz város, Hond. |
HV | La Paz |
T | Salvador |
M: | Adminisztratív főváros |
HV | La Paz |
T | Andok vidéke |
HV | La Paz |
T | La Paz megye, Hond. |
HV | La Paz |
T | Baja California Sur |
T | Argentína |
T | Dominikai Köztársaság |
T | Salvador |
T | Dominikai Köztársaság |
F | észak-amerikai természeti táj |
T | Malajzia |
P | Victoria város1 |
F | ókori Görögország |
P | Sparta |
T | Peloponnészosz tartomány |
T | Nigéria |
P | Ikeja |
M: | A tengernek homokszigetekkel részben elzért öble |
F | tengeröböl |
T | tenger |
T | Nyugat-Punjab |
Forrás: | gyal(345) |
T | Avas |
Szatmár vármegye |
F | szárazföld |
F | szárazföld |
X | lakóépület |
település |
T | India |
P | Kavaratti |
F | ázsiai tó |
X | Oroszország ázsiai része |
F | Északi igazgatási területek |
T | Peru |
T | Dél-Skócia |
T | Északnyugat-Anglia és Yorkshire |
T | Angol-sziget |
T | Nyugat-Ausztrál-tábla |
Forrás: | gyal(792.823) |
HV | Szentandrás |
T | Szepesi lándzsások kerülete |
P | Horka |
Kisóc | |
Komoróc | |
Miklósfalva |
T | Franciaország |
L | Srí Lanka |
T | Michigan szövetségi állam |
T | Asia provincia |
T | Syria Superior |
L | Laois grófság |
H | Laoighis |
T | Írország |
M: | Államformája népi demokratikus köztársaság. Közigazgatási beosztás: 17 tartomány (khoueng) |
F | délkelet-ázsiai állam |
P | Viangchan |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | hun(674)kók(33)kf(138) |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
P | Domokos |
Erzsébetbánya | |
Felsőszőcs | |
Magyarlápos | |
Nemesbudafalva | |
Oláhlápos | |
Tőkés település | |
X | Szolnok-Doboka vármegye |
A | Finnmark |
Lappföld természeti táj | |
Lappi | |
Lappland | |
X | lappok |
M: | A Skandináv-hegyvidék egy része |
F | Lappföld |
T | Skandináv-hegyvidék |
F | Lappföld |
T | Finnország |
M: | Svédországi lappok lakta tartomány |
H | Lappmark |
F | Lappföld |
T | Norrland |
L | Lappland |
F | peremtenger |
T | Jeges-tenger |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Hidalmási járás |
mócok |
L | mocsár |
T | Venezuela |
P | Barquisimento |
T | Kanári-szigetek |
Forrás: | kf(53)gyal(356) |
T | alfaluk |
Baranya vármegye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
T | Szíria |
M: | A Bizánci Birodalom területén a negyedik keresztes hadjárat idején a keresztesek és a velenceiek által létrehozott, s 1204-1261 között fennállt államalakulat |
X | Bizánci Birodalom |
T | Amerika |
P | Dél-Amerika |
Közép-Amerika |
T | Italia provincia |
M: | A karbontól a kréta időszakig létezett hatalmas őskontinens, amely a mai Észak-Amerikát, Európát és Ázsia nagy részét foglalta magába |
F | hajdani kontinens |
T | Pangaea |
E | Laurencia |
M: | A Föld ősmasszívumainak egyike, Észak-Amerika ősi kontinentális magja |
F | hajdani kontinens |
R | Laurázia |
M: | Észak-Amerika területén lezajlott ősi hegységképződés kb. 2.5 milliárd évvel ezelőtt |
F | hegységképződés |
F | észak-amerikai természeti táj |
T | Vaud |
F | terméketlen terület |
T | Olaszország |
P | Róma |
T | Allgäui-Alpok |
P | Parseier Spitze |
T | jón-tengeri sziget |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
H | Liathdraim |
T | Írország |
T | domborzat |
Forrás: | kszn(6-7) |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | hun(611-612)kf(72) |
T | Bodrogköz |
Zemplén vármegye |
T | Flevoland |
H | Genfi-tó |
F | európai tó |
X | Franciaország |
Svájc |
L | Lvov város |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
T | Honduras |
F | észak-ázsiai folyó |
E | Aldan |
Viljuj | |
X | Jeges-tenger |
F | Közép-európai alföld |
F | közép-európai-hegyvidék |
A | Csestochowai-dombság |
Krakkói Jura | |
Lublini-hátság | |
Roztocze | |
Szentkereszt-hegység | |
T | Variszkuszi-hegységrendszer |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
T | Spanyolország |
F | középkori állam |
R | Spanyol Királyság |
E | Kordovai Emírség |
L | Kinshasa város |
T | Belső kristályos öv |
P | Sonnenhorn |
T | Homs tartomány, Lb. |
Tripolisz vidéke |
L | Leszvosz |
F | dél-afrikai állam |
P | Maseru |
L | Leszvosz |
