3.0 változat
Össszeállította: Ungváry Rudolf
Budapest
2000. december 1.
A TAXAURUSZ az ISO 2788-86 nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezaurusz-szabványoknak megfelelően készült.
Készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán.
Összeállította és a szerkesztési munkákat irányította: Ungváry Rudolf
A TAXAURUSZ készítésében közreműködött: Vadász Ágnes
A TAXAURUSZT az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerben alkalmazzák.
Az 1.1 változat lezárva: 1999. május 31.
A 2.0 változat lezárva 1999. december 31.
Az 3.0 változat lezárva 2000. december 1.
Nyomtatás és karbantartás, RELEX programkezelés:
ARIEL Stúdió BT
1026 Budapest, Nyúl u. 14.
Tel./fax: (1) 213-9765
TAXAURUSZ: Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 3.0 változat / [összeáll.] Ungváry Rudolf ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSZK, 2000. - XVII, 4, 16, 98 p. ; 29 cm
025.43
A TAXAURUSZHOZ az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:
OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSZK, 2000. - 29 p. ; 29 cm
025.43
Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSSZAL végzett osztályozás példái és megoldásai : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSZK, 2000. - 45 p. ; 29 cm
025.43
OSZK TEZAURUSZ : az Országos Széchényi Könyvtár átfogó tezaurusza : 1.0 változat / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSZK, 2000. - XXI. 25, 98 p. ; 29 cm
GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ : földrajzi nevek és a Kárpát-medence humángeográfiai tezaurusza : 2.0 változat / [összeáll. Cserbák András] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, 2000. - III, 115 p. ; 29 cm
025.43
Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerében a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ kiegészítése.
A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.
A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza.
Az OSZK TEZAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.
A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő.
A TAXAURUSZban (a továbbiakban: tezaurusz) feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.
A tezauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen egy későbbi fejezetben ismertetjük).
A tezauruszokban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a Szénvegyület a betűrendben a Szennyvíz, a Vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő:
köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z
A tezaurusz az átfogó osztályozás céljára, makrotezauruszként használható, összhangban a mindenkori adatbáziskezelő rendszer követelményeivel.
A tezaurusz használatának tudnivalóit ez az előszó, továbbá az "OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.
A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza
A tezauruszban szereplő élőlény- és szerv-deszkriptoroknál részletesebb osztályozás azokban az adatbázisrendszerekben, ahol a deszkriptorok mellett szabad tárgyszavak is használhatók, szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a tezauruszban szerepel, sem akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk, ne osztályozzunk ugyanezzel a kifejezéssel szabad tárgyszóként, mert redundancia keletkezik!)
Az általános szabály:
- Ha a tezauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet, vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend, stb.), akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.
A tezauruszban nem szereplő élőlénynevek átfogóbb rendszertani egységet a Források 2. fejezetben megadott kézikönyvekből állapítható meg.
A tezauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
TÖRZS | OSZTÁLY | REND | CSALÁD | NEMZETSÉG/FAJ | |
1. | van | van | van | van | van |
2. | van | van | van | van | nincs |
3. | van | van | van | nincs | nincs |
4. | van | van | van | nincs | van |
5. | van | van | nincs | nincs | nincs |
6. | van | nincs | nincs | nincs | nincs |
Például:
- Ha a törzs, az osztály, a rend, a család, és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a tezauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a Tezauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)
Pl.: A Pillangósvirágúak családjába tartozó Szarvaskerep [Lotus corniculatus] nem szerepel a tezauruszban (noha számos más, ebbe a családba tartozó nemzetség ill. faj szerepel (pl. az Akác, a Bab, a Földimogyoró). Ebben az esetben a Szarvaskerepet a családnévvel (Pillangósvirágú) kell osztályozni. (A Szarvaskerep latin neve szabad tárgyszóként vehető fel.)
- Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a tezauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemzetséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a családnévvel, a renddel osztályozzuk. A tezauruszból hiányzó a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)
Pl.: A Gólya deszkriptor reprezentálja a tezauruszban a Gólyafélék [Ciconiidae] családját, és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [Ciconia nigra]. Maga a Gólyafélék azonban a tezauruszban nem szerepel. Ha az ugyancsak a Gólyafélék családjába tartozó faj, a Marabu osztályozandó, akkor a Gólya deszkriptorral osztályozzuk. (A Marabu latin neve [Leptoptilus crumenifer] szabad tárgyszóként vehető fel.)
