behapsiztam, bekanoztam, bekrapekoltam, bekrapekoztam, bepaliztam, bepasiztam, csávóztam, felszedtem egy srácot, fiús vagyok, fiúval trappogok, fiúzok, fiúzom, hapizom, hapsim van, hapsizom, járok egy csávóval/fiúval/krapekkal/sráccal, kani, keverek egy csávóval, krapekolok, manuszozok, minden ujjamra jut egy (régi közhely), pacák/om/ van, palizok, páros lettem, pasis vagyok, srácom van, srácozok ~ srácozom, szereztek egy srácot nekem, szimpatizálódtam egy kisfiúval, új a lovagom, váltogatás; van egy bakom, van egy balekom (< argó ’könnyen becsapható ember’ < tör. bal¡k ’hal’, tkp. ’akit horogra csalnak’ > szb., horv. balija ’otromba török paraszt’); van egy bikám/csácsóm/csákám/csávóm/decskum (táj. < szln. dečko ’fiú’)/férjem (“a cigányok korán házasodnak, ill. a látszat kedvéért mondják”)/fickóm/ ficsúrom/hapekom/hapim/hapsim/haverom/hódolom/ kanom/komoly kapcsolatom/krapekom/mókusom/mukim/muksóm/pacákom/pacokom/palim/pasasom/pasim/ pókom/skaccom/srácom/szeretőm/utánfutóm/zsúrcsávóm – (Vö. 73-77. oldal!)

járok egy lánnyal

becsajoztam/nőztem, bigézek, buláve járok (táj. bulával), csajalok, csajkázom, csajom van, csajos vagyok, csajozok, csajozom, csajszizok, csaj van velem, csapom a szelet, császolok, felcsíptem egy csajt/pipit, felszedtem/fölszedtem egy csajt/gádzsit/pipit, futok egy csajért/csajjal, futok vele, fűtöm a fejét, fűzöm a csajt, galagonyám (“olyan szép”), gádzsizok, hajtom a csajokat/nőket, járok egy anyaggal/bigével/bukszával/bulával/ csajjal/fruskával/gácsival/nővel/pipivel/spinével/ tyúkkal, kavarok, keverek, keverek egy csajjal, keverek vele, a nőm, nőzök, nőzöm, összeszűrtük a levet, pengetek egy csajjal, pipizek, témázgatok egy csajjal, új bigém van, van bulám, van csajom/nőm, van egy asszonyom/barátnőm/bigém/cápám/csajom/ csajszim/kecském/kurvám/nehéz bombázóm/nőm/oldalkocsim/pipim/tehenem, van egy tojóm, variálok egy csajjal – (Vö. 66-73. oldal)

belebúgtam; beleestem, mint a ló a gödörbe (közhely); bele vagyok zúgva; bírom a fejét/az agyát, bukok rá, csípem, csípem a buciát (“a kis fejét”), csípem a csávót/séróját, ez a csávó elég szimpi, ez a srác megígézett, ez a srác tök jól néz ki, ezt a fiút kammázom (< cig. ? < cig. kamel ’akar, szeret’), ezt a skact szúrtam ki, ezt kómálom (< argó ’kedvel, szeret’ ? < cig. kamel ’ua’; torzítás?), idim (< ideálom ’eszmény, eszménykép, imádott lény’ < gör. ÏdŸa ’külső megjelenés, forma; eszme, mintagép, ideál’), jó fazon (’forma, minta; szabás; készítési mód’ < fr. façon ’szabás, fazon; mód’), jó hapsi/nálam, jó nálam a manus, kamelom a fejét, a kiválasztott (? < Thomas Mann-regénycím), penge gyerek/srác, szívidegelő, tök vad ez a csávó, vajazom a hapsikát, zabálom, zsánerom (< fr. genre ’kedvelt típus, vkinek ízlése szerinti személy’)

becsajoztam, bedilizek tőle, beleborultam/estem; beleestem, mint a ló a szaros gödörbe; belebuktam, belebuktam fülig, bele vagyok esve ebbe a tyúkba, belezúgtam, bírom, bírom a virgácsát/ezt a csajt, bomba nő, bukok utána, csípem, dadálom; De jó kis nyalnivaló buksza!, döglök utána, elolvadok ettől a csajtól, futok utána, imádom ezt a leányzót, kamelom (< argó ’kedvel’ < cig. kamel), kinyúlok tőle, komálom, megdöglök érte, megőrülök ezért a csajért, a mutter slaggal mosott fel (slag ~ slauh < ném. Schlauch ’főleg öntözéshez, tűzoltáshoz használt gumitömlő’), nem vagyunk mi buzik (ti. a lányok), nyakig bele vagyok esve, rohadt jól néz ki, szuper jó ez a csaj, totál beleestem

beléd estem, mint vak ló a gödörbe; bírjuk egymást, csípjük egymás buráját/fejét, csípjük egymást, égek a szerelmi lázban, egymásba estünk, egy pipából pipázunk, együtt futunk/járunk, imádjuk egymást, jól vagyunk egymásnál, jól összejöttünk, kameljük egymást, kajoljuk egymást, kialakult a szimpi (< szimpátia), komáljuk egymást, komálom, lépünk egyet a paradicsom felé, skubizzuk egymást (< argó skubizik ’néz, figyel’), szerelmi kölcsönhatás (mágneses), szimpatizálunk, zsanéljuk egymást (< argó dzsanál < cig. džanel, džinel, žanel ’tud, ismer’)

aláfekszem, bambulok rá; bámulom, mint tehén a gödröt; bedőltem, elfolyok, felmérem a terepet, gyakran bandzsítom a csajt (táj.), kiesik a gülü szemem, kigúvad a szemem, kokszolom (táj. “fénylik a szeme annak, aki figyel”), kukkerolom, kukkolom a csajszit/spinét, legeltetem a szemem; lesem, mint bika a tehenet; olvadozok vele, skubizom, sokszor bámulom ezt a csajt, szallázok, szemezek vele, szemezgetem, Szemi Cook (“szemezek”), szemmel tapizom, szúrom a csajt

belebolondultam, belébúgtam/buktam, beleestem, beleestem, mint mammut a verembe/vak ló a gödörbe, belehabarodtam/nyaltam/treszkáztam (— táj. < szln. argó zatreskati ’belezúg’)/ugrottam/zúgtam/zuhantam, belézsongtam, benne vagyok, bukok rá, elkapott a gépszíj, már kettőt léptünk a paradicsom felé, teérted könnyeztem a felmosóvödörbe, zacapásztam (táj. < szln. táj. capati ’botladoz, caplat’)

alfától az omegáig (itt: ’elejétől a végéig’ < gör. ¢lja, ð mega ’a görög ábécé első és utolsó betűjének neve’), beleestem; belezúgtam, mint a nagyágyú; bezúgtam/zsongtam, bolond vagyok utána (táj.), csimaftuk (m. cig. ’én szeretlek’), döglök érte, dúl a lámúr, elmerültem teljesen; elvesztem! nincs mese; fejtetőig beleszerettem, fülig beleestem, imádom, kamaftuk (m. cig. < cig. kamav tut ’szeretlek téged’), kangörcsöm van, kibújtam a bőrömből, marhára beleestem, odáig vagyok, odavagyok érte, pezseg bennem a kanvér, szerelem a köbön; szeretem, mint kecske a sót; tökig/tökre belezúgtam, úszok a boldogságban/szerelemben, zúgok

állomás (“az élet egyik állomása”), amiből nincs kiút, “barátkozás” felsőfokon, beadta a kulcsot, beesés, befűrészelt, belebukott/esés, Csók × Csók; dúl a lamúr (< fr. la amour ’a szerelem’), dúl a “love”, dúl az “I love you” (< ang. ’szeretlek = én szeretlek téged’), együttjárás; elvagyunk, mint a befőtt; élvezet, fiú-lány kapcsolat, frigy, ifjúkori játék, kaland, kangörcs, kapcsolat, lágy kenyér, lamúr (< fr. la amour), lav (< ang. love), lyubav (táj. < szln. ljubav), love (< ang.), LOVE, Love story (< ang. love-story ’szerelmi történet, regény’; film címe), lübezen (szln. táj. ? < ném. Liebe, lieben ’szerelem, szeretni’), mámor, nyakig tejföl, románc, rózsaszínű álom, sötét verem (< népdalból), szex (’nemiség’ < ang. sex ’ua’ < lat. sexus ’nem’ < sexualitas ’nemiség’), szívpárbaj, Szív + Szív, tombol a love, tini-dili, XY (“valaki szeret valakit”), zsutem (r. cig.)

adja magát, be akar vágódni nálam, belém van esve/zúgva, bolondít, bukik rám, csapja a szelet, csíp engem, csöpög értem, döngeti a kaput, egy csávó fel akar szedni, egy fiú csapja a szelet nekem, egy fiú puncsol nekem, egy krapek udvarol nekem, egy pasi bolondol utánam (táj.), egy srác belémesett/bombáz/csapja a vizet nekem, egy srác fel akar csípni, ez a srác mindig felém pattog, fut utánam, fűzöget, huzamos huzavona (szój.), járja a táncot, járni akar velem (cig.) járok vele, jár utánam/velem, jó vagyok a csácsónál, kábít, koslat (táj.), löki a szöveget, pitvarolgat (táj.), produkálja magát, púderol, ragad a srác, rám akaszkodott/ragadt/szállt, sóderol, teszi a szépet, teszi nekem a fejét, vagizik, van 1 db lovagom

akarok vele járni, bedobom magam, bekerítem, beleestem egy csajba, bele vagyok esve, bevágódok nála, bírom a csajt, bombázom, csábítom, csajozok, csapom a szelet, együtt járunk, eleget teszek, esetem vagy, felcsíptem egy nőt, futok utána, fűzöm a csajt, hajtom, hódítok, járni akarok vele, járok hozzá/vele, kezdeményezek, kurizálok egy lánynak (< ném. jemandem die Kur machen ~ den Hof machen < fr. courtiser ’udvarol’), nyomom a dumát, pedálozok neki, puncsolok egy csajnak, rátapadok, szédítek, teszem magam, teszem neki a burát

bájolgás, bakzik (cig. “felébredt benne a nemi vágy; törzsi szokás: ilyenkor véresre karcolják karjukat”); bele van esve, mint Marci a szemetes vödörbe; csajozás, cserkészés, csókvadászat, dobja neki a szöveget, drót (< argó ’értesítés, hír’), drótozás, dumálás, dumcsizás, együttjárás, fejtevés, felcsípés, fiúzás, főzés, fújja a szelet, futó kaland, fűzés, fűzi a csajt, hapsizás, hetyegés, hódítás, izgulás, járás, kakaskodás, kertészkedés, keverés, krapekozás, kurizálás (< kur ’udvar, udvarlás’ > R. kurt csinál ’udvarol’ < ném. die Cour machen < fr. faire la cour ’udvarol; tiszteletét teszi vkinél’, tkp. ’udvart csinál’), legyeskedik, légyott; “Nemcsak a 20 éveseké a világ” (sláger címe a 70-es évekből); nőzés, nyúlás, pipa, pipiskedés, pipizés, pitizés (< pitizik ’< kutya > szolgál; kér, könyörög’ < ném. bitten ’kér’), pitvarlás, randevú (< fr. rendez-vous ’találkozó, találka, légyott’), randi, randizás, rászállás, röfögés, sportolás, srácozás, szívtiprás, szövegelés, témázás, ugarlás (szój.) vkinek dumálni, vkivel járni

hazakísér a fiú: csicskázik, elcipel a házhoz, testőrködik felettem

titokban kézen/karonfogva járunk: dugijárók, mancsolunk, raknak a kazánra, sunyiba kézen fog, sunyiban kacsón fogva dzsalunk, sutyiban együtt járunk

megsimogatom (a lányt): cicázunk, cirókázom, fogdosom (cig.), letraperolom, megbozsikálom (táj. < szln. božati ’simogatni’), megsimálom, simozóm, taperom

megsimogat (a fiú): kajmatol, leszedi rólam a bőrt, letaperol, megbozsikál (táj.), mogyorózik, simiz, tapperol, “véletlenül hozzám ért”

megcsókolom: csőrözöm, bekapom, bemarom (? < mar ’fogával tép, harap’), küsnem (< szln. táj. küšnem ? ném. < küssen ’csókol’), lekapom/smacizom/smárolom, megpuszilom/smacizom, nyalom, smacit kap, smacizok, smárolom (< argó ’csókolózik’ ? < ném. argó schmallern ’beszél, rágalmaz, elárul’), tapadok

csók: bandi, bocipuszi, cmokk (táj. < horv. cmok ’cuppanós csók’), cup-cup, csocsi, csocsó, csuma, csumi, kissz (r. cig. ? < ném. küssen ’csókol’ > Kuß ’csók’), kissz (< ang. kiss), küs (szln. táj. küš < ném. küssen, Kuß), nagy puszi, puszi (< ném. Bussi, Busserl), liz (táj. < szln. lizati ’nyal’ > argó ’csókolózik’), nyalóka, nyelves, saller, smac (< smaci), smaci (< argó, diáknyelvi < ném. Schmatz ~ Schmatze ’cuppanós csók’), smanci, smár (< argó, diáknyelvi ’csók, csókolódzás’ ? < R. argó ’mellébeszélés’ ? < ném. argó schmallern ’rágalmaz, elárul, beszél’), smuci, szürütát (r. cig. ? < sărutare; rom. sărutare, sărut)

csókolózás: bandizás, csőrözés, csulácsere, “disznólkodás”, fociznak a nyelvek, happy sex (< ang. ’boldog nemiség’, tkp. ’szerelem’), hegesztés, keverés, mazás, morgyelás, nyalakodás, nyalás-falás, nyálazás, nyálcsere, nyálcsere folyamata, nyaldosás, nyalizás, nyalják-falják egymást; nyalja, mint a fagyit; nyelvelés, nyelves nyalás, nyelvezés, nyelvjáték/lecke/tan/-tan/-torna, puszilkodás, ragadás, smacizás, smárolás, smárparti

lányra ~ fiúra várok: beterpesztek, dekkolok (< argó ’elrejtőzik, várakozik’ < ném. argó decken sich ’betakar, fedezi magát’), gyökeret eresztek, randizok, szobrozok

féltékeny vagyok: bediliztem, dilis vagyok (< argó dilinós < cig. dilino, dilo, dinelo ’féleszű, bolond’), esz a penész, eszem a kefét

kiadta az utamat: beadta az unalmast, dobott, ejtett, elküldött a francba/a síkosba (“vmi rossz helyre, ahol elcsúszhatok”), jó szelet kaptam (öngúny), kettest adott (táj.), kiadta a batyut, kiosztott/rúgott, lapátra tett, lekoptatott, leléptetett, megszívatott, mutatta a vasúti jelzést (“Szabad!”), otthagyott a szarban, redőny leengedve, szalma vagyok, szárnyakat kaptam vágyaimhoz (önirónia)

kiadtam az útját: dobtam, ejtettem, faképnél hagytam, elküldtem a francba/a jó ...-ba/a víz alá/melegebb éghajlatra/melegebb tájakra/kettest adtam neki (táj.); kiadtam a vasúti jelet: “mehet”; kiosztottam/rúgtam, lapátra tettem, lekoptattam/léptettem, léptettem, levakartam magamról, olajra léptettem, összecsomagoltam a batyuját, passzoltam, szabadlábra helyeztem, szívattam, tűzz el!, útnak indítottam

szakítottunk egymással: dobtuk/ejtettük egymást, elszakadt a csomó, finn (< fr. fin ’vég, vége vminek’); A játék véget ért! Viszlát!; kettest adtunk egymásnak, konyec, köptünk egymásra (cig.), lapát, leesett a bimbó, leszálltunk egymásról; megdumáltuk, hogy a kettőnk dolga már nem a régi; ő fel, én le; összebalhéztunk/koppantunk, szétkapcsoltunk – (Vö. 66. oldal!)

