Hátra Kezdőlap Előre

Szilágy vármegye
Forrás:hun(659)gyal(797)
T Erdély 1876-1920 között
Magyarország 1876-1920 között
Magyarország 1938-1941(1944) között
P Benedekfalva
Bogdánd
Bősháza
Désháza
Diósad
Hadad
Hadadnádasd
Kisdoba
Kraszna község
Kusaly
Lele
Magyargoroszló
Menyő
Mocsolya
Nagydoba
Nagymon
Szamosardó
Szér
Szilágyballa
Szilágycseh
Szilágyerked
Szilágyfőkeresztúr
Szilágygörzsön
Szilágykövesd
Szilágysámson
Szilágysomlyó
Szilágyszeg
Szilágyszentkirály
Szilágyújlak
Sződemeter
Vérvölgy
Völcsök
Zilah
R Salaj megye
E Közép-Szolnok vármegye
Kraszna vármegye
Szilágyság
X Érmellék
Kraszna vidéke
Tövishát

Szilágyballa
Forrás:kszn(6-7)
H Balla
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágycseh
Forrás:kszn(6-7)
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágyerked
Forrás:kszn(6-7)
H Erked
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágyfőkeresztúr
Forrás:kszn(6-7)
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágygörzsön
Forrás:kszn(6-7)
H Görzsön
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágykövesd
Forrás:kszn(6-7)
H Kövesd
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágyság
Forrás:gyal(797)fnesz2(580)
H Sylvania
Szilágy
T Tiszántúl
P Kraszna vidéke
szilágysági Berettyó mente
Tövishát
R Szilágy vármegye

szilágysági Berettyó mente
HV Berettyó mente
T Szilágyság

Szilágysámson
Forrás:kszn(6-7)
H Sámson
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágysomlyó
Forrás:fnesz2(580)
T Kraszna vidéke
Szilágy vármegye

Szilágyszeg
Forrás:kszn(6-7)
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágyszentkirály
Forrás:kszn(6-7)
HV Szentkirály
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilágyújlak
Forrás:kszn(6-7)
H Szamosújlak
T Szilágy vármegye
Tövishát

Szilézia
M:Történelmi tartomány, a neve a 11. században bukkan fel. Nagyrészt a délkeletről északnyugatnak folyó Odera felső és középső szakaszának medencéjét foglalja magába
Forrás:Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung.
H Schlesien
Slask
Slezsko
A Cseh Szilézia
Osztrák Szilézia
Porosz Szilézia

Szilsárkány
Forrás:gyal(728)hun(351)
T Rábaköz
Sopron vármegye

Szilvágy
Forrás:gyal(482)
T Göcsej
Zala vármegye

Szilvásszentmárton
Forrás:kf(196)
HV Szentmárton
T Somogy megye
Somogy vármegye
Zselicség

Szimferopol
T Krím terület

Szinfalu
T Krasznaköz
Szatmár vármegye

Szingapúr
M:Szingapúri Köztársaság. 1965.12.22-én vált ki Malajziából
H:Az állam osztályozására használandó. Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr város" használandó
F délkelet-ázsiai állam
P Szingapúr város
X Malajzia

Szingapúr város
H:Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr" használandó
H Singapore
F főváros
T Szingapúr

Szinkiang
L Xinjiang nagytáj

Szinyérváralja
Forrás:hun(206)kf(164)
T Szatmár vármegye
szatmári Sárköz

Szír-árok
L Szír-Jordán-árok

Szir-Darja
F közép-ázsiai folyó
R Aral-tó
E Kara-Darja
Narin

Szír-Jordán-árok
H Szír-árok
F közel-keleti természeti táj
T Arab-afrikai-árokrendszer
P Holt-tenger vidéke

Szír-sivatag
F domborzati sivatag
közel-keleti természeti táj

Szíria
F közel-keleti állam
P Aleppo tartomány
Antakya tartomány
Damaszkusz tartomány
Deir ez Zor
Der'a tartomány
El Quneitra tartomány
Es Suweida tartomány
Hama tartomány
Haseke tartomány
Homs tartomány, Szr.
Idlib tartomány
Latakia tartomány
Rashid tartomány
E Syria

Sziva-oázis
H Siwa-oázis
F oázis

Szkopje
H Skopje
F főváros
T Macedónia

Szlatina
Forrás:hun(245)
L Temesszlatina

szláv népek területe
F barbár népek területe
X szlávok

Szlavónia
M:A terület 1723-1876 közötti közig. szerinti elnevezés
Forrás:gyal(193)
H Szlavonország
Tótország
T Magyarorság 1723-1876 között
P Pozsega vármegye
Szerém vármegye
Verőce vármegye
R Horvát-szlavón társországok
E Regnum Slavoniae
Slavonia Inferior

szlavóniai-szigethegységek
F balkán-félszigeti hegység

Szlavonország
L Szlavónia

Szlovák-érchegység
H Gömör-Szepesi-Érchegység
F Északnyugati-Kárpátok

Szlovákia
M:1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia".
M:1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia".
H:Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó
H:Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó
F közép-európai állam
T Kárpát-medence
P felvidéki magyar irodalom
felvidéki magyarság
felvidéki szászok
Kelet-Szlovákia
Közép-Szlovákia
Nyugat-Szlovákia
Pozsony körzeti jogú város
E Csehszlovákia
Felvidék
X Csehország
Gerlahfalvi-csúcs

Szlovénia
M:1992.01.15-től a nemzetközi közösség elismerte függetlenségét. Közigazgatási beosztás: a főváros, 3 terület (oblast), 27 járás (svez), 4 város (grad)
F közép-európai állam
P Ljubljana
szlovéniai magyar irodalom
szlovéniai magyarság
E Jugoszlávia
Krajnai Hercegség
X Triglav-csúcs, Szlov.

Szmirna
T Asia provincia
R Izmir

Szmolenszk terület
T Oroszország központi vidékének nyugati része

Szmolenszk-Moszkva-hátság
F Kelet-európai hátság

Szodoma
T palesztinai Pentapolisz

Szófia
F főváros
T Bulgária

Szolnok
T Szolnok megye

Szolnok megye
Forrás:gyal(210-226)
F magyarországi megye
T Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között
Magyarország 1989-től
P Szolnok

Szolnok-Doboka vármegye
Forrás:hun(659)gyal(800-801)
T Erdély 1876-1920 között
Magyarország 1876-1920 között
Magyarország 1938-1941(1944) között
P Buza
Domokos
Erzsébetbánya
Felsőszőcs
Magyarlápos
Nemesbudafalva
Oláhlápos
Sajómagyarós
Szamosújvár
Szék
Tőkés település
X erdélyi Mezőség
Lápos mente
Szamos mente