- Ha csak a törzs szerepel a tezauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség, vagy család, vagy rend, vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.
Pl.: A Chroococcales rendbe tartozó Synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő Kékmoszat [Cyanophyta] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a tezauruszban. (A Synechocystis salina szabad tárgyszóként vehető fel.)
További példák:
A királyné gyertyája esetén Liliom [Mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is reprezentálja
A tűzliliom | esetén Liliom [Mivel a liliom deszkriptor minden "liliom" nevű fajt reprezentál] |
A narvál | esetén Delfin [Mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik] |
A bordatella pertussis | esetén Gram-negatív baktérium [Mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy |
Szamárköhögés[Mivel ezt a betegséget okozza] |
A fontosabb vírusok a tezauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük föl.
- Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni.
Például:
A Tarlórépa sárgamozaik vírus esetén a Mozaikvírus, a Takarmányrépa és a Repce használandó, mivel a tezauruszban a Mozaikvírus deszkriptor szerepel (a Tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [Brassicaceae rapa convar. rapa].)
- Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a Vírus deszkriptorral osztályozunk.
Például a Visna-Maedi vírus esetén a Vírus használandó.
- Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető.
A tezauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű deszkriptorai szerepelnek.
- A tezauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a tezauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel.
Például:
A Lábközép [Metatarsus] esetén a Láb deszkriptor használandó (a latin kifejezés szabad tárgyszóként vehető fel).
Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak az átfogó osztályozáshoz szükséges legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket - elsősorban nemdeszkriptorként - egészen kivételes esetekben vettük csak fel.
Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica-levélrothadás, burgonyavírus).
- A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünet-deszkriptorral - és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel - , vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni. A megfelelő latin kórtani megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel.
- Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható.
Például:
A vastagbélgyulladás [Collitis] esetén a Vastagbél és a Gyulladás (élettan) deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel).
Például:
Az arcideg bénulás esetén az Arc, az Idegrendszer és a Bénulás deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel).
Például:
A káposztalepke kártétel esetén a Káposzta, Özöndékféle és Gazdasági veszteség deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel). [Mivel a tezaurusz szerint a Káposztalepke helyett az Özöndékféle, az OSZKÁR tezaurusz szerint pedig a Kártétel helyett a Gazdasági veszteség haszálandó.]
Például:
A szársértés esetén a Szár (növény) és Sérülés (élettan) deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel).
Például:
A gerinctörés esetén a Gerinc és Gyulladás deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel).
Például:
A bőrdaganat esetén a Bőr (élő szövet) és Daganat deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel).
A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb vírusok, gombák, növények, állatok, szervek és szövetek kifejezéseit, melyekre a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet.
Elsősorban fölvettük azoknak az élőlényeknek, szerveknek és szöveteknek a kifejezéseit, melyek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1995-ben közreadott "Mezőgazdasági tárgyszógyűjteményében" szerepeltek. Ezen túlmenően fölvettük mindazokat, melyekről feltételezhető, hogy az általános gyűjtőkörben beszerzett dokumentumokban szó lehet róluk. Ezért a tezauruszban nem csak a Magyarországon előforduló fajok ill. nemzetségek szerepelhetnek.
Deszkriptornak az érvényes nevet választottuk. Az érvényes név dolgában - kevés kivételtől eltekintve, amikor az ismertebb köznyelvi kifejezést választottuk deszkriptornak - Priszter és Jolsvay [et al.] szótárait követtük, és figyelembe vettük Hortobágyi és Dudich rendszertani tankönyveit (lásd az "Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek" c. fejezetet).
Fajok a tezauruszban - különösen deszkriptorként - csak fontos esetben szerepelnek.
A tezaurusz deszkriptorainak zömét a magyar nemzetségnevek alkotják.
A hagyományos magyar nemzetségnevek (pl. rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentum osztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól használhatjuk a majdnem azonos nevű család vagy rend helyett is. Ezért a tezauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük a tezauruszba.
