OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR
| A B C D E F G H I L M |
| baciare | 1. (meg)csókol; 2. ~si: csókolózik; megcsókolják egymást |
| bacino | 1. (földr) ~ idrografico, ~ imbrifero: vízgyűjtő medence; 2. dokk, belső kikötő; 3. medence, tartály; 4. (rkat) ~ battesimale: keresztelőkút; 5. tál, tálca; 6. (orv) medence |
| bacio | csók; ~ sulla mano: kézcsók; [0] |
| badare | 1. őriz; 2. ~ [a], ~ [di]: figyel, ügyel, vigyáz vmire, törődik vmivel; Bada a quel che fai! Vigyázz, mit csinálsz! non ~ a spese (nn,tb): nem kíméli a költségeket; ~ ai fatti suoi: ügyel a dolgaira; 3. ~ a fare: megszakítás nélkül tovább végez vmit |
| badessa | apátnő, apácafőnöknő |
| badi·a | apátság (templom, kolostor, méltóság) |
| badiale | (vál) óriási, terjedelmes |
| badilata | egy lapátnyi (mennyiség) |
| badile (il) | lapát |
| baffo | 1. bajusz; i ~i spuntano: serked a bajusza; (átv) ridere sotto i ~i: magában nevet; (biz) mi fa un ~: nem érdekes; (biz) coi ~i: értékes, jelentős; 2. két fejzetet egymástól elválasztó vonal |
| bagaglio | 1. poggyász, málha; assicurazione ~i: poggyászbiztosítás; ~ appresso: vele utazó poggyász; registrazione dei ~i: poggyászfeladás; mettere il ~ in deposito: ruhatárba adja a poggyászát; 2. ~ artistico: művészi felkészültség |
| bagnare | 1. megöntöz, (be)nedvesít, (be)vizez, füröszt, (meg)fürdet; 2. (ép) nedvesít, beáztat; 3. Il fiume bagna la città. A folyó a város mellett folyik. 4. ~si: mosakszik; 5. fürdik; 6. megázik, benedvesíti, bevizezi magát |
| balbetti·o | hosszas vagy gyakori dadogás |
| balbuzie (la) | dadogás, hebegés |
| bali·a | (vál) hatalom; avere v. tenere in ~: hatalmában tart |
| ba·lia | dajka, dada; ~ asciutta: szárazdajka |
| balordo (fn,mn) | együgyű, fajankó, szamár, tökfilkó |
| balsa·mico | 1. balzsamos, illatos, jó szagú; 2. üdítő, erősítő, gyógyító |
| bal·samo | 1. balzsam; 2. (átv) gyógyító ír, vigasz, enyhülés; [k: 0] |
| bal·tico | il Mare Baltico: a Balti-tenger |
| baluardo | 1. bástya, mellvéd; 2. (átv) oltalom, támasz |
| baluginare | felvillan, felcsillan |
| balza | 1. szikla, szakadék, meredek lejtő, vízmosás; 2. fodor, plisszírozott szegély (szoknya alján), rojt (függönyön, terítőn) |
| balzano | 1. cavallo ~: keselylábú ló; 2. (átv) hóbortos ember, különc, bolond |
| balzare | 1. (fel)pattan, (fel)szökik, (fel)ugrik; ~ in sella: nyeregbe pattan; 2. (átv) előtűnik, kitűnik, szembetűnik |
| balzellare | szökdécsel, ugrándozik |
| balzello | (rég) súlyos adó |
| balzelloni | szökellve, ugrálva |
| balzo | 1. (fel)ugrás, (fel)pattanás, felszökés; (sp) ~ a terra: vetődés; (átv) cogliere la palla al ~: megragadja a kedvező alkalmat, üstökön ragadja a szerencsét; 2. lejtős, meredek sziklafal |
| bambagia | 1. gyapot, pamut; 2. (átv) ha una salute di ~: gyenge, beteges; 3. (átv) tenere nella ~: elkényeztet |
| bambagino | gyapotból, pamutból készül, gyapot-, pamut- |
