T | Pakisztán |
P | Karachi |
T | Szenegál |
L | Szingapúr város |
T | Moesia Superior |
R | Nándorfehérvár |
F | hajdani kontinens |
T | Somogy megye |
LV | Sion város1 |
Sion város2 | |
Sion-hegy1 | |
Sion-hegy2 |
M: | Város Názáret közelében (Józs. 19.19) |
HV | Sion |
HV | Sion |
T | Valais |
M: | Jeruzsálem DK-i dombjának Izrael előtti, kánaáni neve. Etimológiája nincs tisztázva |
HV | Sion |
M: | A Hermon-hegy másik neve 5Móz. 4.48 szerint |
HV | Sion |
X | Hermon-hegy |
F | balkán-hegységi hágó |
T | Balkán-hegység |
H | Akyab |
T | Rakhine szövetségi állam |
T | Elő-Himalája |
R | Fekete-tengeri régió |
M: | Olyan térség, ahol az évi csapadékmennyiség 250-mm-nél kevesebb. A sivatagok felszíne lehet hegyvidék, fennsík vagy alföld |
F | flóra |
táj | |
terméketlen terület | |
A | agyagsivatag |
domborzati sivatag | |
homoksivatag | |
jégsivatag | |
kavicssivatag | |
kősivatag | |
sós-sivatag | |
sziklasivatag | |
trópusi sivatag | |
tundra | |
T | domborzat |
P | oázis |
vádi | |
E | defláció |
mállás | |
sivatagosodás | |
X | füves puszta |
homoktölcsér | |
szárazság | |
szavanna |
L | Sziva-oázis |
L | Zealand |
F | tengerszoros |
X | Észak-Európa |
F | észak-európai állam |
A | Dánia |
Norvégia | |
Svédország | |
T | Skandinávia |
X | balti állam |
Finnország | |
Izland |
F | észak-európai természeti táj |
félsziget | |
X | Baltikum |
Finnország | |
Svalbard |
F | észak-európai természeti táj |
európai hegység | |
P | Dovrefjell |
Hardangervidda | |
Jämtland | |
Jostedalsbreen | |
Jotunheimen | |
Lappföld természeti táj |
M: | Földrajzi-történelmi-politikai régió Észak-Európában. A Skandináv-félsziget két országát, valamint Dániát sorolják hozzá. Az ETO a Skandinávia-skandináv állam azonosságot tette magáévá úgy, hogy még Finnországot is ide sorolja |
Forrás: | Britannica Hung., Magyar nagylexikon |
H | Scandia |
T | Észak-Európa |
P | skandináv állam |
F | észak-európai népek területe |
T | Götaland |
T | Svéd-tönk |
T | Nagy-Britannia |
P | Dél-Skócia |
Észak-Skócia | |
Közép-Skócia | |
X | skót irodalom |
L | Szkopje |
T | Angol-sziget |
T | Belső-Hebridák |
T | Dekapolisz |
H | Szalánci-hegység |
T | Eperjes-Tokaji-hegység |
L | Szilézia |
R | Szlavónia |
L | Szilézia |
L | Sligo grófság |
H | Sligeach |
T | Írország |
T | Götaland |
Svéd-tönk |
T | Ionia |
H | Havas-hegység |
T | Ausztrál-Alpok |
M: | A Perzsa Birodalom Oxus éa Iaxartes folyók közötti területe |
F | Asia Meridionalis Centralis |
X | Sogdiana satrapia |
T | Perzsa Birodalom |
P | Maracanda |
X | Sogdiana |
T | Nyugat-Norvégia |
F | Fjord |
T | Északi-tenger |
X | Norvégia |
M: | Központi vára Tuzla (magyarul Só). A 13. század közepén megszünt. Mátyás király 1464-ben a Szreberniki bánságot szervezi meg a területén |
Forrás: | kf(82), gyal(83.134) |
F | bánságok |
R | Szreberniki bánság |
X | Délvidék |
Forrás: | hun(343)kf(166-167) |
T | Sokoróalja |
X | Győr vármegye |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
X | Sokoróalja |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
LV | Sokoto szövetségi állam |
Sokoto város |
HV | Sokoto |
T | Nigéria |
P | Sokoto város |
HV | Sokoto |
T | Sokoto szövetségi állam |
T | Guatemala |
T | Kis-Szunda-szigetek |
LV | Solothurn kanton |
Solothurn város |
HV | Solothurn |
T | Svájc |
P | Solothurn város |
HV | Solothurn |
T | Solothurn kanton |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
L | Magyarsolymos |
Forrás: | gyal(541) |
T | Kolozs vármegye |
Nádasmente | |
X | mócok |
Nádasmenti járás |
T | Délnyugat-Anglia |
T | Angol-sziget |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | kf(62) |
T | Bakonyalja |
Forrás: | kf(138) |
H | Somogyország |
Somogyság | |
T | Dunántúl |
P | Belső-Somogy |
Dráva mente | |
Külső-Somogy | |
Nagyberek | |
Vízmente | |
Zselicség | |
X | Somogy vármegye |
Forrás: | kf(167-168) |
L | Somogy |
Forrás: | kf(138) |
L | Somogy |
Forrás: | gyal(102.667) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
Nagysink szék |
L | Dél-Jütland |
F | európai hegycsúcs |
T | Lepontini-Alpok |
X | Olaszország |
T | Mexikó |
P | Hermosillo |
T | Salvador |
T | Pannonia Inferior |
R | Pécs |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Győr-Moson-Sopron megye |
Győr-Sopron megye | |
Sopron vármegye |
