Forrás: | kszn(6-7) |
H | Balla |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
H | Erked |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
H | Görzsön |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
H | Kövesd |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | gyal(797)fnesz2(580) |
H | Sylvania |
Szilágy | |
T | Tiszántúl |
P | Kraszna vidéke |
szilágysági Berettyó mente | |
Tövishát | |
R | Szilágy vármegye |
HV | Berettyó mente |
T | Szilágyság |
Forrás: | kszn(6-7) |
H | Sámson |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | fnesz2(580) |
T | Kraszna vidéke |
Szilágy vármegye |
Forrás: | kszn(6-7) |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
HV | Szentkirály |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
H | Szamosújlak |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
M: | Történelmi tartomány, a neve a 11. században bukkan fel. Nagyrészt a délkeletről északnyugatnak folyó Odera felső és középső szakaszának medencéjét foglalja magába |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
H | Schlesien |
Slask | |
Slezsko | |
A | Cseh Szilézia |
Osztrák Szilézia | |
Porosz Szilézia |
Forrás: | gyal(728)hun(351) |
T | Rábaköz |
Sopron vármegye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | kf(196) |
HV | Szentmárton |
T | Somogy megye |
Somogy vármegye | |
Zselicség |
T | Krím terület |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
M: | Szingapúri Köztársaság. 1965.12.22-én vált ki Malajziából |
H: | Az állam osztályozására használandó. Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr város" használandó |
F | délkelet-ázsiai állam |
P | Szingapúr város |
X | Malajzia |
H: | Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr" használandó |
H | Singapore |
F | főváros |
T | Szingapúr |
L | Xinjiang nagytáj |
Forrás: | hun(206)kf(164) |
T | Szatmár vármegye |
szatmári Sárköz |
L | Szír-Jordán-árok |
F | közép-ázsiai folyó |
R | Aral-tó |
E | Kara-Darja |
Narin |
H | Szír-árok |
F | közel-keleti természeti táj |
T | Arab-afrikai-árokrendszer |
P | Holt-tenger vidéke |
F | domborzati sivatag |
közel-keleti természeti táj |
H | Siwa-oázis |
F | oázis |
H | Skopje |
F | főváros |
T | Macedónia |
Forrás: | hun(245) |
L | Temesszlatina |
F | barbár népek területe |
X | szlávok |
M: | A terület 1723-1876 közötti közig. szerinti elnevezés |
Forrás: | gyal(193) |
H | Szlavonország |
Tótország | |
T | Magyarorság 1723-1876 között |
P | Pozsega vármegye |
Szerém vármegye | |
Verőce vármegye | |
R | Horvát-szlavón társországok |
E | Regnum Slavoniae |
Slavonia Inferior |
F | balkán-félszigeti hegység |
L | Szlavónia |
H | Gömör-Szepesi-Érchegység |
F | Északnyugati-Kárpátok |
M: | 1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia". |
M: | 1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia". |
H: | Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó |
H: | Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó |
F | közép-európai állam |
T | Kárpát-medence |
P | felvidéki magyar irodalom |
felvidéki magyarság | |
felvidéki szászok | |
Kelet-Szlovákia | |
Közép-Szlovákia | |
Nyugat-Szlovákia | |
Pozsony körzeti jogú város | |
E | Csehszlovákia |
Felvidék | |
X | Csehország |
Gerlahfalvi-csúcs |
M: | 1992.01.15-től a nemzetközi közösség elismerte függetlenségét. Közigazgatási beosztás: a főváros, 3 terület (oblast), 27 járás (svez), 4 város (grad) |
F | közép-európai állam |
P | Ljubljana |
szlovéniai magyar irodalom | |
szlovéniai magyarság | |
E | Jugoszlávia |
Krajnai Hercegség | |
X | Triglav-csúcs, Szlov. |
T | Asia provincia |
R | Izmir |
T | Oroszország központi vidékének nyugati része |
F | Kelet-európai hátság |
T | palesztinai Pentapolisz |
F | főváros |
T | Bulgária |
T | Szolnok megye |
Forrás: | gyal(210-226) |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
Magyarország 1989-től | |
P | Szolnok |
F | észak-európai sziget |
T | Arhangel'szk terület |
T | Északkelet-Afrika |
M: | 1967.07.01-én egyesült a két Szomáliföldből |
F | kelet-afrikai állam |
P | Alsó-Jubba körzet |
Alsó-Shabeellaha körzet | |
Bakool körzet | |
Banaadir körzet | |
Bari körzet | |
Bay körzet | |
Galguduud körzet | |
Gedo körzet | |
Hiiraan körzet | |
Középső-Jubba körzet | |
Középső-Shabeellaha körzet | |
Mudug körzet | |
Nugaal körzet | |
Sanaag körzet | |
Togdheer körzet | |
Woqooyi Galbeed körzet | |
E | Brit Szomáliföld |
Olasz Szomáliföld |
F | tengeröböl |
T | Indiai-óceán |
P | Formosa-öböl |
T | Vas megye |
M: | Elsősorban turistatérképeken jelenik meg |
T | Dunántúl |
P | Kőszegi-hegység |