Szolovecki-szigetek
F észak-európai sziget
T Arhangel'szk terület

Szomáli-félsziget
T Északkelet-Afrika

Szomália
M:1967.07.01-én egyesült a két Szomáliföldből
F kelet-afrikai állam
P Alsó-Jubba körzet
Alsó-Shabeellaha körzet
Bakool körzet
Banaadir körzet
Bari körzet
Bay körzet
Galguduud körzet
Gedo körzet
Hiiraan körzet
Középső-Jubba körzet
Középső-Shabeellaha körzet
Mudug körzet
Nugaal körzet
Sanaag körzet
Togdheer körzet
Woqooyi Galbeed körzet
E Brit Szomáliföld
Olasz Szomáliföld

Szomáliai-öböl
F tengeröböl
T Indiai-óceán
P Formosa-öböl

Szombathely
T Vas megye

Szombathely és Kőszeg vidéke
M:Elsősorban turistatérképeken jelenik meg
T Dunántúl
P Kőszegi-hegység

Szomolnok
Forrás:gyal(793)rnl17(532)
F királyi szabadalmazott bányaváros
szepesi bányaváros
T Szepes vármegye

Szomoróc
Forrás:gyal(698)kf(155-156)
T Alsóőrség
Vas vármegye

szoros
M:Két, egymáshoz közeli földfelszini alakzat közötti terület
A földszoros
hegyszoros
tengerszoros
völgyszoros

Szováta
Forrás:kf(168)
T Maros-Torda vármegye
Sóvidék

Szovjet Távol-Kelet
L Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység

Szovjetunió
M:1917-1991 között
M:1917-1991 között
H& bolsevik párt
bolsevizmus
októberi forradalom
R Független Államok Közössége
szovjetológia

Sződemeter
Forrás:gyal(441)kf(93)
T Szilágy vármegye
Tasnádi járás

Szőkefalva
Forrás:KSzN(8-9)kf(137-138)
T Kis-Küküllő mente
Kis-Küküllő vármegye

Szörény
Forrás:gyal(804)
L Szörénység

Szörény vármegye
M:Az 1873. évi XXVII. tc. szervezte újra
Forrás:gyal(204)
T Magyarország 1876-1920 között
R Krassó-Szörény vármegye
E Bánsági határőrvidék
Szörényi bánság

Szörényi bánság
M:1524-ben vesztette el a Magyar Királyság
Forrás:kf(82), gyal(83.134)
F bánságok
R Szörény vármegye
X Szörénység

Szörényi-érchegység
F Déli-Kárpátok

Szörénység
M:A Bánság keleti, hegyvidéki része
Forrás:gyal(804), kl(II.597)
H Szörény
Szörényvidék
T Bánság
R Olténia
X Szörényi bánság

Szörényvidék
Forrás:gyal(804)
L Szörénység

Szöul
LV Szöul tartomány
Szöul város

Szöul tartomány
M:Tartományi jogú város
HV Szöul
T Koreai Köztársaság
P Szöul város

Szöul város
HV Szöul
F főváros
T Szöul tartomány

Szövetségi fővárosi terület
L Federal Capital territory

Szövetségi terület, Par.
T Paraguay
P Asunción

Szreberniki bánság
M:Mátyás király 1464-ben szervezte meg a Sói és az Ozorai bánságból. 1520 körül került teljesen török kézre
Forrás:gyal(83)
H Szrebreniki bánság
F bánságok
E Ozorai bánság
Sói bánság

Szrebreniki bánság
L Szreberniki bánság

Sztalinabad
L Dusanbe

Sztána
Forrás:gyal(541)
T Felszeg
Kolozs vármegye
X Bánffyhunyadi járás

Sztanovoj-hegység
F észak-ázsiai hegység

Sztara Planina
M:A hegység bolgár neve (Öreg-hegység)
L Balkán-hegység

Sztavropol' tartomány
T Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke
P Karacsáj- és Cserkeszföld

Sztavropoli-hátság
F Kelet-európai hátság

Sztepanakert
T Karabah

sztratoszféra
M:A légkörnek a troposzféra fölötti, középső rétege
T atmoszféra

Sztrázsa
Forrás:gyal(194.792)
F szepesi város
T Szepes vármegye

Sztrigy
R Maros

Sztrigyszentgyörgy
Forrás:kf(82)
T Hunyad vármegye
X dévai csángók

Sztyepp
M:Az eurázsiai füves puszta elnevezése
F mérsékelt övi füves puszta
A eurázsiai sztyeppe

szubtrópusi égöv
H szubtrópusi öv
F Égöv

szubtrópusi öv
L szubtrópusi égöv

Szudán
M:Szudáni Köztársaság
F észak-afrikai állam
P Bahr al-Ghazal körzet
Darfur körzet
Egyenlítői körzet, Szud.
Északi körzet, Szud.
Felső-Nílus körzet
Keleti körzet
Khartum körzet
Kordofan körzet
Központi körzet, Szud.

Szudán-vidék
M:Afrika alsó-szaharai része az Atlanti-óceántól az Etióp-magasföldig
F afrikai természeti táj
P Csád-medence
Felső-Nílus-medence
Niger-medence
Szenegambiai-síkság
Szudán-vidéki hegység

Szudán-vidéki hegység
F afrikai hegység
A Darfur
Fouta Djalon
T Szudán-vidék

Szudéták
F Cseh-Morva-medencei peremhegység

Szuez
LV Szuez kormányzóság
Szuez város
Szuezi-csatorna
Szuezi-öböl

Szuez kormányzóság
HV Szuez
T Egyiptom
P Szuez város
X Szuezi-csatorna

Szuez város
H As Suwais
HV Szuez
T Szuez kormányzóság

Szuezi földszoros
F földszoros

Szuezi-csatorna
HV Szuez
F tengeri csatorna
T Szuezi-öböl
X Ismailia kormányzóság
Port Said kormányzóság
Szuez kormányzóság

Szuezi-öböl
HV Szuez
F tengeröböl
T Vörös-tenger
P Szuezi-csatorna

Szuha mente
Forrás:mnl2(304)gyal(483)
T Gömör

Szumátra
T Nagy-Szunda-szigetek

Szumi terület
T Ukrajna

Szunda-szigetek
LV Kis-Szunda-szigetek
Nagy-Szunda-szigetek

Szunda-szoros
F tengerszoros
X Indiai-óceán
Jáva-tenger

szurdok
L szurdokvölgy

szurdokvölgy
M:Víztől kivájt, meredek falú, keskeny, mély völgy
H szurdok
F völgyszoros
A Kazán-szoros
Vaskapu-szoros
Vöröstoronyi-szoros

Szurduk-szoros
F déli-kárpátoki szoros

Szüktüvkar
L Sziktivkar

SZVAZIFÖLD
M:Államformája monarchia. Közigazgatási beosztás: 4 kerület (district), 2 önálló város
H Ngwane
Svaziföld
Swaziland
Szváziföld
F dél-afrikai állam
P Mbabane