Például:
A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [Geococcyx californiana]), a kakukkfélék [Cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [Cuculiformes]. Mivel a tezauruszban csak a Kakukk deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták és nem szerepel külön se a kakukkfélék családja, meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a Kakukk deszkriptor használandó. (A rendből Európában csak a "kakukk" [Cuculus canorus] él.)
A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [Malva silvestris] vagy mályvarózsát [Althaea rosea]), a mályvafélék [Malvaceae] a családot, a mályvavirágúak [Malvales] pedig a rendet. A tezauruszban deszkriptorként szerepel a Mályva, a Mályva (rend) és a Malvidae. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az Orvosi zilizről [Althaea officinalis]), vagy a mályvafélék családjáról általában van szó, ugyancsak a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvák rendjéről van szó, a Mályva (rend) deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a Malvidae deszkriptorral osztályozunk.
A tezauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyarországon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek.
Hangsúlyozzuk: |
Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a Sodortszirmúak deszkriptor mind a sodortszirmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen).
A nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (család, rend, alosztály, osztály) közül csak az osztályozás szempontjából feltétlenül szükséges szerepel a tezauruszban. Ha az adott nemzetségre vonatkozó, osztályozandó dokumentumok várható száma viszonylag kevés, akkor a nemzetségnél átfogóbb kategóriák közül sok hiányozhat.
1. példa:
|
2. példa:
|
A latin nevek túlnyomórészt csak az élőlények esetén szerepelnek és - ha létezik megfelelő magyar név - mindig nemdeszkriptorok. Latin név akkor deszkriptor, ha nincs megfelelő magyar név (pl. Chlamydia, Pseudomonas). Nemcsak a jelenleg érvényes tudományos név, hanem a szakirodalomban még előforduló fontosabbnak ítélt elavult nevek is szerepelnek nemdeszkriptorként (pl. Fabales és Leguminosae).
Ugyancsak szerepelnek a kevésbé elavultnak tekinthető szinonim magyar nemzetség- és fajnevek is nemdeszkriptorként (pl. Csótány és Svábbogár).
Adott esetben a család vagy rend különböző magyar rendszertani neve is szerepel az érvényes név nemdeszkriptoraként (pl. az érvényes Rutavirágú mellett a Fűszerszagú is).
Ha nem került be a tezauruszba valamelyik nemzetség feletti rendszertani kategória (szupragenerikus taxon, mint család, rend, stb.) szintjén magyar deszkriptor, a magyarul nem szereplő szint latin rendszertani neve nemdeszkriptorként általában (a kivétel alább következik) a következő általánosabb, magyarul vagy latinul a tezauruszban szereplő rendszertani névhez kapcsolódik.
Például:
|
A kivétel:
Ha nem került be a tezauruszba a családnév, és csak a család egyetlen, domináns, fontos nemzetsége szerepel a tezauruszban, akkor a latin nemzetségnév nem szerepel a tezauruszban, csak a nemzetségnévvel azonos tövű családnév, mely nemdeszkriptorként a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik.
|
Olykor előfordulhat, hogy nemcsak a latin család-, hanem a latin osztály- vagy rendnév is a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik nemdeszkriptorként. (Pl. a Lithobiidae [százlábúfélék (cs.)] és a Chilopoda [százlábúak (oszt.)] a Százlábú magyar nemzetségnév nemdeszkriptorai.)
Ennek indoka az, hogy a magyar nemzetségnévnek olykor nem egyetlen latin nemzetségnév felel meg. (Pl. a Sikló nemzetségnek latinul az Coluber, az Elaphe, a Natrix nemzetségnevek felelnek meg, helyettük tehát inkább az átfogóbb Colubridae [siklófélék] családnév kapcsolódik nemdeszkriptorként a Sikló nemzetségnévhez.)