| bamberottolo | kisfiú, fiúcska |
| bambina | leány, kislány |
| bambina·ggine (la) | 1. gyerekesség; 2. gyerekes csíny, pajkosság, kópéság |
| bambinaia | nevelőnő |
| bambinata | gyerekesség, gyerekes csíny, gyerekes kópéság |
| bambineggiare | gyerekeskedik |
| bambinesco | gyerekes, gyermeteg |
| bambino (fn) | 1. kisfiú; 2. ~i: gyerekek (fiúk, lányok vegyesen); fare il ~: a.) gyerekeskedik; b.) (biz) gyereket csinál |
| bambino (mn) | éretlen, fejletlen |
| bambocciata | gyerekség, gyerekeskedés, dőreség, gyerekes tett |
| bamboccio | 1. (tréf) vasgyúró; 2. (tréf) hájfejű |
| ba·mbola | bábu, baba, báb |
| bamboleggiare | gyerekeskedik, gyerekesen viselkedik |
| bambù (il) | 1. bambusznád; 2. bambuszbot |
| banale | közönséges, elcsépelt, mindennapi, banális |
| banalità | hétköznapiság, banalitás |
| banana | banán (gyümölcs) |
| banano | banánfa |
| banca | bank; ~ di credito: hitelbank; ~ di sconto: leszámítoló bank |
| bancabile | bankképes |
| bancaccia | (ülő)pad, lóca |
| bancarella | utcai pult |
| bancarellista (il,la) | utcai könyvárus; tb: ~i,~e |
| bancario (fn) | bankhivatalnok, banktisztviselő |
| bancario (mn) | bankhoz tartozó, bankot illető, bank-; casa ~a: bankház; assegno ~: csekk |
| banchetto | bankett, díszebéd, díszvacsora |
| bandire | 1. nyilvánosságra hoz, közhírré tesz, kihirdet; ~ ai quattro venti: kikürtöl; ~ un concorso: pályázatot kiír; 2. számkivet, számkivetésbe küld; eltávolít száműz - vö: finire |
| bando | 1. (hatósági) rendelet, hirdetmény; 2. közhírré tétel, kikiáltás; 3. száműzetés; (átv) ~ agli scherzi: tréfán kívül, száműzve a tréfát; ~ ai complimenti: teketória nélkül |
| Bar (Baruc) | (Biblia) Báruk könyve |
| baratto | 1. (be-, el-, ki)cserélés, csere; 2. (Firenzében) vasúti kitérő, vasóti váltó |
| baricentro | baricentrum, súlypont |
| barlume (il) | 1. félhomály, derengés; 2. (átv) határozatlan, felületes ismeret, sejtelem; ~ di speranza: reménysugár |
| barricare | 1. elzár, eltorlaszol; 2. ~si: eltorlaszolja magát; 3. bezárkózik |
| barriera | 1. akadály, gát; (sp) salto della ~: gátugrás; 2. korlát, sorompó; ~ doganale: vámsorompó |
| barzelletta | tréfa, vicc; pigliare in ~, prendere in ~: nem vesz komolyan, tréfára fordít |
| basare | 1. ~ [su]: alapít, alapoz vmire; 2. ~si: [su]: alapul, alapszik vmin; támaszkodik vmire |
| base (la) | 1. alap, talap(zat), bázis; [0]; stipendio ~: törzsfizetés, alapfizetés; in ~: vmi alapján, vmiből kifolyólag; senza ~: alaptalanul; 2. (kémia) bázis, lúg; 3. (zen) alaphang; 4. (kat) támaszpont; ~ navale: tengeri támaszpont; ~ per missili: rakétatámaszpont |
| basilare | 1. alapvető, alapul szolgáló; 2. (orv) agyalapi |
| bassezza [jav] | 1. alacsonyság, kicsiség; 2. olcsóság; 3. (átv) aljasság, alávalóság, hitványság, gyávaság; ~ d' animo: aljas lelkület; 4. megalázó helyzet; lealázó állás, foglalkozás; 5. alacsony származás |