Szváziföld
L Szvaziföld

Szverdlovszk terület
T Urál-vidék közigazgatási egység

Szvév Királyság
F középkori állam
R Kordovai Emírség
E Nyugatrómai Birodalom
szvévek területe

szvévek területe
M:Vándor, harcias germán népszövetség területe az Elba és a Havel folyók mentén. Egy csoportjuk 409-ben a vandálokkal együtt betört Hispániába, s ott államot alapított. Emlékük a sváb névben él tovább
H suevok területe
svévek területe
F germánok területe
R Szvév Királyság

T'umen terület
T Szibéria közigazgatási terület
P Hanti- és Manysiföld
Jamali nyenyecföld

Tab
Forrás:kf(138)
T Külső-Somogy
Somogy megye
Somogy vármegye

Tabasco
T Mexikó
P Villahermosa

Tabuaeran
T Sor-szigetek

Tác
T Fejér megye
X Gorsium

Táchira szövetségi állam
T Venezuela
P San Christóbal

Tacna megye
M:1930-ig Chiléhez tartozott
F Déli igazgatási területek
T Peru

Tadmor
T Homs tartomány, Szr.
E Palmyra

Tádzsikisztán
M:1991.09.09-ig lásd Szovjetunió. Közigazgatási beosztás: 3 terület (oblaszty), 1 autonóm terület
F közép-ázsiai állam
T Független Államok Közössége ázsiai része
P Badashán autonóm terület
Dusanbe
X Nyugat-Turkesztán

Tahiti
F polinéziai sziget
T Francia tengeren túli terület

Tai-tó
F ázsiai tó
X Kína

Taihang-hegység
H Tajhansan
F távol-keleti hegység

táj
M:Földrajza, hövényzete stb. alapján egységes vagy összefüggő terület, tájegység, vidék, környék
H:Testi tájak esetében lásd "tájanatómia"
HV vidék
F látnivaló
terület
A borvidék
deltavidék
dombvidék
hegyvidék
mocsár
sivatag
szavanna
tajga
tundra
zöldfelület
E tájalakítás
X idegenforgalmi központ
= tájanatómia

tajga
F őserdő
táj
X tundra

Tajgetosz
F Hellenidák

Tajhansan
L Taihang-hegység

Tajmir-tó
F ázsiai tó
X Oroszország ázsiai része

Tajmiri Nyenyecföld
T Krasznojarszk terület
P Dudinka

Tajo
F európai folyó
X Atlanti-óceán

Tajo-medence
T Pireneusi-félsziget

Tajpej
F főváros
T Tajvan

Tajvan
M:Nemzeti Kína. Kína saját tartományának tekinti
H Nemzeti Kína
F ázsiai sziget
távol-keleti állam
P Tajpej
X Kína
sinológia

Tajvani-szoros
F tengerszoros
X Dél-kínai-tenger
Kelet-kínai-tenger

Takir
L agyagsivatag

Takla-Makán sivatag
F domborzati sivatag
T Tarim-medence

Tákos
T Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Taktabáj
Forrás:mnl5(160)
L Báj

Taktaharkány
Forrás:mnl5(160)
T Taktaköz
Zemplén vármegye

Taktaköz
Forrás:mnl(160)hun(46.72)
T Duna-Tisza köze
P Báj
Prügy
Taktaharkány
Tiszaladány
Tiszaluc
X Szabolcs vármegye
Zemplén vármegye

Talajburok
L pedoszféra

Talca tartomány
T Chile

Tallahassee
T Florida szövetségi állam

Tallin
F főváros
T Észtország

Tállya
Forrás:hun(611)
T Tokaj Hegyalja
Zemplén vármegye

Talmácsi uradalom
Forrás:gyal(780)
T Szeben szék

Tamáshida
Forrás:gyal(60-61)
T Bihar vármegye
bihari Mezőség

Tamaulipas
T Mexikó
P Ciudad victoria

Tambov terület
T Központi Feketeföld

Tamil Nadu
T India
P Madras

Tana-tó
F afrikai tó
X Etiópia

Tanezrouft
F kavicssivatag
T Nyugat-Szahara vidék

Tanganyika
LV Tanganyika állam
Tanganyika szövetségi rész

Tanganyika állam
M:1961.12.09-én vált függetlenné
HV Tanganyika
R Tanzánia
E Német Kelet-Afrika

Tanganyika szövetségi rész
HV Tanganyika
T Tanzánia
P Dar es Salam
Dodoma körzet

Tanganyika-tó
F afrikai tó
X Burundi
Kongói Demokratikus Köztársaság
Tanzánia
Zambia

Tangra yumco
F ázsiai tó
X Kína

Tanintharyi körzet
T Mianmar
P Dawei

Tannu-Ola
F belső-ázsiai hegység

tanya
H tanyarendszer
HV vidék
F település
X betelepítés
falu
farmergazdaság
kisgazdaság

Tanzánia
M:1964.04.26-án egyesült a két független állam. 1964. októberében vette fel a mai nevét
F kelet-afrikai állam
P Tanganyika szövetségi rész
Zanzibár szövetségi rész
E Tanganyika állam
Zanzibár állam
X Kibo
Malawi-tó
Mawenzi
Meru-csúcs
Rukwa-tó
Tanganyika-tó
Viktória-tó

Tapajós
R Amazonas-folyó

Tápiógyörgye
Forrás:kf(183-184)
T Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Tápióvidék

Tápiószele
Forrás:kf(183-184)
T Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Tápióvidék

Tápióvidék
Forrás:kf(183-184)
T Duna-Tisza köze
P Nagykáta
Tápiógyörgye
Tápiószele
Újszász
X Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Tapolca
T Zala megye

Taprobane
L Srí Lanka

Taraba szövetségi állam
T Nigéria
P Jalingo

Tarablus
L Tripoli város, Lb.

Tarabulus, Lb.
L Tripoli város, Lb.

Tarabulus, Lbn.
L Tripoli város, Lbn.

Tarahumara-hegység
F Közép-amerikai Kordillerák

Tarai-dombvidék
T Elő-Himalája

Taranaki tartomány
T Északi-sziget

Tarapaca tartomány
T Chile

Tarbagataj
F Altaj

Tarcal
Forrás:hun(611)
T Tokaj Hegyalja
Zemplén vármegye

Tard
Forrás:gyal(811)
T Borsod vármegye
Matyóföld

Tarim
F belső-ázsiai folyó
X Tarim-medence

Tarim-medence
F földfelszíni medence
T Xinjiang nagytáj
P Takla-Makán sivatag
X Tarim

Tarnopol terület
T Ukrajna
E Kelet-Galícia
Podólia

Tarpa
T Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tarraconensis
T Hispania provincia
Hispaniae dioecesis
E Hispania Tarraconensis