A kifejezések szemantikai típusai a következők lehetnek:
- élőlények (Vírus, Baktérium, Gomba, Igavonó, Lepke, Lepidoptera, Mikroorganizmus, Moszat, Növény, Állat, Sejt, Lymphocita);
- gének (gén, mutáns)
- állati és növényi szervek, szervrendszerek (Emlő, Endokrin rendszer, Ér, Lebeny, Receptor, Vegetatív szerv, Zsiger; Gyökér, Levél, Szár);
- testrészek (Bél, Garat, Has, Testüreg);
- szövetek, szövetmódosulatok (Csont, Endoplazma, Kambium; Haj, Köröm, Pata, Szőr, Tollazat);
- termések (Gyümölcs, Kocsány, Szem, Toboz);
Nem a tezauruszban, hanem az OSZK TEZAURUSZban szerepelnek:
- a kizárólag az emberre vonatkozó kifejezések (Csecsemő, Ember, Munkaerő);
- nem kizárólag élőlényt jelentő kifejezések (Károsító);
- társulások, asszociációk, tájak, táptalajok (Biotóp, Csorda, Erdő, Kultúra (táptalaj), Szavanna).
2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban
2.1.2.1 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok
A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor.
A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltűntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. |
A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái, vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel.
A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel.
A nyomtatott tezauruszba felvett deszkriptorok és nemdeszkriptorok száma: 2 785 db.
2.1.3 A tezaurusz kifejezéseinek formája
A lexikai egységek a tezauruszban főnévi formában és egyes számban szerepelnek (kivéve, ha csak a többes számú alak létezik (pl. Bélbolyhok).
A deszkriptorok és nem deszkriptorok egy vagy többtagú - összetett - kifejezések lehetnek.
Előfordulhatnak közöttük olyan kifejezések, melyeket az alrendeltek (fajták) áttekinthetőbb csoportosítása érdekében vettünk föl. Ezeket a deszkriptorokat osztályozásra ne használjuk.
Például:
NÖVÉNY ÉLETMÓD SZERINT
NÖVÉNY HELY SZERINT
A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak A megjegyzés nem része a lexikai egységnek.
Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal és az M betű jelöli.
Például:
CSATAVIRÁGÚ
M: Hortobágyi szerint Csövesvirágúak
A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal és a H: betű jelöli
A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk.
Szervezet | |||
LV | Élő szervezet | ||
Testület |
A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az = jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot.
SZEM | |||
M: | Látószerv | ||
M: | Termés szeme esetén a "mag" használandó | ||
= | Mag |
A tezauruszban a kifejezések szócikkekbe, ún. tezauruszcikkekbe szervezve jelennek meg.
A tezauruszcikk élén a vezérszó áll, alatta pedig a hozzá fogalmilag kapcsolódó kifejezések találhatók, előttük a kapcsolat jellegét, típusát azonosító relációjellel.
A tezauruszcikkek a vezérszavak betűrendjében szerepelnek a tezauruszban. Minden kifejezés egyszer megjelenik vezérszóként a megfelelő betűrendi helyén. Ugyanakkor kapcsolódó kifejezésként is megjelenik a vele kapcsolatban álló kifejezés tezauruszcikkében, a mindenkori vezérszó alatt. Más szóval minden kapcsolatnak a fordítottját is feltűnteti a tezaurusz.
Ha ugyanabban a kapcsolatban több kifejezés is előfordul, a kapcsolat típusának jele csak az első előfordulás előtt szerepel
Ha a tezauruszcikk élén deszkriptor áll, akkor alatta a következő sorrendben helyezkednek el a kapcsolódó nemdeszkriptorok és deszkriptorok.
Formálisan: | Konkrétan: | |||||
VEZÉRDESZKRIPTOR | FONÁLFÉREG | |||||
M: | Magyarázat szövege | M: | Szárazföldi, édesvízi és tengeri, szabadon élő vagy parazita állat | |||
H | helyettesített nemdeszkriptorok | H | Nematoidea | |||
H& | ÉS-kapcsolatban helyettesített nemdeszkriptorok | H& | Ascaridatosis | |||
HV | vagylagosan helyettesített nemdeszkriptorok | HV | Dictyocaulosis | |||
F | Fölérendelt deszkriptorok | F | Hengeresféreg | |||
A | Alárendelt deszriptorok | Parazita | ||||
T | Egész deszkriptorok | A | Nyirokféreg | |||
P | Rész deszkriptorok | T | Bél | |||
R | Következési, meghatározó deszkriptorok | Tüdő | ||||
E | Következési, meghatározott deszkriptorok | R | Bélférgesség | |||
X | Egyéb, rokonsági kapcsolatban álló deszkriptorok | X | Galandféreg |
(A jobboldalt látható tezauruszcikk csak példa!)