| basso | 1. alacsony, alsó, al-; la Bassa Italia: Dél-Olaszország; i Paesi Bassi: Németalföld; i suoni ~i: a mély hangok; (átv) le ore ~e: alkonyati órák; 2. a ~ prezzo: olcsón; tenere ~: olcsó árat szab vminek; 3. sekély; acqua ~a: apály, sekély víz; (átv) in ~e acque: nehéz anyagi helyzetben; (átv) Stefano fa alto e ~. Stefano a főnök. (átv) fare degli alti e ~i: a.) hol jobban van, hol rosszabbul; b.) hol jól megy neki, hol rosszul; (átv) La vita ha degli alti e dei ~i. A szerencse forgandó, egyszer hopp, másszor kopp. (átv) guardare dall'alto in ~. Tetőtől talpig végigmér; 4. halk, csendes; a ~a voce: halkan; (rkat) messa ~a: csendes mise; 5. lefelé hajtott, lehajtott; a capo ~: lehajtott fejjel; a occhi (hn,tb) ~i: lesütött szemmel; 6. mellékes, másodrendű, alárendelt; ~ clero: alsópapság; 7. (zen) basszus; ~ baritono: basszbariton |
| bastare | elég; Basta! Elég! Ne tovább! non mi basta l'animo: nincs elég bátorságom, hogy... |
| bastone (il) | bot, pálca, vessző; ~ alpino: hegymászóbot; (sp) ~ a disco, ~ per hockey: jégkorongütő; ~ da tenda: sátorrúd |
| battaglia | 1. (átv is) csata, ütközet, harc; (kat) ~ di rottura: áttörési csata; dare ~ a una città: várost ostromol; sostenerela ~: állja a harcot; 2. ~ a palle (nn,tb) di neve (nn): hógolyózás; 3. (átv) ~ d'interessi (hn,tb): az érdekek ütközése; 4. (átv) cavallo di ~: vesszőparipa |
| battagliare | ellentmond, vitázik, ellenszegül, szembeszáll |
| ba·ttere | 1. (meg)üt, (el-, meg)ver; ~ le mani: tapsol; ~ il tempo: üti a taktust; ~ gli occhi: pislog; La pioggia batte sui vetri. Az eső veri az ablakot. non ~ ciglio: szeme se rebben; ha battuto le sette: elütötte a hetet; La nave batte bandiera italiana. A hajó olasz zászló alatt fut. ~ la campagna: a.) csavarog, barangol; b.) eltér a tárgytól; ~ la via del vizio: rossz úton jár; in un batter d'occhio: egy szempillantás alatt; 2. (sp) megver, legyőz; (sp) ~ un record: rekordot megdönt; 3. (mezg) csépel (gabonát), (magot) kiver; 4. (mezg) lever (gyümölcsöt); 5. kalapál; 6. La penisola italiana è battuta da tre mari. Az olasz félszigetet három tenger mossa. 7. (írógépen) leír; 8. ~si: veszekszenek, harcolnak egymás ellen; ~si alla spada: kardpárbajt vívnak; 9. ~si il petto, ~si la fronte: mellét veri, bánja bűneit; 10. ~sela: a.) felveszik egymással a versenyt, hasonlóak; b.) (biz) meglép, meglóg |
| battesimale | (vall) keresztelő-, keresztelési; acque (nn,tb) ~i: keresztvíz; la fonte ~, il bacino ~: a keresztelőkút |
| batte·simo | (vall) 1. keresztség; la fede di ~: a keresztlevél; il nome di ~: a keresztnév; 2. keresztelés (szertartás); tenere a ~: keresztvíz alá tart, megkereszteltet; 3. ~ di sangue: vértanúság |
| battezzando | a keresztelendő |
| battezzare | 1. (vall) keresztel (pap, lelkész); megkereszteltet (szülő); 2. nevet ad vkinek, vminek, elnevez, hív vminek vkit; 3. ~si: megkeresztelkedik; 4. nevet kap |
| battistrada (mn,fn) | [új] úttörő |