fiúkat kedvelő lány: buzi, Cicciolina (pornósztár; “túlságosan magamutogató”), férfi/srác csábász, fiúbuzi, fiúkat nyaló, fiúk piócája, fiúzgató, fiúzó, fiúzós, fiúzú (táj.), “gatyavadász”, hapizós, hapsizós; K (Ká), azaz utcanő; kis hamis, kurta (szóferd.), kurva (’kéjnő, prostituált’ < szb., horv., szlk. kurva ~ blg., or. урва < ősszl. kurь’kakas’; tkp. ’tyúk’ a jelentése), kurvinca, lenyigző (táj.), metálika (“vagány lány”; ? < metálos ’a kemény rockért lelkesedő ifjúsági csoport’), nadrágleső/vadász, nő csábász (tkp. női), örömlány, palizik, ragadós, skalpvadász, szajha, utcasarki lédike

lányokat kedvelő fiú: bika, csajmániás, csajos, csajozik, csajozó, csajozós, csókkirály (< “a Hungária együttes slágeréből”), csókvadász, ég a bokájában a tűz, huncut-ka-ró-ka (szój.), kandúr, Kandúr Bandi, kanul (“kanként, nagyfiúként viselkedik”), kaszanova (’nőcsábász’ < ol. Casanova ’hírhedt kalandor a 18. sz.-ban’), köz-strici, kurafi, kurvahajcsár, leányzó (táj.), nagy franc/kan, nőcsábász, nőzik, örömfiú, rámenős hapsi, selyemfiú/hernyó, selymes (— selyemfiú), playboy (< ang. ’vidám fickó, jópofa; aranyifjú’), strici (’utcai nő kitartott szeretője, selyemfiú; csirkefogó’ < argó < ném. Strizi, Strizzi ’naplopó, csavargó, selyemfiú’ ? < strizzare ’kifacsar, sajtol’), szexkandúr, szex-őrült, szoknyaleső/pecér/vadász, természetes

tolakodó fiút/lányt visszautasít: cikkant (“kicikizi”), eldob, elküldi a fenébe, eloltották a háztüzet; húzzál, haverkám!; leégeti, lekapcsol, lekoptatja; villamoson nem ismerkedek! (“lány, ha nem szívesen áll szóba idegen fiúval – bármilyen helyzetben”)

házhoz jár (udvarolni): háztűznézőbe megy (nép.), kurni megy (< R. kurt csinál ’udvarol’), lesi a tüzet, portázik, postásgyerek, tüzel

eljegyzés: begyűrűzés, bepingálás a Nagykönyvbe (“az Élet könyvébe”), bilincselés, elment az eszük, első baklövés, gyűrűcsere/húzás, gyűrűzés, honeymoon (< ang. ’mézeshetek’), itt a vég!, javítóintézet, karikacsere, karikázás, lefoglalás, meggondolatlanság, megjegyzés, sorscsapás, zarocsiztak (< táj. < szln. zaročiti ’eljegyez’)

jegygyűrű: béklyó, bélyeg, bilincs, billog (táj.), fém/frászkarika, guriga, karika, kútgyűrű, mini bilincs, rabráf (< ném. raf, Reif, Reifen ’kerékabroncs, karika, vaspánt’), szerelemgyűrű, szerelmi bilincs/karika, tehénkarika, ujjbilincs, vaskarika, a végzet karikája, zarocsni gyűrű (táj.)

menyasszony: ara, asszonynak való, bula (< argó ’nő, lány’ < cig. bul ’fenék, far, ülep’ ~ horv. argó bulja ’lány’ ~ szb., hv. bula ’muzulmán/török asszony, ágyas’ < tör. bula, bola ’nagynéni’), csaj, csajszi, eljegyzett csaj, ez is megbolondult, fő-nő, gári (m. cig. gadži, gaži ’feleség, nem-cigány’), Hófehérke, Hókefélke, kisasszony, mátka, a meghódított, mellékvágány, menyőke, nagycsaj, nő, nőci, nyuszi, spiné, szerető, tyúk

vőlegény: bak, barát, barátka, bepalizott, cincér (“hőscincér, mert házasodni mer”), csávó, eljegyzett srác; felemása, fél ura, fijúja (táj.), fiúja vkinek; gyászhuszár, hapsi, kakas, kan, kani, komoly hapsi, krapek, kurafi (táj.), kutyus, a nagy hódító, pali, papucs, pasi, a rab, showkutya (< ang. show ’kiállítás, mutatvány’), srác, szerető, vő (röv.), vőhapsi

esküvő, lakodalom: bonyodalom kezdete, bugi, buli, dinomdáré (cig.), férfisirató, löködelem (szój.), nincs visszaút!, racaca (“nagy mulatságot rendeznek”), sokadalom, temetkezés

válás: bélyeglemosó (hál’istennek); családi háború; CSÓK × CSÓK, kedvesem; feláldozása legalább egy személynek; “felszabadító csapat” (“a bíróságon többen vannak”), felszabadulás, függetlenségi háború vége; itt a vége, fuss el véle!, kezdhetjük elölről, szabadság, szétdobták a babaruhát, szétkapcsolás, szökés a börtönből; új lemez (ti. újrakezdés); végzet, vissza a karikát

műsorok sajátos neve: Családi ökörkör (’Családi kör’); Dedócsalogató, Dedó 87 (’Esti mese’); Elmebaj (’Elmebajnokság’); Hájriadó (’Híradó’); Hét kiló műtrágya, A hét műtrágya (’A hét műtárgya’); Húsz a csöcsön (’Húsz a csúcson’); Lekvár (’Reklám’); Mézga Gézga (ikerítés, ’A Mézga család’), Nyúz a csúzom (’Húsz a csúcson’); Köpött a maci (’Esti mese’); Libaút (’Nils Holgersson ...’); Popszatyor (szinonimacsere, ’Poptarisznya’)

krimi, sci-fi: crime (< ang. ’bűn, vétek; bűntett; itt: krimi’), horror (tkp. horror-film < ang. horror ’rémület, rettegés; irtózás’ < lat. horror ’borzongás; borzalom, irtózat’), krimcsi (< krimi ’bűnügyi történet, film’ < ném. Krimi ’ua’ < ném. Kriminalist, ang. criminalist ’büntetőjogász’ < ang. criminal, ném. kriminal ’bűnügyi’ < lat. crimen ’vád; bűn, vétek, bűncselekmény’), rágd a körmöd!, Véres lábnyomok a levegőben (“tréfás filmcím”, közhely), zsarufilm

diszkóklub: buli, darázsfészek (“sokan vagyunk”), decibella (< decibel ’a relatív hangerősség mérésének egyik egysége; a bel tizedrésze’ < lat. decem ’tíz’, decimus ’tizedik’, deci- ’tizedrész’ + G. Bell skót fizikus nevéből), dicsi, didzsé, didzsiklub, diszkó, disznó (< szóferd., népetim.), disznóklub, disznyó, dizsáj, dizsé, dizsi, dizsiház/hely/klub, dizsó, lemezlovasklub (suta tükörfordítás! < ang. US disc jokey ’lemezműsor /rádió/ bemondója’ < ang. disc ~ disk ’korong, lap, tárcsa’ + jockey ’lovas, zsoké; vándorkobzos’ < ang. köznev. Jockey < skóciai Jock < ang. Jack ’Jancsika, Jancsi’), lötyögőklub, patkánytenyészde (“a sokaság miatt”), rázókeverék, rongyrázó hely, röcsögő, rötyögő, tinitanya, sötétkamra – (Lásd még 26., 58. oldal!)

2. kávé, kávéház: cafélj (szóferd.), élesztő (tkp. ’ébresztő, ébren tartó’), fekete, feketeleves (< a szólás nyomán – tévesen), kafé (< fr. café ’kávé, kávéház ~ or. офе ’kávé’, афе ’kávéház’), káfé (? < ném. Kaffee ~ fr. café < tör. kahve < perzsa qahwe < ar. qahwe, qahwa), kafej (szln. táj. < ném. Kaffee), kávi (táj.), kofe, lötty, magzatvíz

tea: angol víz, csáj (< or. чай), könnyűpia, lábvíz, meleg/sárga víz, tej (szln. táj. < ném. Tee < holl. thee > ang. tea), ténta

3. házi mulatság, buli: baba/babci zsúr, banzáj (< jap. ’tízezer évig éljen!’), bulesz, buléj, bulizás, dili, dizsi, hábé (< házi buli), házi bulejtosz/buli, h. b. (e: hábé), koktél (< koktél < ang. cocktail ’többféle likör v. pálinka keverékéből, cukor és fűszerek hozzáadásával készült ital’; itt: ’koktélparti’), lakók idegelése, mini didzsi, muri, party (< ang. itt: ’összejövetel, vendégség, zsúr’), randi, rongyrázó, szorcsizik (< szórakozik), zsúr (< fr. jour ’napfény, nap, fogadónap; társas összejövetel, uzsonna, tánc’ > ném. Jour ’fogadónap, vendégség’), zsurka (táj.) – (Lásd még 58. oldal!)

4. dohányzik: bagózik, bagzik, büdösít, cigis, cigizik, ereget, füstöl, füstölög, pipál, slukkol (< argó ’szippant a cigarettából’ < ném. Schluck ’szippantás; korty italból’ < ném. schlucken ’nyel, kortyol; csuklik’), slukkoz, szíj (táj.), szíl (táj.), szipkázik, szívja a bűzrudat/nikotinrudat, szutyakol, tésztázik – (Lásd még 127. oldal!)

nagy dohányos: bagógyár, bagós, bűzeregető, cigis, dekkes, dekkezik, dohánybuzi/gyár, füstbuzi/gyáros/ kazán/kémény, füstös, füstszűrős gyárkémény, gyárkémény, “heplikás” (< heptikás ~ hektikás ’sorvadásos’ tüdővészes; sokat köhécselő’ < ném. Hektik ’hektika’ < orv. lat. hectica ’tüdőbaj’, hectikus ’tüdőbajos’ < gör. šktikáV puretàV ’tartós láz’), kazán, kémény, kész nikotingyár, maxie, nagy bagós/cigis/cigista, nikotinegér/patkány, nikotonista, piró, porszívó (szój.), slukkolós, slukkos, szívja a teveszart, török (táj.), zabálja a cigit

titokban dohányzik: bagóleső, dugiba’ szívja, dugi cigizik/slukk, kocadohányos, lesibagós, stikába lövi a rigót, sumák cigis, sunyi bagós, sutyiban bagózik/szív, sutyi cigis, szopja a cigit, zugbagós

nem dohányzik: antibagós/nikotinista/pipás, nem bagzik, szarik a cigire

aki nem szívja tüdőre a füstöt: álcigis, dekkezik, kezdő bagós, kocabagós/dohányos, kocázik, nem tüdőzi le, nem veszi le a slukkot, pöfékel, pöfög

cigaretta: bagó, bűzpetárda (’robbanó eszköz; jelzőrakéta, röppentyű; töltény tűzijátékhoz’ < ném. Petarde < fr. pétard), bűzrúd, cigare (r. cig. ţigare; rom. ţigară ’cigaretta, szivar’), cigi, cucli, dohi, füstrúd, koporsóléc/szeg/szög, méregszál, nikotinrúd, pabáré (< m. cig. phabalji), slukk, snukk, staub, szipák, szívóka, szopóka

csikkgyűjtő: csikkvadász, lövöd a rigót

gyufa: gyufasz, gyula, picski (< or. спич и), pilács (“kis lánggal ég”), piro ~ piró

öngyújtó: csiholó, öncsiholó/gyufa, próska, tűzhányó

hamutartó: bagótál/tartó, bűzláda, csikkbili/széf/tár, dekktartó, hamcsitár, hamupipőke (köznev.), hamvveder, köpőcsésze, szutyokveder

5. tánc, táncolás: brékezés, csörgés, csörögés, dance (< ang.), diszkózás, himbálózás, hopparézás, lejtés, lötyögés, pörgés, rángatózás, rázás, rázógörcs, rockizás, rongyrázás, ropás, sasszézás, seggrázás/rázda, tekerés, topogás, ugra-bugra, ugrálás, ugrálda

táncol: csörög, denszel (< ang. dance ’tánc, táncol’), dizsizik (< dizsi < disco), hetyeg, kever, lötyög, rázza a bolhákat/hátsóját, ráz, rázza a rongyot/seggét/valagát, rázza magát, riszál, steppel (< ang. step ’lépés, lép; táncol’), tanceváty (< or. танцовать), táncizik, vonaglik

nagyon szeret táncolni: bírja a rázást, discós, imád rázni, nagyon imád hetyegni, szeret csörögni, szereti rázni a rongyot/valagát, szeret rinyálni, táncbuzi ~ Tánc Buzi, táncőrület, zabálja a dizsit

táncfajták: bamba (? < szamba), break (“mint amikor valaki rángatózik” < ang. ’törés; tör, megszakít; a dzesszben a melódiákat összekötő rögtönzések; itt: modern, divatos táncfajta’), break-áramütés (“mozgása hasonlít egy áramütött emberéhez”), breki (< break), bugi-bugi, csja-csja-csja (“csa-csa-csa”), csúsztatós (cig. “régi tánc”), dagasztás, diszkó-lötyögés, dizsi-tánc, funky, hejehuja (“néptánc”), jazz (< ang. ’diszharmonikus hang; zenestílus; dzsessz-zenére táncol’), kacsatánc, kólózik (táj. < horv. kolo ’körtánc, kóló’), limbó, pontozó, porcikatördelés (’break’), rázós futam, reumabrék, rock (< ang. rock-and-roll ’egyfajta tánc és zene’ < rock ’ringatás, ringat, lenget’), roki, seggrázás, sékelés, smirgli (“lassú tánc”), szamba (< port. ’gyors tempójú, modern tánc; eredetileg braziliai néptánc’), tviszt ~ twist (< ang. twist ’pörgetés, csavarás; csavarodik, vonaglik; a 60-as években népszerű, gyors, lüktető ütemű, vonagló mozdulatú tánc’)

mozdulatok tánc közben: brék, döntés, figurázás, keverés, keveri a levegőt, rángatózás, sasszé (< fr. chassé ’tánclépés: egy hosszú, egy rövid, egy hosszú lépés’), sötétben egy pofon (“ha szemtelen a fiú”)

zenei irányzatokhoz, együttesekhez kapcsolódó csoportok: depeche mode-osok ~ depechesek (“a Depeche Mode együttest kedvelik”), dzsúzosok (“a diszkózenét kedvelik”), heviseik (“a kemény rock-ért lelkesednek”), metálosok (ua.), rokker (cig. “fajgyűlölők”), újhullámos (cig. “fajgyűlölők”)

dalolás, nóta: cincogás, cornyika (“ha valaki magasan, cincogó hangon énekel”), dana, danázás, gajdolás, károgás, kornyika, kornyikálás, macskazene, nyávogás, nyekergés, nyenyere, nyikorgás, vinnyogás, vonyítás (táj.), zsoltár

6. ivás: gödénykedés, lőtyölés, pia, piálás, piázás, pityókálás, pityókázás, szesztorna, szlopálás, szürcsölés, tankolás, tintázás, trink (< ném. trinken ’iszik’ > Trunk ’ivás, iszákosság, ital’), trinkolás (< argó trinkel ’italozik, iszik’ < ném. trinken ’iszik’), tütükézés, vedelés – (Lásd még 145. oldal!)

iszik: lőtyöl, piál, pijál, pityókál, pityókáz, szivacs, szlapál, szalopál, tankol, tintázik, vedel – (Lásd még 145. oldal!)