A vezérszói helyzetben álló deszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér nagybetűs írás jelöli.
Ha a tezauruszcikk élén nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelenik meg a helyette használandó, kapcsolódó deszkriptor:
Vezérnemdeszkriptor | Lepidoptera | |||||
M: | Magyarázat szövege | L | Lepke | |||
L | Használandó deszkriptor |
Ha a tezauruszcikk élén ÉS-kapcsolatban helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette együttesen használandó deszkriptorok:
Vezérnemdeszkriptor | Citrusgyümölcs | |||||
M: | Magyarázat szövege | L& | Citrus | |||
L& | Használandó deszkriptor | Gyümölcs | ||||
Használandó deszkriptor | ||||||
Használandó deszkriptor | ||||||
(max. három) |
Ha a tezauruszcikk élén vagylagosan helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette vagylagosan használandó deszkriptorok:
Vezérnemdeszkriptor | Gesztenye | |||||
M: | Magyarázat szövege | LV | Szelídgesztenye | |||
LV | Használandó deszkriptor | Vadgesztenye | ||||
Használandó deszkriptor stb. |
A vezérszói helyzetben álló nemdeszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér kisbetűs írás jelöli nagy kezdőbetűvel.
2.2.2 A kapcsolatok
L (lásd)
A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L jelet követő deszkriptort kell használni. Pl.
Kardvirág | |||
L | Gladiólus |
H (helyettesítve)
A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H jelet követő nemdeszkriptor helyett (azaz róla L jellel szerepel utalás). Pl.
GLADIÓLUSZ | |||
H | Kardvirág |
L& (lásd ÉS-kapcsolatban)
A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L& jelet követő deszkriptorokat együttesen kell használni. Pl.
Gumós növény | |||
L& | Gumó | ||
Növény |
H& (helyettesítve ÉS-kapcsolatban)
A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H& jelet követő nemdeszkriptor helyett ÉS-kapcsolatban (azaz róla L& jellel szerepel utalás). Pl.
GUMÓ | |||
HV | Gumós növény |
LV (lásd vagylagosan)
A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az LV jelet követő deszkriptorok valamelyikét kell használni. Pl.
Gyümölcslégy | |||
LV | Fúrólégy | ||
Harmatlégy |
HV (helyettesítve vagylagosan)
A vezérszóként álló deszkriptor használandó a HV jelet követő nemdeszkriptor helyett vagylagosan (azaz róla LV jellel szerepel utalás). Pl.
FÚRÓLÉGY | |||
HV | Gyümölcslégy |
F (fölérendelt)
A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fölérendeltje. Pl.
ANYAÁLLAT | AGYHÁRTYA | LÁRVA | |||||||||||
F | Nőivarú állat | F | Élettani hártya | F | Rovar |
A (alárendelt)
A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptor alárendeltje, fajtája (ez a kapcsolat az előbbi fordítottja). Pl.
NŐIVARÚ ÁLLAT | ÉLETTANI HÁRTYA | ROVAR | |||||||||||
A | Anyaállat | A | Agyhártya | A | Lárva |
Az F ill. A jelű kapcsolatok generikus, nem-faj összefüggéseket jelölnek fogalmak között.
T (egésze)
A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli egésze. Pl.
BÉL | BENDŐ | BAKTÉRIUM | |||||||||||
T | Bélbolyhok | T | Kérődző | T | Tenyészet |
P (része)
A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli része. Pl.
BÉLBOLYHOK | KÉRŐDZŐ | TENYÉSZET | |||||||||||
P | Bél | P | Bendő | T | Baktérium |
A T ill. P jelű kapcsolatok partitív, egész-rész illetve eleme-összessége összefüggéseket jelölnek dolgok között.
R (rezultáns, következés)
A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az oka, előidézője, eszköze, alapja, kiindulása (együttvéve: meghatározója) . Pl.