| ba·ttito | 1. heves szívdobogás; 2. aggodalom, rettegés |
| battuta | 1. ütés, verés; ~ di polso: érverés; in due ~e: egy pillanat alatt; 2. színész szereprésze (egy jelenet); 3. (zen) ütem, taktus; dare le ~: veri az ütemet; 4. ~ di caccia: hajtás, hajtóvadászat; 5. ~ di spirito: szellemesség, szellemes mondás |
| beatificare | (rkat) boldoggá avat |
| beatitu·dine | 1. üdv, boldogság, öröm; 2. (vall) le otto ~i: a nyolc boldogság |
| beffa | gúny, tréfa |
| beffare | 1. kigúnyol, kinevet vkit; 2. ~si: [di]: lekicsinyel, semmibe vesz; kigúnyol, nevetségessé tesz vkit, vmit |
| bega | 1. viszály, vita, szóváltás; 2. bonyolult ügy, kellemetlen helyzet, baj |
| benchè | ~ + conj: ámbár, jóllehet, noha |
| benda | 1. kötelék; (kereszt)kötés; 2. (vill) ~ isolante: szigetelő szalag; 3. (átv) cascano le ~e dagli occhi: leesik a szeméről a hályog, tisztán lát |
| bene (hat) | 1. jól, helyesen; Va ~. Rendben van, OK. di ~ in meglio: egyre jobban; poco ~: egészségileg nem jól, gyengén; venire ~: jól fejlődik (növény); portarsi ~: jó modora van; passarsela ~: anyagilag jól bírja magát; Il mio conto torna ~. Beválik a számításom. (közm) Tutto è ~, ciò che finische ~. Minden jó, ha a vége jó. 2. igen, nagyon, de még mennyire; E' ben stanco. Nagyon fáradt. Ho ben altro da fare. Van jobb dolgom is. Si trattava di ben altro. Egészen másról volt szó. 3. per ~: alaposan, kiadósan, bőségesen; piove per ~: nagyon esik |
| bene (il) | 1. a jó, vkinek a java, üdve, boldogsága; La salute è il primo ~. Az egészség a legfőbb kincs. volere ~ [a]: szeret vkit; venire a ~: jól végződik; 2. előny, haszon, érdek; per il tuo ~: a te érdekedben; ~ comune: közjó, közérdek; 3. ~i: jószág, javak, (föld)birtok; ~i materiali, ~i corporali: anyagi javak; il mio ~: az én javam, az enyém; 4. béke, nyugalom, pihenés; Non ho una ora di ~. Nincs egy nyugodt órám. |
| benedire | 1. (rkat) (meg)szentel, (meg)áld; 2. mandare a farsi ~: pokolba küld vkit; Vatti a fare ~! Menj a pokolba! - benedico, benedici, benedice, benediciamo, benedite, benedicono; benedicevo!!; ho benedetto; benedirò; benedirei; benedici, benedica, benediciamo, benedite, benedicano; benedica; benedicessi |
| benedizione (la) | 1. (rkat) áldásosztás, áldás; 2. (átv) szerencse, ajándék, jótétemény, kegy |
| beneficiare | hasznot húz vmiből, élvez vmit |
| beneficiario | 1. (rkat) javadalmas; 2. (jog) kedvezményezett |
| beneficio | 1. jogkedvezmény 2. haszon, nyereség, előny; col ~ dell'otto per cento: nyolc százalék nyereséggel; ~i e perdite (nn,tb): nyereség és veszteség; 3. (egyh is) javadalom ~ feudale: hűbér; 4. jövedelem 5. jócselekedet, szívesség, jótétemény, segítség; ~ del corpo: széklet |
| benepla·cito | 1. beleegyezés; 2. akarat, kedv, tetszés, önkény |
| benestante | jómódú, módos |
| benevolenza | jóakarat, előzékenység |