Forrás: | kf(150-151) |
HV | Nagyerdő |
T | Kisalföld |
P | Alsószopor |
Bő | |
Csapod | |
Csepreg | |
Felsőszopor | |
Hövej | |
Nemeskér | |
Nemesládony | |
Röjtökmuzsaly | |
Sajtoskál | |
Simaháza | |
X | Sopron vármegye |
F | magyarországi hegység |
T | Dunántúl |
M: | A szigetcsoport 11 tagjából 3 az USA-hoz tartozik, 8 Kiribatihoz, s ezekből a felsorolt három lakott |
T | Kiribati |
P | Kiritimati |
Tabuaeran | |
Teraina |
T | Hokkaido-sziget |
H | Ráckevei-Duna |
F | Közép-Duna |
H | Sott |
F | sivatag |
A | Kavír-sivatag |
H | Salt Lakes |
F | ausztráliai tó |
T | Zöld-foki Köztársaság |
P | Brava-sziget |
Fogo-sziget | |
Maio-sziget | |
Santiago-sziget |
L | sós-sivatag |
H | Dél-Ausztrália |
T | ausztráliai közigazgatási rendszer |
P | Adelaide |
South Carolina szövetségi állam
H | Dél-Carolina |
T | Egyesült Államok |
P | Columbia város |
H | Dél-Dakota |
T | Egyesült Államok |
P | Pierre |
T | Déli-sziget |
Forrás: | kf(168) |
T | Maros-Torda vármegye |
Sóvidék |
Forrás: | kf(168) |
T | Székelyföld |
P | Alsósófalva |
Atyha | |
Felsősófalva | |
Korond | |
Parajd | |
Sóvárad | |
Szováta | |
X | Maros-Torda vármegye |
Udvarhely vármegye |
T | Hokkaido-sziget |
T | Svealand |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
T | középkori Hispánia |
R | Spanyolország |
E | Aragon Királyság |
Granadai Királyság | |
Kasztíliai Királyság | |
Leoni Királyság | |
Navarrai Királyság |
R | Nyugat-Szahara |
M: | Az Ibériai-félsziget nagy, belső fennsíkja, s egyben a félsziget legidősebb, legbonyolultabb geológiai formációja peremhegységeivel együtt |
HV | Mezeta |
F | tektonikus fennsík |
T | Pireneusi-félsziget |
Variszkuszi-hegységrendszer | |
P | Extremadura-medence |
Ó-kasztíliai medence | |
Új-kasztíliai medence |
T | Laconia |
L | Svalbard |
F | alpesi hágó |
T | Illinois szövetségi állam |
M: | Államformája demokratikus szocialista köztársaság. Közigazgatási beosztás: 24 körzet (district) |
H | Lanka |
Serendib | |
Taprobane | |
HV | Ceylon |
F | dél-ázsiai állam |
P | Colombo |
X | Ceylon szigete |
T | Dzsamu és Kasmír |
F | főváros |
T | Grenada |
F | főváros |
T | Antigua |
T | Newfoundland |
T | Minnesota szövetségi állam |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
T | Belső-Hebridák |
P | Fingal-barlang |
T | Welsh Marshes és Közép-Anglia nyugati része |
T | Központi-Alpok |
Forrás: | gyal(355) |
T | Krassó-Szörény vármegye |
X | bányaváros |
M: | Stiria |
L | Steiermark |
T | Nidwalden félkanton |
M: | 1803-1937 között Hessen tartománya |
T | Hessen-Darmstadt |
H | Stájerország |
T | Ausztria |
F | alpesi hágó |
T | Új-Zéland |
T | Közép-Skócia déli része |
F | főváros |
T | Svealand |
Forrás: | gyal(793)rnl17(532) |
F | szepesi bányaváros |
T | Szepes vármegye |
X | bányaváros |
T | Lipari-szigetek |
L | Kosrae |
T | Kelet-Szlovákia |
E | Párkány |
T | Baden-Württemberg |
T | Moldva |
Románia | |
E | Bukovina |
T | Guatemala |
F | főváros |
T | Andok vidéke |
T | Venezuela |
P | Cumaná |
L | szvévek területe |
T | Kelet-Anglia |
L | Kamarás-Duna |
T | Duna-delta |
LV | Sulu-szigetek |
Sulu-szigeteki tartomány |
HV | Sulu |
T | Philippines |
HV | Sulu |
T | Fülöp-szigetek |
T | Ausztrál-ázsiai-földközi-tenger |
F | Cseh-Morva-medencei peremhegység |
T | Sumbawa-szigetek |
T | Sumbawa-szigetek |
T | Kis-Szunda-szigetek |
P | Flores-sziget |
Komodo-sziget | |
Sumba-sziget | |
Sumbava-sziget |
LV | Sumer Birodalom |
Sumer tartomány |
M: | Kr. e. 3000-1720 között Mezopotámia déli részén. A Sumer Birodalom virágkora Kr. e. 2300-2000 közöttre tehető |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
HV | Sumer |
F | ókori állam |
R | Óbabiloni Birodalom |
HV | Sumer |
T | Babiloni Birodalom |
T | Finn-tönk |
T | Suriname |
T | Délkelet-Anglia |
F | észak-európai sziget |
T | Izland |
T | Susiana satrapia |
F | adriai-tengeri sziget |
T | Horvátország |
F | Medeo-Perzsia |
X | Susiana satrapia |
T | Perzsa Birodalom |
P | Susa |
E | Elam |
X | Susiana |
F | észak-amerikai folyó |
X | Atlanti-óceán |
T | Délkelet-Anglia |
T | Észak-Skócia |
F | főváros |
T | Fidzsi-szigetek |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
L | Magyarsülye |
T | Zala megye |