Tarsus
T Cilicia

Tartolc
Forrás:gyal(345)
T Avas
Szatmár vármegye

TARTOMÁNY
F közigazgatási terület

Taskent
F főváros
T Üzbegisztán

Tasmánia
F csendes-óceáni ausztráliai sziget
P Tasmániai-hegyvidék

Tasmania szövetségi állam
T ausztráliai közigazgatási rendszer
P Hobart

Tasmániai-hegyvidék
F kelet-ausztráliai hegyég
T Tasmánia

Tasnádi járás
Forrás:gyal(441)kf(93)
T Érmellék
P Sződemeter

Tassili N'ajjer
F szahara-vidéki hegység

Tatabánya
T Esztergom-Komárom megye
Komárom vármegye

Tatárföld
T Középső- és Alsó-Volga-vidék

Tátra
H Belső-Kárpátok
F Északnyugati-Kárpátok
A Alacsony-Tátra
Magas-Tátra

Tatrang
Forrás:gyal(357)
T Barcaság
Brassó vármegye
Háromfalu

Tatros
Forrás:kf(149)
LV Tatros község
Tatros völgye
Tatros-folyó

Tatros község
HV Tatros
T Bacau megye
Tatros völgye

Tatros völgye
Forrás:gyal(649)kf(149)
HV Tatros
T Moldva
P Csügés
Diószeg
Frumósza
Gorzafalva
Kománfalva
Onest
Pusztina
Tatros község
X Bacau megye
székelyes csángók

Tatros-folyó
HV Tatros
R Szeret

Taucheira
H Teuchire
T cyrenaicai Pentapolisz

Taunggyi
T Shan szövetségi állam

Taupo-tó
F óceániai tó
X Új-Zéland

Tavastehus
L Häme

tavi öböl
F öböl
T

tavi sziget
F sziget
T szárazföld

Távol-Kelet
T Kelet-Ázsia
P távol-keleti állam
távol-keleti folyó
távol-keleti hegység
távol-keleti természeti táj
X kelet-kutatás
Kína
Oroszország

távol-keleti állam
H kelet-ázsiai állam
F ázsiai állam
A Fülöp-szigetek
Japán
Kína
Koreai Köztársaság
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
Tajvan
T Távol-Kelet
X Oroszország ázsiai része

távol-keleti folyó
F ázsiai folyó
A Amur-folyó
Jangce
Sárga-folyó
Xi
T Távol-Kelet

távol-keleti hegység
H kelet-ázsiai hegység
F ázsiai hegység
A Changbai-hegység
Dél-kínai-hegyvidék
Kis-Hingan
Nagy-Hingan
Nangnim-hegység
Qin-hegység
Szihote-Alim
Taihang-hegység
Zhangguangcai-hegység
T Távol-Kelet

távol-keleti természeti táj
F ázsiai természeti táj
A Japán-szigetek
Kelet-kínai partvidék
Koreai-félsziget
Mandzsu-medence
Orosz Távol-Kelet nagytáj
T Távol-Kelet

Tavoliere-alföld
T Appennini-félsziget

Tbiliszi
F főváros
T Grúzia

Técső
Forrás:gyal(626)rnl13(378)
F királyi szabadalmazott bányaváros
Koronaváros
T Máramaros vármegye

Tedzson tartomány
M:Tartományi jogú város
T Koreai Köztársaság

Téglás
M:1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott
Forrás:gyal(495)hun(193-200)
T Hajdú vármegye
X Hajdú kerület

Tegu tartomány
M:Tartományi jogú város
T Koreai Köztársaság

Tegucigalpa
F főváros
T Francisco Morazán megye

Teherán
LV Teherán tartomány
Teherán város

Teherán tartomány
HV Teherán
T Irán
P Teherán város

Teherán város
HV Teherán
F főváros
T Teherán tartomány

Tekerőpatak
Forrás:tm(26-27)
H Gyergyótekerőpatak
T Csík vármegye
Gyergyó

teknővölgy
L gleccservölgy

tektonikus fennsík
H szerkezeti fennsík
F fennsík
A Arab-tábla
Dekkán
Kelet-afrikai-magasföld
Marokkói Mezeta
Spanyol-Mezeta

Tel Aviv
LV Tel Aviv kerület
Tel Aviv város

Tel Aviv kerület
HV Tel Aviv
T Izrael
P Tel Aviv város

Tel Aviv város
HV Tel Aviv
T Tel Aviv kerület

Telecska
M:Bács-Bodrog vármegyében, a Duna-Tisza közén emelkedő fennsíkszerű földhát
T Bácska
X Bács-Bodrog vármegye

Telegd
Forrás:mhnt(264.385)
L Mezőtelegd

Telemark
T Kelet-Norvégia

Teleorman megye
T Románia

település
H helység
HV telep
F közigazgatási egység
A falu
fürdőhely
tanya
város
T gazdaságföldrajz
urbanisztika
E helytörténet
X idegenforgalmi központ
lakott terület

Telkibánya
Forrás:gyal(355)
F világi földesúri bányaváros
T Abaúj-Torna vármegye

Tell-Atlasz
T Atlasz-hegység

Temes
R Duna

Temes vármegye
Forrás:gyal(816-817)
T Magyarország 1876-1920 között
Tiszántúli kerület
P Lippa
Magyarmedves
Temesvár
R Timis megye
E Temesi bánság
X Bánság
Délvidék
temesi Erdőhát

Temesi bánság
M:A középkori bánságoktól teljesen független eredetű. 1718-1778 között osztrák katonai-közigazgatási egység volt
Forrás:gyal(816)hun(241-243)
H Temesi tartomány
F bánságok
R Bánsági határőrvidék
Délmagyarország
Krassó vármegye
Temes vármegye
Torontál vármegye
X Bánság
Temesköz

temesi Erdőhát
Forrás:hun(234-235)kf(91)
HV Erdőhát
T Bánság
P Lippa
Temesvár
X Temes vármegye

Temesi tartomány
Forrás:gyal(816)
L Temesi bánság

Temesköz
Forrás:gyal(816)hun(241-243)
T Bánság
X Temesi bánság

Temesszlatina
Forrás:hun(245)
H Szlatina
T Krassó-Szörény vármegye
X krassovánok

Temesvár
Forrás:gyal(194)
F szabad királyi város
T Temes vármegye
temesi Erdőhát

Temze
F európai folyó
X Északi-tenger

Tenerife
T Kanári-szigetek

tenger
H& tengerészet
F hidroszféra
A beltenger
óceán
peremtenger
szigettenger
T tengertan
világtenger
vízrajz
P Fjord
lagúna
mélytenger
nyílt tenger
tengeráramlás
tengerfenék
tengeri csatorna
tengeröböl
tengerszoros
X árapály erőmű
tengerhajózás
tengeri hajó
tengervíz

tengeráramlás
F tengermozgás
T tenger

tengerfenék
T óceáni tektonika
tenger
tengertan
P tengeri árok
tengeri hátság

tengeri árok
HV Árok
A Vörös-tenger medencéje
T tengerfenék

tengeri csatorna
F Vízcsatorna
A Korinthoszi-csatorna
La Manche
Panama-csatorna
Szuezi-csatorna
Zanzibár-csatorna
T tenger

tengeri hátság
T tengerfenék

tengeri jégtakaró
M:Sarkvidéki, állandóan fagyott tengeri területek
F jégtakaró

tengeri sziget
M:A kontinensnél kisebb, minden oldalró vízzel körülvett szárazföld
F sziget
A afrikai sziget
amerikai sziget
antarktiszi sziget
ausztráliai sziget
ázsiai sziget
európai sziget
Óceánia
T földrész