koccintáskor mit mondanak: Arra, hogy ...; Csillió! (táj.); Csírió! (< ang. cheerio ’egészségére!’); Csin-csin! (< ang. chin-chin ’üdv, szervusztok, jónapot, egészségedre!’); Csinó!, Csocsi!, Cső!, Csüsz!, Ebiga! (táj. < szb., hv. a Žikina dinastija c. filmsorozatból: jebi ga! csonkítva); Egész seggedre! (szóferd.); Ha cső, akkor kocka! (szój., szóferd.); Igyunk, hogy legyen hugyunk!, Isten, Isten!, Proszit! (< lat. pro sit ’egészségedre!’); Puszit! (< proszit, szóferd); Sose halunk meg!, Szkól!, Tavesz vitu! (m. cig. ? < rom. viaţă ’élet’, cig. T ’aves sastro ’egészségedre, egészséget’), Vivát! (< lat. vivat ’éljen’)

potyából iszik: ingyenszivacs, potyából piál, potyaleső/piás, potyát bluggyog (táj.), potyáz/ik/, zugpiás

szeret inni, iszákos: alha, befeketézik/szopik, bretyós, csetlik a torkom (szólás; csetlik-botlik: “ki akar száradni a torkom, kívánja az italt”), gargarizál, gödény; iszik, mint a gödény (szólás); iszós, ivós, kávés, kórel (cig. ? < cig. korro, k#ralo, k#relo ’vak’ ~ ? < m. korhely), leszopja magát, nyakal, nyeli a Saniszt, piás, piás butykos, szereti a tütükét, szeszkazán, szittyózik, szlopál, tintás, üveges; vedel, mint egy állat; vodkagyár (or. вод а’pálinka’), völgynek lemegy, vörös orrú

aggadó, alkoholista, apatejes, áporodott, áslogos, áztató, beállított/bíborosodott/csápolt/csavarodott/csiccsent/ csípett/dézsmált, beitta magát, beivott/kapkodott/kapott/kávézott/kottyantott/legelt/nyalt/nyakalt/nyelt/ pálinkázott/piált/pityókált/pityókázott/pittyelt/rúgós/súgott, beszákolt/ (< “szákos < iszákos”), beszedte a csöppeket, beszeszelt/szítt/szívott/szívta magát, beszopott/tintázott, be van akasztva/állítva/kúrva/lökve, bevette a kanyart, beteg, betintázós, betintázott, bóbitás, bokszos, borhasú, boros, boroshordó, borvakja, borvirágos, boxos (“esett, kelt; olyan részeg”), Charlie Chaplin, cinkotai kántor, csap, csávás, csillagos, daj-daj, dáj-dájos, detox (< detoxikáció, detoxikálás ’méregtelenítés’; detoxikáló állomás ’kijózanító állomás’ < lat. toxicum ’nyílméreg, méreg’ < gör. toxikàV ’íjhoz tartozó; íjászművészet’, tàxon ’íj; lőszerszám = íj + nyíl’), dinka, disznó, egyensúlyozó művész, elázott, enyhén kómás, erősen illuminált, felönt/felöntött a garatra, felöntött, flúgos, gagyabugyás, gödény, gömbölyű talpú cipőjét húzta fel, hibbant, hordókarácsonya, hukk, illuminált (’állapot, részeg állapot’ < lat. illumino ’megvilágít, díszít’), ingaóra, ingázik, iszákos disznó, iszós, itókás, Jampio, józanság példaképe, kacsás, kalimpálós, kányás, kapatos, kattyas (táj.), két lábon járó szeszkazán, ketyós, kiakadt, kiitta a horgot (< “a matrózokra jellemző az ivás”), kiütötte magát, kocsmatöltelék, koki, koksz, kokszos (< argó; “a szén táplálja a tüzet, a részeg ugyanezt alkohollal”), kómás, kottás, kótyagos, kötéltáncos, kötéltáncos az utcán, kredenc, leitta magát, linces, link, löketes, lump, lumpos, mackós (“úgy jár, mint a mackó”), magas a légkör, mákos, maláriás, málés, mata (< argó), maxos (< argó), megnézte a pohár alján a gyári számot, megnézte az üveg fenekét, megszopta az üveg nyakát, mókás kedvű, molyas, Nagyfára mászó (szój. homonimákkal — Nagyfán elvonokúra-intézet működik), nincs egyedül, Noé macskája, nyálas, penzlista, piás, piazsák, picces, pijanac, pintyulás, pityókás, pityós, a pohár fenekére nézett, Popej, részeg disznó, rózsaszínben látja a világot, röpködnek körülötte a muslincák, rumosdugó/hordó, sarki, slukkos, smakszos, snapszos, sokat csíriózott, söröshordó, spicces, spriccelt, szeszes, szeszkazán/kohó/testvér, színjózan, szittyós, szopornyikás, szürkének látja a napot, támolygó, tángolódik, tántorgi, tántorog, tapa, taszigál a maligán, tele van, tele van a segge, tintás (< argó; “úgy el van ázva, mint a tinta”), tiszta koki, tivornyás, totál, totál káros, törpék bokszolnak a fejében (“fáj a feje, mintha ütögetnék”), trinkes, trinkos, túladagolt, tütükés, tütüs, utcai kötéltáncos, van benne egy kis löket, vándlizik, veresgyurkó, vízfejű, vörösorrú, whiskyfej

hány, hányás: atomhalálhörgés, brékel, búvárkaja, heggeszt (táj.), kidobja a taccsot (— a sportnyelvből), kipakol/taccsol/tálal/tálalás, kozlázik (táj. < szln. kozlati), lávázik (? < láva), leadja a felesleget, madarakat etet, megfejti a rókát (szólás), megnézi a reggelijét, okádik; okád, mint a murányi ló; okázik (< okádik × rókázik), öklendezik, pakol, rókafogás, rókára vadászik, rókát fog, rókázik, taccsol, trécsel, ukád (táj.), vadászik, viszontlátja a kaját

ivóhelyek neve: apák boltja, becsületsüllyesztő/tipró, borfészek, böfögő, bögrecsárda, cefre, cigánytanya, csehó (< argó ’kiskocsma’ ? < ném. zeche, zech, zaich ’céh’ > ném. Zeche ’kocsmai számla’), dohos, dühöngő, hullamosó, ivoda, kakóbár, kaptár, késdobáló, keteráj, klimá (? < argó klimo ~ krimó ’kocsma’), köpködő, köpkölde, kricsmi (< horv. krčma), kricsni (< argó ? < horv., szln. krčma), kricsó, krimó (< argó), krisnö (r. cig. krišmă; rom. crişmă), kulacs, kupleráj, lebuj, napközi, ovi, piálda, piázó, pijálda (táj.), resti (’vasúti vendéglő’ < ném. Restaurant < fr. restaurant ’étterem, vendéglő), részegek klubja, sirató, szemétládák gyülekezőhelye, szeszház/tanya, vályú, vedelő

mulat, tivornyázik: bulizik, csinálja a banzájt, dáridózik, kiruccan, kirúg a hámból, kirúgják a hámot (“törnek-zúznak”), megbotlik a saját kezében, trambulál (táj.)

kidobják a kocsmából: kikúrják, kirakják a szűrét, kirúgják/vágják; kivágják, mint a macskát szarni; szabadesést gyakorol

1. nyári szabadság: békeidő, egy kis kikapcsolódás, Eldorádó, függetlenség, halidéj (< ang.), Hollyday, megváltás, szabi

útlevél: flekni, flekó, paszport ~ passzport (< ang. passport), kilépő, menlevél, passzus (’útlevél, marhalevél, hiv. irat’ < lat. passus ’lépés, nyom’, k. lat. ’átkelésért fizetett adó’, h. lat. ’útlevél’), útilapu/passzus/rongy

hálózsák: bundazsák, hálóbugyi/zacskó, szpálna vrecsa (táj. < szln. spalna vreča), szunyaszatyor

benzinkút: autócsárda/itató/kocsma, benzinpumpa (táj.), csrpálka (táj. < szln. črpalka), itató, robotbár (“robot az autó; bárban iszunk”), tankoló

benzinkutas: benzinkirály/kukac/locsoló, bűzkutas, olajkirály/nyaló, olajos Alajos (beszélő név, szój.; paronima)

amerikai: amcsi, ami (< ang. American ’amerikai’; röv. ’a külföldön állomásozó amerikai katonák elnevezése a lakosság részéről’), jenki (< ang. Yankee ’az angolszász eredetű é-amerikaiak gúnyneve’), ringó (< sp. gringo ’Közép- és Dél-Amerika spanyol államaiba bevándorolt idegenek, külföldiek, pl. angolok, é-amerikaiak, olaszok gúnyneve), usás (USA-beli < ang. United States of America)

angol: hidegvérű, inglis (< ang. English), szőr-ök (< ang. sir ’uram’)

cigány: cigan (szln. táj., szln. cigan), csoki, dakota, dzsipszi (< ang. gipsy), füstös, kannibál (< indián ’emberevő; kegyetlen, vad ember’), kohány, koke, kokero, kokszi, kokszos, maláj, mesztic (< sp. mestizo ’kevert fajú; fehér és indián házasságából származó utód’), more, nigger, purde (< purdé ’meztelen; házasságon kívül született; cigánygyerek, gyerek’), roma (< argó ’cigány’ < cig. rom ’cigány ember, férj’), sárgatalpú, szoker, tejeskávé

cseh: csehó (< szlk. Čechoslovák ’csehszlovák’), cselák (? < cseh Čechák ’cseh ember’, pej.)

izraelita (zsidó): zsidó, zsidof (szln. táj. židof), biboldó (< argó < cig. biboldo ’zsidó’ < -bi fosztóképző + bolel ’bemerít, megkeresztel’, tkp. ’bemerítés, keresztelés nélküli’)

japán: jampi (“hasonló hangzás miatt”), sunyi pofa (< táj. “sunyorgat a szűk, ferde szemvágás miatt”)

kubai: kubalinó (olaszos < sp. cubano)

lengyel: lepedős (alkalmi árusítás miatt), polák (szln. táj. polak), polyák (< le. Polak ’lengyel ember’ < le. pole ’szántóföld, mező’)

magyar: ungár (< szln. táj. < ném. Ungar)

német: dajcs (< ném. Deutsch), fricc (< ném. Fritz ’Frigyes, Frici’; a német katona gúnyneve’), germi (< germán ’indoeuropai nyelveken beszélő nyugati népcsoport; német’ < lat. Germanus ’germán ember’), kraut (< ném. Kraut ’káposzta’, gúny), nemec (szln. táj.), sváb (< ném. Schwabe), tokos (’kuruckori német katona’ – buggyos nadrágjuk miatt ? < ném. tocke ’fejfödő, főkötő; burok, tartó’ < fr. toque)

orosz, szovjet: muszka (< R. Muszkaország ’Oroszország’ < or. Мос ва), ruszki (< or. русс ий), rusznyák (< szlk. Rusniak ’ukrán, rutén’), szergej

román: nyuscsu (< rom. Nu ştiu ’nem tudom’), oláh, romcsi, romi (< rom. romîn), szőröstalpú (“kecskebőrből csináltak sarút”),

spanyol: espányá (< sp. España ’Spanyolország’; español, española ’spanyol férfi ~ nő’)

szlovák: tót (“békési”)

dollár: dezső (< argó < ang. dollar), doláreládó (< vicc: “a cigány kiáll a placcra, ott valutázik, s mikor elkapják, azt mondja, hogy csak énekelt”), dolcsenita (olaszos), dolcsi, rongy, saláta

kopek: kopcsi, kópé, kopejka (or. опей а ’kopek’, itt: ’aprópénz’), kopi

pezeta: pesó, peső, pezeta (< sp. peseta ’spanyol pénznem’), pezó, pezsó, pezső

pfennig: peni, pening (< ném. Pfennig ’német váltópénz’)

rubel: rubi (< or. рубль)

zloty: zlocsicska, zloty (< le. złoty ’lengyel pénznem’)

3. hétvégi ház: bungaló, bungi, dácsa (< or. дача ’nyaraló, villa’), kégli (< argó ’lakás’ < ném. Kegel ’kégli’), kéró (< argó ’lakás’ < cig. kher, kh#r ’ház’), kiugró, krédli (? < kégli, szóferdítés, ill. szój. paronimával: ’törpetyúk’ < ném. Gret/e/l ’Gréti’), kulipintyó, kunyhó, putri, víkendház (< ang. weekend cottage ~ house ’hétvégi ház’), vikendica (táj. < szln. vikend ’hétvége’), vikesz, viki, vikkendház, vityi, vityilló, WC-pótló

üdülő: kaszárnya

szálloda: kajatelep, motel (’autósszálló’ < ang. motorists’ hotel ’hotel motoros túristák számára’; mozaikszó), ötcsillagos budi (gúny), resztórán (táj. < horv. restoran ’vendéglő, étterem’ < ném. Restaurant < fr. restaurant), szállcsi

kemping(ezés): bordély, camping (írás szerinti tréfás ejtéssel < ang. camping ’táborozás’ itt: terület is), hangyázás, kamp (táj.), lógoroz (táj. < horv. logoriti, logorovati ’táboroz’ < logor, lager < ném. loger, Lager ’raktár, tábor’), megfagyás, sóher-szálló (< argó ’szegény, pénztelen; fukar’ < ném. argó schocher < jidd. schocher, schochor ’fekete’ < héb. šah#r ’fekete /haj, arc, ló/’)

4. szabad strand: mani nuku (“ingyenes” < ang. money + nincs), nudi (< nudista ’meztelenül strandoló’ < fr. nudiste < nu < lat. nudus ’meztelen’ > nudismus), plázsa (táj. < szln. plaža ’strand’), stránd (szln. táj. štrand < ném. Strand ’homokos tenger, part, strandfürdő’ < ang., holl. strand ’part), szexbár, tócsa

uszoda, fürdőmedence: bazen (táj. < szln.), bazén (táj. < horv. bazen, basen ’tartály’), betontócsa, kacsaúsztató, “kád”, kiépített tócsa, klórbarlang, köpőcsésze (“ha kicsi”), medanszié (franciás), néplavor, pancsoló, tan (“tanmedence”), terma (táj. ? < szln. termalna kupka ’termálfürdő’), uszi

kabin: bódé, bugyiváltó, egérlyuk, kabcsi, szexbár, vedlőhely, zálogház

fürdőruha: ádámkosztűm, ágyékkötő, bájtakaró, bikini (< Bikini-szigeti nők könnyű viseletéről), bugyi, cicifix, diditakaró, dressz, fecske, füci, fücsiruha, fürdőgatya/naci/ruci, gatya; jó, ha átlátszó (női); kopálka (táj. < szln. kopalke), kopálni gvánt (szln. táj. < ném. Gewand ’ruha’), madzag, monobini (< mono × bikini; tkp. ’monokini’), monokini (“egyrészes női fürdőruha: csak nadrág melltartó nélkül” < mono × bikini), semmi (célzás a mind keskenyebbé váló női fürdő-“ruhára”)

strandol: áztatja a seggét, bityil, monokinizik, nudizik, pancsizik, plázsára megy (táj.), plázsázik (táj. < szln. plaža ’strand’)

napozik: döglik a napon, csokisodik, égeti magát, grillezteti magát, gyíkra vette a formát, négernek készül, negrózik (szój.: ang. negro ’néger, sötét bőrű’; Negro ’sötétszínű gyógycukorka márkaneve’), pácolódik, pirítja magát, pirul, pörköli magát, pörkölődik, sütteti a fenekét/seggét

leégett a bőre: bokszos, csoki, csoki lett, csokis bevonatot kapott, égett csirke, felnyársalt miki-mausz (< ang. Mickey-mouse ’Miki-egér; rajzfilmsorozat főalakja’), karamellás (< karamella ’égetett cukor, belőle készített cukorka’ ? < ol. caramella < sp. caramelo < port. caramelo ’karamell’; tkp. ’jégcsap’ < lat. calamus ’cső, nád’), megaszalódott/pörkölődött, megpörkűt (táj.), megsült, néger, odakozmált; olyan, mint a rák; paprikát nyelt, pecsenye, pirított koca, ropogósra sült, sült csirke/kacsa/rák, vedlik

összecsípték a szúnyogok: beinjekciózták, cumizott, ették a szunyik, kipöttyözték, leprás, megcsapolták a szúnyogok, megpecsételték, önkéntes véradó (kétértelmű), pikkeltek rá (kétértelmű), Pöttyös Panni (szójáték leányregény főszereplőjével), szeplős lett, szunyihimlős; úgy néz ki, mint a Dunántúli-dombság; vakaródzózóna, vért vettek tőle, vérvétel

5. kirándulás, természetjárás: izlet (táj. < szln.), kiruccanás, rándulás (szócsonk.), terepgyakorlat – (Lásd még 58-59. oldal!)

városnézés: divatbemutató, lődörgés, unalmas körséta

vásárlás: anyagbeszerzés, emlékbigyó, guberálás, harci feladat, pénzpocsékolás – (Lásd még 140. oldal!)