| benigno | 1. jó(indulatú), jószívű, előzékeny, nyájas; 2. kedvező; 3. (orv) malattia ~a: jóindulatú betegség; rimedio ~: enyhe orvosság |
| benpensante | [új] hagyományosan gondolkodó, hagyománykövető |
| bensì | hanem |
| bere (ige) | 1. iszik; ~ a fior (hn) di labbra: cseppenként iszik, szürcsöl; (átv) Si è bevuto un patrimonio. Egész vagyont vert el. (átv) ~ un affronto: sértést lenyel; (közm) I pauperi menano a ~ le oche. Vak vezet világtalant. 2. magába szív, beszív, felvesz (nedvességet); 3. (átv) bersela: mindent elhisz, hiszékeny; ~ grosso: a.) mindent elhisz; b.) minden jó neki; darla a ~: felültet, átejt - bevo,bevi,beve, beviamo,bevete,bevono; bevevo!!; ho bevuto; berrò; berrei; bevi,beva,beviamo,bevete,bevano;beva; bevessi |
| bere (il) | ivás, ital; darsi al ~: ivásnak adja magát |
| bersaglio | célpont, céltábla; (átv) ~ della maldicenza: a rossz nyelvek céltáblája |
| bestemmia | (isten)káromlás, káromkodás, szitkozódás |
| bevanda | ital, innivaló; ~ corroborante: erősítő ital |
| bia·simo | feddés, gáncs(oskodás), megrovás, szidás; dare ~ [a...di]: szid vkit vmiért |
| bi·bbia | (vall) Biblia, Szentírás |
| bicicletta | kerékpár, bicikli; andare in ~: biciklizik; ~ da corsa su pista: versenybicikli; gita in ~: biciklitúra; |
| biforcare | 1. (vill) ~ la corrente: áramot elágaztat; 2. ~si: elágazik, szétválik |
| bigotteri·a | szenteskedés, vakbuzgóság |
| bigo·tto/a | szenteskedő, vakbuzgó |
| bilanciare | 1. egyensúlyba hoz, kiegyensúlyoz, kiegyenlít; 2. mérlegel, megfontol, figyelembe vesz; 3. ~si: kiegyensúlyozzák, egymást, egyensúlyban, arányban vannak; 4. egyensúlyban marad |
| bimba | kislány |
| bimbo | kisfiú |
| binario (fn) | sínpár, vágány; [0]; ~ morto: holtvágány |
| binario (mn) | két egységből álló; (zen) ritmo ~: két negyedes ütem |
| biondeggiare | (vál) 1. szőkülni kezd; 2. sárgállik, sárgul (gabona) |
| bipartire | 1. kettéoszt, két részre oszt; 2. ~si: kettéoszlik, feleződik - vö: finire |
| birbante (il) | huncut, kópé |
| birbanteri·a | huncutság, kópéság |
| birbata | gazemberség, kópéság |
| birbo | csaló, szélhámos, gazember |
| birbonata | ua. birboneria: gaztett, gazemberség, gazság |
| birbone/a | 1. jellemtelen, szélhámos, gazember; ~ di tre cotte (nn, tb): hétpróbás gazember; 2. fretto ~: szörnyű hideg; la fame ~a: a farkaséhség |
| birboneggiare | (vál) huncutkodik |
| birboneri·a | ua. birbonata: gaztett, gazemberség, gazság |
| birra | sör; ~ chiara: világos sör; ~ scura: barna sör; mescita di ~: söröző, sörcsarnok |
| bisaccia | hátizsák |
| bisbigliare | suttog, sugdos |
| bisogno | 1. szükség, szükséglet, hiány; in caso di ~: szükség esetén; ~ personale: személyes szükséglet; mi fa di ~: (vmi) szükséges, kell; è ~: vmi kell; 2. nyomor, szűkölködés, szorultság, szorult helyzet; al ~: a végső esetben; partire ~: szükséget szenved; 3. ~ corporale: természetes szükség (székelés, vizelés) |
| bisognoso | szükséget látó, szűkölködő, nélkülöző |