BIBE | CSIBE | ÉLVEZETI NÖVÉNY | |||||||||||
R | Megporzás | R | Csirke | R | Élvezeti cikk |
E (előfeltétel, kiindulás)
A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az okozata, eredménye, rendeltetése, terméke, célja, tárgya, következménye (együttvéve: meghatározottja). Pl.
MEGPORZÁS | CSIRKE | ÉLVEZETI CIKK | |||||||||||
E | Bibe | E | Csibe | E | Élvezeti növény |
Az R ill. E jelű kapcsolatok kauzális, instrumentális összefüggéseket jelölnek dolgok között.
X (egyéb rokonság)
A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az előbbi kapcsolatokkal nem meghatározható, egyéb, lényegesnek tekintett kapcsolata. Pl.
BIBE | EMBRIÓ | EUKARYOTA | |||||||||||
X | Virágpor | X | Anyaméh | E | Prokaryota |
VIRÁGPOR | ANYAMÉH | PROKARYOTA | |||||||||||
X | Bibe | X | Hangerő | E | Eukaryota |
Az X jelű kapcsolatok jelölnek minden egyéb szükséges összefüggést dolgok között és szimmetrikusak.
H/L
H&/L&
HV/LV
F
A
T
P
R
E
X
=
A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek.
Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.
2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges:
|
A deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat - a tezauruszkészítés és karbantartás érdekében - szakterületek szerint csoportosítottuk. Ez a szakcsoportosítási rendszer kizárólag a szavak osztályozására, nem pedig a dokumentumok osztályozására való (szakcsoportjai például a "Állatok általában", "Állatok szaporító szervei", "Emésztés, táplálkozás szervei, folyamatai, tulajdonságai").
A kifejezések közötti kapcsolatok egyértelműbb meghatározása érdekében a deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat fogalmi kategóriákba is besoroltuk (ilyenek például az "Élőlények, szervek, szövetek", "Folyamatok, tevékenységek", "Tulajdonságok, állapotok").
Minden deszkriptornak és nemdeszkriptornak nyilvántartjuk a forrását, ahonnan gyűjtötték. A források jegyzéke az előszó végén található.
A deszkriptorok és nemdeszkriptorok szakcsoportos és kategória besorolását, valamint forrásjelét csak a szövegszerkesztő programrendszerrel kezelt állomány tartalmazza. A tezaurusz kinyomtatásában ezeket az adatokat nem jelenítettük meg.
3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése
3.1 A szavak fölvételének feltételei
Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos.
Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata, vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor vagy azért döntöttünk, mert
- a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak;
- a kifejezés több jelentésű, és róla LV ("lásd vagy") kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra.
Ha összefoglaló fölérendelt, pl.
NÖVÉNY HELY SZERINT | |||
H: | Osztályozásra nem használható | ||
F | Növény | ||
A | Aljövény | ||
Trópusi jövény | |||
Útmenti növény | |||
Várostűrő növény | |||
Vízinövény |
Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl.
Szervezet | |||
LV | Élő szervezet | ||
F | Növény | ||
Testület |
Egy olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak szám. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a KÖRTE keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja.
A homonimák és poliszémák megkülönböztetését vagy a Lásd-VAGY kapcsolattal, vagy egy speciális relációval oldottuk meg (ez utóbbi jelölése a tezauruszban az = jel volt).
A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd-VAGY (LV) relációval igyekeztünk megoldani.
LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák nagyjából egyformán fontosak, gyakoriak, elterjedtek és jól megkülönböztethetők összetett kifejezésekkel
Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk. Például:
Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk.
Polip | |||
LV | Lábasfejű | ||
Nyálkahártya duzzanat |
Medence | ||||
LV | Fürdő | Mivel a Fürdőmedence L Fürdő utalás már szerepel a tezauruszban | ||
Nagyolvasztó | Mivel a NAGYOLVASZTÓ egy részét ugyancsak medencének nevezik | |||
Tározó | ||||
Testmedence | A két medencecsont, keresztcsont stb. által alkotott üreg, testrész | |||
Úszómedence |
Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin szakkifejezés, akkor arra utaltunk. Például:
Rák | |||
LV | Crustacea | ||
Rákbetegség |
Nyelv | |||
LV | Lingua | ||
Nyelvi rendszer |
A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (=) relációval
A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( = ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát:
- Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például
SZEM | <---------------------------------látószerv értelemben | |||
M: | Látószerv | |||
= | Mag |
- Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz.