6. horgászás: áztatás, csendes őrültek sportja, lógatás, pecázás

horgász: csendes őrült

horgászik (mozzanatok): áztatja a madzagot/pecabotot, csalizik, berántás, lógatja a madzagot, pecázik, picézik

7. vadászat: csöves (’vadász’); jager ~ jáger (szln. táj. < ném. Jäger ’vadász’); lesi-puskás, puská (< szln. táj. puška < ném. busche, pusch, Büchse ’tűzfegyver, puska, szelence’ < lat. pyxis < gör. pux×V ’szelence, doboz, pikszis’), stukker (< argó ’pisztoly’), távcsöves puskin (szójáték hasonló hangzás alapján), stüszi-vadász (’ügyetlen kocavadász’ < kártyafigura ? < ném. Stüssi, a mezőőr /m. ’Jusztusz’/ Schiller Wilhelm Tell c. drámájából)

játszótér: az ablakbetörő szövetkezet tere, banzáj, dedó 1, dedóhely, dedóplacc/tér, dühöngő, grund (< a Pál utcai fiúk c. regény nyomán; < ném. Grund ’talaj, föld; üres telek’), igriscse (táj. < szln. igrišče), hancúr, liberópálya, játszi, játszó, nyaktörő, pótóvoda, ring (< ném. Ring ~ ang. ring ’gyűrű, karika, szorító az ökölvívásban, küzdőtér’), szorító, a taknyosok dedózási helye, ugráló, zsibongó

lakótelepi (bekerített) játszótér: állatkert, börtön, börtönudvar, doboz, csitritér, dühöngő, fejbetörő, grund, kengurutelep, lipótmező (< Lipótmező, városrész Budán; az Orsz. Ideg- és Elmegyógyintézet helye; köznev.), majomketrec, őrültek helye, “a rácsos”, rácsos játszó, szorító, villanydrótos legeltető

hinta, hintázik: dedózik, lengizik, lengő, lengőzik, libbenő, libizik, lipi (“lipityóka”), lipikókázik (táj. < libikóka ’mérleghinta’), nyugágy, palinta, palintázik, részeg szék, röppentyűzik

homokozó: buzihely, buzik tanyája (“mert homokos a ruhájuk, hajuk”), homika, homizó, homokfürdő/tál, kutyák WC-je, macskaszar helye, mini szahara (köznev.), porozó, peszkovnik (táj. < szln. peskovnik), sivatag, Szahara kisebb kiadásban, túrógödör

gyermekjátékok különleges neve: bugylibicska (táj. ? < szlk. kudla, kudly tb. < cseh kudla ’zsebkés’), csecsebecse (“olcsó játék hülye gyerekeknek”), dedoland (“legoland”), derrikezik (’nyomozóst játszik’ < Derrick, német krimisorozat címszereplője), dilikocka (’bűvös kocka’), dudu ~ dudú (’autó’), kupa (táj. ’vizeskanna’), lipityóka; mecsi, medzsó (’matchbox’), rocska (táj. ’vödör’), zsuga

tenisz, teniszezik: nagy pingpong, ütöget, ütőzik

roller: rolli (< ném. Roller < rollen ’gurul, gördül, gurít’)

kerékpár: bicaj (< argó, szócsonk.), bicagla, bicegla, biciglö (r. cig., rom. bicicletă), bicigli, bicikle (táj. szln.), bicikli (< ném. nép. bizykel, bicycle < ang. bycicle tkp. ’kettős kerék’), bicó, bringa (< argó ? < bicikli, szóferd.), caj, cajga, cajgagép, cajgla, cajgli, canga (? < a Camping márkanév nyomán), cicigli, cinge, coó, drótkecske (“a küllők miatt, s két szarva van”), drótszamár, keró, kétkerekű póniló

a kerékpár üzemanyaga: kenyérbél

jégpálya: csúszkapálya, csusszanó, drszaliscse (táj. < szln. drsalisče), fenékcsúsztató, jégtáncverem, koripálya, nyalanda (< elnyal ’elesik’), tükörpálya

sí, siel: jasíl (szójáték), léc, lécel, lécezik, pisíel (szój.), siklik a pisin (“oson a foson” analógiájára), szmucsázik (< táj. szln. smuča), talpal, talpazik

vízisí-el-ő: hullámlovag/lovas, pisisí, víziszmucsa (táj.), pisíel, vízitalp

futballozik: focizik, lasztizik, rúgja a bőrt

futball-labda: bogyesz, bogyó, bőr, bőrbogyesz/bogyó/golyó/laszta/tök, csocsó (< “az asztali fociról”), focesz, focilabda/laszti, fockó, laszti

meccs: mecs (horv., szln. meč ? < meccs ~ ném. Match < ang. match ’mérkőzés, verseny’), mercsi, tekma (táj. < szln. tekma ’verseny’)

gólt lő: beakasztja/bénázta/bikázza/bombázta, belőtte a pattanást, berúgja a zsákot, beszopatja, beszúrja a labdát a kapuba, bevarrta, beveri a kaput, bombáz, dugót lő, fúró, hálót lyukaszt, kulcsot másol, lepókhálóz, megzörgeti a hálót/zsákot, postázza

gólt kap: becumizott, bekapta, bekapta a horgot, benyalja/szívja, beszopja a gólt, cumit kapott, dugó, elejti a kulcsot, ezt megette, gólt szopik, kizárja a kaput, kötény (“lába közt potyagól”), kötényt kap, legyet/lepkét fog, lepkézik ~ lepkézett (tkp. ’kapkod, mintha lepkét fogna’; “fölugrik, de nem tudja elkapni a labdát”), megkapja a zsákot, megopja (< megszopja a gólt), szív, szívott egy gólt, szopik

játékosok: rohamkukac (’csatár’), söprögető (’hátvéd’); gólfogó, kulcsos, portás (’kapus’)

futás közben liheg, izzad: egy km-ről látszik a nyelve, fújtat, húzza a nyelvét, kiüt rajta az agyvize, kivan a rőzsétől, lóg a bele, svica (szln. táj. švica < ném. schwitzen ’izzad’)

tizenegyes: előgól, pontrúgás, szentpont, tizi

sportbíró: bíróspori, fekete apáca, feketerigó, Joe (< ang. ’Józsi’), puding, spori (< sporttárs), Szarjankó, Szemüveg Jankó, vadegér, vaksi bill (köznev. < ang. Bill ’Vili’)

partjelző: három hülye, partbíró/szemafor, taccsbíró (régies < ang. touch/-line/ ’part-, taccsvonal’, tkp. ’érintés’ < ang. touch < fr. toucher ’megérint’), zászlós

az ökölvívás és műveletei: bekrémez (“puhítja ellenfelét”), bunyó, bunyózik, fényesít (“puhítja ellenfelét”), kozmetika (“az ütések helyén kék folt; a szemhéjat kékre festik”), kupán ver (“fejbe vág”), ökörvívás, smink (“az ütések helyén kék folt”)

a birkózás és műveletei: birkó, fültépés, gyúrás, tapizás

egyes szobák neve: gumiszoba (“a szülők szobája”), majomház (’gyerekszoba’), zabálda (’konyha, ebédlő’)

“ez az én szobám!”: az én barlangom/birodalmam/birtokom/cellám/ fészkem/kéglim/kéróm/kuckóm/lakosztályom/ lukam/lyukam/odum/ portám/ rezervátumom/sarkam/sufnim/vackom/váram; bungi, “csak fiataloknak”, a csatatér, kupleráj, luk, magánbirtok, menedékhely, őrjöngő, poszterkiállítás, saját ól, tini-lak

fürdőszoba: fürdi, “házi Balcsi” (< Balaton), higi (< higiénia ’egészség; megelőző tisztaság’ < gör. æg×eia ’egészség’, ægieinàV ’egészséges’ > ƒUg×eia az “Egészség” megszemélyesítője, “AsklhpiàV orvos-isten leánya’), kisbalaton, mosoda, Mosó Masa, pancsiszoba

v é c é: budoár, buduár, budvár, bűzölde, glozó, gyengélkedő, kisfülke, kultúr-szoba, kübli (’börtöncellában álló vödör a szükséglet elvégzésére’ < ném. Kübel ’vödör’), menedékhely, ongázó, retyerát, sló (< slózi), sluzi, snózli, szalon, toalett, trutymótartó, ürítő, veckó, vecó, vécö – (Lásd még 27-28. oldal!)

falusi (kinti) vécé: angol slozi (gúny), bodega, budár (táj. < szlk. budár ’árnyékszék’ ? < ném. Boudoir < fr. budoir ’kis női öltözőszoba’), budi (< ném. buode, Bude ’bódé’), buduár (gúny), cövö (szótagcsere), éjjeli menedékhely, fehérház, fosoda, huppanós, klozet, latrina (< lat. latrina ’fürdő, árnyékszék, pöcegödör’ < lat lavatrina ’ua’ < lavare ’mos, fürdik’), magyarosi potyogtató, magyar vécé, pókos klotyó, potyogtatós, pottyantós, pöcegödör, szargödör, tábori vécé, trotyi (táj.)

városi utcai vécé: AIDS-tenyésztő, bulázó, digitálklotyó (< digitális ’számjeggyel közölt információ; itt: használati díjjal igénybe vehető vécé’ < ang. digital computer ’számjegyes számítógép’ < digital ’ujj alakú, ujj-’; “ahányszor kinyitjuk a vécéajtót, annyiszor kell fizetni”), disznóól, fizetős illemhely, kócé, kóké, közbudi, közös klotyó, közpisilde/trotyó, metro, “nyilvánosház”, pisoár (< piszoár; euf. szój.; < fr. pissoir ’vizelde’), tömegfosó, vöcöge, wécuska, zöldház

“vécés néni”: budianyó/királynő/nő/nyanya/őr/portás, budis, budis csaj/néni/nyanya, buditündér/tündérke, cucás néni (“keféli, cucálja a klozetot”), kakamatató, kaki mami, kétforintos, klotyinéni, klotyó-anyó/banya/őr, klotyós boszorka/csajszi/mama/néni, klotyós nő/nyanyus/szatyor, klozettündér, Olga Lepisinszkája (beszélőnév), pisimami, pöcés néne, retyó néni, slóziőr, slózis nyanyus, sluzitündér, szarnyaló/nyanyus/szippantó, tanya néni, toalett-anyó, “Turkálakakiban!”, vécébúvár/tündér, vecós néni, WC-puculu (táj.)

főzőkályha, -tűzhely: “gáz rezső”, rezsó-Rezső, sparhelt, sparherd, sparhet, sparthely (népetim.), spór (szócsonk.), sporheltu (r. cig.), sporhi, spori (< “sporhelt” < ném. Sparherd)

tűzhely sütője: ler (< rer, rerni, lernyi; táj. < ném. rerl, rer, rear, Röhre), lernyi (táj., szlk. táj. lernji)

központi fűtés, távfűtés: fagyasztó, fagycolor (“mert nem fűtenek rendesen”), központi hűtés

fűtőtest: bordásfal, fütyőtest (“fütyül fűteni”), gladiátor (szóferd. — radiátor), hősug. (szócsonk.), hűtőtest, rada, radijátor, seggmelegítő

“Gyújtsd meg a villanyt!”: Csapd fel a pilácsot!, Gyújtsd fel a házat!, Gyújtsd meg a petrót! (< petroleumlámpát); Gyújtsd meg a pilácsot!, “Hangosítsd föl!” (“a fényerő-szabályozógomb bevezetése óta”); Izgasd meg!, Kapcs fel!, Kapcs fel a pilácsot!, kacsford (< kapcsold, fordítsd! – a Mézga család c. filmből); Kapcsold fel a vilit!, “Kapcsud be!” (táj.); Köpd fel a pilácsot!, Pilács!, Pilácsolj!, Pilácsolj föl!

“Oltsd el a villanyt!”: “Atasd le!” (táj.); Csapd le a pilácsot!, Fújd el a gyertyát/mécsest/petrót/pilácsot!, “Halkítsd le!”, Kapcs le!, Kapcs le a pilácsot!, Kapcs le a vi! (“a Mézga Aladár-nyelvből”); Kapcsold le a vilit!, Kapd le/Köpd le a pilácsot!, Nyomd agyon!, Pilács leó!, Pilácsolj le!, Villany leó!

függöny: ablakrongy, drapéria (< fr. draperie), férhang (táj.), firhang (< ném. fürhang, firhangl, Vorhang), firrang (r. cig., rom. perdea), kárnis, kéztörlő/de/, lepedő, lógony

a bútor rossz állapotban van: gredzsa, gredzse (táj.), ramaty (~ ramacs, táj.), tropa (’fáradt, kimerült; tönkre van, elhasználódott’ ? < horv. tropa ’anyagilag tönkrement’; ol. troppo < fr. trop ’túlságosan sok’) – (Lásd még 103. oldal!)

bútorok sajátos neve: almárium (’szekrény, láda’ < lat. armarium < k. lat. almarium ’szekrény’); dögtartó ’ágy’; kanapé (’támlás, karfás fekvő- és ülőbútor’ < ném. Kanapee ’mennyezetes ágy; sütemény, szendvics’ < fr. canapé ’divány, pamlag; pirítós’ < lat. conopium, canepeum ’szúnyoghálóval ellátott ~ mennyezetes ágy’ < kwnwpeÙon ’szúnyoghálóval ellátott ágy, heverő’ < gör. kõnwy ’szúnyog’); kredenc (< ném. Kredenz ’konyhaszekrény, pohárszék’ < ol. credenza ’hit, bizalom; konyhaszekrény’ < lat. credentia ’hit, hitel, bizalom; kölcsön’); leckeasztal ’íróasztal’; madárbörtön ’kalitka’; nokedli ’hokedli, ülőke’; röki ’rekamié’; szamárfészek ’ágy’; ülőbili ’szék’ (“ha billeg, bizonytalan”); sámli (< ném. schamel, schammerl, Schemel < lat. scamellum < scamnum ’pad, zsámoly, szék’)

a lakásban rendetlenség van: atombombát dobtak bele, bazár, bombát dobtak be, Chicago, disznóól, dzsumbusz (táj.), fut a lakás, ganéj/kupi van, kupleráj, nagy a ramazuri (< ném. Ramasuri, Remasuri ’lármás felfordulás, zűrzavar’ < fr. ramasser ’összeszed, halmoz’), rumli van (< ném. rumml, Rummel ’lármás kavarodás, felfordulás’), széjjelség, szemétdomb, tatárok jártak

lift: elevátor (’emelő-, szállítószerkezet’ < ném. Elevator < ang. elevator < lat. elevator ’ aki, ami felemel’ < elevare ’felemelni’), ismerkedési hely, járószék ’ (? < ném. Fahrstuhl, tükörford. ’utazószék’), járószekér (gúny), légdoboz, luft (szóferd.), mozgó doboz, rohangáló diliház, röpülő fülke, szemétszállító (ironikus szóferd.) szórakozóhely, zuhanóbombázó

1. alsóruha, fehérnemű általában: alapszín, alsócucc, bugykó, bugyogó, butyóka, gatya, nyelesgatya, ruci, sexalsó

női ing: blúz, bujka, csaj-ing, háló, kising, kombiné (< ném. kombine, Kombination ’ingnadrág’ < fr. combinaison < ang. combination ’alsóruha-kombináció: ing + nadrág’), kukkoló, rekli, rékli (táj.)

férfiing: csávóing, kombi (< női kombiné), majica (táj. < horv. majica ’trikóing’), póló (< ang. polo ’egy fajta labdajáték, lovaspóló’ < tibeti polo ’labda’; itt: ’trikóing, pólóing’)

pizsama: alvóka, csíkos, dizsi, dizsi-rizsi, éjszakai overal, esti szerelés, hálózsák, pazsama, pijama (tréfás ejtéssel < pizsama < ang. pyjama, pyjamas tb. < hindosztáni p##j#ma ’nadrág’ < perzsa p#y-#gˇ#ma ’nadrág’ < p#y ’láb’ + gˇ#ma, gˇ#mă ’ruha, öltözet’), pizsa, pizsi, pizsó, pizsomö (r. cig. < m. pizsama; rom. pijama), pizsu, rabruha, surranó

hálóing, hálóruha: alvószoknya, bébidol, bébiroll (< bébidoll < ang. US baby-doll ’játék-pólyásbaba’; itt: ’hálóruha: felső-alsó rész nyárra’), hálófing, hálókeferánc/rékli/szoknya/zümeg, kombiné (“a formai hasonlóság miatt”), libegő; Nincs rá szükségünk!