Tengeri-Alpok
T külső kristályos öv
P Cime du Gélas

Tengermellék
M:A Fekete-tenger ukrajnai partvidéke
F Kelet-európai alföld

Tengermellék tartomány
T Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység
P Vlagyivosztok

Tengermelléki bánság
M:1409-ben vesztette el a Magyar Királyság
Forrás:gyal(83-84)
F bánságok

tengermozgás
H apály
árapály
dagály
F áramlás
A tengeráramlás
E árapály erőmű

tengeröböl
M:Tengernek a szárazföldbe öblösen benyúló része. Gyakran tengerfajták is viselik az öböl nevet
F öböl
A Akabai-öböl
Botteni-öböl
Faxaflói
Finn-öböl
Fjord
Gdanski-öböl
Kandalaksai-öböl
Kieli-öböl
Korinthoszi-öböl
Kur-öböl
lagúna
Mecklenburgi-öböl
Panamai-öböl
Pátrai-öböl
Pomorzei-öböl
Rigai-öböl
Szahalin-öböl
Szomáliai-öböl
Szuezi-öböl
Vietnami-öböl
T tenger

tengerpart
L partvidék

tengerszoros
M:A tengernek két közeli partvonal között összeszűkülő része
F szoros
A Berring-szoros
Boszporusz
Dardanellák
Doveri-szoros
Gibraltári-szoros
Hormuzi-szoros
Irbeni-szoros
Kattegat
Magellán-szoros
Messinai-szoros
Oresund
Otrantói-szoros
Skagerrak
Szunda-szoros
Tajvani-szoros
Yucatán-szoros
T tenger

Tengiz-tó
F ázsiai tó
X Kazahsztán

Tenke
Forrás:kf(93-94)
T Bihar vármegye
Fekete-Körös völgye

Tenkeszéplak
Forrás:kf(93-94)
T Bihar vármegye
Fekete-Körös völgye

Tennessee szövetségi állam
T Egyesült Államok
P Dover2, Tenn.
Nashville

Tényőfalu
Forrás:gyal(73)
T Győr vármegye
Sokoróalja

Tényőhegy
Forrás:gyal(73)
T Győr vármegye
Sokoróalja

Tepic
T Nayarit

Teraina
T Sor-szigetek

Terceira-sziget
T Azori-szigetek

Teremiújfalu
M:1941/44 között Maros-torda vármegyéhez tartozott
Forrás:kf(450)
T Kis-Küküllő vármegye
Murokország

Terengganu
T Malajzia
P Kuala Terengganu

Terep község
Forrás:gyal(345)
T Avas
Szatmár vármegye

Teresina
T Piauí szövetségi állam

termálvíz
F felszín alatti víz
T balneológia
vízgazdálkodás
R gyógyfürdő
E geotermikus energia
X geotermikus
gyógyvíz
hidrogeokémia
= Hévíz

termékeny terület
F szárazföld
A füves puszta
megműveletlen terület
megművelt terület
R mezőgazdasági terület

terméketlen terület
F szárazföld
A lávaterület
mocsár
sivatag

természetes terület
L megműveletlen terület

természeti táj
M:A közigazgatási beosztásoktól független, hagyomány alapján megállapított területek. Természeti feltételeik, felszíni formáik, ökológiai értékük vagy fekvésük miatt összetartozó területek.
A afrikai természeti táj
amerikai természeti táj
antarktiszi természeti táj
arktiszi természeti táj
ausztráliai természeti táj
ázsiai természeti táj
európai természeti táj
óceániai természeti táj
T szárazföld
X állam

Terra hungarorum
L Magyarok földje

Terra saxonum
L Királyföld

Terra siculorum
L Székelyföld

Teskánd
Forrás:gyal(482)
T Göcsej
Zala vármegye

Tét
Forrás:gyal(73)
T Győr vármegye
Sokoróalja

Tete tartomány
T Mozambik

Tetétlen
M:1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott
Forrás:gyal(495)hun(193-200)
T Hajdú vármegye

Tethys
F hajdani óceán

Teuchire
L Taucheira

Tevere
F európai folyó
E Tiberis
X Tirrén-tenger

Tevere-medence
T Appennini-félsziget

Texas szövetségi állam
T Egyesült Államok
P Austin
Colorado city

Thaiföld
M:Államformája monarchia. Közigazgatási beosztás: 72 tartomány (changwat)
H Muang Thai
Siam
F délkelet-ázsiai állam
P Bangkok

Thaiföldi-medence
H Chao Phraya alföldje
F alföld
T Indokínai-félsziget

Thar-sivatag
F trópusi sivatag
T Hindusztáni-félsziget

Theba
T Qena kormányzóság

Thebais
L Felső-Egyiptom

Thessalia
F ókori Görögország
P thessaliai Tripolisz
R Thesszália

thessaliai Tripolisz
Forrás:Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon
H pelagóniai Tripolisz
HV Tripolisz
T Thessalia
P Azoros
Doliche
Pythion

Thesszália
T Görögország
E Thessalia

Thesszaloniki
H Szaloniki
T Görög makedónia

Thiés tartomány
T Szenegál

Thimbu
F főváros
T Bhután

Thíra
H Szantorin
T Kikládok

Thiruvananthapuram
T Kerala

Thracia
Forrás:Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon
LV Thracia provincia
Thracia satrapia
Thracia történeti táj
Thraciae dioecesis

Thracia provincia
M:Kr. e. 46-ban lett római provincia
HV Thracia
T Római Birodalom

Thracia satrapia
HV Thracia
T Perzsa Birodalom

Thracia történeti táj
HV Thracia
F Europa Meridionalis Orientalis

Thraciae dioecesis
HV Thracia
T Keletrómai Birodalom
R Kelet-Thrákia
Nyugat-Thrákia

Thurgau
T Svájc
P Frauenfeld

Thüringen
T Németország
P Erfurt
E Türingia

Tianjin
L Tiencsin város

Tibériás
T Galilea

Tiberias-tó
L Genezáreti-tó

Tiberis
R Tevere

Tibeszti-hegység
F szahara-vidéki hegység

Tibeszti-szerir
F kavicssivatag
T Líbiai-sivatag

Tibet
LV Tibet Autonóm Terület
Tibet nagytáj

Tibet Autonóm Terület
HV Tibet
T Kína
P Lhasa

Tibet nagytáj
HV Tibet
F belső-ázsiai természeti táj
P Tibeti-felföld

Tibeti-felföld
H Tibeti-fennsík
Tibeti-magasföld
F hegységközi fennsík
T Tibet nagytáj