Forrás: | gyal(793)rnl17(532) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
szepesi bányaváros | |
T | Szepes vármegye |
Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
T | Alsóőrség |
Vas vármegye |
M: | Két, egymáshoz közeli földfelszini alakzat közötti terület |
A | földszoros |
hegyszoros | |
tengerszoros | |
völgyszoros |
Forrás: | kf(168) |
T | Maros-Torda vármegye |
Sóvidék |
L | Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység |
M: | 1917-1991 között |
M: | 1917-1991 között |
H& | bolsevik párt |
bolsevizmus | |
októberi forradalom | |
R | Független Államok Közössége |
szovjetológia |
Forrás: | gyal(441)kf(93) |
T | Szilágy vármegye |
Tasnádi járás |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | gyal(804) |
L | Szörénység |
M: | Az 1873. évi XXVII. tc. szervezte újra |
Forrás: | gyal(204) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
R | Krassó-Szörény vármegye |
E | Bánsági határőrvidék |
Szörényi bánság |
M: | 1524-ben vesztette el a Magyar Királyság |
Forrás: | kf(82), gyal(83.134) |
F | bánságok |
R | Szörény vármegye |
X | Szörénység |
F | Déli-Kárpátok |
M: | A Bánság keleti, hegyvidéki része |
Forrás: | gyal(804), kl(II.597) |
H | Szörény |
Szörényvidék | |
T | Bánság |
R | Olténia |
X | Szörényi bánság |
Forrás: | gyal(804) |
L | Szörénység |
LV | Szöul tartomány |
Szöul város |
M: | Tartományi jogú város |
HV | Szöul |
T | Koreai Köztársaság |
P | Szöul város |
HV | Szöul |
F | főváros |
T | Szöul tartomány |
L | Federal Capital territory |
T | Paraguay |
P | Asunción |
M: | Mátyás király 1464-ben szervezte meg a Sói és az Ozorai bánságból. 1520 körül került teljesen török kézre |
Forrás: | gyal(83) |
H | Szrebreniki bánság |
F | bánságok |
E | Ozorai bánság |
Sói bánság |
L | Szreberniki bánság |
L | Dusanbe |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
F | észak-ázsiai hegység |
M: | A hegység bolgár neve (Öreg-hegység) |
L | Balkán-hegység |
T | Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke |
P | Karacsáj- és Cserkeszföld |
F | Kelet-európai hátság |
T | Karabah |
M: | A légkörnek a troposzféra fölötti, középső rétege |
T | atmoszféra |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
R | Maros |
Forrás: | kf(82) |
T | Hunyad vármegye |
X | dévai csángók |
M: | Az eurázsiai füves puszta elnevezése |
F | mérsékelt övi füves puszta |
A | eurázsiai sztyeppe |
H | szubtrópusi öv |
F | Égöv |
L | szubtrópusi égöv |
M: | Afrika alsó-szaharai része az Atlanti-óceántól az Etióp-magasföldig |
F | afrikai természeti táj |
P | Csád-medence |
Felső-Nílus-medence | |
Niger-medence | |
Szenegambiai-síkság | |
Szudán-vidéki hegység |
F | afrikai hegység |
A | Darfur |
Fouta Djalon | |
T | Szudán-vidék |
F | Cseh-Morva-medencei peremhegység |
LV | Szuez kormányzóság |
Szuez város | |
Szuezi-csatorna | |
Szuezi-öböl |
HV | Szuez |
T | Egyiptom |
P | Szuez város |
X | Szuezi-csatorna |
H | As Suwais |
HV | Szuez |
T | Szuez kormányzóság |
F | földszoros |
HV | Szuez |
F | tengeri csatorna |
T | Szuezi-öböl |
X | Ismailia kormányzóság |
Port Said kormányzóság | |
Szuez kormányzóság |
HV | Szuez |
F | tengeröböl |
T | Vörös-tenger |
P | Szuezi-csatorna |
Forrás: | mnl2(304)gyal(483) |
T | Gömör |
T | Nagy-Szunda-szigetek |
T | Ukrajna |
LV | Kis-Szunda-szigetek |
Nagy-Szunda-szigetek |
F | tengerszoros |
X | Indiai-óceán |
Jáva-tenger |
L | szurdokvölgy |
M: | Víztől kivájt, meredek falú, keskeny, mély völgy |
H | szurdok |
F | völgyszoros |
A | Kazán-szoros |
Vaskapu-szoros | |
Vöröstoronyi-szoros |
F | déli-kárpátoki szoros |
L | Sziktivkar |
M: | Államformája monarchia. Közigazgatási beosztás: 4 kerület (district), 2 önálló város |
H | Ngwane |
Svaziföld | |
Swaziland | |
Szváziföld | |
F | dél-afrikai állam |
P | Mbabane |
L | Szvaziföld |
T | Urál-vidék közigazgatási egység |
F | középkori állam |
R | Kordovai Emírség |
E | Nyugatrómai Birodalom |
szvévek területe |
M: | Vándor, harcias germán népszövetség területe az Elba és a Havel folyók mentén. Egy csoportjuk 409-ben a vandálokkal együtt betört Hispániába, s ott államot alapított. Emlékük a sváb névben él tovább |
H | suevok területe |
svévek területe | |
F | germánok területe |
R | Szvév Királyság |
T | Szibéria közigazgatási terület |
P | Hanti- és Manysiföld |
Jamali nyenyecföld |
Forrás: | kf(138) |
T | Külső-Somogy |
Somogy megye | |
Somogy vármegye |
T | Mexikó |
P | Villahermosa |
T | Sor-szigetek |
T | Fejér megye |
X | Gorsium |
T | Venezuela |
P | San Christóbal |
M: | 1930-ig Chiléhez tartozott |
F | Déli igazgatási területek |
T | Peru |
T | Homs tartomány, Szr. |