M: | A Német Királyság egyik törzshercegsége, mely a Vogézektől a Lech-folyóig terjedt, 919-1080 között állt fenn, utána kisebb egységekre bomlott |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädia, Britannica Hung. |
F | német történelmi államok |
E | alemannok területe |
X | svábok |
F | Német-középhegyvidék |
F | Jura-hegység |
T | Svájc |
P | Delémont |
H | Jan Mayen |
Spitzbergák | |
F | észak-európai sziget |
T | Norvégia |
X | Arktisz |
Skandináv-félsziget |
L | Szvaziföld |
T | Svédország |
P | Dalarne |
Närke | |
Södermanland | |
Stockholm | |
Uppland | |
Värmland | |
Västmanland |
F | észak-európai természeti táj |
P | Közép-Svéd-alföld |
Norrland | |
Skane-félsziget | |
Smaland |
Forrás: | gyal(793)rnl17(532) |
F | szepesi bányaváros |
T | Szepes vármegye |
X | bányaváros |
M: | Államformája alkotmányos monarchia. Közigazgatási beosztás: 24 megye (län) |
F | skandináv állam |
P | Götaland |
Norrland | |
Svealand | |
X | Maelaren |
Vaenem | |
Vaettern |
L | szvévek területe |
L | Szvaziföld |
T | New South Wales |
Forrás: | gyal(797) |
L | Szilágyság |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon, Haag Bibliai lexikon |
A | Coelesyria |
ókori Syria | |
Syria Mesopotamiae | |
Syria Palaestina | |
Syria Phoeniceae | |
Syria Prima | |
Syria provincia | |
Syria Secunda | |
Syria Superior | |
R | Szíria |
L | Coelesyria |
L | Coelesyria |
M: | Csak a perzsa uralom alatt használt név a mezopotámiai terület megkülönböztetésére Coelesyriától. |
Forrás: | Haag Bibliai lexikon |
F | Syria |
M: | Hadrianus alatt használatos név a két terület együttes megnevezésére. |
F | Palesztina |
Syria |
M: | Septimus Severus idején a Syriához csatolt Főnicia megnevezése |
F | Főnícia |
Syria | |
R | Phoenicia Maritima |
M: | Diocletianus 4. sz-i közigazgatási reformja idején létrehozott egység Felső-Szíriában |
F | Syria |
E | Syria Superior |
M: | Syria történeti tájjal szemben hozzávetőleg már csak a mai Szíria területét jelentette |
F | Syria |
T | Római Birodalom |
P | Antiochia, Szíriai |
Coelesyria | |
Syria Superior | |
= | ókori Syria |
M: | 5. sz-i közigazgatási reform idején létrehozott egység Felső-Szíriában |
F | Syria |
E | Syria Superior |
F | Syria |
T | Syria provincia |
P | Apamene |
Cassiotis | |
Chalcidice | |
Chalybonitis | |
Commagene | |
Cyrrhestice | |
Laodicene | |
Palmyrene | |
Pieria | |
Seleucis | |
R | Syria Prima |
Syria Secunda |
Forrás: | gyal(355) |
L | királyi bányaváros |
M: | Eredetileg a király földesúri hatalma alatt állottak (királyi városok). Később felszabadulva már csak a király közhatalma (védelme) alatt állottak. Szabad királyi városként az országgyűlésben a fő- és köznemesi rend után következtek |
Forrás: | gyal(194) |
F | kiváltságos kerület |
A | Arad |
Bakabánya | |
Bártfa | |
Bazin | |
Bélabánya | |
Besztercebánya | |
Breznóbánya | |
Buda | |
Eperjes | |
Erzsébetváros | |
Esztergom | |
Felpéc | |
Felsőbánya | |
Győr | |
Gyulafehérvár | |
Kassa | |
Késmárk | |
Kismarton | |
Kisszeben | |
Kolozsvár | |
Komárom | |
Korpona | |
Körmöcbánya | |
Kőszeg | |
Libetbánya | |
Lőcse | |
Marosvásárhely | |
Modor | |
Nagybánya | |
Nagyszombat | |
Pécs | |
Pest | |
Pozsony | |
Ruszt | |
Selmecbánya | |
Sopron | |
Szabadka | |
Szakolca | |
Szamosújvár | |
Szatmárnémeti | |
Szeged | |
Székesfehérvár | |
Szentgyörgy | |
Temesvár | |
Trencsén | |
Újbánya | |
Újvidék | |
Zólyom | |
Zombor |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Bács-Bodrog vármegye |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Kiskunság |
Forrás: | kf(57-58) |
HV | Szentkirály |
T | Aljvidék |
Baranya vármegye |
Forrás: | kf(149)kok(33) |
T | Román vidéke |
Szabolcs és Ung k. e. e. vármegye
M: | A k. e. e. rövidítés feloldása: közigazgatásilag egyelőre egyesített |
Forrás: | gyal(205-208) |
T | Magyarország 1921-1938 között |
R | Szabolcs-Szatmár megye |
E | Szabolcs vármegye |
Ung vármegye |
Forrás: | gyal(210-226) |
T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
R | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
E | Szabolcs és Ung k. e. e. vármegye |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1989-től |
P | Csaroda |
Kisvárda | |
Máriapócs | |
Mátészalka | |
Nyírbátor | |
Nyíregyháza | |
Tákos | |
Tarpa | |
Vámosatya | |
Záhony | |
E | Szabolcs-Szatmár megye |
M: | A Tisza balpartja Tiszaeszlár és Polgár között |