melltartó: bikini, bögypolc/tartó, cicidaru/erősítő/fék/fix/háló/tartó/tok, csecstartó, csöcsfék/fix/fixáló/fogó/húzó, csöcsifix, csöcskalap/röpítő/tartó/ telázs/~ stelázsi (’polcos állvány’ < ném. stellaschi, Stellage < holl. stellage ’állvány’), csöcsvédő/zacskó, didifék/fix/fogó/tartó, dikótartó, dudatok, duplasátor, gömbtakaró, ikersapka/tartó, ikrek családi sátra, ikrek sapkája, kebelfék/zsák, két pötty egy pánttal, kétszemélyes campingsátor, kétszemélyes sátor, lalafedél, lökhárító, lötyögő, löttytartó, mandarintál (’narancsféle’ < ném. Mandarine < port. mandarim ’kínai mandarin’ < maláj mantari ’tanácsos, miniszter’), mejjtartó (táj.), mellbugyi, mellcsike, melleslegtartó, mellfix/támasz/védő/vért, motorháztető, nyúlózsák, páros úszósapka, széttartó, tejfogó/tartó, tőgytámasz, tututartó, zsömlebár – (Vö. 93. oldal!)

női alsónadrág: bágyi, bájfüggöny/takaró, budjogó (szójáték), bugyelláris (’erszény’, itt: szój. a hasonló hangzással < lat. pugillares tb. ’írótábla’; h. lat. pugillaris, pugillares tb. ’írótábla, tárca, bugyelláris’), bugyesz, bugyi, bugyigó (r. cig.), bugyingó, bugyó, bugyogó, combfeszítő; csupa csipke, csupa báj; gatya, glotti (“ha nagy” < régebben: klottgatya ’vékony, fényes pamutszövet’ < ném. Cloth, Kloth, Klott < ang. cloth ’kelme, posztó; rongy’), majomketrec, Nyomulni tilos!, “randibugyi” (“randevú céljára; alig takar, a háromszög alakú részeket kétoldalt csak vékony pánt tartja”), szexi bugyi, szőrtakaró (“ha kicsi”), szőrtartó, tanga (“háromszögalakú, az oldalán keskeny pánttal” < port. tanga ’ágyékkötő’), Tarzan-bugyi (“vékonypántos” – a filmsorozat címadó férfiszereplője nyomán), torpedóromboló, tubi

férfi alsónadrág: ágyékkötő, alga (< alsógatya, mozaikszó), alnaci, banán/botkormánytartó, butykó, butykos, butyogó (szóferd.), dudorongó, fingfogó, fiúbugyi, gatya, gatyesz, gatyisz, gatyó, gátyó, gatyóka, hengerműtartó, jéger, jégergatya (’férfiak hosszúszárú, vastag, gyapjú alsóneműje’ < köznev. ném. Jägerwäsche ’jéger fehérnemű’ G. Jäger természettudós nevéről, aki a gyapjú ruhaneműeket propagálta a növényi rostból készült ruhafélével szemben’), klottgatya, körletzászló, minigatyó, naci, nadigrád (szóferd.), tundrabugyi (“jégeralsó”; ’hideg, gyér növényzetű, mocsaras v. fagyos északi síkvidék’ < or. тундра ? < finn tunturi, lapp duoddar, tundar ’magas, kopár hegy’); Vigyázat, lövök! – (Vö. 96. oldal!)

harisnyanadrág: cicagatyó/nadrág, combfix, csülökkötő, harigatya/naci/nadrág, haris, harisnyagatya/naci/nadi, harisó (“becézve”), hullahopp (táj. < szln., horv. szleng hulahopke ’harisnyanadrág’ < ang. hula-hoop ’hula--hop’; tkp. ’tánckarika’; játékkarikát pörgetnek a derekuk körül — a harisnyanadrágot is a derékra csavarják), mackó (táj.), segéd-szűzhártya, selyemnadrág, szúnyog, tundrabugyi (“meleg”)

harisnya: bűztakaró/tartó, cicagatyó/nadrág, combfix, élvezet, hari, haris, hariska, lábbüdösítő/bűz, strampli (táj. szln. ? < ném. strimpfl, strimpfli, Strumpf), strumfe (< szln. táj. štrumfe ? < ném. strimpf, Strumpf)

altató, bideske, bőrzsák, büdöske, bűzárasztó/barlang/bázis/befogó/bomba/felfogó/fogó/görény, bűzi, bűzzacskó/zsák, cokna, fuszekli (< ném. fußsöckl, fußsocke ’rövid harisnya’, zokni’ tkp. ’lábzokni’ < lat. soccus, socculus ’könnyű, alacsony sarkú cipő, saru’), gázkamra, görénylak, kábító, kábítószer, a kis büdös, lábsipka, lábszagtartó, lábtyű (vö. kesztyű), lótetű, nakni, okni (szócsonk.), szagfogó, tokni, zákli, zocsni, zokcsi, zokedli, zokesz, zoki, zokinger, zokken (< ném. Socken, Sockerl ’zokni’ < fr. socle ’lábazat oszlopon, falon’ < lat. socculus, soccus ’kis cipő’), zoklene (szln. táj.), zoknaj, zokne (táj. < horv. sokne tb.), zokogni, zokoni, zozó

cerkó, cucc, cula (táj.), cumó, fecni, gönc, gúnya, hacuka, rongy, ruci, stuka (? < or. шту а ’darab’ ~ ném. stukch, Stück ’darab’), szerelés, szerkó (< szerelés), szkafander (’űrhajósruha, búvárruha’ < újgör. sk©jandro)

sapka, sapkafajták: buksivédő, buratartó, csősapka, (az 1987-es kötöttsapka-divat), csukma (szóferd.), fejradiátor, fejtök, ködvágó (“sísapka”), kulap (< kalap, táj.), kulup, sálsapka, sap, paska (szótag betűrendjének megfordítása), sapesz, sapi, satyak, satyek, satyeszk, satyó, sipek, sipka, sityka, smici (< svájci- v. micisapka < ném. Mütze), sörénytakaró, supkö (r. cig., rom. şapcă), tökvédő, turbán – (Lásd még 56. oldal!)

fejkendő: bukókendő, dédanyánk sísapkája, háremzsebkendő, katyusa, lepedő, lityegő, öreganyakendő, parókavédő, sörénytakaró, tökvédő

vállkendő: slájer (< ném. Schleier ’fátyol’), stóla (’vállon viselt, hosszú, keskeny, papi szövetsáv’; honorárium; hosszú női vállkendő’ < lat. stola ’előkelő nők bokáig érő talárszerű ruhája’ < gör. stolÀ ’fölszerelés, öltözet, dísz, hadiruha’)

s á l: akasztófakötél, fojtogató, fojtogató segédeszköz, fujtózsinor, giliszta, hurok, kígyó, kopasz nyakravaló, koszfogó, kötél, nyakék/fojtó, nyaki, nyakkötő/örv/tekercs/tekerő, ökörlánc, póráz, rongykendő, sál (szln. táj. šal)

nyakkendő: csicsa, díszzsinor, értelmiségi madzag, felmosórongy, fujtóka, gordiuszi csomó (< gör. GàrdioV frigiai király neve, akinek a szekerén volt a híres kötélcsomó, melyet Nagy Sándor kardjával kettévágott; > Gàrdion ’az ókori Frígia fővárosa – az alapító nevéről’), hauszpintli (szln. táj. hauspintli < ném. halspindl, halsbindel, Halsbinder), hóhérkötél, kisgyilkos, kolonc, kultúrcsomó, kutyaörv, lebernyeg, mellfekvenc, nyakcsík, nyakesz, nyaklógó, pelenka, spárga, tyúkbél – (Lásd még 56. oldal!)

mellény: bekecs (’rövid, prémes télikabát’; táj. < szlk. R. bekeš, bekeč < le. bekiesza, bekieszka – Bekes Gáspár, 1520-1579, Báthori István lengyel király hadvezéréről), lajbi (táj. < ném. leibel, leibl, laibli ’mellény; női fűző’ < ném. Leib ’test, törzs’), lájbi (táj.), meli, melus, metyó, metyu, rékli (nép. ’női blúz, alsóruha, csecsemőkabátka’ < ném. réckl, rekkle ’szoknya, kabátka’ < ném. Rock ’szoknya; kabát’)

kabát(zakó): cakó (szóferd. < zakó < ném. Sakko ’zakó’ < ném. Sack ’bő hátú zsákkabát’, tkp. ’zsák’ < ang. sack/coat ’ua’), jákna (táj. szln. jakna ’rövid női kabát’), jakó (< argó ’kiskabát, zakó’ < szóferd. ~ < ném. Jacke ’ua’), kabanyusz (“nyúlszőrből készült”), kabanyuszi, kabcsi, kabi, kabicsek, kényszerzubbony, lengőke, reikli (szln. táj.), zeke (nép. ’durva gyapjúszövetből varrt férfi-, régebben női kabát’ ? < ném. seeg, sege ’rövid női kabátka’, schecke, schegge ’kiskabát, páncél’< lat. sagum ’szövetdarab katonaköpenyként’)

nadrágfajták: bokalengős (“trapézszárú, boka fölött végződő; a 60-70-es évek divatja”), bricsesznadrág (’lovagló-, csizmanadrág’ < ném. Breeches < ang. breeches ’térdnadrág’), cicanadrág, cső, csőgatya/naci/nadrág, csöves nadrág, csövi, csövigatya/gatyó, digó (“olasz”), farmer, faros (“felül szűk”), franciagatya, halász/kertésznadrág, kilengéses (“trapéz”), lengőszárú, macskanadrág, pantalló (< ném. Pantalon/s/ < fr. pantalon ’hosszúnadrág’ < ol. Pantaleone, Pantalone velencei kereskedő gúnyos színpadi figurája; a velenceiek gúnyneve; köznev.), popper, répagatya/nadrág/naci, répunaci, skótgatyó, sort (< ang. short ’rövid’, shorts tb. ’rövid nadrág’), szoknyagatya/nadrág, szuperrongy (“farmer”), törökgatya (“bő, nagy”), térd/trapézgatya, trapéznadrág, zöldséggatya/nadrág (“répanadrág”)

szoknya: alányúlni való, bőbugyogó, bugyivédő, búvárharang, deszkadugdosó/fedő (“lábtakaró”), emelgető, fiúk kedvence, húzogató, lengő, lepedő, lepel, libegő, libbentő, nagy lyuk, jubka (< or. юб а), klepetyus (táj. < klepetus ’régimódi, bő, mély zsebű, ujjatlan, galléros köpönyeg’ ? < lat. clepetus ’lopott’ < clepere ’lop’), rokk (táj. < ném. rock, rok, rek ’kabát, köpenyszerű felsőruha, mellény’; Rock ’szoknya, kabát, felsőruha, öltözet’), rongy, szellőztető, szoki, szonyesz, szottya

szoknyafajták: banán/bukjelszoknya, csingilingi, farmer/gombaszoknya, hagymaszoknya (“alul-fölül gumis, visszabuggyantott, a fenék formáját jól kimutató, hagymaalakú” ~ “dupla szoknya: két szoknya egymásban”), harang/hordószoknya, körloknis, léggömb/miniszoknya, naciszoknya, slicces, szűkszoknya, tulipánszoknya (“lefelé fordított tulipánhoz hasonlít”)

melegítő: jogging (< ang. ’rázó, zötyögő jármű; ügetés; kocogás’), maci, mackó, mácko (szln. táj. macko), medve, melcsi, tréning, trénerka (táj. < szln. trenerka), tundrabugyi

kesztyű: harmadik kéz, ikerház (“öt ujj”), keszetyű, kesznyű, kézcipő (tréfás tükörfordítás a ném. Handschuh alapján), lyuk lyuk mellett, mancsvédő, szipka, ujjbélés/hártya

tavaszi kabát: dzseki, dzsekosz, dzsedzsi, franciás mikádó, malaclopó, perelin, széldzseki

télikabát: bekecs, bundesz, bundi, mikádó (’japán császár; rövid, kétsoros férfifelöltő’ < jap. mikado ’császár’ < mi kado ’magas kapu’), pufajka, pufojka (< or. фуфай а, nép. пуфай а ’vattazubbony, kötött kabátka, mellény, szvetter’)

egyéb ruha: agykötő ’fejpánt’; gatyamadzag ’öv’; hózentráger (< ném. Hosenträger) ’nadrágtartó’; kalpag ’kalap’; kámzsa (’szerzetesruha, -csuklya’ < lat. camisa, camisia ’ing, papi ruha v. ing’) itt: ’női ruhagallér’; kényszerzubbony ’köpeny’; pocifogó ’harisnyatartó’; pufi, pulup, pelerin ’ujjatlan női körgallér’ (< ném. Pelerine < fr. pèlerine ’körgallér, nagy vállkendő’ < fr. pèlerin < lat. pelegrinus ’zarándok, utazó, idegen’ tkp. ’zarándok köpenygallérja’ < lat. peregrinus ’idegen, külföldi, utazó’)

3. cipő: bőrhuzat lábra, cepellő, cipellő, cipi, cipó, csattogó, csónak, csuka, csülökburok, gőzös, járóka, pataborítás/fedő, patika (táj. < horv. patika ’papucs, házicipő’), picő (hangátvetés), pipő, poplépő (“hegyes orrú, elegáns papucscipő”), pőci (szótagcsere), rocsó (< rohamcsónak), surci, surranó, szartaposó (“igen nagy méretű”), topán (< topánka), topogó, tyúkszemtok, vatyinka (< or.)

tornacipő: dorci, dorcó (így ejtve) ~ dorkó (márkanév), mosolydorkó, tornacsuka/csusza/doresz/pata (“durva emberi lábra”), tutyimutyi (szójáték) – (Lásd még 23. oldal!)

csizma: bakancs, bocskor, csimma (táj.), csimmi, csirizár, csizi, csizmi, csizmica (táj. < horv. čizmica), csizmö (r. cig.; rom. cizmă), csumma, lábhüvely, lábtartó, lábtartótok, mezőgazdasági tornacipő, pataborító, surranó, szartaposó, terepjáró

papucs: büdöske; csattogó – hogy jövök; csoszi, csoszogó, csoszoka, csuszszancs, klaftató, papucs, pattanó, placsni (“plattyog, ha lépünk, hangut.”), slattogó, totyoga

egyéb lábbeli: botos (táj. “posztóból, magasszárú, fűzhető”), kandúrbocskor, klumpa, manusz, pacsker, szandi, topánka, tutyi (“kötött, talp nélküli, boka föléig érő”)

4. ékszer és anyaga általában: bizsu (< fr. bijou ’ékszer, csecsebecse’), csecsebecse, csicsedli, smukk (< ném. Schmuck < ném. schmücken ’díszít, ékesít’), szarany (< szar arany ’nem valódi’, szój.), zsibu (hangátvetés)