E | Palmyra |
M: | 1991.09.09-ig lásd Szovjetunió. Közigazgatási beosztás: 3 terület (oblaszty), 1 autonóm terület |
F | közép-ázsiai állam |
T | Független Államok Közössége ázsiai része |
P | Badashán autonóm terület |
Dusanbe | |
X | Nyugat-Turkesztán |
F | polinéziai sziget |
T | Francia tengeren túli terület |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
H | Tajhansan |
F | távol-keleti hegység |
M: | Földrajza, hövényzete stb. alapján egységes vagy összefüggő terület, tájegység, vidék, környék |
H: | Testi tájak esetében lásd "tájanatómia" |
HV | vidék |
F | látnivaló |
terület | |
A | borvidék |
deltavidék | |
dombvidék | |
hegyvidék | |
mocsár | |
sivatag | |
szavanna | |
tajga | |
tundra | |
zöldfelület | |
E | tájalakítás |
X | idegenforgalmi központ |
= | tájanatómia |
F | őserdő |
táj | |
X | tundra |
F | Hellenidák |
L | Taihang-hegység |
F | ázsiai tó |
X | Oroszország ázsiai része |
T | Krasznojarszk terület |
P | Dudinka |
F | európai folyó |
X | Atlanti-óceán |
T | Pireneusi-félsziget |
F | főváros |
T | Tajvan |
M: | Nemzeti Kína. Kína saját tartományának tekinti |
H | Nemzeti Kína |
F | ázsiai sziget |
távol-keleti állam | |
P | Tajpej |
X | Kína |
sinológia |
F | tengerszoros |
X | Dél-kínai-tenger |
Kelet-kínai-tenger |
L | agyagsivatag |
F | domborzati sivatag |
T | Tarim-medence |
T | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
Forrás: | mnl5(160) |
L | Báj |
Forrás: | mnl5(160) |
T | Taktaköz |
Zemplén vármegye |
Forrás: | mnl(160)hun(46.72) |
T | Duna-Tisza köze |
P | Báj |
Prügy | |
Taktaharkány | |
Tiszaladány | |
Tiszaluc | |
X | Szabolcs vármegye |
Zemplén vármegye |
L | pedoszféra |
T | Chile |
T | Florida szövetségi állam |
F | főváros |
T | Észtország |
Forrás: | hun(611) |
T | Tokaj Hegyalja |
Zemplén vármegye |
Forrás: | gyal(780) |
T | Szeben szék |
Forrás: | gyal(60-61) |
T | Bihar vármegye |
bihari Mezőség |
T | Mexikó |
P | Ciudad victoria |
T | Központi Feketeföld |
T | India |
P | Madras |
F | afrikai tó |
X | Etiópia |
F | kavicssivatag |
T | Nyugat-Szahara vidék |
LV | Tanganyika állam |
Tanganyika szövetségi rész |
M: | 1961.12.09-én vált függetlenné |
HV | Tanganyika |
R | Tanzánia |
E | Német Kelet-Afrika |
HV | Tanganyika |
T | Tanzánia |
P | Dar es Salam |
Dodoma körzet |
F | afrikai tó |
X | Burundi |
Kongói Demokratikus Köztársaság | |
Tanzánia | |
Zambia |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
T | Mianmar |
P | Dawei |
F | belső-ázsiai hegység |
H | tanyarendszer |
HV | vidék |
F | település |
X | betelepítés |
falu | |
farmergazdaság | |
kisgazdaság |
M: | 1964.04.26-án egyesült a két független állam. 1964. októberében vette fel a mai nevét |
F | kelet-afrikai állam |
P | Tanganyika szövetségi rész |
Zanzibár szövetségi rész | |
E | Tanganyika állam |
Zanzibár állam | |
X | Kibo |
Malawi-tó | |
Mawenzi | |
Meru-csúcs | |
Rukwa-tó | |
Tanganyika-tó | |
Viktória-tó |
R | Amazonas-folyó |
Forrás: | kf(183-184) |
T | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Tápióvidék |
Forrás: | kf(183-184) |
T | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Tápióvidék |
Forrás: | kf(183-184) |
T | Duna-Tisza köze |
P | Nagykáta |
Tápiógyörgye | |
Tápiószele | |
Újszász | |
X | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
T | Zala megye |
L | Srí Lanka |
T | Nigéria |
P | Jalingo |
L | Tripoli város, Lb. |
L | Tripoli város, Lb. |
L | Tripoli város, Lbn. |
F | Közép-amerikai Kordillerák |
T | Elő-Himalája |
T | Északi-sziget |
T | Chile |
F | Altaj |
Forrás: | hun(611) |
T | Tokaj Hegyalja |
Zemplén vármegye |
Forrás: | gyal(811) |
T | Borsod vármegye |
Matyóföld |
F | belső-ázsiai folyó |
X | Tarim-medence |
F | földfelszíni medence |
T | Xinjiang nagytáj |
P | Takla-Makán sivatag |
X | Tarim |
T | Ukrajna |
E | Kelet-Galícia |
Podólia |
T | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
T | Hispania provincia |
Hispaniae dioecesis | |
E | Hispania Tarraconensis |
T | Cilicia |
Forrás: | gyal(345) |
T | Avas |
Szatmár vármegye |
F | közigazgatási terület |
F | főváros |
T | Üzbegisztán |
F | csendes-óceáni ausztráliai sziget |
P | Tasmániai-hegyvidék |
T | ausztráliai közigazgatási rendszer |
P | Hobart |
F | kelet-ausztráliai hegyég |
T | Tasmánia |
Forrás: | gyal(441)kf(93) |
T | Érmellék |
P | Sződemeter |
F | szahara-vidéki hegység |
T | Esztergom-Komárom megye |
Komárom vármegye |
T | Középső- és Alsó-Volga-vidék |
H | Belső-Kárpátok |
F | Északnyugati-Kárpátok |
A | Alacsony-Tátra |
Magas-Tátra |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye | |
Háromfalu |