Forrás: | kf(185) |
HV | Tiszahát |
T | Tiszántúl |
X | Szabolcs vármegye |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
LV | Szahalin terület |
Szahalin-öböl | |
Szahalin-sziget |
HV | Szahalin |
T | Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység |
P | Kuril-szigetek |
Szahalin-sziget |
HV | Szahalin |
F | tengeröböl |
T | Ohotszki-tenger |
HV | Szahalin |
F | ázsiai sziget |
T | Szahalin terület |
F | afrikai természeti táj |
trópusi sivatag | |
P | Kattara-mélyföld |
Kelet-Szahara | |
Közép-Szahara | |
Nílus-völgy | |
Nyugat-Szahara vidék | |
Szahara földközi-tengeri szegélye | |
szahara-vidéki hegység |
Szahara földközi-tengeri szegélye
M: | Közép- és kelet-szahara tengerparti része |
F | észak-afrikai természeti táj |
T | Szahara |
P | Keleti-Erg |
Líbiai-sivatag |
F | afrikai hegység |
A | Ahaggar |
Air-hegység | |
Tassili N'ajjer | |
Tibeszti-hegység | |
T | Szahara |
T | Atlasz-hegység |
F | belső-ázsiai hegység |
F | európai folyó |
X | La Manche |
Forrás: | kf(81) |
L | Oltszakadát |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
HV | szakasz |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | hun(169-170)kf(122-123) |
T | kalocsai Sárköz |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
T | Alsóőrség |
Vas vármegye |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Nyitra vármegye |
Forrás: | gyal(191) |
L | Zala vármegye |
Forrás: | kf(195-196) |
T | Nyitra vármegye |
Zoborvidék |
L | Slaneci-hegység |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
Forrás: | kf(168) |
T | Dunántúl |
X | Zala vármegye |
M: | Gallia provincia északi része |
F | frankok területe |
L | Thesszaloniki |
L | Salween |
LV | Szamaria tartomány |
Szamaria város |
HV | Szamaria |
T | Palesztina |
P | Bétel |
Caesarea Maritima | |
Sichem | |
Silo | |
Szamaria város |
HV | Szamaria |
T | Szamaria tartomány |
T | Üzbegisztán |
E | Maracanda |
M: | Nyugat-szamoai Független Állam. Az 1997-es alkotmánymódosítás változtatta meg a nevét |
H | Nyugat-Szamoa |
F | polinéziai állam |
T | Szamoai-szigetek |
X | Amerikai Szamoa |
F | polinéziai sziget |
P | Amerikai Szamoa |
Szamoa |
F | Kelet-európai hátság |
F | magyarországi folyó |
R | Tisza |
E | Kis-Szamos |
Nagy-Szamos |
Forrás: | kf(169) |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
P | Kis-Szamos mente |
Nagy-Szamos mente | |
X | Szolnok-Doboka vármegye |
Forrás: | kszn(6-7) |
H | Ardó |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | kf(168) |
T | Szamosköz |
P | szatmári Sárköz |
X | Szatmár vármegye |
Forrás: | kf(168-169) |
T | Tiszántúl |
P | Szamoshát |
szatmári Erdőhát | |
szatmári Tiszahát | |
Túrhát | |
X | Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(132) |
HV | tölgyes |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | kszn(6-7) |
L | Szilágyújlak |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Szolnok-Doboka vármegye |
L | San'a' |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
T | Somogy megye |
L | Thíra |
Forrás: | gyal(728)hun(351) |
T | Rábaköz |
Sopron vármegye |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
T | Mordvinföld |
T | Középső- és Alsó-Volga-vidék |
M: | Öntözésre, hajózásra, vízelvezetésra szolgáló mesterséges viziút |
F | Vízcsatorna |
A | Duna-Tisza-csatorna |
Duna-völgyi-főcsatorna | |
Hansági-főcsatorna | |
Keleti-főcsatorna | |
Rajna-Majna-Duna-csatorna | |
Vaskapu-csatorna | |
Volga-Don-csatorna |
M: | A sarkvidékeken és a magashegységekben találhatók |
F | jégtakaró |
A | antarktiszi jégtakaró |
grönlandi jégtakaró | |
izlandi jégtakaró |
Forrás: | kf(78) |
T | Cserehát |
LV | Szardínia régió |
Szardínia-sziget |
H | Sardegna regio |
HV | Szardínia |
T | Olaszország |
X | Szardínia-sziget |
HV | Szardínia |
F | dél-európai sziget |
T | olasz szigetek |
P | Campidano-alföld |
Délnyugati-hegyvidék | |
Kelet-szardíniai-hegyvidék | |
X | Szardínia régió |
Forrás: | tm(26-27) |
H | Gyergyószárhegy |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
L | Sassanida Birodalom |
M: | A 9-13. század között a szász területek hercegséget alkottak |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
L | Szászország |
M: | Történelmi államocskák Németország keleti-középső részén |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