órafélék: cágeres (táj. < ném. zaiger, zoager, Zeiger ’mutató, mutatóujj, óramutató’); csörrentyű, ketyegő doboz (’ébresztőóra’), krumpli, kurbli (“vekker, amit fel kell húzni” < ném. Kurbel ’hajtókar, forgattyú), meggymag (“apró női karóra; gyakran hordják nyakban is”), sászu (r. cig. şas, şasur; rom. ceas ’óra’), “svarcóra” (’kvarcóra’), vekker (< ném. Wecker ’ébresztő, -óra’ < wecken ’ébreszt’)

gyűrűfélék: abrincs (táj.), anyacsavar, rabság (“jegygyűrű”), ujjabroncs

fülbevalófélék:csüngi, csüngü-lüngü, fityegő, fityula, fülbigyusz, fülkolonc/nehezék/tyű (játékos képzés), gyöngyös (táj.), hinta, hulla-hopp, karácsonyfadísz, klipsz, kolonc, köröcske (táj.), kutyakolonc, lógó, lógus (táj.), orrkarika (“nagy méretű, köralakú”), ringli (táj. < szln. táj. aringle < ném. ringl, Ringel ’gyűrűcske, kis karika’ < ném. Ring ’gyűrű’), traktorkerék (“akkora”)

karkötőfélék: bilincs, fityegő, karlánc, kartyű (játékos képzés)

láncfélék: bokalánc (“csövesek, fiatal lányok, négerek hordanak”), kutyalánc (“nagy szemű”), nyakörv, póráz

sok ékszert hord valaki: bazár, bazári majom, bizsubolt, bizsus nő, búcsús, Cicoma Marci (nő is), csicsás, ékszerbolt/buzi/-ész/királynő/tár, felbizsuzza magát, fel van aggatva/koloncolva/csilingelve, karácsonyfa, kétlábon járó bizsu/ékszerbolt, kirakat, ki van cicomázva, kolonckiállítás, madárijesztő, mozgó ékszerbolt; olyan, mint a karácsonyfa; papagáj, szemeteskuka; tele van aggatva, mint a karácsonyfa; trafikot nyitott, veterán

csinosan, divatosan öltözködik: bazári majom, bugi, Burdából lépett ki (— német divatlap címe), butikban öltözik, butikozik, cicababa, cicomás, csicsás, csini, csinibaba, digó, digózik, divatbaba/bébi/buzi/csaj/kukac, divatlady/lédi/majom/mókus/parádé, divis, dögös, fitt (< ang. fit ’megfelel, jól áll neki a ruha’), flancol (< ném. pflanzeln, pflanzen ’cifrálkodik, piperéskedik’; < ném. pflanz, Pflanz ’hivalkodás, pipere, cicoma, dísz’; argó ’szélhámosság, hazugság’), hamiskártyás (— tréfás fordulat: “piros kalapot hord, így tökre pirosat tesz, mint a kártyában”), imádja a cuccokat, jó a csomagolása, jó cuccokban jár, jó szerkója van, kinyalja magát, ki van rittyentve, kolibri (“színváltós”), menő cuccokban jár, menők a cuccai, menőmanó, módis, módizik, polír (< políroz ’fényesít, csiszol’ < ném. polieren ’ua; palléroz, kiművel’ < lat. polire ’simít, csiszol’), poppos, sikkes (’könnyed eleganciát, vonzó eredetiséget tanúsító’ < sikk < ném. Schick < fr. chic ’könnyed elegancia, jó ízlés’), spéci, sznob (’előkelőket majmoló, műveltnek látszani akaró, nagyképű’ < ném. Snob, Snobizmus < ang. snob, snobbism < lat. sine nobilitate tkp. ’nemesség nélküli’, mozaikszó), szuperul néz ki/öltözködik, újhullámos – (Lásd még 73., 104. oldal!)

jól illik rá valami: bulis cucc, cukin áll, jó a karosszériája, paszent (< passzent < ném. passend ’megfelelő; testhez simuló ruha’), passzol rá (< ném. passen ’illik rá’), passzul rá (táj.), tök maszek – (Lásd még 104. oldal!)

agyoncicomázza magát: bazármajom, bohócot csinál magából, divatbazár/bohóc/majom, cicababa, csicsás, csicsázza magát, hollóbárkodik (“ettől ronda lesz, mint a holló”), hülyén néz ki, karácsonyfa, kikenceficézi/kikészíti magát, kinyalja a képit, kinyalja/kinyomatja magát, kipingált, kirittyenti magát; ki van kenve, mint egy múmia; ki van nyalva, kurva, magára ken egy kiló festéket, magára veszi a budiajtót, majom, mázos; olyan, mint a papagáj; papagáj, paprikajancsi, páváskodik, piperkőc, púderos, rajta van a drogéria, ripacs; röpülj, páva; sminkel (< ném. schminken ’festi, kendőzi magát’, Schminke ’arcfesték, szépítőszer’ > smink), teszi az agyát, túlcsigázza magát, vagizik, virágoskert – (Lásd még 71., 104. oldal!)

nem követi a divatot: béna, bénáskodik, a földön húzza a szoknyáját, kőkorszakbeli, Mária Terézia korabeli, népi trotty, ómódi, “ószeres”, öt kilométer lemaradás van, paraszt, snassz (’silány, szegényes; rosszul öltözött; szegénység’ < ném. Gschnas ’értéktelen holmi’), topis (< argó ’szegényes, rongyos, piszkos’ < toprongyos)

hanyagul öltözködik: cullos (? < argó culos ’utcalány’ ? < r. cig. ţolă, rom. ţoală ’gúnya, rongy, ócska ruha’), dzsesszes, gamler (táj.), jampi, lezser (< ném. leschér, léger, leger ’szabados viselkedésű, fesztelen, könynyelmű’ < fr. léger ’könnyű, jelentéktelen; könnyű erkölcsű’), link (< argó ’könnyelmű, megbízhatatlan, hamis’ < ném. argó link ’hamis, kétes, rossz’ < ném. link ’bal; helytelen, rossz’), pacuha (“rongyos”), slampi, slampos, szakadt, szarik magára, topisan (< toprongyos), trehongya (táj.), tróger, újdivatosan öltözködik (gúny); úgy áll rajta, mint tehénen a gatya (régi közhely)

keni, festi, rúzsozza magát: beleesett a festékes vödörbe, cicomázza magát, festéktartó, festőpaletta; ha pofon vágod, leesik a fél arca; hullik róla a vakolat, két kilóval nehezebb lesz, kimajszolja magát, kimázolja a pofáját, kipingálja/mázolja magát, mázolmány, meszel, meszeli magát, “nagy nő”, pingálja magát, rajta van a TVK (“a Tisza Vegyi Kombinát festékei”), sminkázza magát (táj.), sminkeli magát, tatarozást tart; úgy néz ki, mint a papagáj

rúzs: maszat, pofa-kencefice, pofakrém, sminka (táj. < szln., horv. šminka ’smink’ < ném. Schminke ’arcfesték, szépítőszer’)

szagosítja magát: büdösít, büdösíti magát, büdöske, bűzbazár/bomba/görény/katlan, bűztelenít, görény, gyomirtó, húzza a csíkot, két lábon járó drogéria/illatszerbolt, leértékelt drogéria, légyirtózik, mozgó illatszerbolt, pacsmagolja magát, pacsulis, pacsuliszaga van, pacsulizik, pacsulizza/pacsurizza magát, ráborult a piperedoboz, rádűlt a piperepolc, spray-zik (< ang. spray ’permetszóró, permetlé; befúj illatszerrel’), szprejezi magát (táj.) – (Lásd még 105. oldal!)

cicafarkos, cicfarok (< cicafarok, “pici varkocs”), coffi, coffis, cofi (< ném. Zopf ’hajfonat, copf’), cofilovacska, cofis, cofos, cola, copfi, copfos Kati, csacsi, csurkás, búzakalász-sörényű, fonott, füles, gicás (“két gicába – varkocsba köthető hajról”), hosszú lógó, iluskás (—János vitéz Iluskájáról), kecskeszarvú, klotyólehúzó, lompos, Natasa-fejű (a szovjet gyerekek megszokott hajviselete), pemet (< táj. pemete ’rúd végére kötött csutak v. rongycsomó – kemence tisztítására, tűzoltásra’), seprűs, szamárfül (“két rövid copf hátulról szamárfülre emlékeztet”), szarvas, tapsi (“két copfja van, tapsifülesre emlékeztet”), tehénszarv, vécélehúzó

besütött (“sütővassal göndörítve”), bilifrizura, birkafrizura, bodros, bongyor (“nagyon göndör, erősen daueros, gömbölyű formájú”), borzas, bozont (“rövid, tépett, kócos, zagyvalék”), bubbantó (< bubifrizura, becézve), bubi, bubifrizura (’elöl a homlokba fésült, oldalt és hátul rövidre vágott fiús hajviselet – a 20-as évek közepétől’ < ném. Bube ’kisfiú’); C. C. Catch-es haj (pop-énekesnő hajviseletéről: “a fejen magasan felborzolva, a többi a vállra omlik”); Cleo ~ cleo, cleopátra ~ Cleopatra ~ kleopátra (Kleopátra hajviseletéről: “elöl frufru, vállig érő egyenes haj, alul befelé szárítva”), csámpis, csárli ~ csárlis (< a Charlie angyalai c. film három női szereplőjéről: középen kettéválasztva, elöl két oldalra felkunkorítva, oldalt s hátul lazán a vállra omló), csavart (“hullámos”), csikófarkos, dauerfej (gyűrűzéssel, vassal v. csavarókkal hullámosított, majd tartósított haj < ném. Dauerwelle ’tartóshullám’), dauerolt, daueros, depeche (együttes nevéről:”a lányoknál a fül mellett hátra fésült haj, a fejtetőn rövidebbre vágva, a homloktól hátrafésülve”), fark, farkas, farkos, farok, felnyesett frizura, fészek (“feltupirozott, ágas-bogas, nagy, fésületlen”), frufru (’egyenes v. félkör alakban homlokba fésült, rövid hajfürt’ < fr. froufrou ’huncutka’), futás ~ futi, futicás (< horv. táj. futa, futica ’lófarok frizura’ + magyar -s képző), göndörbirka (“dauerolt”), göndörszőrű, hínárhajú (“égnek álló hajú; rocker”), hodoris (< a szöuli olimpia kabala tigrisfigurájáról), holt séró (“nagyon jól kiállított haj”), hosszú tépett (“alapfeltétele: bármilyen hosszúra növeszthető, de két egyforma hosszú tincs nem lehet a fejen”), hullám (“dauerolt, bodor, rövid”), hullámos, hurka (“a fejtetőn hurkaszerűen összecsavart hajról”), indián (“hosszú, sötét haj”), kakadu (“a fej közepén süniszerű”), kakastaréj (“középen tarajos, oldalt nincs haj”), karádi (kedvelt színésznő a két világháború közt), 220 V-os (“tüskés, égnek álló haj, mintha az illetőt áramütés érte volna; zselével is bekenik”), kleopátrás, kleós, kolibri (’nő, aki gyakran festeti más-más színűre haját’), kopaszcsirke (“tüskés haj”), kopi (“kopik: rövid haj”), lisztes lobonc (“szőke, rendetlen frizura”), lobonc, lófarkas, lófarkos, lófarkú, lófarok (a fejtetőn gumigyűrűvel, szalaggal v. csattal összefogott sima félhosszú v. hosszú haj, mely lófarokszerűen simul a háthoz), lóg a farka, lokni, menetes cleo, oroszlán (“szétálló, mint az oroszlán sörénye”), őserdő, paci, paróka, póni (“lófarok, elöl frufruval”), pöndör-göndör (ikerítés), puklis (“magas, hátrafésült haj”), pulyka (“középen tarajos”), punk (“színes, borotvált oldalak; kakastaréj középen; fülbevalók ...”), rackás (< rackajuh; “nagyon göndör, dauerolt, nincs fokozatosan levágva”), Rákóczi, rozmár (“rövid hajból mindenfelé irányított hajtincsek”), sasson ~ szasszon (hosszú v. félhosszú haj geometrikus formákban, szimmetrikus v. aszimmetrikus alakzatban < Angliában élő Vidol Sasson spanyol fodrászról, 1968-tól; köznev.), seprűfejű (“egyenes szöghajú, vállig érő”), sörény (“hosszú, tépett, sima, kócos”), süni, szalmakazal, szénahaj/kazal, tejfölös torta (“szőkített konty”), tépett (“rövid hajból sokfelé irányított hajtincsek”), tépett kleós (“ritkított, szabálytalanul vágott”), tollfosztott (“rövid, összekócolt, fürtökben visszahajló”), tornyos frizura, turbános, tüskefrizura, tüskés, vagány, van farka, vörös torony (“konty”), zselézett (“zselével furcsa alakzatban rögzített haj”)

beatles (beat- v. gombafrizura: elöl homlokba hull, a szemöldökig ér; hátul hosszú, a fület fülközépig takarja; a gomba alakjára emlékeztet; < Beatles népszerű liverpooli zeneegyüttes, ezzel a jellegzetes hajviselettel > beatzene az 1960-as évek jellegzetes könnyűzenei áramlata < ang. beat ’ütés, szívverés, dobogás’), copf (“egy, kettő, ritkán több hajfonat; a nőinél általában rövidebb”), digó (választék nélkül, fürtösen fésült, kissé a homlokba nyúló; a fejtetőn s a homlokon hosszabb, a fej körül s a nyakban rövid < olaszos jellegű < hiv. Rocco-hajviselet < Rocco és fivérei címadó filmszereplője), cseplin (< Charlie Chaplin hajviseletét utánzó), csikó (kisfiúk rövid v. félrövid, sima, oldalra fésült hajviselte), depeche-s ~ Depeche Mode-os (< a zeneegyüttes tagjainak hajviseletét utánzó), gomba, gombafrizura (a beatfrizura másik neve), hippi (“gondozatlan, hosszú”), kefe (rövid, sűrű, felálló; a fejtetőn kefeszerű, az oldalakon kissé ívelt), pank~ pánk ~ punk ~ punkos (rövid, tüskés, színes, zselézett felsőhaj; hosszabb szálkás homlok- és nyakhaj, borotvált oldalak < ang. punk ’értéktelen személy, üres beszéd’; lázadó ifjúsági réteg – jellegzetes rövidre nyírt hajjal), popper (homlokba hulló hosszú felsőhaj, a nyakban hosszú átmenet, határozott fazonvonal < feltűnösködő, ékszerrekkel, illatszerekkel, különleges ruhákban, frizurával megjelenő, lázadó ifjúsági réteg), Rákóczi-haj (“hosszú, hullámos”), rőzse, sasson ~ szasszon (a férfiváltozatot 1974-75-ben alakította ki Sasson fodrász), sérós, süni, széna, tüskeböki (kedvelt rádió-gyerekműsor sorozat sün-szereplőjének nevéről; köznev.)

1. holmi általában: cájg, cókmók, cucc, cumó (< cucc), gönc, hacuka (< nyj., argó ’ruha, felsőruha’ < ném. husecke, hosecke, hasuck < ófr. houce ~ cseh hazuka, szlk. hazucha ’egy fajta kabát, köpeny’), izé, kacat, klepetyus (< klepetus), motyó, pakk, roncs (“iskolában”), stech (? ném. steck, stéck, Stück ’darab’), szajré – (Lásd még 173. oldal!)

szatyor: batyu, bugyor, cekker (< ném. zecker, Zeckerl ’szatyor, bevásárlótáska’), motyó, satyó, szaty, szatyi, szatyka, szatyoru (r. cig.), szotya, szratty, szütyő (táj. ’zacskó-, zsákszerű tarisznya’), szütyű, tasak, tási, tasunka, tatyó, turba (szln. táj. ? < m. turba ’bőrtarsoly, táska’ ~ szln., horv. torba < tör. tubra, tobra, torba ’bőrtarsoly, -zsák’), zacsi (< zacskó) – (Lásd még 31. oldal!)

kosár: garabó (táj.), garaboly (táj. ’kerek, füles kosár’ < körbl, karble, kearbli; Korb < lat. corbis), kanacli, kas, kaska (táj. ’füles kézikosár’ < kas ~ ? < szlk. košík ’kosár’), kosárá (< szln. táj. košara), kosi, koska, kusarö (r. cig.), silinga (táj. ’fűzfavesszőből font kétfülű kosár’ < ném. schwinge, Schwinge ’lapos, tojásdad alakú, kétfülű kosár’), véka

női kézitáska: fidi, kisáruház (gúny), kritikül (szóferd.), lidikűr, lomtár, piperetáska, retikül, rettikül (táj.), ricsi (< ridikül), ridikul (< szln. táj.), ridikül, ritikül, ritikür, rühedli (szóferd.), szütyő, taskö (r. cig.)

kulcs, kulcscsomó: betörőcsomó, cso-csó csomó, kéglinyitó, konzervnyitó (“a lakótelepi lakások olyan kicsik, mint a konzervdoboz”), konzervnyitófüzér, zörgő

zsebkés: békanyúzó, bicsak, bicsek (táj.), bicska, bicske, bökő, bugyibicska (< bugyli...), bugyli, bugylibicska, csuri

zsebkendő: debő (< a Pom-Pom meséi c. gyerekfilmsorozatban az állandóan tüsszentő Hapci Benő nevének “náthás” torzítása), fikagarázs/gyűjtő, kotta (“az orr a fuvola”), orrfuvászati/orrfuvolászati/orrfuvolázó négyzetrongy (örökség a 30-40-es évekből), orr-rongy, pézsé, PZS (papírzsebkendő), snájctekle (szln. táj. < ném. Schneuztüchlein tkp. ’orrtörlő kendőcske’ < schneuzen ’orrot töröl’), takonycsapda/felfogó/fogó/garázs/lepedő/lobogó/tálca/tár/ tároló/telep/zászló, tokmány, trombitatorlasz, tüszi, zöldtörlő, zselészatyor, zsepi, zsepni – (Lásd még 89., 113. oldal!)