Forrás: | kf(149) |
LV | Tatros község |
Tatros völgye | |
Tatros-folyó |
HV | Tatros |
T | Bacau megye |
Tatros völgye |
Forrás: | gyal(649)kf(149) |
HV | Tatros |
T | Moldva |
P | Csügés |
Diószeg | |
Frumósza | |
Gorzafalva | |
Kománfalva | |
Onest | |
Pusztina | |
Tatros község | |
X | Bacau megye |
székelyes csángók |
HV | Tatros |
R | Szeret |
H | Teuchire |
T | cyrenaicai Pentapolisz |
T | Shan szövetségi állam |
F | óceániai tó |
X | Új-Zéland |
L | Häme |
F | öböl |
T | tó |
F | sziget |
T | szárazföld |
T | Kelet-Ázsia |
P | távol-keleti állam |
távol-keleti folyó | |
távol-keleti hegység | |
távol-keleti természeti táj | |
X | kelet-kutatás |
Kína | |
Oroszország |
H | kelet-ázsiai állam |
F | ázsiai állam |
A | Fülöp-szigetek |
Japán | |
Kína | |
Koreai Köztársaság | |
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság | |
Tajvan | |
T | Távol-Kelet |
X | Oroszország ázsiai része |
F | ázsiai folyó |
A | Amur-folyó |
Jangce | |
Sárga-folyó | |
Xi | |
T | Távol-Kelet |
H | kelet-ázsiai hegység |
F | ázsiai hegység |
A | Changbai-hegység |
Dél-kínai-hegyvidék | |
Kis-Hingan | |
Nagy-Hingan | |
Nangnim-hegység | |
Qin-hegység | |
Szihote-Alim | |
Taihang-hegység | |
Zhangguangcai-hegység | |
T | Távol-Kelet |
F | ázsiai természeti táj |
A | Japán-szigetek |
Kelet-kínai partvidék | |
Koreai-félsziget | |
Mandzsu-medence | |
Orosz Távol-Kelet nagytáj | |
T | Távol-Kelet |
T | Appennini-félsziget |
F | főváros |
T | Grúzia |
Forrás: | gyal(626)rnl13(378) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
Koronaváros | |
T | Máramaros vármegye |
M: | Tartományi jogú város |
T | Koreai Köztársaság |
M: | 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
X | Hajdú kerület |
M: | Tartományi jogú város |
T | Koreai Köztársaság |
F | főváros |
T | Francisco Morazán megye |
LV | Teherán tartomány |
Teherán város |
HV | Teherán |
T | Irán |
P | Teherán város |
HV | Teherán |
F | főváros |
T | Teherán tartomány |
Forrás: | tm(26-27) |
H | Gyergyótekerőpatak |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
L | gleccservölgy |
H | szerkezeti fennsík |
F | fennsík |
A | Arab-tábla |
Dekkán | |
Kelet-afrikai-magasföld | |
Marokkói Mezeta | |
Spanyol-Mezeta |
LV | Tel Aviv kerület |
Tel Aviv város |
HV | Tel Aviv |
T | Izrael |
P | Tel Aviv város |
HV | Tel Aviv |
T | Tel Aviv kerület |
M: | Bács-Bodrog vármegyében, a Duna-Tisza közén emelkedő fennsíkszerű földhát |
T | Bácska |
X | Bács-Bodrog vármegye |
Forrás: | mhnt(264.385) |
L | Mezőtelegd |
T | Kelet-Norvégia |
T | Románia |
H | helység |
HV | telep |
F | közigazgatási egység |
A | falu |
fürdőhely | |
tanya | |
város | |
T | gazdaságföldrajz |
urbanisztika | |
E | helytörténet |
X | idegenforgalmi központ |
lakott terület |
Forrás: | gyal(355) |
F | világi földesúri bányaváros |
T | Abaúj-Torna vármegye |
T | Atlasz-hegység |
R | Duna |
Forrás: | gyal(816-817) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
Tiszántúli kerület | |
P | Lippa |
Magyarmedves | |
Temesvár | |
R | Timis megye |
E | Temesi bánság |
X | Bánság |
Délvidék | |
temesi Erdőhát |
M: | A középkori bánságoktól teljesen független eredetű. 1718-1778 között osztrák katonai-közigazgatási egység volt |
Forrás: | gyal(816)hun(241-243) |
H | Temesi tartomány |
F | bánságok |
R | Bánsági határőrvidék |
Délmagyarország | |
Krassó vármegye | |
Temes vármegye | |
Torontál vármegye | |
X | Bánság |
Temesköz |
Forrás: | hun(234-235)kf(91) |
HV | Erdőhát |
T | Bánság |
P | Lippa |
Temesvár | |
X | Temes vármegye |
Forrás: | gyal(816) |
L | Temesi bánság |
Forrás: | gyal(816)hun(241-243) |
T | Bánság |
X | Temesi bánság |
Forrás: | hun(245) |
H | Szlatina |
T | Krassó-Szörény vármegye |
X | krassovánok |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Temes vármegye |
temesi Erdőhát |
F | európai folyó |
X | Északi-tenger |
T | Kanári-szigetek |
H& | tengerészet |
F | hidroszféra |
A | beltenger |
óceán | |
peremtenger | |
szigettenger | |
T | tengertan |
világtenger | |
vízrajz | |
P | Fjord |
lagúna | |
mélytenger | |
nyílt tenger | |
tengeráramlás | |
tengerfenék | |
tengeri csatorna | |
tengeröböl | |
tengerszoros | |
X | árapály erőmű |
tengerhajózás | |
tengeri hajó | |
tengervíz |
F | tengermozgás |
T | tenger |
T | óceáni tektonika |
tenger | |
tengertan | |
P | tengeri árok |
tengeri hátság |
HV | Árok |
A | Vörös-tenger medencéje |
T | tengerfenék |
F | Vízcsatorna |
A | Korinthoszi-csatorna |
La Manche | |
Panama-csatorna | |
Szuezi-csatorna | |
Zanzibár-csatorna | |
T | tenger |
T | tengerfenék |
M: | Sarkvidéki, állandóan fagyott tengeri területek |