NÖVÉNYI ANYAGCSERE | ||||
M: | Asszimiláció | |||
F | Anyagcsere | |||
E | Növényi levél | |||
= | Asszimiláció | <---------------------------------Társadalmi folyamat, beolvasztás |
Ha a LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN (=) relációt használtak, l az egyik kifejezés alatt olykor szerepel rövid értelmező magyarázza. Például:
Olykor szinte képtelenség volt megoldani a megkülönböztetést természetesen hangzó módon:
EGÉR | <---------------------------------állat értelemben | |||
= | Egér periféria | <---------------------------------eszköz értelemben |
DARU | <---------------------------------emelőberendezés értelemben | |||
M: | Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet | |||
= | Darumadár | <---------------------------------élőlény értelemben |
SZÁRNY | SZÁRNYSZERKEZET | |||||||
M: | Élőlény repülésre való testrésze | T | Aerodinamika | |||||
F | Mozgásszerv | Repülőgép | ||||||
= | Szárnyszerkezet | = | Szárny |
A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitás problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát.
Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük)
NÖVÉNY HELY SZERINT
4. A tezaurusz készítése és tárolása
A kifejezéseket szakcsoportok és fogalmi kategóriák szerint csoportosítva szerkesztettük meg a tezauruszt. Szakcsoportonként grafikus formában határoztuk meg a kifejezések közötti összefüggéseket, s a grafikus rész alapján történt a szabványos tezauruszrelációk adatbevitele.
A tezaurusz 1.1 változata WORD for WINDOWS 6.0 szövegszerkesztő programrendszerrel készült; a Taxaurusz kinyomtatását és minden további karbantartást ennek a szövegszerkesztő programrendszernek a segítségével végezzük. Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrzőrendszer biztosítja.
A tezaurusz 1.0 változata 1994 és 1996. augusztus 31-e között, az 1.1 változata 1999. május 31-én, a 2.0 változata 1999. december 31-én, a 3.0 változata 2000. december 1-én készült.
A készítés helye:
Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztály
Ungváry Rudolf főszerkesztő
1827 Budapeset, I., Budavári Palota F. épület 612. szoba.
Tel.: (1) 224-3738
Drótposta: RUDI@OSZK.hu
Guidelines for subject authority files. - Paris : Unesco, 1992.
ISO 2788. Documentation - Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) - Paris : Unesco, 1986.
Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen.
MSZ 3418-87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p.
RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. - Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993.
Ungváry Rudolf: Tezaurusz-technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1979. 277 p.
Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1982. 116 p.
Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63-68.
Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak - tezauruszok - használata a fordításhoz. - In: Előadások a műfordításról. Szerk. Hans-Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p. 30-48.
Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. - Új Alaplap, 2000. augusztus. p. 62-63
Források 1.Tezauruszok, osztályozási rendszerek
ETO | Egyetemes Tizedes Osztályozás. - Budapest : Szabványkiadó, 1978. |
Rövidített kiadás és teljes kiadás | |
ITJ | Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Budapest : KSH, 1986. |
MET | Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978. |
NAT | Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. - 145 p. |
OSZT | Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest, OSzK, 1990. - XV, 131 p. |
RTRGY | OMIKK régi tárgyszójegyzék. - Budapest : Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ [é. n.]. |
Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek
AGR | Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1985. |
ÁLL | A magyar állatvilág szótára / Jolsvay Alajos ; Steinmann Henrik ; Szily Ernő. - Budapest : Natura, 1977 |
DUD | Állatrendszertan / Dudich Endre ; Loksa Imre. - 5. kiadás. - Budapest : Tankönyvkiadó, 1981. |
HOR | Növényrendszertan / Hortobágyi Tibor. - Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. |
KER | Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1963. |
KERV | Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1964. |
KÖR | Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. - 1.- 2. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1993. |
MEZ | Mezogazdasági tárgyszógyűjtemény. - Bp. : OMKDK, 1995. - 128 p. |
MEZK | Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1989. |
NÖV | Növényneveink : Magyar-latin szógyűjtemény / Priszter Szaniszló. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1986. |