| bistecca | angol bélszín, bifsztek; ~ ai ferri: rostélyos |
| blandamente | enyhén, szelíden, nyájasan, gyöngéden |
| blandire | (vál) kedveskedik vkivel - vö: finire |
| blandizie (nn,tb) | (ritk) hízelgés, kedveskedés |
| blando | enyhe, szelíd, nyájas, kedveskedő, figyelmes, gyöngéd |
| blasonato | nemes (címeres) |
| blocco | 1. tömb, tuskó, darab, blokk; 2. (kat) bekerítés, körülzárás, ostromzár, blokád; 3. tengerzár; 4. füzetblokk, jegyzettömb; 5. ~ dei salari: bérrögzítés; ~ degli affitti: lakbérrögzítés; 6. (gazd) in ~: átalányban; pausáléban; 7. cabina di ~: vasúti váltóház |
| bocca | 1. száj; igiene (nn) della ~: szájápolás; (átv) parlare a mezza ~: fogai között mormog; (átv) a una ~: egyhangúlag; di ~ in ~: szájról szájra; In ~ al lupo! Sok szerencsét! Acqua in ~! Csend legyen, egy szót se! avere la ~ cattiva: rossz a szájíze; chiudere la ~ [a], cucire la ~ [a]: elhallgattat; essere sulla ~ di tutti: közszájon forog; (átv) fare la ~ acerba: félrehúzza, elhúzza a száját (nemtetszése jeléül); (átv) fare tanto di ~: elképed, eltátja a száját; mettere ~ [in]: beleszól, beleavatkozik vmibe; non ricordarsi dalla ~ al naso: mindent elfelejt, feledékeny; (átv) rimanere a ~ asciutta: felkopik az álla; (átv) tenere a ~ dolce: hiteget; venire l'acquolina in ~: összefut a szájában a nyál; 2. nyílás; ~ del forno: tűzhelylyuk; ~ da incendio: tűzcsap; (kat) ~ da fuoco: löveg; 3. (földr) folyótorkolat; völgynyílás; tengerszoros |
| boccio | virágbimbó |
| bolla | 1. buborék, bugyborék; ~ di sapone (hn): szappanbuborék; 2. léghólyag (öntöttvasban v. üvegben); 3. (orv) pörsenés, pattanás; 4. bulla; (rkat) pápai bulla; Bolla d'oro: Aranybulla |
| bonarietà | nyájasság, szeretetreméltóság, nyíltság |
| bonario | nyájas, szeretetreméltó, nyílt |
| bontà | 1. (átv is) jóság; abbia la ~: legyen olyan jó; ~ d'un cibo: étel ízletessége: 2. érték, kiválóság, jó tulajdonságok; 3. ~ d'animo: nemeslelkűség |
| bordo | 1. hajóoldal, a hajóoldal vízből kiemelkedő része; girare di ~, virare di ~: a.) oldalára fordul; b.) (biz) kitér (beszélgetés közben); 2. fedélzet; franco ~: hajóba rakva; caricare a ~: fedélzetre vesz, hajóba rak (árut); A ~! Mindenki a fedélzetre! 3. (átv) a ~ di automobile (nn): autón, gépkocsin; 4. (átv) persona d'alto ~: magas állású személy, tekintélyes ember; 5. szegély, szél, perem, karima |
| borghesi·a | polgárság, burzsoázia; alta ~: nagypolgárság; [0]; ~ grassa: vagyonos polgárság |
| borgo | külváros; előváros |
| botte (la) | hordó; (műv) volta a ~: dongaboltozat; imbottare la ~: teletölti a hordót; inzolfare la ~: kénezi a hordót; (átv) La ~ dà il vino che ha. Nem adhat mást, csak mi lényege. [0]; (szól) Voglia la ~ piena e la moglie ubriaca. Tele hordót akar és részeg feleséget - lehetetlent akar, mindenképp jól akar járni. |