F | jégtakaró |
M: | A kontinensnél kisebb, minden oldalró vízzel körülvett szárazföld |
F | sziget |
A | afrikai sziget |
amerikai sziget | |
antarktiszi sziget | |
ausztráliai sziget | |
ázsiai sziget | |
európai sziget | |
Óceánia | |
T | földrész |
T | külső kristályos öv |
P | Cime du Gélas |
M: | A Fekete-tenger ukrajnai partvidéke |
F | Kelet-európai alföld |
T | Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység |
P | Vlagyivosztok |
M: | 1409-ben vesztette el a Magyar Királyság |
Forrás: | gyal(83-84) |
F | bánságok |
H | apály |
árapály | |
dagály | |
F | áramlás |
A | tengeráramlás |
E | árapály erőmű |
M: | Tengernek a szárazföldbe öblösen benyúló része. Gyakran tengerfajták is viselik az öböl nevet |
F | öböl |
A | Akabai-öböl |
Botteni-öböl | |
Faxaflói | |
Finn-öböl | |
Fjord | |
Gdanski-öböl | |
Kandalaksai-öböl | |
Kieli-öböl | |
Korinthoszi-öböl | |
Kur-öböl | |
lagúna | |
Mecklenburgi-öböl | |
Panamai-öböl | |
Pátrai-öböl | |
Pomorzei-öböl | |
Rigai-öböl | |
Szahalin-öböl | |
Szomáliai-öböl | |
Szuezi-öböl | |
Vietnami-öböl | |
T | tenger |
L | partvidék |
M: | A tengernek két közeli partvonal között összeszűkülő része |
F | szoros |
A | Berring-szoros |
Boszporusz | |
Dardanellák | |
Doveri-szoros | |
Gibraltári-szoros | |
Hormuzi-szoros | |
Irbeni-szoros | |
Kattegat | |
Magellán-szoros | |
Messinai-szoros | |
Oresund | |
Otrantói-szoros | |
Skagerrak | |
Szunda-szoros | |
Tajvani-szoros | |
Yucatán-szoros | |
T | tenger |
F | ázsiai tó |
X | Kazahsztán |
Forrás: | kf(93-94) |
T | Bihar vármegye |
Fekete-Körös völgye |
Forrás: | kf(93-94) |
T | Bihar vármegye |
Fekete-Körös völgye |
T | Egyesült Államok |
P | Dover2, Tenn. |
Nashville |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
T | Nayarit |
T | Sor-szigetek |
T | Azori-szigetek |
M: | 1941/44 között Maros-torda vármegyéhez tartozott |
Forrás: | kf(450) |
T | Kis-Küküllő vármegye |
Murokország |
T | Malajzia |
P | Kuala Terengganu |
Forrás: | gyal(345) |
T | Avas |
Szatmár vármegye |
T | Piauí szövetségi állam |
F | felszín alatti víz |
T | balneológia |
vízgazdálkodás | |
R | gyógyfürdő |
E | geotermikus energia |
X | geotermikus |
gyógyvíz | |
hidrogeokémia | |
= | Hévíz |
F | szárazföld |
A | füves puszta |
megműveletlen terület | |
megművelt terület | |
R | mezőgazdasági terület |
F | szárazföld |
A | lávaterület |
mocsár | |
sivatag |
L | megműveletlen terület |
M: | A közigazgatási beosztásoktól független, hagyomány alapján megállapított területek. Természeti feltételeik, felszíni formáik, ökológiai értékük vagy fekvésük miatt összetartozó területek. |
A | afrikai természeti táj |
amerikai természeti táj | |
antarktiszi természeti táj | |
arktiszi természeti táj | |
ausztráliai természeti táj | |
ázsiai természeti táj | |
európai természeti táj | |
óceániai természeti táj | |
T | szárazföld |
X | állam |
L | Magyarok földje |
L | Királyföld |
L | Székelyföld |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
T | Mozambik |
M: | 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
F | hajdani óceán |
L | Taucheira |
F | európai folyó |
E | Tiberis |
X | Tirrén-tenger |
T | Appennini-félsziget |
T | Egyesült Államok |
P | Austin |
Colorado city |
M: | Államformája monarchia. Közigazgatási beosztás: 72 tartomány (changwat) |
H | Muang Thai |
Siam | |
F | délkelet-ázsiai állam |
P | Bangkok |
H | Chao Phraya alföldje |
F | alföld |
T | Indokínai-félsziget |
F | trópusi sivatag |
T | Hindusztáni-félsziget |
T | Qena kormányzóság |
L | Felső-Egyiptom |
F | ókori Görögország |
P | thessaliai Tripolisz |
R | Thesszália |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
H | pelagóniai Tripolisz |
HV | Tripolisz |
T | Thessalia |
P | Azoros |
Doliche | |
Pythion |
T | Görögország |
E | Thessalia |
H | Szaloniki |
T | Görög makedónia |
T | Szenegál |
F | főváros |
T | Bhután |
H | Szantorin |
T | Kikládok |
T | Kerala |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
LV | Thracia provincia |
Thracia satrapia | |
Thracia történeti táj | |
Thraciae dioecesis |
M: | Kr. e. 46-ban lett római provincia |
HV | Thracia |
T | Római Birodalom |
HV | Thracia |
T | Perzsa Birodalom |
HV | Thracia |
F | Europa Meridionalis Orientalis |
HV | Thracia |
T | Keletrómai Birodalom |
R | Kelet-Thrákia |
Nyugat-Thrákia |
T | Svájc |
P | Frauenfeld |
T | Németország |
P | Erfurt |
E | Türingia |
L | Tiencsin város |
T | Galilea |
L | Genezáreti-tó |
R | Tevere |
F | szahara-vidéki hegység |
F | kavicssivatag |
T | Líbiai-sivatag |
LV | Tibet Autonóm Terület |
Tibet nagytáj |