Tibeti-fennsík
L Tibeti-felföld

Tibeti-magasföld
L Tibeti-felföld

Ticino
T Svájc
P Bellinzona

Tien-San
F belső-ázsiai hegység
T Xinjiang nagytáj

Tiencsin
LV Tiencsin város
Tiencsin városi körzet

Tiencsin város
H Tianjin
HV Tiencsin
T Tiencsin városi körzet

Tiencsin városi körzet
HV Tiencsin
T Kína
P Tiencsin város

Tigre régió
T Etiópia

Tigris folyó
F közel-keleti folyó
X Perzsa-öböl
= tigris

Tihany
T Veszprém megye

Timis megye
T Románia
E Temes vármegye

Timor és a szomszédos szigetek
T Kis-Szunda-szigetek
P Indonéz-Timor
Kelet-Timor

Timor-tenger
T Ausztrál-ázsiai-földközi-tenger

Tiobraid árran
L Tipperary grófság

Tipperary grófság
H Tiobraid árran
T Írország

Tirana
F főváros
T Albánia

Tirol
T Ausztria
P Innsbruck

Tirrén-tenger
F peremtenger
T Földközi-tenger
X Messinai-szoros
Tevere

Tirusz
L Tyros

Tisza
F magyarországi folyó
R Duna
E Bodrog
Fehér-Tisza
Fekete-Tisza
Iza
Körös
Kraszna-folyó
Maros
Sajó
Szamos
Tur
Visó
Zagyva

Tisza-tó
H Kiskörei-víztároló
F magyarországi tó

Tiszabercel
Forrás:ROM(58)
T Rétköz
Szabolcs vármegye

Tiszabüd
Forrás:gyal(494-495)hun(193)
T Büdszentmihály

Tiszacsege
Forrás:gyal(495)hun(193-200)
T Hajdú vármegye

Tiszahát
Forrás:kf(185)
LV beregi Tiszahát
szabolcsi Tiszahát
szatmári Tiszahát
ungi Tiszahát

Tiszai koronauradalom
Forrás:gyal(821)kf(186)
L Tiszamente

Tiszainoka
Forrás:kf(188)
T Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Tiszazug

Tiszajobbpart
M:az 1876-os közig. reform utáni név, de már közig. funkció nélkül
Forrás:gyal(458)
X Felföld

Tiszakálmánfalva
Forrás:gyal(45-46)
T Bács-Bodrog vármegye
Sajkás vidék

Tiszakanyár
Forrás:ROM(58)
T Rétköz
Szabolcs vármegye

Tiszakarád
Forrás:hun(611-612)kf(72)
T Zemplén vármegye

Tiszakürt
Forrás:kf(188)
T Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Tiszazug

Tiszaladány
Forrás:mnl5(160)
T Szabolcs vármegye
Taktaköz

Tiszaluc
Forrás:mnl5(160)
T Taktaköz
Zemplén vármegye

Tiszamente
Forrás:gyal(821)kf(186)
H Tiszai koronauradalom
T Bácska
P Ada
Adorján
Bácsföldvár
Felsőhegy
Horgos
Kispiac
Magyarkanizsa
Martonos
Mohol
Óbecse
Orom
Péterréve
Zenta
X Bács-Bodrog vármegye
Csongrád vármegye

Tiszáninneni kerület
M:az 1876-os közig. reformig
Forrás:gyal(458)
T Magyarorság 1723-1876 között
P Abaúj vármegye
Bereg vármegye
Borsod vármegye
Gömör vármegye
Heves vármegye
Sáros vármegye
Szepes vármegye
Torna vármegye
Ung vármegye
Zemplén vármegye
X Felföld

Tiszántúl
M:Szűkebb, mint a Tiszántúli kerület, mint közig. egység. Az Alföld keleti része a Tiszától keletre
Forrás:kf(187)gyal(822)
T Nagy-Alföld
P Avas
Bánság
Bihar
Ecsedi-láp
Érmellék
Fehér-Körös völgye
Hortobágy puszta
Körös-Maros köze
körösi Sárrét
Körösköz
Krasznaköz
Nyírség
Rétköz
szabolcsi Tiszahát
Szamosköz
Szilágyság
Viharsarok
X Arad vármegye
Békés vármegye
Bihar vármegye
Csanád vármegye
Csongrád vármegye
Hajdú vármegye
Szabolcs vármegye
Szatmár vármegye
Tiszántúli kerület

Tiszántúli kerület
M:közig. régió 1723-1876 között
Forrás:gyal(193)
T Magyarorság 1723-1876 között
P Arad vármegye
Békés vármegye
Bihar vármegye
Csanád vármegye
Csongrád vármegye
Krassó vármegye
Máramaros vármegye
Szabolcs vármegye
Szatmár vármegye
Temes vármegye
Torontál vármegye
Ugocsa vármegye
X Tiszántúl

Tiszarád
Forrás:ROM(58)
T Rétköz
Szabolcs vármegye

Tiszasas
Forrás:kf(188)
T Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Tiszazug

Tiszaug
Forrás:kf(188)
T Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Tiszazug

Tiszazug
Forrás:kf(188)
H Köröszug
T Nagykunság
P Csépa
Szelevény
Tiszainoka
Tiszakürt
Tiszasas
Tiszaug
X Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Titel
Forrás:gyal(45-46)
T Bács-Bodrog vármegye
Sajkás vidék

Titeli csajkások kerülete
L Sajkás vidék

Titeli járás
Forrás:gyal(45-46.399)
E Sajkás vidék

Titicaca-tó
F dél-amerikai tó
X Bolívia
Peru

Tízfalu
Forrás:gyal(357)kf(188)
T Barcaság
P Apáca falu
Barcaújfalu
Hétfalu
Krizba
X Brassó vármegye

Tlaxcala
T Mexikó
P Tlaxcala de Xioténcatl

Tlaxcala de Xioténcatl
T Tlaxcala

F állóvíz
A afrikai tó
amerikai tó
ausztráliai tó
ázsiai tó
európai tó
halastó
magyarországi tó
óceániai tó
T vízrajz
P tavi öböl

Toba-tó
F ázsiai tó
X Indonézia

Tobol
R Ob

Tocantins
H Tucantins
F dél-amerikai folyó
X Atlanti-óceán

Tocantins szövetségi állam
T Brazília
P Palmas

Tófej
Forrás:gyal(482)
T Göcsej
Zala vármegye

Tofol
T Kosrae

Togdheer körzet
T Szomália

Togo
M:Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 5 körzet (région)
F nyugat-afrikai állam
P Lomé

Tóhát
Forrás:kf(188-189)
T Felföld
X Bereg vármegye

Tohoku
L Ou-chiho

Tokachi
T Hokkaido-sziget

Tokai-chiho
T Honshu-sziget

Tokaj
Forrás:hun(611)
T Tokaj Hegyalja
Zemplén vármegye

Tokaj Hegyalja
Forrás:kf(109-113)
HV Hegyalja
T Felföld
P Abaújszántó
Bodrogkeresztúr
Bodrogolaszi
Bodrogzsadány
Erdőbénye
Erdőhorváti
Golop
Kistoronya
Mád
Mezőzombor
Olaszliszka
Ond
Rátka
Sátoraljaújhely
Tállya
Tarcal
Tokaj
Tolcsva
X Abaúj-Torna vármegye
Zemplén vármegye