| bozza | 1. (ép) gyámkő, párkánykő; 2. ~e (di stampa): kefelevonat, korrektúra; ~e in colonna: hasábkorrektúra; ~e impaginate: tördelt korrektúra; rivedere le ~e: kefelevonatot átnéz; 3. ua. abbozzo: vázlat; ~ d'un quadro: képvázlat, vázlatkép; ~ d'una statua: szoborvázlat; in ~: vázlatosan; 4. fogalmazvány |
| braccio | 1. (emberi) kar; a ~a: karon, karra ültetve; slogare il ~: kificamítja a karját; (átv) a ~a tese: kitárt karokkal; con le ~a legate: megkötött kezekkel, akadályozva vmiben; E in ~a al sonno. Elaludt. Ha le ~a lunghe. Hosszú kezei vannak, messze elérnek. fare alle ~a: verekszik; gli cascano le ~a: kedvét szegi vmi; (kat) Bracciarm! Vállra! 2. (átv) munkáskéz; 3. (műsz) kar; ~ della bilancia: mérleg karja; 4. épületszárny; 5. ~ del mare: tengerszoros; 6. ~ di fiume: folyóág; 7. (rég) karhosszúság, rőf (kb. 58 cm.) |
| bramare | ~ [di]: hőn óhajt vmit, sóvárog vmi után |
| bramire | ordít, bőg (pl.szarvas) - vö: finire |
| branda | összecsukható (tábori) ágy |
| brano | 1. (letört v letépett) darab, töredék; a ~i: részletekben, darabokban; 2. könyvrészlet, szemelvény |
| bravura | 1. vitézség; 2. kiválóság, ügyesség, hozzáértés, bravúr; (átv) Bella ~! Ez is valami? |
| breccia | 1. rés, repedés, nyílás, hasadás; (átv) fare ~ [su]: hatást gyakorol vkire, meggyőz vkit; 2. útburkolatul szolgáló kavics, kőzúzalék |
| breve (il) | pápai levél, bréve |
| breve (mn) | rövid ideig tartó, rövid; fra ~, in breve: rövid idő múlva, rövidesen; andare per le ~i: nem tér el a tárgytól, röviden beszél; lo scrittore breve: tömör stílusú író |
| brevità | rövidség, rövid időtartam; per maggiore ~: a rövidség kedvéért |
| brezza | hűvös, hűs szellő |
| brigare | töri magát, fáradozik, erőlködik, mesterkedik vmiben |
| brillante (il) | 1. csiszolt gyémánt, briliáns; 2. briliánsékszer; 3. komikus (színész) |
| brillante (mn) | 1. csillogó, fénylő; 2. (átv) szellemes, talpraesett |
| brina | 1. dér, zúzmara; 2. (átv) kezdődő őszülés |
| brioso | 1. élénk, eleven, fürge; 2. vidám, derűs; 3. heves, tüzes; lelkes |
| bri·vido | borzongás, hideglelés, didergés (rémülettől) |
| brocca | vizeskorsó, kanna |
| broglio | mesterkedés, csalafintaság; ~i elettoriali: választási mesterkedések, választási csalás |
| brontolare | 1. morog, mormog, elégedetlenkedik; 2. (vál) morajlik |
| bruciare | 1. (el-, fel-, ki-, meg)éget; eltüzel; megpörköl; ~ la legna: tűzre teszi a fát; (biz) ~ la scuola: iskolát kerül; ~ le tappe: (minden erővel) célra tör; 2. (le)ég; 3. kiég (izzó); 4. éget, forró; 5. ~si: megégeti magát; 6. ~si le cervella: főbe lövi magát |
| brulicare | 1. nyüzsög, tolong; 2. (átv) rajzanak, egymást kergetik |
| brulichi·o | nyüzsgés, tolongás |
| brusco | 1. rideg, nyers; con le ~e: ridegen, nyersen, durván; 2. tra ~ e lusco: hajnalban, szürkületkor, félhomályban |