H | Ernestin Hercegségek |
F | német történelmi államok |
A | Szász-Altenburg Hercegség |
Szász-Koburg-Gotha Hercegség | |
Szász-Meiningen-Hildburghausen Hercegség | |
Szász-Weimar-Eisenach Nagyhercegség |
M: | 1806-1918 között királyság volt |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
L | Szászország |
M: | A 13. századtól a napóleoni háborúkig választófejedelemség volt |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
L | Szászország |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
F | Szász Hercegségek |
T | türingiai államok |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
L | Sachsen-Anhalt |
F | Német-középhegyvidék |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
F | Szász Hercegségek |
T | türingiai államok |
Szász-Meiningen-Hildburghausen Hercegség
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
F | Szász Hercegségek |
T | türingiai államok |
Szász-Weimar-Eisenach Nagyhercegség
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
F | Szász Hercegségek |
T | türingiai államok |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
L | Sassanida Birodalom |
Forrás: | gyal(780) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
Szeben szék |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
L | Királyföld |
Forrás: | gyal(134.839) |
T | Szeben vármegye |
Újegyház szék |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye |
F | ázsiai tó |
X | Kazahsztán |
Forrás: | gyal(355) |
T | Krassó-Szörény vármegye |
X | bányaváros |
Forrás: | gyal(780) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
Szeben szék |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye |
L | Királyföld |
M: | Germán törzsekből alakult népcsoport területei. Kezdetben az Elbától északra. Egy részük (angolszászok) Britanniába vonult, nagyobb részük Dél-Németországban telepedett meg |
F | germánok területe |
X | szász törzsek |
= | Királyföld |
M: | A német történelemben több terület neve volt Szászország. 1180 előtt az Elba alsó folyásától délre elterülő régió, 1180-1423 között az Elba mentén két távol eső terület, 1423-1952 között az Alsó-Elba-vidéket is magába foglaló közép-németországi terület. |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
H | Szász Hercegség |
Szász Királyság | |
Szász Választófejedelemség | |
F | német történelmi államok |
R | Sachsen |
M: | A bécsi kongresszus (18154/15) által Szászországból Poroszországnak ítélt rész neve |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
F | német történelmi államok |
T | Poroszország |
Forrás: | hun(658)gyal(559) |
T | Unterwald |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
Forrás: | hun(817-821)kf(120-121) |
T | Hunyad |
Hunyad vármegye |
Forrás: | hun(658)gyal(559) |
T | Unterwald |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Szatmár-Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegye
M: | A k.e.e. rövidítés feloldása: közigazgatásilag egyelőre egyesített |
Forrás: | gyal(205-208) |
T | Magyarország 1921-1938 között |
Forrás: | kf(92) |
HV | Erdőhát |
T | Szamosköz |
X | Szatmár vármegye |
Forrás: | hun(206)kf(164) |
HV | Sárköz |
T | Szamoshát |
Túrhát | |
P | Sárköz község |
Szinyérváralja | |
Túrterebes | |
X | Szatmár vármegye |
M: | a Tisza balpartja Tiszabecstől Vásárosnaményig |
Forrás: | kf(185) |
HV | Tiszahát |
T | Szamosköz |
X | Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(482.698) |
T | Alsóőrség |
Vas vármegye |
M: | Államformája monarchia. Közigazgatási beosztás: 18 tartomány (provincia) |
H | Ruhaimija semleges terület |
Ruhaymia | |
F | közel-keleti állam |
P | Rijád |
R | Duna |
T | Dráva-Száva-vidék |
M: | A trópusok füves pusztáinak az elnevezése |
F | flóra |
táj | |
trópusi füves puszta | |
X | gyep |
sivatag |
Forrás: | gyal(102.667) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
Nagysink szék |
T | Lengyelország |
LV | Nagyszeben |
Szeben szék | |
Szeben vármegye | |
Szeben-folyó |
Forrás: | hun(658)gyal(780) |
HV | Szeben |
T | Altland |
P | Bolhács |
Földvár (1) | |
Hortobágyfalva | |
Kerc | |
Kisekemező | |
Kolun | |
Mese helység | |
Miklóstelke | |
Nagyekemező | |
Szászapátfalva | |
Szászkeresztúr | |
Szelistye fiókszék | |
Talmácsi uradalom | |
Zsidve | |
X | erdélyi szászok |