Forrás: | gyal(649)kok(33)kf(149) |
T | Bacau megye |
moldvai Mezőség |
H | Lesbos |
Leszbosz | |
T | égei-tengeri sziget |
Graeciae insulae |
M: | Közigazgatási beosztás: 21 kerület, 7 köztársasági jogú város |
F | balti állam |
P | Riga |
T | Külső-Hebridák |
LV | Leyte-sziget |
Leyte-szigeti tartomány |
HV | Leyte |
T | Visayas-szigetek |
HV | Leyte |
T | Fülöp-szigetek |
H | Lhásza |
T | Tibet Autonóm Terület |
L | Lhasa |
F | ázsiai hegycsúcs |
T | Himalája |
X | Kína |
Nepál |
T | Kína |
L | Leitrim grófság |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 5 tartomány (muhafazat) |
F | közel-keleti állam |
P | Bejrút |
Tripoli város, Lbn. |
F | libanoni-hegységek |
F | közel-keleti hegység |
A | Antilibanon-hegység |
Hermon-hegység | |
Libanon-hegység |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 9 megye (county) |
F | nyugat-afrikai állam |
P | Monrovia |
Forrás: | gyal(194) |
F | királyi bányaváros |
szabad királyi város | |
T | Zólyom vármegye |
M: | Jelenleg Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség. 24 városi körzet a közigazgatási beosztás |
H: | Líbia térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó. Ha a dokumentum a korábbi államalakulatokról (Egyesült Líbibi Királyság, Líbia olasz gyarmat stb.) szól, a megfelelő deszkriptorral kell osztályozni |
F | Maghreb ország |
P | Baida tartomány |
Benghazi tartomány | |
Derna tartomány | |
Gharian tartomány | |
Homs tartomány, Lb. | |
Misurata tartomány | |
Sebha tartomány | |
Tripoli tartomány | |
Ubari tartomány | |
Zawia tartomány | |
E | Egyesült Líbiai Királyság |
= | Líbiai olasz gyarmat |
Libya | |
Tripolisz török kormányzóság |
M: | (1912)1919-1951 között olasz gyarmati állam |
H: | Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak Líbiájával foglalkozik. A mai Líbia esetén a "Líbia" használandó |
P | Cyrenaica tartomány |
Tripolitania | |
R | Egyesült Líbiai Királyság |
X | Tripolisz török kormányzóság |
= | Líbia |
Libya |
F | trópusi sivatag |
T | Szahara földközi-tengeri szegélye |
P | Calanscio-homoksivatag |
Calanscio-szerir | |
Tibeszti-szerir |
F | főváros |
T | Partvidék tartomány |
M: | Először az akkor ismert egész Afrika, később csak Észak-Afrika neve a görög történetíróknál. Római majd keletrómai provinciaként az Egyiptom és Tripolitana közötti tengerparti részt nevezték így |
F | Africa |
T | Keletrómai Birodalom |
P | Libya Inferior |
Libya Superior | |
= | Líbia |
Líbiai olasz gyarmat |
T | Libya |
E | Marmarica |
T | Libya |
E | Creta et Cyrene provincia |
T | Római Birodalom |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
M: | Államformája hercegség. Közigazgatási beosztás: 10 község (commune) és a főváros |
F | közép-európai állam |
P | Vaduz |
LV | Liege tartomány |
Liege város |
HV | Liege |
T | Belgium |
P | Liege város |
HV | Liege |
T | Liege tartomány |
T | Basel-Land félkanton |
T | Belső kristályos öv |
F | peremtenger |
T | Földközi-tenger |
X | Arno |
T | Északi-Appenninek |
T | Italia provincia |
T | Italia Annonaria |
T | Olaszország |
T | Horvát-szlavón társországok |
F | főváros |
T | Malawi |
LV | Lima megye |
Lima város, Mont. | |
Lima város, Ohio | |
Lima város, Peru | |
Lima város, Svd. | |
Lima-folyó |
HV | Lima |
F | Középső igazgatási területek |
T | Peru |
P | Lima város, Peru |
HV | Lima |
T | Montana szövetségi állam |
HV | Lima |
T | Ohio szövetségi állam |
HV | Lima |
F | főváros |
T | Lima megye |
HV | Lima |
T | Kopperberg megye |
HV | Lima |
F | európai folyó |
X | Atlanti-óceán |
Portugália |
LV | Limburg tartomány, Belg. |
Limburg tartomány, Holl. |
HV | Limburg |
T | Belgium |
P | Hasselt |
HV | Limburg |
T | Hollandia |
P | Maastricht |
H | Luimneach |
T | Írország |
T | égei-tengeri sziget |
T | Costa Rica |
T | Franciaország |
F | afrikai folyó |
X | Indiai-óceán |
T | Chile |
T | Nebraska szövetségi állam |
T | Angol-sziget |
T | Közép-Anglia |
T | kisázsiai Pentapolisz |
T | Oberösterreich |
T | Lipari-szigetek |
H | Eoli-szigetek |
F | dél-európai sziget |
T | olasz szigetek |
P | Lipari |
Salina | |