| buco | 1. lyuk, nyílás; ~ della chiave: kulcslyuk; cercare per tutti i ~i: mindent tűvé tesz vmiért, vkiért; dare nel ~: fején találja a szöget, célba talál; fare un buco nel acqua: falra borsót hány; non cavare un ragno da un ~: nem tud zöld ágra vergődni; tappare un ~: megfizeti a tartozását; 2. gödröcske az állon; 3. (átv) sötét kis szoba, odú, zug, lyuk; 4. (biz) nyomorult kis állás |
| budino | puding |
| bue (il,tb:buoi) | 1. ökör; ~ marino: rozmár; ~ selvatico: bölény; (szól) cacciare la lepre col bue: (kb) dobbal fog verebet; 2. barom, hülye |
| buffone/a | 1. bolond; ~ di corte: udvari bolond; 2. (átv) bohóc, paprikajancsi |
| bugi·a | 1. hazugság, kitalálás, füllentés; cogliere in ~, trovare in ~: hazugságon ér vkit; 2. gyertyatartó |
| buio (fn) | 1. homály, sötétség; a ~: besötétedéskor, estefelé; 2. ismeretlen veszély; sötét, gyanús ügy; essere al ~ [di]: tájékozatlan vmi felől; 3. hűvös; börtön, tömlöc; mettere al ~: hűvösre tesz |
| buio (mn) | sötét, homályos; ~ pesto: koromsötét |
| buoi (hn,tb) | ökrök; vö: bue (il) |
| buono (fn) | 1. bon, elismervény, utalvány; ~ di cassa: pénztári bon; 2. sul più ~: a legjobbkor; mi ci volle del ~ e del bello: nagy fáradságomba került |
| buono (mn) | jó(lelkű), barátságos, jószívű, jóságos; a buon diritto: teljes joggal; a buon mercato: olcsón; ~a fortuna! sok szerencsét! con le ~e: szépszerével, gyöngéden; di buon occhio: jó szemmel; di buon passo: gyorsan, sietve; di buon grado: szívesen; sii ~! a.) légy jó! b.) légy szíves (vmit megtenni); tempo ~: kellemes idő; alla ~a: a.) szívesen, nyíltan, fesztelenül; b.) felületesen, nagyjából; (átv) ~ a nulla: semmirekellő, senkiházi; è poco di ~: nem tisztességes ember; buon' anima di mio padre: boldogult atyám; alla bon' ora! ez már igen! épp a legjobbkor; avere buon naso: jó orra van; sapere di ~: jó illata van; questa è ~a! jó vicc! fare buon viso: jó képet vág (vmihez) |
| burattare | [jav] 1. szitál, rostál; 2. (átv) vitat, mérlegel |
| burrascoso | 1. fergeteges, viharos; 2. (átv) feldúlt |
| burrone (il) | szakadék, völgyszoros |
| bussare | 1. ver, (meg)üt, ütlegel; 2. kopog(tat) (ajtón) |
| buttare | 1. (el-, ki-, oda) dob, hajít; elhány; un vulcano che butta cenere (nn) hamut okádó tűzhányó; ~ sangue (hn) vérzik; fatica buttata: kárbaveszett fáradtság; 2. (el-, ki-, oda)vet, hozzá-, odavág; 3. kiönt, kiáraszt (pl. vizet); önt (vasat); 4. (átv) ~ all'aria un progetto: tervet felborít, meghiúsít; 5. ~ giù: a.) ledönt, lerombol, lehord (falat); b.) fát kivág; c.) leterít, földre terít, lever; d.) lerontja vkinek a hitelét; e.) leszól vkit; f.) ételt bekap; g.) sértést lenyel h.) papírra vet, lefirkant; 6. ~ via: elpazarol, eltékozol; 7. ~ la colpa [a]: vádol, gyanúsít; 8. kihajt, rügyez; 9. ~si: (be)leveti magát, (be)leugrik vmibe, vhová; 10. vmire adja magát, vmivé lesz; 11. Il tempo si butta al bello. Az idő kiderül; 12. ~si a piangere: elkezd sírni; 13. (biz) Si butta al dolce. Odavan az édességért. 14. ~si un vestito adosso. magára kap egy ruhát. 15. ~si giù: a.) elcsügged, elkeseredik; b.) lefekszik |