HV | Szeben |
R | Olt |
E | szebeni Hortobágy-folyó |
Forrás: | gyal(780) |
T | Szeben vármegye |
Szelistye fiókszék |
L | Hortobágy völgye |
M: | Az Oltba ömlő Szeben-folyó baloldali mellékfolyója |
HV | Hortobágy |
R | Szeben-folyó |
X | Hortobágy völgye |
F | Déli-Kárpátok |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
L | Sichuan tartomány |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Csongrád megye |
Csongrád vármegye |
M: | Szék falu |
Forrás: | kf(145-146) |
T | erdélyi Mezőség |
Szolnok-Doboka vármegye |
M: | A középkorban "Dálla". |
T | Homoród mente |
Udvarhely vármegye |
L | Székelyföld |
M: | 1876-tól a székek közigazgatási szerepét átveszik a belőlük szervezett vármegyék. A fiúszékek többnyire járásként funkcionálnak tovább |
Forrás: | hun(658)gyal(784) |
P | Csík vármegye |
Háromszék vármegye | |
Maros-Torda vármegye | |
Torda-Aranyos vármegye | |
Udvarhely vármegye | |
E | Székelyföld 1876-ig |
X | Erdély 1876-1920 között |
székelyek | |
Székelyföld |
M: | a közig. egység 1876-ig a "szék" |
Forrás: | hun(658)gyal(784) |
T | Erdély 1876-ig |
P | Aranyosszék |
Csíkszék | |
Háromszék | |
Marosszék | |
Udvarhelyszék | |
R | Székelyföld 1876-1920 között |
X | székelyek |
Székelyföld |
Forrás: | kf(159) |
T | Udvarhelyszék |
Forrás: | gyal(441)kf(93) |
T | Bihar vármegye |
Székelyhidi járás |
Forrás: | gyal(441)kf(93) |
T | Érmellék |
P | Bihardiószeg |
Székelyhíd |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
mócok |
Forrás: | kf(53) |
T | Torontál vármegye |
X | aldunai székelyek |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Udvarhely vármegye |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Fejér megye |
Fejér vármegye |
T | Tolna megye |
F | dombság |
T | Dunántúl |
E | Ephesos |
M: | Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára és Iránra kiterjedő birodalom a 9-13. század között |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
F | Arab Birodalom |
R | Oszmán-Török Birodalom |
E | Abbászida Kalifátus |
M: | Kr. e. 312-64 között önálló, aztán római provincia |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon, Britannica Hung. |
F | ókori állam |
E | Hellén Birodalom |
Forrás: | kf(188) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Tiszazug |
Forrás: | gyal(780) |
T | Szeben vármegye |
Szelistye fiókszék |
Forrás: | gyal(780) |
T | Szeben szék |
P | Guraró |
Szebengálos | |
Szelistye | |
Szibiel | |
Vále | |
R | Szelistyei járás |
X | erdélyi szászok |
Forrás: | gyal(780) |
T | Szeben vármegye |
E | Szelistye fiókszék |
L | Gallia Narbonensis |
Forrás: | kf(141-142) |
T | Mátyusföld |
Pozsony vármegye |
M: | Szenegáli Köztársaság |
F | nyugat-afrikai állam |
P | Casamance tartomány |
Diourbel tartomány | |
Folyóvidék tartomány | |
Kelet-Szenegál tartomány | |
Sine Saloum tartomány | |
Thiés tartomány | |
Zöld-fok tartomány |
F | afrikai folyó |
X | Atlanti-óceán |
T | Szudán-vidék |
H | cassia |
F | gyógynövény |
pillangósvirágú |
Forrás: | kf(196) |
T | Somogy megye |
Somogy vármegye | |
Zselicség |
F | alpesi hágó |
T | Duna-delta |
H | Saint Helena |
F | atlanti-óceáni afrikai sziget |
Nagy-Britannia külbirtoka | |
P | Ascension |
Tristan da Cunha |
M: | 1427-ben épült a török kezébe került galambóci vár ellensúlyozására a Duna északi partján. 1525 után rom |
HV | Szentlászló |
X | Galambóc |
Újmoldova |
F | észak-amerikai folyó |
E | Ottawa-folyó |
X | Szent Lőrinc-öböl |
F | belső síkságok |
F | peremtenger |
T | Atlanti-óceán |
X | Szent Lőrinc-folyó |
M: | Jézus sírja a feltámadásig |
F | temetkezési hely |
T | bibliakutatás |
Jeruzsálem város |
Forrás: | mhnt |
L | Lispeszentadorján |
Forrás: | gyal(792.823) |
LV | Békészszentandrás |
Lándzsásötfalu | |
Nemesszentandrás |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
LV | Garamszentbenedek |
Magyarszentbenedek |
T | Pest megye |
F | Közép-Duna |
H | Rozsd-sziget |
Váci-sziget | |
F | dunai sziget |
magyarországi sziget |
M: | a Nyárád mente rk. falvait nevezi így tréfásan a protestáns lakosság |
Forrás: | kf(176-177) |
LV | Kézdiszéki Szentföld |
Marosszéki Szentföld | |
Palesztina |
Forrás: | gyal(194) |
H | Pozsonyszentgyörgy |
F | szabad királyi város |
T | Pozsony vármegye |
pozsonyi Hegyalja |
Szentháromság, Maros-Torda vm.