fésű: ádámfésű, fejgereblye/vakaró, fogasbot, gereblye, grábla (táj. “nagy fogú, akár a gereblye” < horv., szln. grablje tb. ’gereblye’, grabljati ’gereblyéz’), hajborona/gereblye/kaffantó/kaparó, kaparó, kefe, sérógerebe, szálkafésű, tetűágyú/kaparó/puska/szűrő/tornáztató, tetűűző/vakaró, tetvész

olló: nyaszatoló

bérlet(jegy): bércsi, meszecsna (táj. < horv. mesečni ’hónapos, havi’, mesečna pretplata ’havibérlet’), zsuga (tkp. bérletkártyalap)

igazolvány, személyi igazolvány: diliflekni (“igazolás, hogy hülye az illető”), dögcédula (’katonáknak állandóan nyakban hordott személyazonossági lapja’), flecó (e: flekó), flecsi, flekecs, flekni, flekó, flepni, flexni, fukó (< flekó), hekni, igi, plecsni, pofaigazoló, rendőrcsali, rongy. szig (< hivatalos röv.), zsuga – (Vö. 173. oldal!)

szemüveg: ablak, aukule (szln. táj. ? < m. ókula ~ ném. Okular), dioptria (< ném. Dioptrie < fr. dioptrie ’optikai lencsék mértékegysége’ < gör. dioptre×a ’szintező optikai műszer’ < diopte w ’kikémlel, megfigyel’), hemüveg (szóferd.), kukker, ócski, ókula (< ókuláré), okuláré (< ném. Okular < k. lat. oculare ’szemüveg’ < lat. ocularis ’szemhez tartozó, szem-’ < oculos ’szem’), okulláré, pápaszem, pápaszöm (táj.), pávaszem (szóferd.), szemcsi, szódásüvegtalp (“ha vastag”), üvegszem

esernyő: ambréla (< ang. umbrella), antenna (“felfelé fordítva a parabolaantennára emlkeztet” ? < ol. antenna < lat. antemna, antenna ’vitorlarúd’), ejtőernyő, esőfogó, gyalogfészer, paraplé (< ném. paraple, Paraplü < ném. Parapluie < fr. parapluie ’esernyő, ernyő’), szemkiszúró

kanál: kalán, kalány, kana, kanna (szój.), kanulus

kés: bot (“életlen”), “késő” (szójáték)

4. villanyborotva: bőrgyalu, elektromos szőrnyíró, fűnyíró, fűrész (“kés”), szakállkombány, szőrzabáló, tetűugráltató, viliborotva

borotválkozik: csupaszít, gyepnyírás, sörényt vág, szőrtelenít – (Lásd még 134. oldal!)

hajszárító: “ég a hajam!”; elektromos szél, fem (táj. < horv. fen ’szél, hajszárító’), fen (táj. < szln. < ném. Föhn ’száraz, meleg szél: főn; – hajszárító’), hajseregető, hurrikán (< ang. < ind. hurricane ’orkán, forgószél, ciklon’), sörény/tollszárító

kávéfőző: dzsezva (táj. < horv. márkanév), feketéző, káfé/kofifőző, koffeinfőző, konyhai robbanómotor, kotyogó, sípoló

turmix: kotyvasztó, kotyvasztógép, mixer (< ang. ’keverőgép’), mixi-mix, zagyvagép

centrifuga: cenrif (szóferd.), centiugat (népetim.), centri, csavartetű, facsaró, fuga, fugalínó (olaszos), Maris, rázógép

vasal, vasaló: peigla (szln. táj., horv. pegla < ném. péhlä, bügeln ’vasal’), vasi

házi robot: anyu (“az édesanya”), cseléd, csicskás, gémber (< gépember), háztartásbeli, magánbádog, Mikrobi (rádióhangjáték robotgép szereplője), mindenes, Miss Universal (< ang. ’egyetemes, univerzális’), nagyi (“a nagymama”), racsik, robaba, robi ~ Robi

hűtőgép, -láda: fridzsi, fridzsider, frigó, frizsider, mini Antarktisz

5. ébresztőóra: berregő vekker, csipogó, csörgő doboz/krumpli, csörri, keltetőgép (szójáték), kerregő, kínzóvekker, reggeli duda, sászu (r. cig.), szúnyog, vekker, zenélő óra, zörgő

ébresztőóra szól: csipog, csörömpül, felkukorékol, zenél

telefon: dumagép, hivattyú, kagyló, melegdrót (— forró drót < ang. hot wire tkp. közvetlen összeköttetés a Fehér Ház s a Kreml közt – vészhelyzet esetére), pénzzabáló, recsegő, távcsengő/recsegő/röcsöge, telegrács (szóferd. R. telegráf < ném. Telegraph < fr. télégraphe ’távírókészülék’ — gör. tÂle ’messze, nagy távolságra’ + gr©jw ’bevés; ír, fest, rajzol’), tyilifon (< or. телефон)

telefonál: csörög a drót, hallózik, kagylózik, pletyózik, távcsörög, távrecseg, telegrafál (R. < ném. telegraphieren < fr. télégraphier ’táviratoz, sürgönyöz’ — gör.), tyilifonál

fényképezőgép: pofalemez

távcső: kukeró, kukker, kukkoló, kukucs, kukucskacső, kukucskáló, kukule (szl. táj.), teleszkóp (’távcső, csillagászati távcső’ — gör. tÂle ’távol, meszsze, nagy távolságra, ~ -ból’ + skopàV ’kémlelő, megfigyelő’ < skopŸw ’kémlel, körülnéz, megfigyel’), vakula (< vakul, néz’)

Hifi-torony: alul hokedli, rajta sámli, rajta egy Sokol rádió; Barnamedve, nyakában román cigány hegedül; Bábel-torony, Eiffel-torony, Fifi (szój.; képeskönyvsorozat kutyaszereplője), Hifi-ferdetorony (< ang. hi-fi = high fidelity ’magas fokú hang- és képhűséggel bíró, torzításmentes rádió- v. tv-készülék’), Hofi-torony (humorista, komikus színész “művész”-nevéről), TV-torony, zenedoboz, zenegép/torony, zengő doboz

7. elromlott, tönkrement valami: annyi meg egy mesehős, beadta a kulcsot (“magyar áru”), bebreakelt (< ang. break), bediszkult/döglött/fingott/fosott/krapált/krepált, bemondta az unalmast (közhely), berezelt/szart, csődöt mondott, csütörtököt mondott, elszaródott, ennek mortusz, fuccs neki, gajdeszra ment (< argó; nyj. gajdesz ’halál’, gajdeszre küld ’megöl’), kampec (< argó; nyj. ’meghalt, vége van’ ? < szlk. nép. kampes ’vége van’), kaputt, kifingott/kanyecolt (? < konyec), kifújt/nyiffant/pucsult/purcant, lerobbant, lószart sem ér, nuj bun (r. cig. ’nem jó’; rom. nu-i bun), szarrá ment, szétszuperálódott, totálkáros, tropa, tropára ment – (Lásd még 103., 115., 183., 201. oldal!)

tönkretesz valamit: agyontönköli, barbárkodik, bedögleszti, berheli, betrafált, elbarmol/cseszi/csinálja/fuccsolja/ kúr/szar/szúr, kibelezi/nyiffantja/végez, meggyepál (? < argó gyepáz ’ver’, gyepa ’verés’ < táj. meggyapál, ~ -gyepál ’megver, megtépáz; leszid, lehord’ — ? meg + gyáva), szadul (? < szadista × vadul), szadizik, szétcincál/csesz, szétszader (< szétszaderja < szétszadizza < szadizmus), szétszervál, szétver (“ez csak magyar lehet”), taccsra tesz, tönkrevág, vandálkodik – (Lásd még 114. oldal!)

1. lovaskocsi: citrompótlós kocsi, cocófogat (táj.), kétütemű lóhere (szój.), lómotoros/rakéta, lovahajta, lovasjárgány, pacikocsi, szán-merci, szőrdízel, szőrösterkli, szőrvippon (— Vippon, terepjáró márkaneve), taliga, zabmotoros, zabvonat

fiáker: gyaloghintó, hityó (< hintó), konáker (konflis × fiáker), konflis (’egylovas bérkocsi’ < R. komfortábli < ném. komfortabli, konfortabel ’ua’ < ném. komfortabel < ang. comfortable ’kényeselmes; kényelmet, biztonságot nyújtó eszköz, dolog’), kordé (~ kordély ’kétkerekű taliga’ < ? ném. kareden ’nyomorúságos szekér’ ~ ném. Karren ’taliga, targonca’), luxuskocsi, lótaxi, paciautó/busz/hintó, szőrös taxi, szőrtaxi, Tasziló (szój.), taxi (gúny), úri tál

motorkerékpár: benzinkecske, bringa, drótkecske, kecske, kétkerekű traktor/trotyli, lökmeghajtás, majomköszörű (“éles, visító hangja miatt”; ? < szólás: ül, mint majom a köszörűkövön), moci, motyi, moped (márkanév, köznev.), motorbicaj, motorbicikle (szln. táj.), motorcajga/cajgli/cikli, motoru (r. cig.; rom. motor), musztáng (’amerikai vadló’ > márkanév, köznev. < ang. mustang), prottyogó, robogó (márkanév, köznev.), stricigli (< tricikli, szóferd.), szecska, szimó, szöcske, tütü, út-piszok

autóbusz: buszu (r. cig.; rom. autobuz), négy kerekű pléhkoporsó, parasztelosztó (“vidéki buszmegálló”), szardíniásdoboz, tolongó (“diákbusz”)

csuklós busz: csuki/csuklibusz, hajó, hajtókás busz, hatkerekű tangóharmonika, hukk (“csuklik”), kék hernyó, kígyóbusz, nyekkenő, rázóka

autóbuszfék: bubu (< busz tolófékjének dohogása: bu-bu-bu-bu; autószerelői zsargon)

teherautó: dömper, ifa (márkanév, köznev.), lágertaxi, nagydudulda, kamion, stoppos kocsi, teher-merci

egyéb jármű: kanalas gém ’markoló’; dzsumper ’dömper’; hadihajó ’kamion’

vonat: cug (szln. táj. < ném. Zug), csihe, csühös, expressz (< ném. expreß ’sürgős; kifejezett’; Expreß ’gyorsvonat’ < ang. express ’nyílt, sürgős; gyorsvonat’), gőzpöfögészeti tovalöködönc (örökség a korábbi diáknyelvből), gőzös, hernyó kerékkel, kávédaráló, kígyó, piroska, pöfögő, sihu (? < gyermeknyelv), százlábú, trén (< ném. Train < fr. train < fr. traîner ’húz, vonszol’ > ang. train ’vonat, katonai poggyászvonat’), vasparipa, villanykukac, voncsi, zötykölő, zötyögő

villamos: tuja (< argó tuja < tulja < hátulja — szój. a villamos hátulján lévő ütközőről, melyen régebben potyautasok ültek), vili, villanyos, villej, villindzser (angolos), villinger (németes), vilmos (népetim.)

metró(vonat): csővezeték, gyorsvakond, metró (fr. métro < fr. chemin de fer metropolitain ’földalatti, ill. fővárosi vasút’ < lat. metropolitanus ’ametropolist illető’ < lat. metropolis < gör. mhtràpoliV ’anyaváros, főváros < mÀthr ’anya’ + pàliV ’város’), metrő, mitró ~ MITRÓ (cig.), vakond

hajó: bárka, hajcsi, ladik, sift (szln. táj. šift ? < ném. Schiff), teknő, víziteknő

repülőgép: felnagyított szitakötő, fligár (szln. táj. < ném. Flieger), gépmadár, göbzi, lökös (< lökhajtásos), pléhmadár, repcsi, repülő koporsó, repzaj, repzi, röbzi, vasmadár

helikopter: csecskagép, denevér, heli, helibakter/gép, helikó, helikoffer (népetim.; < helikopter < ném. Helikopter < fr. hèlicoptère < gör. ›lix, šliko- ’csavarvonal alakú, spirális’ + pteràn ’szárny’; tkp. csavarszárny/ú repülőgép/), helikopáter (szóferd., népetim.), kávédaráló, kopter, pléhszúnyog, repülő ventilátor (< ném. Ventilator < ang. ventilator ’szellőztető készülék, ventilátor’ < ang. ventilate < lat. ventilare ’szellőztet’), sárgalepke, szitakötő, szöcske, szúnyog

vitorlázógép: fecske, repkó, röpcsi

űrhajó: Aladár járműve (< a Mézga család c. tv-sorozatból), szputnyik (< or. спутни ’útitárs; kísérő; műhold’), ufo (< ang. mozaikszó: undefined flying object ’meghatározatlan = meg nem határozott repülő tárgy’)

űrrepülőgép: cselendzser ~ Cselendzsér (< ang. Challenger < challenger ’kihívó’, pl. versenyre; az USA szerencsétlenül járt ürrepülőgépének a neve; azóta köznevesült)

holdrakéta: holdkóros/rakette, kréta (“olyan alakú”), rakcsi, rakesz

2. traktor: dobogó, döcögő, pöfögő, tragi (< tragacs), tragyesz, trakcsi, trakec, trakesz, trakeszos, traki, trasziga, tratyesz, tratyi, tratyó, trazina (“a rozoga traktorok zörgésére emlékeztet”), TSz-Merci, tsz-turbó, zetor (< márkanév, köznev.), zötyögő

daru: gém, nyakas, pókháló (“néha hálóban emel”), zsiráf, zsiráfnyakú szappantartó (a kis kezelőfülke)

tűzoltókocsi: létráskocsi, locsoló/nénóautó, ninó, pirokocsi, piroska, spritzni (~ spricni < ném. Spritze ’fecskendő’), vörös tragacs, zuhanyzókocsi

seprőgép, locsolókocsi: utcai locsolókanna, utcanyaló, vizesdoboz, városi vízesés, “vécéző-kocsi”

szemetesautó: büdöske, cigánybusz/kajálda, gubisdoboz (< guberál), ingyenbolt, kukafürdő/járgány, kukás, kukásautó/kocsi, mercédesz, mozgókuka, nemzetiségi kocsi (ti. cigány), trutyikocsi

Dacia: dákó (? < szój. csonkított homonimával: < ném. Dako < sp. taco ’lökőrúd a biliárdban’ ~ ? < dákoromán elmélet, mely sz. a román nép a romanizált dákoktól ered), Dákk-vágen, dömper, háromkerekű verhovina, puputeve, román traktor, roncsdoboz, szemüvegtok, varrógép, vasalódeszka

Ferrari: Ferka

Ford: Fjord (népetim.), repülő

Jaguár: szuperjárgány

Polski Fiat: aszfaltpattanás, babakocsi, benzinbolha, betonpattanás, bogár, Bogárka, bolhakamion, büdös dorkó, csodabogár (“a Kicsi kocsi újra száguld c. film nyomán”), egérkamion, fityisz, Fityó, fostalicska, gyufásdoboz/ skatulya, hátizsák, katica/krumplibogár, libakergető, meccsbox (< ang. matchbox ’gyufásskatulya, -doboz; kisméretű játékautó’), Miss Fityó, papírjaguár, pázsitmókus, polák, poloska, púderdoboz, szardíniás doboz, tragacs, zsebrádió

Trabant: aszfaltbuborék/pattanás/szemölcs, betonpattanás, benzinkecske, burkolt motorbicikli, cigánymerci, cipőláda, csere morzsi, csiga, csigalábú, csomó, egérkamion, faford ~ Faford, Fagyasztógép, farostkocka, farostlemez-kasztni, fiáker, funérdoboz, furnérjaguár, furnérlemez (< ném. Furnier ’borítólemez’ < ném. furnieren ’nemes faanyagból készült lemezzel borít’ < fr. fournir ’gondoskodik, ellát’), füsttel együtt 8 méter, guruló papírdoboz, guruló tv-papucs, gyufásdoboz, gyufásskatulya, hamutálca/tartó, hátizsák, Józsi, kerti traktor, kétéltű (“ha lezuhan a szakadékba por se – Porsche márkanév – lesz belőle”), kétütemű tragacs, konzervdoboz, kotlókergető, közúti bacilus, lekvárosdoboz, libakergető; motoros, burkolt esernyő; motoros targonca, mozgó gyufásdoboz, műanyagdoboz, műanyag szappantartó, nagy kocsiban hamutartó, négykerekű babakocsi/ szappantartó, országúti bacilus/bolha, papírautó/doboz/gyár, papírjaguár/kaszni (< ném. kastn, Kasten ’szekrény, láda, doboz’), papírmercédesz/merci, papundekli (~ papondekli ’kéregpapír, papírlemez’ < ném. Pappendeckel ’könyv kötéstáblája, kéregpapír’ < ném. Pappe ’csiriz, pép, kása’ + Deckel ’fedél, fedő, -lap’), parafa ferrári, parasztguriga/merci, pedálos gyermekjáték, pléhdoboz, PVC-jaguár ~ pévécé-jaguár, porsé (“por se lesz, ha összetörik”; szójáték hominim márkanévvel: Porsche), ragacs (< tragacs), skatulya, Sótartó, szappanbuborék/doboz, szappanosdoboz, szappantartó, szemétláda, teknokolrapid (< Technokol Rapid, ragasztó márkaneve), topolinó (< Topolino, olasz autómárkanév), tökház/héj (“ha okkersárga”), törekrázó, Trabcsi, Trabi, trabicsek, trablicsek, trabuci, tracsek, tragacs, tragicsek, traubi, tupírozott szappantartó, túristatáska, utcai bolha, utcatetű, útibacilus/piszok, útitetű

Velorex: bőregér (’ponyvás, csukott, háromkerekű motorkerékpár; rokkantkocsi’), egérkamion

Volga: benzintemető/termelő (“sokat fogyaszt”), cigánymercédesz, rozsdagyár, Ruszki Mercédesz, szarvas (emblémáról), tank, tepsi

Wartburg: mosóporos doboz, pöfögő, szarburg (népetim.), vajling

Zaporozsec: kirgizkecske, sztyeppék réme, tajgarém, zápor, záporeső; Zápor Jóska ~ Záporjóska, záptojás (népetim.)