Stromboli | |
Vulcano |
T | Központi Feketeföld |
Forrás: | hun(234-235)kf(91) |
T | Temes vármegye |
temesi Erdőhát |
M: | Az egykori német államok közül az egyik legkisebb |
H | Lippe Grófság |
Lippe Hercegség | |
F | német történelmi államok |
P | Lippe-Detmold |
Schaumburg-Lippe |
L | Lippe |
L | Lippe |
T | Lippe |
R | Nordrhein-Westfalen |
Forrás: | gyal(610) |
T | Dunáninneni kerület |
Magyarország 1876-1920 között | |
X | Felföld |
F | Északnyugati-Kárpátok |
L | Lisszabon |
Forrás: | mhnt |
L | Lispeszentadorján |
Forrás: | gyal(482) |
H | Lispe |
Szentadorján | |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
H | Lisboa |
F | főváros |
T | Estramadura tartomány |
Forrás: | hun(611) |
L | Olaszliszka |
Forrás: | hun(611) |
L | Olaszliszka |
F | szervetlen szféra |
A | földfelszín |
földmag | |
T | fizikai földrajz |
X | geomorfológia |
kőzettan | |
sztratigráfia | |
talajtan | |
tektonika |
T | Arkansas szövetségi állam |
M: | 1991.09.06-én a Szovjetúnió Államtanácsa elismerte függetlenségét. Közigazgatási beosztás: 41 kerület, 8 köztársasági jogú város |
F | balti állam |
P | Vilnius |
H | Liverpooli-fennsík |
T | Új-angliai hegység |
L | Liverpool-hegység |
F | főváros |
T | Szlovénia |
F | dél-amerikai természeti táj |
T | Bolívia |
P | Santa Cruz város, Bol. |
F | dél-amerikai tó |
X | Chile |
T | Chile |
L | Wexford grófság |
F | európai tó |
X | Nagy-Britannia |
T | Lengyelország |
F | Közép-európai végmorénasor |
F | észak-európai sziget |
T | Norvégia |
T | Kayah szövetségi állam |
F | európai folyó |
X | Atlanti-óceán |
T | Ecuador |
M: | Alcsík egyik völgye |
Forrás: | gyal(407)kf(79-80) |
T | Alcsík |
T | Kogi szövetségi állam |
F | ókori Görögország |
F | ókori Görögország |
T | Olaszország |
T | Déli-Mészkőalpok |
T | Kis-Szunda-szigetek |
F | főváros |
T | Togo |
T | Britannia Inferior |
R | London |
F | főváros |
T | London county |
E | Londinum |
T | Anglia |
P | London |
Middlesex |
H | Derry |
T | Észak-Írország |
T | Angol-sziget |
H | Longphort |
T | Írország |
M: | Keleti germán néptörzs területei. Kezdetben az Elba alsó szakaszán éltek. Délre vándorolva a 6. században Pávia központtal Itáliában királyságot alapítottak. 773-774-ben területük a Frank Birodalom része lett |
F | germánok területe |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
L | Longford grófság |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
T | Irán |
P | Khorramabád |
LV | Loreto megye |
Loreto város, Ol. | |
Loreto város, Pg. |
HV | Loreto |
F | Északi igazgatási területek |
T | Peru |
HV | Loreto |
T | Ancona tartomány |
HV | Loreto |
T | Concepción megye |
Forrás: | kf(77-78) |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
T | Franciaország |
E | Lotaringia |
LV | Los Angeles, Calif. |
Los Angeles, Ch. |
HV | Los Angeles |
T | California szövetségi állam |
HV | Los Angeles |
T | La Laja megye |
T | Ecuador |
T | Panama |
T | Miranda szövetségi állam |
M: | 925-től a 17. századig a Német-Római Birodalom része volt, majd Franciaország része lett, s 1870/71 után Elzásszal együtt a Német Császársághoz került |
H | Lothringen |
F | német történelmi államok |
T | Elzász-Lotaringia |
P | Alsó-Lotaringia |
Felső-Lotaringia | |
R | Lorraine |
L | Lotaringia |
T | Egyesült Államok |
P | Baton rouge |
T | Mozambik |
P | Maputo körzet |
H | Lugbhadh |
T | Írország |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
L | Dél-Skócia |
Forrás: | hun(817-821)kf(120-121) |
T | Hunyad |
Hunyad vármegye |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
szepesi város | |
T | Szepes vármegye |
Forrás: | kf(450) |
T | Maros-Torda vármegye |
Murokország |
LV | Luanda körzet |
Luanda tartomány | |
Luanda város |
HV | Luanda |
T | Luanda tartomány |
P | Luanda város |
HV | Luanda |
T | Angola |
P | Luanda körzet |
HV | Luanda |
F | főváros |
T | Luanda körzet |
T | Északkelet-Rhodesia |
T | Lengyelország |
E | Nyugat-Galícia |
F | Lengyel-középhegyvidék |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
T | Italia provincia |
T | Déli Appenninek |