M: | Troita |
T | Maros-Torda vármegye |
= | Szentháromság |
Forrás: | gyal(789) |
T | Borsod vármegye |
Matyóföld |
Forrás: | gyal(134.839) |
T | Szeben vármegye |
Újegyház szék |
F | Lengyel-középhegyvidék |
Forrás: | kszn(6-7) |
LV | Kalotaszentkirály |
Szabadszentkirály | |
Szentkirály, Vas m. | |
Szilágyszentkirály |
HV | Szentkirály |
T | Vas megye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
LV | Pusztaszentlászló |
Szent László vára | |
Szentlászló, Verőce vm. |
M: | Laslovo |
Forrás: | kf(181) |
HV | Szentlászló |
T | Verőce vármegye |
X | szlavóniai magyarok |
LV | Pilisszentlélek |
Spiritus Sanctus | |
Szentlélek, Udv. vm. |
M: | Bisericani |
HV | Szentlélek |
T | Nyikó mente |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | kf(57-58) |
T | Aljvidék |
Baranya vármegye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
LV | Dicsőszentmárton |
Homoródszentmárton | |
Kunszentmárton | |
Őriszentmárton | |
Szentmárton, Baranya m. | |
Szigetszentmárton | |
Szilvásszentmárton |
Forrás: | gyal(691)kf(154-155) |
HV | Szentmárton |
T | Baranya vármegye |
Ormánság |
Forrás: | gyal(494-495)hun(193) |
LV | Büdszentmihály |
Kerkaszentmihály | |
Rábaszentmihály |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
T | Oroszország európai északnyugati része |
Forrás: | hun(517)kf(67) |
T | Barkóság |
Gömör és Kishont vármegye |
L | Vatikán |
Forrás: | gyal(792-793) |
L | Szepesség |
Forrás: | gyal(194.792) |
H | Béla |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
Forrás: | gyal(194.792) |
A | Gölnicbánya |
Krompach | |
Merény | |
Stoósz | |
Svedlér | |
Szepesremete | |
Szomolnok | |
T | Nagy-Szepes vármegye |
X | felvidéki szászok |
gründlerek | |
Szepes vármegye |
M: | a név az Árpád-kori határőrvidékre utal |
Forrás: | gyal(792-793) |
HV | Kis vármegye |
T | Szepesség |
P | Ábrahámpikfalva |
Betlenfalva | |
Csontfalu | |
Edösfalva | |
Farkasfalva | |
Gánfalva | |
Lándzsásötfalu | |
Mahálfalva | |
Ószelec | |
Szepesmátyásfalva | |
X | Kis-Szepes vármegye |
Szepes vármegye |
M: | Eredetileg 24 város, majd 1778-tól 27-re bővül a számuk. 1412-1772 között 13 város a lengyel királynak volt elzálogosítva |
Forrás: | gyal(194.792) |
H | Univ. xxiv regalium civ. terrae scep. |
F | kiváltságos kerület |
A | Csütörtökhely |
Durand | |
Felka | |
Gnézda | |
Igló | |
Illésfalva | |
Káposztafalva | |
Késmárk | |
Leibic | |
Lőcse | |
Lubló | |
Marikóc | |
Mathóc | |
Ménhárd | |
Mühlenbach | |
Nagyszalók | |
Odorin | |
Podolin | |
Poprád | |
Ruszkin | |
Szepesbéla | |
Szepesolaszi | |
Szepesszombat | |
Sztrázsa | |
Váralja | |
Wellbach | |
Zsákóc | |
T | Nagy-Szepes vármegye |
X | Szepes vármegye |
zipszerek |
F | Északnyugati-Kárpátok |
Forrás: | gyal(792.823) |
T | Szepesi lándzsások kerülete |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
Forrás: | gyal(793)rnl17(532) |
HV | Remete |
F | szepesi bányaváros |
T | Szepes vármegye |
X | bányaváros |
M: | 1876-tól a Szepesség kiváltságos részei egyesülnek Szepes vármegyében |
Forrás: | gyal(792-793) |
H | Szepes |
Zips | |
T | Felföld |
P | Kis-Szepes vármegye |
Nagy-Szepes vármegye | |
Szepesi lándzsások kerülete | |
X | felvidéki szászok |
gründlerek | |
Szepes vármegye | |
zipszerek |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
L | Küküllőszéplak |
M: | az Olt és a Feketeügy-folyók közötti terület |
Forrás: | hun(739.768)kf(178) |
T | Székelyföld |
X | Háromszék |
Orbai szék | |