4. sétálóutca: felszedőhely (tkp. ismerkedőhely), korzó, pletykasétány, Sanzelizé ~ sanzelizé (< fr. Champs-Élisées < fr. Élysée < lat. Elysium < gör. Hl sion ’az üdvözült lelkek tartózkodási helye; Elízium’ ? < hettita ²ellu ’/termékeny, bővízű/ síkság’), sárga út

utca, út: lókorzó, strasszé (< ném. Straße), sztráda (’autópálya’ < ol. strada ’út, utca’), sztrít (< ang. street), ulice (r. cig. uliţă, uliţ; rom. uliţă ’utca’)

gyalogátlekőhely: csíkos, csíkos paci, zebra, zsiráf (humoros)

közlekedési lámpa: diszkólámpa, jelzőpilács, kacsintgató, pilács, pipics, pislogó, szemafor (< ném. Semaphor < fr. sémaphore ’távjelző berendezés’ < gör. sÂna ’jel’ + jorŸw, jŸrw ’visz, hoz’; tkp. ’jelhozó, jeladó’), villanypilács; villanyrendőr, csak nem büntet; villogó, yardfény (tkp. ’villanyrendőr’)

aluljáró, felüljáró: bűnbarlang, csövesek területe, csöves hely, csöves lakhely, csövező, felülsztrít, útvesztő

5. öreg jármű: csataló, csatragány, csatrogány, csotrogány, döci, Jézus szamara, kávédaráló, krehács, krepedli (? < krepli < ném. Krapfen ’fánk’), matuzsálem (’szokatlanul hosszú életű férfi, személy’ < Matuzsálem ~ Metúsélach bibliai héber pátriárka, Énok fia, 969 évig élt), rocsi, roncstelep, rozsdaboglya, röcsöge, törekrázó, tragacs, trocsekli (< trocska < ócska), trotyomobil, trocsó, trozi kocsi, vén csataló, veterán (< lat. veteranus ’kiszolgált katona’ < vetus ’idős, öreg, régi) – (Lásd még 103. oldal!)

új, modern jármű: badi jó, cala új, kranyó, szuper, vagesz, zsuga – (Lásd még 102. oldal!)

“garázs” a szabad ég alatt: árnyékgarány, autómenedék, csillagfény-garázs, csillaggarázs, csillagos hálófülke, csillagsátor/szállás, gyufásdoboz, kék plafonú garázs, lukas menhely, pod oblakom (szln. táj.), űrdokk

6. a jármű halad: araszol, cammog, döcöl, dzsal (cig.), elhízik, furikázik, gurul, mászik, pöfög, trotyog, zötyög

túl gyorsan száguld: adja a kakaót, dübörög, elhúz, ellopták a fékét, helikoffer, húz, húzza a csíkot, igyekszik, kever, kiszakadt a fék, kokszol (“magas égéshőjű szén”), kotor, megkente a kocsiját, nyomja neki a petrót (“gázolajat”), pörköl, repeszt, repül, röpít, röpköd, söpör, söpret, stuka (< ném. mozaikszó: Sturmkamfflugzeug ’zuhanóbombázó; bp-i zárt, áramvonalas, gyors villamos; új típusú, hirtelen felgyorsuló cseh busz’), suvaszt, tép, turbóra kapcsolt (< turbina ’egyfajta erőgép’ < ném. Turbine < fr. turbine < lat. turbo, turbinis gen., ’örvénylés, forgó mozgás; pörgettyű, motolla’), turbózik, tüzel, vágtat

a vezető nem tudja bevenni a kanyart: béna, böte (“ügyetlen”), búcsút mondott 20 fogától, csokorba szedte a villanyoszlopot, fölnyalta a betont (“motorral elesett”), happy end (ang. < ’szerencsés vég, jó befejezés’, gúny), kiegyenesítette az utat/a kanyart, megszívta

karambol, ütközés, baleset: balhé, bavasalódott, csókolódzás, csókolóznak, fekete macskás nap (babona!), feltekeredik, frontana (’frontális ütközés’), koccanás, lengyel-magyar találkozó, ökörgyűlés, összecsókolóztak/ nyaltak/ölelkeztek/ruccanás, passzírozás, puszi, találkozott valakivel

a kocsi összetörik: fatigra ment (< fatig ’kimerült, fáradt’ < ném. fatigant ’fárasztó, terhes, unalmas’ < fatigieren ’kifáraszt, untat’ < fr. fatiqué ~ ang. fatigued ’fáradt, kimerült’), gajdeszre megy, koccantott, lebénul, monokli (< ném. Monokel < fr. monocle ’fél szemre való szemüveg’ < lat. monoculus < gör. monàjJalmoV ’félszemű, egyszemű’; itt: ’egy lámpája maradt épen’), por se, por-se lesz (< Porsche), saláta idény, szarrá megy, trancsírozzák (< ném. transchieren ’szétvág, darabol’ < fr. trancher ’átvág, bevág’ < lat. truncare ’vág, levág’), tropára ment, végállomás – (Vö. 196. oldal!)

Ámen (imádság zárószava < lat. amen < gör. ¡mÀn ’bizony; úgy legyen’ < héber #m#n ’valóban, bizonyára; itt tkp. ’vmi befejeződött, vminek vége’), édes álom, elpatkolt, kampec dolóresz (< lat. dolor-es ’fájdalmak’; temetési szertartás énekéből: Circumdederunt me gemitus mortis dolores inferni ’Körülvettek engem a halál fájdalmai, az alvilági – tkp. túlvilági – gyötrelmek’), kinyúl, kinyúvadt (cig.), magához szólította a kaszás (nép.), megmerelt (cig. merel ’meghal’ < szanszkrit marate), nyekta neki, patkolás tömegesen, vámpírképe, vége a felvonulásnak – (Lásd még 122. oldal!)

lakótelepen élek: betondobozban/erdőben lakom, betonfogoly, betonkalitkában lakok, betonkukac, blokkban élek, blokklakó vagyok, csótánytelepen élek, dobozban élek, dobozország/város, egymás nyakában lakunk, galambdúcban, gettóban lakom, gettós, ketrecben élek, kolónián élek (< ném. Kolonie ’gyarmat, telep, település’ < lat. colonia ’birtok, település’), konzervdobozban, kőrengetegben élek, láger, laklin élek (röv.), mindennap megmászom a Vezuvot (“a 10. emeleten lakom”), nyomor-negyed, nyomortanyán, panelerdész vagyok, panelgyerek/kalickában/lakó, szardínia vagyok, telepi, telepesnövény vagyok, tömegsír

2. családi ház: családi fészek, kászö (r. cig., rom. casă ’ház’), penészlak – (Lásd még 181. oldal!)

melléképület: bolhafészek ’kutyaól’; bungi ’kamra’; “fesztung” ’raktár’; röfilak ’sertésól’; szőrgarázs, zabosgarázs ’lóistálló’ – (Lásd még 181-182. oldal!)

szeméttároló: bűzláda/tároló, gubitároló, kuka, kukö (r. cig.), kukucs, patkánylak, pöce, sittkupac, törpe/kuka/, vesztőhely (“meg lehet veszni a bűztől”)

3. panelház: betonbunker/dzsungel/gettó/kalitka/kolosszus/rengeteg/tömb/ zárda, blokklakás, börtön, csótánytelep, doboz, egérlyuk, gettó, gyufásskatulya, kártyavár, ketrec, konzervdoboz, lególakás (< Lego ’nemzetközi hírű építőjáték elemeinek márkaneve’), leprafészek, menekülttábor, montázsház (táj. ? < szln. montaža; < fr. montage ’szerelés, összeállítás’), nagy házban pici egérlyukak, szép-doboz (“amelyik külsőre tetszetős”), népdoboz (“sokan laknak benne”), panelbörtön/hatszög, papírház, pléhdoboz, skatulya, tömbház

épülettípus: csíkosház, csipkeház (az erkély kiképzéséről), dobozház, fűrészfog-házak (mindegyik kissé beljebb kezdődik), ikerház, ipszilonház (alakja felülnézetben), karcoló (< felhőkarcoló), kengurúház (kiugró erkélyének oldala arra emlékeztet), kifli/kockaház, melírozott ház (“ugyanaz a szín különféle árnyalatokban végigvonul az egész épületen”), piramisház (teraszszerű), pizsamaház (csíkos), pont/sor/spenótház (“zöld”), szalag/tárlat/tévéház (képernyőhöz hasonló erkélyéről), torony/torta/tubusház, virágosóvoda (virágdíszes cserép fedi), vízesésház (terasszerű), zebraház (csíkos)

4. művelődési otthon: bingó (< ang. bingo ’muri, táncos összejövetel’), dom (táj. < szh. dom ’ház, otthon’), fejtágító (az ötvenes évek átképzéseire célozva), kultúrcentrum/disco/ház, művház (röv.), nyilvánosház (gúny)

múzeum, képtár: alvóház, dögtár/unalom, kultúrpalack, lomtár, muzej (< or. музей), múzium (táj. lat. < museum, musium < gör. mouseÙon ’a múzsák temploma; könyvtár, akadémia; tanulószoba’ < gör. Moìsa, moìsa ’a művészet és a tudomány istennője; ének, dal, költemény’), unalomvár

tanácsháza: dili/dumaház, fejesek háza, fejesház, irodakukacok tanyája, munkakerülők lakosztálya, nagyokosok háza, obcsiná (táj. < szln. občina), okos fejek tanyája, prolitömörülés, tanács, Wall Street (< ang. ’New York pénznegyede; a New York-i tőzsde)

posta: holló, kányaház (a holló embléma helyett), levélde, pocsta (< or. почта), postö (r. cig., rom. poştă), varjúfészek (hollóról)

OTP, bank, tőzsde: adó/lóvéház, manidutyi, Onnan Talicskáznék Pénzt, Országos Tallér Pakolászda, Országos Tallér Rablótáska, Otöpö, otthon tartsa pénzét!, pénzház, rablótanya, tallérpakolászda, Tőkeház

telefonfülke: dohányzó, dumadoboz/fülke/ház/láda, dumálda, dumáló, dumálófülke, félkarú rabló, gagyogófülke, halló-belló (ikerítés), hírdoboz, kagylóház, kettesnyelő, pénznyelő, pletykabódé/fülke, távbudi/recsegő/röcsögő/találka, tefi (röv.), telefondoboz, telerecsegő-láda, tracssdoboz/ház

sportcsarnok: spori, stadka (< stadion), stadion (< ném. Stadion ’versenypálya’ < gör. st©dion’ meghatározott távolság: 177,6 m; kimért versenypálya’)

cirkusz: aréna (< lat. arena ’föveny; homokkal felszórt küzdőtér az amfiteátrumban’), cirk (< lat. circus ’kör; versenypálya, cirkusz’ ? < gör. k×rkoV ’kör’)

1. jó idő van: döglesztő/frankó/klassz idő van, penge/szuper az idő – (Vö. 104. oldal!)

rossz idő van: baromi szar idő, beleült a verga az ablakba (szólás, táj. ’varga’), szar az idő, takonyidő, trutyis idő, zima

esik, zuhog: árvíz van a mennyben, hugyozik a Jézuska, kágye (r. cig.; rom. cadea), köpköd az isten, már megint szarik, megnyitották a csapokat, ördög veri a feleségét, potyog a motyom, pöcsörög (táj.), pötyörög, ráhasaltak a felhők (“megázott”)

fúj a szél, vihar van: cúg van, dobálják az ördögök a hordókat (táj. tükörford. szln.-ből), jön a zúg (< ném. Zug ’huzat’, szój.), a szélre rájött a dili, Szent Péter kuglizik, vihar a biliben

fázom, hideg van: befagy a likam (táj. tükörford. szln.-ből), befagy a sejhajom (euf.), belémfagy a szar, cidri, cidrizek, co-co-co fázom, didi van (< cidri), hidegem van (táj. < szln. mrzlo mi je), lefagyok, mélyhűtve vagyok, mirelit lesz belőlem; Nincs az a dinnyerohasztó hőség!, recitálok, zima je (< szlk. ’hideg van’), zima van

köd van: de nagy fene köd van (szójáték, közhely), leesett a tejföl, mindenki rágyújtott, szamárnak való idő (? < eltűnt ...), szmog van (< ang. smoke × fog ’füstköd’), szürke szamár is elbújhatna; tej előttem, utánam; tejes a levegő, tejfeleznek, tejföl, tejfölös az ég

2. süt a nap; nagy a hőség: baromi meleg, döglesztő, fűtenek odafent, gatyarohasztó meleg van, kánikula (< lat. canicula tkp. ’kiskutya’, a Nagy Kutya csillagkép fő csillaga, a Sirius), kisülök, kiviccsant (ti. a nap, táj.), kurva hőség, rohadt meleg van, sütnek az égben, taccsra vág a nap

hold: cipó, égi kifli, égi sajt, éjjeli/esti lámpa, kifli, kutyahergelő, lámpa, sajt, tepsi, zsömle

csillag, üstökös: farkcsóváló pilács, héli (< Halley-üstökös), pilács, scseje (r. cig.; rom. stea ’csillag’)

macska: cicc-maccs, cicmareg, durmó, gyalogszőrös, kacor (< a mesebeli Kacor király), macs, macsek, macsesz, macskusz, nyávogi

egyéb emlős: begemót (< behemót), ’víziló’; búböcce ’borjú’; cincér (< cincog) ’egér’; grásznyi (m. cig. gra, gr#j; cig. grast; örm. grast) ’ló’; kozá (táj. < szlk. koza) ’kecske’, köcsög ’hörcsög’; macskabenzinkút, négy lábon járó tejcsarnok ’tehén’; pizsamás ló ’zebra’; szőrdízel ’ló’; tejcsap ’tehén’; tigrincs ’tigris’

bogár, rovar: csimasz, csimbók, csincsó ’cserebogár’; faszú ’szú’; furnyiká (r. cig.; rom. furnică) ’hangya’; tyutyuka ’légy’

csótány: bentlakásos, büdöske, csati, csivó, csotesz, csóti, csótika, csotka, csóva, csuta, háziállat, koleszos, nagycsapású, panelbogár, panelházi emlős

egyéb virág, növény: borgi ’sóskaborgolya’; büdöske ’bársonyvirág’; csollány (táj. csalán ?) ’spenót’; csoszogó ’papucsvirág’; dzsindzsa (“inda + kétszeres dzs – felfelé kúszás”) ’kúszónövény, inda’; földi csekmet ’gizgaz’; skála ’kála’; tulcsi, tüli ’tulipán’; tűpárna ’kaktusz’

Vissza a tartalomjegyzékhez