Tokelau-szigetek
F polinéziai sziget
T Új-Zéland

Tokio
F főváros
T Kanto-Chiho

Tóköz
Forrás:kf(189)hun(340)
T Győr vármegyei Vízköz
X Győr vármegye

Tolcsva
Forrás:hun(611)
T Tokaj Hegyalja
Zemplén vármegye

Tolima
T egyéb igazgatási területek

Tolna megye
F magyarországi megye
T Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között
Magyarország 1989-től
P Szekszárd
E Tolna vármegye

Tolna vármegye
Forrás:gyal(825)
T Dunántúli kerület
Magyarország 1876-1920 között
Magyarország 1921-1938 között
Magyarország 1938-1941(1944) között
P Alsónyék
Báta
Decs
Őcsény
Sárpilis
Völgységi járás
R Tolna megye
X Dunántúl
Mezőföld
Schwäbische Türkei
tolnai Sárköz
Völgység

tolnai Sárköz
Forrás:hun(371)kf(163-164)
HV Sárköz
T Dunántúl
P Alsónyék
Báta
Decs
Őcsény
Sárpilis
X Tolna vármegye

Toluca de Lerdo
T Mexico szövetségi állam

Tomi
T Moesia Inferior

Tomszk terület
T Szibéria közigazgatási terület

Tonga
F polinéziai állam
polinéziai sziget

Tonkin
M:Vietnam északi, a Ma folyó és a kínai határ közötti részének a neve a francia gyarmati uralom időszakában.
Forrás:Britannica Hung., Magyar nagylexikon
L Bac Bo

Tonkini-felföld
F délkelet-ázsiai hegység
T Indokínai-félsziget

Tonkini-medence
L Vörös-folyó völgye

Tonkini-öböl
L Vietnami-öböl

Tonlé sap
F ázsiai tó
X Kambodzsa

Topeka
T Kansas szövetségi állam

Topozero-tó
F európai tó
X Oroszország európai része

Torda vármegye
M:1876-ban Maros-torda és Torda-aranyos vmegye között osztják fel
Forrás:gyal(826-827)
T Magyarok földje

Torda-Aranyos vármegye
Forrás:hun(659)gyal(826)
T Erdély 1876-1920 között
Magyarország 1876-1920 között
Székelyföld 1876-1920 között
P Felvinc
Torockó
Torockószentgyörgy
E Aranyosszék
X Keresztesmező
Torockó vidéke

Tordai-hasadék
M:Az Aranyosmelléki mészkőhegység karsztos barlangjainak a beszakadásával keletkezett. A Hesdát-patak folyik a sok helyen járhatatlan, szűk szorosban
F hasadékvölgy
T Erdélyi-Középhegység

Tormafölde
Forrás:gyal(482)
T Göcsej
Zala vármegye

Torna vármegye
M:A vármegye többszöri egyesülés és szétválás után 1881-ben végleg egyesült Abaúj vármegyével
Forrás:gyal(193)
T Magyarország 1876-1920 között
Tiszáninneni kerület
R Abaúj-Torna vármegye
= torna

Torockó
Forrás:kf(189-190)gyal(827)
T Torda-Aranyos vármegye
Torockó vidéke

Torockó vidéke
Forrás:kf(189-190)
F erdélyi történeti-néprajzi táj
P Torockó
Torockószentgyörgy
X Torda-Aranyos vármegye

Torockószentgyörgy
Forrás:gyal(827)kf(189-190)
T Torda-Aranyos vármegye
Torockó vidéke

Torontál vármegye
Forrás:gyal(828)
T Magyarország 1876-1920 között
Tiszántúli kerület
P Hertelendyfalva
Sándoregyháza
Székelykeve
E Temesi bánság
X Bánság
Délvidék
sokácok

Toronto
T Ontario szövetségi tartomány

Torosz-hegység
F közel-keleti hegység
T Eurázsiai-hegységrendszer

Torrens-tó
F ausztráliai tó

Tosan-Chiho
T Honshu-sziget

Toscana régió
T Olaszország

Toscanai-alföld
T Appennini-félsziget

Toscanai-Appenniek
L Apuanai-Alpok

Tószigetcsilizközi járás
Forrás:hun(537)gyal(73)
X Győr vármegyei Vízköz

toszkánai-szigetek
F dél-európai sziget
T olasz szigetek
P Elba-sziget

Tótfalu
Forrás:kf(176)
T Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Tótföld
Forrás:kf(190)
L Vendvidék

TOTONICAPÁN MEGYE
T Guatemala

Tótország
M:Szlavónia Árpád-kori magyar neve
Forrás:gyal(193)kf(181)
L Szlavónia

Tótság
Forrás:kf(192)
L Vendvidék

Tóttelke
Forrás:gyal(541)
T Alszeg
Kolozs vármegye
X Hidalmási járás
mócok

Towuti-tó
F ázsiai tó
X Indonézia

Tőkés település
Forrás:hun(674)kf(138)kok(33)
T Lápos mente
Szolnok-Doboka vármegye

Tököl
Forrás:kf(77-78)
T Csepel-sziget
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

tölgyes
LV Gyergyótölgyes
Szamostölgyes
tölgyerdő

Tölgyesi-szoros
F keleti-kárpátoki szoros

Tömösi-hágó
F keleti-kárpátoki hágó

Törcsvári-hágó
F keleti-kárpátoki hágó

Törökfalu
Forrás:gyal(132)
T Nagysomkúti járás
Szatmár vármegye
X Kővár vidéke

Törökország
F közel-keleti állam
T Balkán
P Dél-Anatólia régió
Délkelet-Anatólia régió
Égei-tengeri régió
Fekete-tengeri régió
Kelet-Anatólia régió
Közép-Anatólia régió
Márvány-tengeri régió
E Asia Minor Occidentalis
Asia Minor Orientalis
Oszmán-Török Birodalom
X Ararát-síkság
balkáni állam
Beysehiri-tó
bizantinológia
Egridiri-tó
Közel-Kelet
török nyelv
Tuz-gölü
Van-tó

Tövis helység
Forrás:hun(698-699)
T Alsó-Fehér vármegye
erdélyi Hegyalja
= tövis

Tövishát
Forrás:kszn(6-7)
T Szilágyság
P Benedekfalva
Bogdánd
Bősháza
Désháza
Diósad
Hadad
Hadadnádasd
Kisdoba
Kusaly
Lele
Magyargoroszló
Menyő
Mocsolya
Nagydoba
Nagymon
Szamosardó
Szér
Szilágyballa
Szilágycseh
Szilágyerked
Szilágyfőkeresztúr
Szilágygörzsön
Szilágykövesd
Szilágysámson
Szilágyszeg
Szilágyszentkirály
Szilágyújlak
Vérvölgy
Völcsök
X Szilágy vármegye

Trachonitis
T Palesztina

Tractus Submontanus
M:a baranyai Hegyalja latin megfelelője
Forrás:kf(110)
R baranyai Hegyalja