HV | Tibet |
T | Kína |
P | Lhasa |
HV | Tibet |
F | belső-ázsiai természeti táj |
P | Tibeti-felföld |
H | Tibeti-fennsík |
Tibeti-magasföld | |
F | hegységközi fennsík |
T | Tibet nagytáj |
L | Tibeti-felföld |
L | Tibeti-felföld |
T | Svájc |
P | Bellinzona |
F | belső-ázsiai hegység |
T | Xinjiang nagytáj |
LV | Tiencsin város |
Tiencsin városi körzet |
H | Tianjin |
HV | Tiencsin |
T | Tiencsin városi körzet |
HV | Tiencsin |
T | Kína |
P | Tiencsin város |
T | Etiópia |
F | közel-keleti folyó |
X | Perzsa-öböl |
= | tigris |
T | Veszprém megye |
T | Románia |
E | Temes vármegye |
Timor és a szomszédos szigetek
T | Kis-Szunda-szigetek |
P | Indonéz-Timor |
Kelet-Timor |
T | Ausztrál-ázsiai-földközi-tenger |
L | Tipperary grófság |
H | Tiobraid árran |
T | Írország |
F | főváros |
T | Albánia |
T | Ausztria |
P | Innsbruck |
F | peremtenger |
T | Földközi-tenger |
X | Messinai-szoros |
Tevere |
L | Tyros |
F | magyarországi folyó |
R | Duna |
E | Bodrog |
Fehér-Tisza | |
Fekete-Tisza | |
Iza | |
Körös | |
Kraszna-folyó | |
Maros | |
Sajó | |
Szamos | |
Tur | |
Visó | |
Zagyva |
H | Kiskörei-víztároló |
F | magyarországi tó |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
Forrás: | gyal(494-495)hun(193) |
T | Büdszentmihály |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
Forrás: | kf(185) |
LV | beregi Tiszahát |
szabolcsi Tiszahát | |
szatmári Tiszahát | |
ungi Tiszahát |
Forrás: | gyal(821)kf(186) |
L | Tiszamente |
Forrás: | kf(188) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Tiszazug |
M: | az 1876-os közig. reform utáni név, de már közig. funkció nélkül |
Forrás: | gyal(458) |
X | Felföld |
Forrás: | gyal(45-46) |
T | Bács-Bodrog vármegye |
Sajkás vidék |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
Forrás: | hun(611-612)kf(72) |
T | Zemplén vármegye |
Forrás: | kf(188) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Tiszazug |
Forrás: | mnl5(160) |
T | Szabolcs vármegye |
Taktaköz |
Forrás: | mnl5(160) |
T | Taktaköz |
Zemplén vármegye |
Forrás: | gyal(821)kf(186) |
H | Tiszai koronauradalom |
T | Bácska |
P | Ada |
Adorján | |
Bácsföldvár | |
Felsőhegy | |
Horgos | |
Kispiac | |
Magyarkanizsa | |
Martonos | |
Mohol | |
Óbecse | |
Orom | |
Péterréve | |
Zenta | |
X | Bács-Bodrog vármegye |
Csongrád vármegye |
M: | az 1876-os közig. reformig |
Forrás: | gyal(458) |
T | Magyarorság 1723-1876 között |
P | Abaúj vármegye |
Bereg vármegye | |
Borsod vármegye | |
Gömör vármegye | |
Heves vármegye | |
Sáros vármegye | |
Szepes vármegye | |
Torna vármegye | |
Ung vármegye | |
Zemplén vármegye | |
X | Felföld |
M: | Szűkebb, mint a Tiszántúli kerület, mint közig. egység. Az Alföld keleti része a Tiszától keletre |
Forrás: | kf(187)gyal(822) |
T | Nagy-Alföld |
P | Avas |
Bánság | |
Bihar | |
Ecsedi-láp | |
Érmellék | |
Fehér-Körös völgye | |
Hortobágy puszta | |
Körös-Maros köze | |
körösi Sárrét | |
Körösköz | |
Krasznaköz | |
Nyírség | |
Rétköz | |
szabolcsi Tiszahát | |
Szamosköz | |
Szilágyság | |
Viharsarok | |
X | Arad vármegye |
Békés vármegye | |
Bihar vármegye | |
Csanád vármegye | |
Csongrád vármegye | |
Hajdú vármegye | |
Szabolcs vármegye | |
Szatmár vármegye | |
Tiszántúli kerület |
M: | közig. régió 1723-1876 között |
Forrás: | gyal(193) |
T | Magyarorság 1723-1876 között |
P | Arad vármegye |
Békés vármegye | |
Bihar vármegye | |
Csanád vármegye | |
Csongrád vármegye | |
Krassó vármegye | |
Máramaros vármegye | |
Szabolcs vármegye | |
Szatmár vármegye | |
Temes vármegye | |
Torontál vármegye | |
Ugocsa vármegye | |
X | Tiszántúl |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
Forrás: | kf(188) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Tiszazug |
Forrás: | kf(188) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Tiszazug |
Forrás: | kf(188) |
H | Köröszug |
T | Nagykunság |
P | Csépa |
Szelevény | |
Tiszainoka | |
Tiszakürt | |
Tiszasas | |
Tiszaug | |
X | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Forrás: | gyal(45-46) |
T | Bács-Bodrog vármegye |
Sajkás vidék |
L | Sajkás vidék |
Forrás: | gyal(45-46.399) |
E | Sajkás vidék |
F | dél-amerikai tó |
X | Bolívia |
Peru |
Forrás: | gyal(357)kf(188) |
T | Barcaság |
P | Apáca falu |
Barcaújfalu | |
Hétfalu | |
Krizba | |
X | Brassó vármegye |
T | Mexikó |
P | Tlaxcala de Xioténcatl |
T | Tlaxcala |
F | állóvíz |
A | afrikai tó |
amerikai tó | |
ausztráliai tó | |
ázsiai tó | |
európai tó | |
halastó | |
magyarországi tó | |
óceániai tó | |
T | vízrajz |
P | tavi öböl |
F | ázsiai tó |
X | Indonézia |
R | Ob |
H | Tucantins |
F | dél-amerikai folyó |