Sepsi szék |
Forrás: | kszn(6-7) |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
F | balkán-félszigeti hegység |
M: | 1918-ig, ill. 1994-től |
H: | 1918-1994 között lásd "Jugoszlávia" |
H: | 1918-1994 között lásd "Jugoszlávia" |
H | Kis-Jugoszlávia |
T | Balkán |
P | Belgrád |
Koszovó | |
Vajdaság | |
E | Jugoszlávia |
X | Montenegró |
Forrás: | hun(658)gyal(559) |
T | Unterwald |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
Forrás: | kf(141-142) |
T | Mátyusföld |
Pozsony vármegye |
Forrás: | gyal(193) |
T | Horvát-szlavón társországok |
Szlavónia | |
P | Kórógy |
E | Szerémség |
X | Délvidék |
M: | A terület 1071-ben került magyar kézre, s szerveződött rajta Szerém vármegye |
Forrás: | hun(383)kf(178-179) |
T | Délvidék |
R | Szerém vármegye |
X | Vajdaság |
Forrás: | hun(589.617)kf(179) |
H | Szernye-mocsár |
T | Felföld |
X | Bereg vármegye |
Forrás: | gyal(61) |
HV | szerep |
T | Bihar vármegye |
Nagysárrét | |
X | Sárréti járás |
R | Duna |
E | Aranyos-Beszterce |
Tatros-folyó |
Forrás: | kok(33)kf(149) |
L | moldvai Mezőség |
M: | Kavicssivatag |
L | kavicssivatag |
L | tektonikus fennsík |
Forrás: | hun(589.617)kf(179) |
L | Szerenye |
F | ökoszféra |
A | bioszféra |
pedoszféra | |
T | Föld |
M: | Tágabb értelemben a földrajzi burkot (természeti környezetet) alkotó egységek |
H | geoszféra |
F | ökoszféra |
A | atmoszféra |
hidroszféra | |
litoszféra | |
T | Föld |
R | Arab Emírségek |
F | ázsiai tó |
X | Örményország |
LV | Szibéria közigazgatási terület |
szibériai nagytáj |
Szibéria közigazgatási terület
HV | Szibéria |
F | észak-ázsiai természeti táj |
P | Közép-szibériai-fennsík |
Nyugat-szibériai-alföld |
L | Angaria |
Forrás: | gyal(780) |
T | Szeben vármegye |
Szelistye fiókszék |
LV | Szicília régió |
Szicília-sziget |
H | Sicilia regio |
HV | Szicília |
T | Olaszország |
X | Szicília-sziget |
HV | Szicília |
F | dél-európai sziget |
T | olasz szigetek |
P | Cataniai-alföld |
Szicíliai-Appenninek | |
Szicíliai-dombvidék | |
X | Szicília régió |
T | Appenninek |
Szicília-sziget | |
P | Etna |
T | Szicília-sziget |
L | Sidon |
M: | Minden oldalró vízzel körülvett szárazföld |
F | szárazföld |
A | folyami sziget |
tavi sziget | |
tengeri sziget |
Forrás: | kf(77-78) |
H | Becse |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | kf(77-78) |
H | Csép |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | kf(77-78) |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | kf(179-178)gyal(795) |
H | Kis-Csallóköz |
F | dunai sziget |
magyarországi sziget | |
T | Győr vármegyei Vízköz |
P | Alsó-Szigetköz |
Felső-Szigetköz | |
X | Győr vármegye |
Moson vármegye |
Forrás: | kf(176) |
T | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | kf(77-78) |
L | Csepel-sziget |
Forrás: | kf(77-78) |
HV | Szentmárton |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | kf(77-78) |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
H | Archipelagus |
F | tenger |
A | Égei-tenger |
Forrás: | kf(77-78) |
H | Újfalu |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
T | Veszprém megye |
F | távol-keleti hegység |
T | Észak-amerikai Kordillerák |
P | Déli-Sziklás-hegység |
Északi-Sziklás-hegység |
F | sivatag |
A | Hammada-el-Hamra |
Forrás: | kf(78) |
T | Abaúj-Torna vármegye |
Cserehát |
H | Szüktüvkar |
T | Komiföld |
Forrás: | gyal(728)hun(351) |
T | Rábaköz |
Sopron vármegye | |
= | Ruszt |
Forrás: | kf(180-181) |
L | Szilágyság |