Trák-tenger
F peremtenger
T Égei-tenger

trák-tengeri sziget
M:szigetvilág
T görög szigetvilág

Transsylvania
M:A nevezett terület viszonyításos elnevezése a történelmi Magyarországon belül
L Erdély

Transvaal
L Gauteng

Transzhimalája
F belső-ázsiai hegység
Himalája észak-déli vonulat

Transzkaukázia
M:A Nagy-Kaukázustól délre fekvő vidék neve.
H Kaukázusontúl
T Kaukázus-vidék

Trás-os-Montes e Alto Duoro tartomány
T Portugália

Trasimeno-tó
F európai tó
X Olaszország

Trencsén
Forrás:gyal(194)
F szabad királyi város
T Trencsén vármegye

Trencsén vármegye
Forrás:gyal(833)
T Dunáninneni kerület
Magyarország 1876-1920 között
P Trencsén
X Felföld
habánok
Hegyentúl

Trentino-Alto Adige régió
T Olaszország

Tres Galliae
L Gallia Comata

Triglav-csúcs, Bulg.
F európai hegycsúcs
T Balkán-hegység

Triglav-csúcs, Szlov.
F európai hegycsúcs
T Juliai-Alpok
X Szlovénia

Trinidad és Tobago
M:Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 8 megye (county), 3 város, 1 városi körzet
F közép-amerikai állam
P Port of Spain

Trinity
F észak-amerikai folyó
X Mexikói-öböl

Tripoli tartomány
HV Tripolisz
T Líbia
P Tripoli város, Lb.
E Tripolitania tartomány

Tripoli város, Lb.
H Tarablus
Tarabulus, Lb.
HV Tripolisz
F főváros
T Tripoli tartomány
E Oea

Tripoli város, Lbn.
H Tarabulus, Lbn.
HV Tripolisz
T Libanon

Tripolisz
LV főníciai Tripolisz
thessaliai Tripolisz
Tripoli tartomány
Tripoli város, Lb.
Tripoli város, Lbn.
Tripolisz török kormányzóság
Tripolisz város, Gör.
Tripolisz vidéke
Tripolitana provincia
Tripolitania

Tripolisz török kormányzóság
M:1551-től része az oszmán birodalomnak
H Tripolitana török kormányzóság
HV Tripolisz
T Oszmán-Török Birodalom
R Cyrenaica tartomány
Tripolitania
E Tripolitana provincia
X Líbiai olasz gyarmat
Tunisz a középkorban
= Líbia

Tripolisz város, Gör.
HV Tripolisz
T Arcadia megye

Tripolisz vidéke
M:Ókori tartomány Észak-Afrikában. Nevét a szicíliai görögöktől három nagy városa miatt kapta
H afrikai Tripolisz
HV Tripolisz
T Regio syrtica
P Leptis Magna
Oea
Sabrata

Tripolitana
F Africa
A Tripolitana provincia
Tripolitana tartomány
E Regio syrtica

Tripolitana provincia
M:Septimus Severus (193-211. Kr. u.) önállósította. 534-től a Bizánci Birodalom tartománya. A 7. századtól 1551-ig a változó arab kalifátusok része
HV Tripolisz
F Tripolitana
T Africa dioecesis
R Tripolisz török kormányzóság
E Tripolitana tartomány

Tripolitana tartomány
F Tripolitana
T Africa ProconsularisI
R Tripolitana provincia

Tripolitana török kormányzóság
L Tripolisz török kormányzóság

Tripolitania
M:1912-1945-ig olasz gyarmat
HV Tripolisz
T Líbiai olasz gyarmat
R Tripolitania tartomány
E Tripolisz török kormányzóság

Tripolitania tartomány
T Egyesült Líbiai Királyság
R Tripoli tartomány
E Tripolitania

Tripura
T India
P Agartala

Tristan da Cunha
T Szent Ilona

Troas
F ókori Görögország
X Phrygia

Troia
H Ilion
T Phrygia

Troms
T Észak-Norvégia

Trondelag
T Norvégia
P Dél-Trondelag
Észak-Trondelag

Trondheim-fjord
F Fjord
T Norvég-tenger
X Norvégia

troposzféra
M:A földi légkörnek a Föld felszínéval érintkező legalsó, 8-18 km vastag, az időjárást alapjában meghatározó rétege
M:A földi légkörnek a Föld felszínéval érintkező legalsó, 8-18 km vastag, az időjárást alapjában meghatározó rétege
T atmoszféra

trópusi égöv
L forró égöv

trópusi füves puszta
F füves puszta
A szavanna

trópusi öv
L forró égöv

trópusi sivatag
M:Az Egyenlítőtől északra és délre a 15-30. szélességi fok övezetében alakultak ki. A passzát szelek leszálló, nagy nyomású övezetébe esnek
H zonális sivatag
F sivatag
A arab-félszigeti sivatag
Homokvidék
Kalahári-medence
Kavír-sivatag
Líbiai-sivatag
Szahara
Thar-sivatag

Trujillo
LV Trujillo szövetségi állam
Trujillo város

Trujillo szövetségi állam
HV Trujillo
T Venezuela
P Trujillo város

Trujillo város
HV Trujillo
T Trujillo szövetségi állam

Truk islands
L Chuuk

Trunk
Forrás:gyal(649)kok(33)kf(149)
T Bacau megye
moldvai Mezőség

Tucantins
L Tocantins

Tucumán tartomány
T Argentína

Tucupita
T Delta Amacuro szövetségi terület

Tula terület
T Központi vidék a Feketeföld kivételével

Tulcea megye
T Románia

Tulka
Forrás:gyal(60-61)
T Bihar vármegye
bihari Mezőség

Tumbes megye
F Északi igazgatási területek
T Peru

tundra
M:A sarkvidéki területek sivatagi jelensége
F flóra
sivatag
táj
X tajga

Tunézia
M:Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 23 tartomány (vilayet)
F Maghreb ország
P Tunis
E Tunisz a középkorban
X Bizertei-tó

Tungurahua tartomány
T Ecuador

Tunis
F főváros
T Tunézia
Tunisz a középkorban

Tunisz a középkorban
M:Az arab kalifátus fölbomlása után, a kora középkortól önálló, 1575-1871 között török hűbérállam, utána Tunézia.
T Oszmán-Török Birodalom
P Tunis
R Tunézia
X Tripolisz török kormányzóság

Tur
F magyarországi folyó
R Tisza

Turáni-alföld
F alföld
közép-ázsiai természeti táj

Túrhát
Forrás:kf(190)
T Szamosköz
P Paládok
szatmári Sárköz
X Szatmár vármegye

Turkana-tó
H Rudolf-tó
F afrikai tó
X Etiópia
Kenya

Turkesztán
M:Oroszország, Kína és Afganisztán területére eső nagytáj
H Turkisztán
F közép-ázsiai természeti táj
A Kelet-Turkesztán
Nyugat-Turkesztán