X | Atlanti-óceán |
T | Brazília |
P | Palmas |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
T | Kosrae |
T | Szomália |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 5 körzet (région) |
F | nyugat-afrikai állam |
P | Lomé |
Forrás: | kf(188-189) |
T | Felföld |
X | Bereg vármegye |
L | Ou-chiho |
T | Hokkaido-sziget |
T | Honshu-sziget |
Forrás: | hun(611) |
T | Tokaj Hegyalja |
Zemplén vármegye |
F | polinéziai sziget |
T | Új-Zéland |
F | főváros |
T | Kanto-Chiho |
Forrás: | kf(189)hun(340) |
T | Győr vármegyei Vízköz |
X | Győr vármegye |
Forrás: | hun(611) |
T | Tokaj Hegyalja |
Zemplén vármegye |
T | egyéb igazgatási területek |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
Magyarország 1989-től | |
P | Szekszárd |
E | Tolna vármegye |
Forrás: | hun(371)kf(163-164) |
HV | Sárköz |
T | Dunántúl |
P | Alsónyék |
Báta | |
Decs | |
Őcsény | |
Sárpilis | |
X | Tolna vármegye |
T | Mexico szövetségi állam |
T | Moesia Inferior |
T | Szibéria közigazgatási terület |
F | polinéziai állam |
polinéziai sziget |
M: | Vietnam északi, a Ma folyó és a kínai határ közötti részének a neve a francia gyarmati uralom időszakában. |
Forrás: | Britannica Hung., Magyar nagylexikon |
L | Bac Bo |
F | délkelet-ázsiai hegység |
T | Indokínai-félsziget |
L | Vörös-folyó völgye |
L | Vietnami-öböl |
F | ázsiai tó |
X | Kambodzsa |
T | Kansas szövetségi állam |
F | európai tó |
X | Oroszország európai része |
M: | 1876-ban Maros-torda és Torda-aranyos vmegye között osztják fel |
Forrás: | gyal(826-827) |
T | Magyarok földje |
Forrás: | hun(659)gyal(826) |
T | Erdély 1876-1920 között |
Magyarország 1876-1920 között | |
Székelyföld 1876-1920 között | |
P | Felvinc |
Torockó | |
Torockószentgyörgy | |
E | Aranyosszék |
X | Keresztesmező |
Torockó vidéke |
M: | Az Aranyosmelléki mészkőhegység karsztos barlangjainak a beszakadásával keletkezett. A Hesdát-patak folyik a sok helyen járhatatlan, szűk szorosban |
F | hasadékvölgy |
T | Erdélyi-Középhegység |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
M: | A vármegye többszöri egyesülés és szétválás után 1881-ben végleg egyesült Abaúj vármegyével |
Forrás: | gyal(193) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
Tiszáninneni kerület | |
R | Abaúj-Torna vármegye |
= | torna |
Forrás: | kf(189-190)gyal(827) |
T | Torda-Aranyos vármegye |
Torockó vidéke |
Forrás: | kf(189-190) |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
P | Torockó |
Torockószentgyörgy | |
X | Torda-Aranyos vármegye |
Forrás: | gyal(827)kf(189-190) |
T | Torda-Aranyos vármegye |
Torockó vidéke |
Forrás: | gyal(828) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
Tiszántúli kerület | |
P | Hertelendyfalva |
Sándoregyháza | |
Székelykeve | |
E | Temesi bánság |
X | Bánság |
Délvidék | |
sokácok |
T | Ontario szövetségi tartomány |
F | közel-keleti hegység |
T | Eurázsiai-hegységrendszer |
F | ausztráliai tó |
T | Honshu-sziget |
T | Olaszország |
T | Appennini-félsziget |
L | Apuanai-Alpok |
Forrás: | hun(537)gyal(73) |
X | Győr vármegyei Vízköz |
F | dél-európai sziget |
T | olasz szigetek |
P | Elba-sziget |
Forrás: | kf(176) |
T | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | kf(190) |
L | Vendvidék |
T | Guatemala |
M: | Szlavónia Árpád-kori magyar neve |
Forrás: | gyal(193)kf(181) |
L | Szlavónia |
Forrás: | kf(192) |
L | Vendvidék |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Hidalmási járás |
mócok |
F | ázsiai tó |
X | Indonézia |
Forrás: | hun(674)kf(138)kok(33) |
T | Lápos mente |
Szolnok-Doboka vármegye |
Forrás: | kf(77-78) |
T | Csepel-sziget |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
LV | Gyergyótölgyes |
Szamostölgyes | |
tölgyerdő |
F | keleti-kárpátoki szoros |
F | keleti-kárpátoki hágó |
F | keleti-kárpátoki hágó |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
F | közel-keleti állam |
T | Balkán |
P | Dél-Anatólia régió |
Délkelet-Anatólia régió | |
Égei-tengeri régió | |
Fekete-tengeri régió | |
Kelet-Anatólia régió | |
Közép-Anatólia régió | |
Márvány-tengeri régió | |
E | Asia Minor Occidentalis |
Asia Minor Orientalis | |
Oszmán-Török Birodalom | |
X | Ararát-síkság |
balkáni állam | |
Beysehiri-tó | |
bizantinológia | |
Egridiri-tó | |
Közel-Kelet | |
török nyelv | |
Tuz-gölü | |
Van-tó |
Forrás: | hun(698-699) |
T | Alsó-Fehér vármegye |
erdélyi Hegyalja | |
= | tövis |
T | Palesztina |
M: | a baranyai Hegyalja latin megfelelője |
Forrás: | kf(110) |
R | baranyai Hegyalja |
F | peremtenger |
T | Égei-tenger |
M: | szigetvilág |
T | görög szigetvilág |
M: | A nevezett terület viszonyításos elnevezése a történelmi Magyarországon belül |
L | Erdély |
L | Gauteng |
F | belső-ázsiai hegység |
Himalája észak-déli vonulat |
M: | A Nagy-Kaukázustól délre fekvő vidék neve. |
H | Kaukázusontúl |
T | Kaukázus-vidék |
Trás-os-Montes e Alto Duoro tartomány
T | Portugália |
F | európai tó |
X | Olaszország |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Trencsén vármegye |
Forrás: | gyal(833) |
T | Dunáninneni kerület |
Magyarország 1876-1920 között | |
P | Trencsén |
X | Felföld |
habánok | |
Hegyentúl |
T | Olaszország |
L | Gallia Comata |
F | európai hegycsúcs |
T | Balkán-hegység |
F | európai hegycsúcs |
T | Juliai-Alpok |
X | Szlovénia |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 8 megye (county), 3 város, 1 városi körzet |
F | közép-amerikai állam |
P | Port of Spain |
F | észak-amerikai folyó |
X | Mexikói-öböl |
HV | Tripolisz |
T | Líbia |
P | Tripoli város, Lb. |
E | Tripolitania tartomány |
H | Tarablus |
Tarabulus, Lb. | |
HV | Tripolisz |
F | főváros |
T | Tripoli tartomány |
E | Oea |
H | Tarabulus, Lbn. |
HV | Tripolisz |
T | Libanon |
M: | 1551-től része az oszmán birodalomnak |
H | Tripolitana török kormányzóság |
HV | Tripolisz |
T | Oszmán-Török Birodalom |
R | Cyrenaica tartomány |
Tripolitania | |
E | Tripolitana provincia |
X | Líbiai olasz gyarmat |
Tunisz a középkorban | |
= | Líbia |
HV | Tripolisz |
T | Arcadia megye |
M: | Ókori tartomány Észak-Afrikában. Nevét a szicíliai görögöktől három nagy városa miatt kapta |
H | afrikai Tripolisz |
HV | Tripolisz |
T | Regio syrtica |
P | Leptis Magna |
Oea | |
Sabrata |
F | Africa |
A | Tripolitana provincia |
Tripolitana tartomány | |
E | Regio syrtica |
M: | Septimus Severus (193-211. Kr. u.) önállósította. 534-től a Bizánci Birodalom tartománya. A 7. századtól 1551-ig a változó arab kalifátusok része |
HV | Tripolisz |
F | Tripolitana |
T | Africa dioecesis |
R | Tripolisz török kormányzóság |
E | Tripolitana tartomány |
F | Tripolitana |
T | Africa ProconsularisI |
R | Tripolitana provincia |
Tripolitana török kormányzóság
L | Tripolisz török kormányzóság |
M: | 1912-1945-ig olasz gyarmat |
HV | Tripolisz |
T | Líbiai olasz gyarmat |
R | Tripolitania tartomány |
E | Tripolisz török kormányzóság |
T | Egyesült Líbiai Királyság |
R | Tripoli tartomány |
E | Tripolitania |
T | India |
P | Agartala |
T | Szent Ilona |
F | ókori Görögország |
X | Phrygia |
H | Ilion |
T | Phrygia |
T | Észak-Norvégia |
T | Norvégia |
P | Dél-Trondelag |
Észak-Trondelag |
F | Fjord |
T | Norvég-tenger |
X | Norvégia |
M: | A földi légkörnek a Föld felszínéval érintkező legalsó, 8-18 km vastag, az időjárást alapjában meghatározó rétege |
M: | A földi légkörnek a Föld felszínéval érintkező legalsó, 8-18 km vastag, az időjárást alapjában meghatározó rétege |
T | atmoszféra |
L | forró égöv |
F | füves puszta |
A | szavanna |
L | forró égöv |
M: | Az Egyenlítőtől északra és délre a 15-30. szélességi fok övezetében alakultak ki. A passzát szelek leszálló, nagy nyomású övezetébe esnek |
H | zonális sivatag |
F | sivatag |
A | arab-félszigeti sivatag |
Homokvidék | |
Kalahári-medence | |
Kavír-sivatag | |
Líbiai-sivatag | |
Szahara | |
Thar-sivatag |
LV | Trujillo szövetségi állam |
Trujillo város |
HV | Trujillo |
T | Venezuela |
P | Trujillo város |
HV | Trujillo |
T | Trujillo szövetségi állam |
L | Chuuk |
Forrás: | gyal(649)kok(33)kf(149) |
T | Bacau megye |
moldvai Mezőség |
L | Tocantins |
T | Argentína |
T | Delta Amacuro szövetségi terület |
T | Központi vidék a Feketeföld kivételével |
T | Románia |
Forrás: | gyal(60-61) |
T | Bihar vármegye |
bihari Mezőség |
F | Északi igazgatási területek |
T | Peru |
M: | A sarkvidéki területek sivatagi jelensége |
F | flóra |
sivatag | |
táj | |
X | tajga |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 23 tartomány (vilayet) |
F | Maghreb ország |
P | Tunis |
E | Tunisz a középkorban |
X | Bizertei-tó |
T | Ecuador |
F | főváros |
T | Tunézia |
Tunisz a középkorban |
M: | Az arab kalifátus fölbomlása után, a kora középkortól önálló, 1575-1871 között török hűbérállam, utána Tunézia. |
T | Oszmán-Török Birodalom |
P | Tunis |
R | Tunézia |
X | Tripolisz török kormányzóság |
F | magyarországi folyó |
R | Tisza |
F | alföld |
közép-ázsiai természeti táj |
Forrás: | kf(190) |
T | Szamosköz |
P | Paládok |
szatmári Sárköz | |
X | Szatmár vármegye |
H | Rudolf-tó |
F | afrikai tó |
X | Etiópia |
Kenya |
M: | Oroszország, Kína és Afganisztán területére eső nagytáj |
H | Turkisztán |
F | közép-ázsiai természeti táj |
A | Kelet-Turkesztán |
Nyugat-Turkesztán |